Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-19 / 268. szám

ELLENZIK

I—Bl

19.79 ao vember 10.

4*

Minőség gyógyítja

a szellemi mételyt

Î

Könyvna&i kiadványok néhány

napig még könyvnspi olcsó érői

Arany Jinos. TolJL Toldi szerelme. Toldi estéje, fűzve Ü3, dii/.köté3-----------10» Lei

Ady Endre, ömegyüjtött novellái, diszkötés — _ _ — — _ —-----------ir,g

K irin hy Frigyes, Fry irtok ti, fűzve — — —

____— —---------— __ — — _ 79 |.ei

Móricz Zsicmond, Életem regénye, diszkötés — —------------------------------140 Lei

Ihnyady Sándor, Jancsi és Ja'iska, Uizve-----------------------— —-----------------59 Lei

Jókai Mór, Lö;sei feliérass/.o iy, füzv» 116. diszkötés---------------------------------1 8 Lei

Móri Ferencz, Négy apának egy leánya, diszkötés-------------------------------------100 L:i

Gárdonyi Giza. Ac őre; tekintetes, fűzve 54, diszkötés----------------------------100 Lei

Illyés Gyula, Magyarok, diszkötés------------------------------------—----------------185 Lei

Cs. Szabó Lász'ó, Magvar né’ő (Ntplő az euróoai válságról) diszkötés — — 11G Lei

Berend Miklósáé, Akik kihullottak isten tenyeréoöl, kve 149, fűzve —---- — 119 Lei

Lázár Béla, Művészet története, diszkötés----------------------------------------------158 Lei

Csak rövid Ideig kaphatók az

Ellenzék könyvosztályéban

Cluj, Plata Unirii. Vidéki rendelések«! azonnalintézűnk. Kérje a legújabb könyvek jegyzékét

A középszerűség a kulturigény filial z iga/» műveltség, uz érdéléül műveltsége“.

» (Egy japán monda-ti)

Értelem és érzelem elválaszthatatlan társak, de a világ, kezdete óta ritkán lértették meg egymást. Sajátos erdélyi“" jelenség, hogy e tájon, ha az értelem bírálni, emlékezni, jövőbe láltlrű pró* bál, az érzelmi élet is legott fellángol bennünk. Értelmünk hideg*józanon törekszik múltúnkra és jelenünkre néz* fii, de az erdélyi szív dobogni kezd és az értelem mellé szegődik az érzelem s megszületik áz „érzelmi gondolkozás“. Alert miképpen nevezzük az igazi erdélyi elme ténykedését, ha nem érzelmi gondolkodásnak, amikor mult-* jan keresztül a jelenben próbál boldogabb jövőt kialakítani?

Az erdélyi múlt szunnyadó szellem- értékeit idézzük, hogy belőlük erőt merítsünk a jelen nagy hervadásában, amikor annyiszor próbált már riigye- zőbb életet teremteni e táj öregje és fiatalja.

Németh László a „minőségmagyarság“ mítosszá növekedett fogalmát lopta bele az erdélyi ember elméjébe. Volt. idő, amikor irócsoportok, munkaközösségek, kis társulások saiát Ugatták ki maguknak ezt a szép jelzőt és rendre meg\ ádolták egymást, ha valamelyikük kisajátította. Hála a Mindenhatónak, ez a korszak lejárt. Közösen merjük vállalni a jelzőt, de mielőtt végső igent mondanánk arra a kérdésre, amely a vállalással jár. pillantsunk az érdél’, i múltra, amelynek -változatokban gazdag áradásából az idő mindig kimosta azt, ami minőség és ezzel az igazi haladás fogalmát erösitgette. Hisz az igazi haladas mindig a minőséginek a mennyiségivel való helyettesitesében

‘nyilvánult.

Tallózva a iranszilván mult szel lem- világában, a minőség aranyporszemeit Jrozza felérik a történelem szellője. A „nájmódi“ ellen és a nemes és építő hagyomány mellett a szellem fegyvereivel hadakozó Apor Péter báró jut hamarjában elsőnek az eszembe. De lassanként engedelmeskedve a kötelező emlékezés parancsoló szavának, a transzilván „minöségmagyarok4* egész Icis csapata vonul fel az idézés ösvényén. Az európai filozófiai gondolkodás nagy magyar képviselője Apáczai £seri János Descartes-ot adta nekünk. Aranka György valósággá tette a Nyelvnevelő Társaságot. Felbukkan az emlékezetben jó Barcsay Ábrahám arca, aki e tájon irta a magyar irodalom első költői levelein Minőség, any- nyi, mint elsőség. És ilyen alapon ez a föld a szellem síkján az elsőség időtálló oszlopait ugyancsak bőven emelgette az utód nagy okulására és buzdítására. Heltai Gáspár krónikát adott., édes anyanyelvűnkön először iroltt krónikát adott testvérének kezébe. Haller János pedig az első lovagre* gén.vt. Benczédi Székely István ugyanezt tette a kalendáriummal.

Benkő Ferenc az ásványfanban volt ^Iső, megelőzve minden má»s magyar tái tudósát. A torockói iskola hajlott- hátú rektora. Felvinczi György első volt a színészet’ megszervezésében, Földi János a magyar füvész kezébe magyar könyvet adott. Bőd Péter pedig lexikont. Abban az időben, amikor még e tájon a könyvnyomtatás is olyan nehéz volt- És egyre felbukkannak a nevek és a minőség nevében nagy múltról, gazdag muftiról beszélnek, ők a szellemi elsőség hordozói.

akikre mindig sütni fog a nagy emberek napja: a halhatatlanság.

A szellemiekben gazdag tranaziJván mulrat szolgálni kell. Sorsunkat vállaltuk, a múlt szolgálatát is vállalnunk kell, mert bár a mult véglegesen lezárt események tárháza, a zűrös jelen pedig íeltartózhatatlanul rögzített mult lesz, mégis a jövőt már meghatározza a jelen. Az időt csak a mozgás érdekli. Az embert az örökké élő szellem kell hogy érdekelje. A minőségben, vagyis elsőségben gazdag transzilván mult erre kötelez. Olyan időt élünk, amikor az emberek tudják mindennek az árút, de olyan kevés dolognak ismerik az értékét. Nemzetünk értéket akar felismerni, igénye a minőség és etikája a megértő szeretet. Ez a transzilván szellem útja. A transzilván minüségér- zet, amely európai sorstudattá szélesül, ha egybekapcsolom azzal a válsággal, amelynek hullámverései hozzánk is eljutottak. Ha Erdélyben minőséget emlegetek, vállalom az európai sorstudat épitö szándékú valóságát. Mert ami Európában ellensége a minőségnek, az Transzilvániában is az. És ez elsősorban a középszerűség.

ţnya, ez az a métely, amely lia kikezd egy embert, akkor a közömbösség langyos vizeibe taszítja. Olyan igazság ez, amelynek nincsen se kor-, se tájhatára. A szellemileg megelégedett ember a gondolkodás nyárspo’gára lesz. Ez ellen kötelez harcra nemcsak a minőségben gazdag transzilván mult, hanem jelen életformánk is. Irodalmunk nem tűrheti az ömlengő dilettantizmust, ahogy képzőművészetünk a másolást és zenénk az utánaérzést eleve ki kell hogy dobja magából. A Dunamedence Ijéptengerébe, kiszámíthatatlan sorsunk -következtében, idedobott vérközösségünk szellemi megnyilatkozásai a minőség jegyében kell hogy szülessenek. Ez az igény, a transzilván minőségér» zet, európai sorsvállalássá lesz, ainely szerint élni annyi, mint egy nagy célra elkészítve lenni. De élet szellem nélkül barbárság, mig a szellem élet nélkül bizantinizmus. Ezért hangzik felénk az idő szava: megtalálni az élet és a szellem szintézisét, az észnek és érzelemnek, a tudatosságnak és ösztö- nösségnek magasabb összhangját.

IJESZKE BÉLA.

NŐN! KELL!

Nőni kell, mint a iának,

CURZIO MAL APAR TE

s gyökérrel iogódzni a világba. Hol vagy gyökerem, s ml táplál tégedet?

Talán a szét,

jpi keletről nyugatra tart, s hiú híremmel letépi lombomat?

Vagy a viz, _

mi jön és rohanna velem,

Giacomo Baldini, a kolozsvári Olasz Kulturintézet professzora, igen alapos ismerője a mai olasz irodalomnak. ö irta számunkra az alábbi értékes Írói arcképet, melyet Marton Lili fordításában köziünk.

Curzio Molaparte ű Firenzétől két lépésre fekvő Pratoban született. 1898-bán. Gyér« mekkorától hordja magában jellegzetes hí- búit és erényeit: a nagylelkűséget, az őszin- teséget, de a rendkívüli liei>ességet is. Ma- laparte kalandos egyéniség, de ú szó magába kimosta gyökerem?

"Ä nap talán,

mi mindig égről •-égre száll?

Csak s föld, az itthoni föld táplál engemei. . ;

Alázatosságra int, xle nőni kényszerű s élni népemért, iy M lért is élnék, 7^ :1 ^

ha nem ö lenné a céh a változó viharral hasztalan küzdenek. „ „

De légy te a céh Népem„ g *

FLÓRIÁN TIBOR.

Minden botfa legolcsóbban

az

Ellenzék Lónyvosziályéban

Cluj—Kolozsvár. Plata Ualrlî No. 9.

sabbrendü értelmében. Tizenhatéves korában megszökik a Cicognini kollégiumból; ugyanabból az iskolából, melynek falai az ifjú Gabriele d‘Annunziot is látták felnőni s vergődni az irás kezdetleges formáival. Malaparte elszökik, hogy a Garibaldi-félc franciaországi önkéntes légióba lépjen. Résztvesz az Argonne s a Bligny melletti csatákban s két vitézségi érmet is szerez. A fiatalság törhetetlen lelkesedésével, mint egy lovag, úgy harcol hazája jövőjéért a világháborúban.

A háború végén néhány, Franciaországban és Lengyelországban elvégzendő megbízást kap az olasz kormánytól. De uj hivatod kötelességei keretbe zárják fantáziáját és béklyókat raknak intellektuális és művészi lényére. Pedig szellemének ez a lényege. Mivel nem birja a szürke hivatali életet, visszatér Itáliába. Megírja első könyvét, amely az elszenvedett, és végigharcolt háború élményeit tárja fel. A könyv címe: Az elátkozott szentek lázadása. (La Rivolla dei Santi maledetti.)

A toszkánai fasizmus, az első napoktól kezdve, egyik leglelkesebb védőjét és harcosát nyerte Malaparte személyében. Ez a politikai hitvallás nem maradt hatástalan az író további gondolataira és tetteire sem. Malapartéra úgy néznek a fiatal szellemiségek, olyan melegséggel és rokonszénvvel, mint aki tisztázni fogja és áthidalja a politika és kultúra közötti ellentétet. Malaparte polémiái az irodalom magasabbrendü formájában jelennek meg. Minden politikai Írásában. minden sorával küzd az embert, a kultúrát és a műveltséget általánosító, főleg Amerikából jövő áramlatok ellen. Sürgeti a parasztságban gyökerező tradíciók felélesztését.

Ez az irodalmi és morális igénnyel meg- jelent felhívás nagy tábort vonz Malaparte köré. Néhány barátja, köztük Maccari és Longanesi, vele együtt döngetik a polgá- riasság szikláit. Munkájuk során kerül felszínre az olasz közéletben a „vissza a faluhoz'“ jelszó. Az olasz félszigetet elárasztó kiadványok között különösen a Vissza a faluhoz címűnek volt hatalmas visszltangja. S ennek a mozgalomnak eredményei ma is ér* nek és gyümölcsöznek.

A modern olasz irodalomnak igen nagy szüksége is volt arra, hogy visszatérjen a népi tradíciókhoz. Ezen az utón haladva kapcsolódhatott be legkönnyebben az uj olasz irodalom az últálános európai kultúrába, melynek mélységekben gyökerező népi alapot kell mutatnia.

Malaparte tényleg össze tudja kölni a régi nagy toszkánaiakat (Lorenzo de Medicit, Puici al Polizianot) a mai olasz írókkal. Főleg a ..Régi olasz dalok“-ban, mellyel ősi költői tradíciókat ujit fel a régész szenvedélyével és a művész ízlésével. Valósággal uj bort önt az antik kupába.

Harci és háborús dalai nemcsak az uralkodó kaszt elleni bátor kirohanások, de egyúttal a szellem elnyomása ellen küzdő harcos dalai is. A gúny és a szomorúság különös vcgyiilcte jellemzi Malapartenek ezeket a verseit.

Az iró később intenzív újságírói munkáiba kezd. Először n Conquista dello Stato szerkesztője, majd a nagy olasz lap, a La Stampa főszerkesztője.

A vihar zó politikai élet egyidőre teljesen leköti és ráüti bélyegét egész munkásságára, de szivében sohasem alszik el a vers iránti áhitat. Életének csöndes és magános óráiban visszatér a költészethez.

A kormány uj iránya, az aj politikai tendenciák, amelyek olt állnak már Európa láthatárán. úgy találják Malapartet, mint képzett teoretikust és a dolgok mélyére hatoló történészt. Kutató munkásságánál: gyümölcse az a két kötet, amely Parisban Grasset

kiadásában jelent meg: La Technique du coup d‘état és Le bonhomme Lenin címmel.

De a politikai élet viharai, amelyék rövid időre fogva tartották, végül is a művészet és költészet teljes győzelmét hozzák el benső életében. Kettős lelkisége van. Egyrészről a praktikus tettek embere, másrészről ídeálista művész. Ennek az ellentétnek mesteri kifejezője Az irodalmár briganti cimü remek története.

Ezután írja meg hires Menekülés a börtönbe cimü munkáját. Ebben az emberi és művészi lelkiismeret kiegyenlítődését tárgyalja. Vér címmel adta közre Írásai legutóbbi gyűjteményét, amely sorozatban jelent meg a Corriera della Seraban. Ezekben az Írásokban a vér a téma: a vér, amely már gyerekkorban magában hordja a fel- tlőtt ember kalandjait és fájdalmait.

Malaparte uj regénye még nem jelent meg könyvalakban, csak a Circoli cimü folyóiratban. Egy olasz tragédia a regény témája, amelyet nagy érdeklődéssel olvasnak egész Itálíábán. Ebben a regényben Malaparte friss és pergő elbeszélőnek bizonyul s amellett sajátosan olasz.

Malaparte mindenek fölött vakmerő célkitűzéseivel, meg nem alkuvó hangjával s bátorságával hat az uj Olaszország szellemi elitjére, melynek kedvenc Írója. Stílusának nemes szépsége, egyik legnagyobb olasz for- mamüvésszé is avatja.

Tipikusan olasz művészete mellett, nemhogy elkülönülne Európától, hanem az uj találkozási ponton egyesül vele.

Magában hordozza a toszkánai nagy Írók minden ősi tradícióját. A helyi jellegű provincializmust tágas és beláthatatlan univerzális terek felé viszi. Olyan képviselője 5 a toszkánai irodalomnak, aki megmarad vidéke sajátosságainál, de. az egyetemesség felé irányítja látását cs tollát, mint ahogy Maechiavelli és Dante tették.

Az uj magyar memoir-irodalom remeke„ "hERCZFG FERENC EMLÉKEZÉSE! i

A gé likas ház

A magyar közélet eseménvei és kimagasló alakjai 1896- öl 1918-ig me Tkaoi elevenség erei tükröződnek vissza e remek könyv lapjairól. A nagy lexikonal lka könyv ára fűzve 19S, ízléses vászonkötésben 288 lej az Ellenzék könyv osztályában Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utinvţttel is azon nai szállítjuk.