Ellenzék, 1939. november (60. évfolyam, 252-277. szám)

1939-11-19 / 268. szám

f 12 ma H l. L n SZÚK I U j V no r c ni her 7 9, t Romén felfogás a nemzeti manav. ce betelésében A ncniAU iviliik"védelemre v°Hütko-ú örvény m< i/s:uv":ás<i úti Il^tiuin o y<<** tji életének további fejlődéséről kü­lönböző vélemények hangzottak eb l nemzetiségek ‘yugtalankodva nézték a ro mán elem alkalmazását előíró rendelkezé­sek értelmezését. Iga: ugyan. hogy illetékes rónáin körök hangsúlyozták a ,,k sebbségi” elemek ga:- <l(istiffi joff*c.nfllc tiszteletben tartását, de enne]: eller.érc sok helyen másképpen ér telnie-lék n törné'>y néger hajtását. _i: el­múlt énben is gyakran megtörtént, Imijy a törvényre uiéá hivatkozással ,.kisebbsé­gi (tHudmozuttakol n: áUamfennlartá nép tagjaival csered ék k’. l'nnek a: eljárásnak mOgyaróizalához tudnunk kell azt is, hogy a román gazda­sági élet cyycs köre■ <) yaztk’sági eröté- nyezök totális rónán irányítását követetik s a nemzeti munkavédelmi törvénynek <7- nikati értelmezést adnak. Nemrégen ilyen irányit tanulmányt közölt a volt liberális pénzügyminiszter folyóirata is, az Írd- tele FeonQm'ce si Statistice". E tanulmány gondolatmenetét alábbiak­ban abból a célból közöljük, hogy lássuk meg n: elgondolás célját és eszközeit. A román gazdasági élet kérdésénél foglalkozó folyóiratok egyik legtekin- téívesebb képviselője: az l9lS»ban altr piíott ..Analele Economice şi Siatis- zicc”. Tekintélyére jellemző, hogy szer. kesztöiége a fővárosi Ipari és Keres­kedelmi Akadémia palotájában székel, egyik szerkesztője pedig Slăvescu Vic­tor professzor, a liberális párt volt pénzügyminisztere. A folyóirat leg* utóbbi, majdnem 200 oldalas április— júniusi száma érdekes tanulmányokat közöl országunk gazdasági kérdései» rői. E tanulmányok egyike űr. ArcaJ dián Nicolae mérnök tollából külön ér­deklődésre tarthat számot, miután a román közgazdasági életnek utóbbi években legfontosabb kérdésével fog­lalkozik. Az elvi megalapozással írott 31 oldalas tanulmftnv „.4 román elem pártolása és bátorítása, mint a gazda* sági terv előkészítésének és végrehajt Hsának alapkérdése“ c. alatt fejti ki a szerző és bizonyára a szerkesztőség véleményét. Arcadian mérnök tanulmánya 4 rész- re o.'ziik. Ennek megfelelően mondani­valóját négy tételben foglalja össze: 1. A gazdaságtudomány alapkérdése: azaz a gazdasági törvényeknek az er­kölcsi, jogi és politikai törvényekkel való összeegyeztetése, illetve ennek parancsoló szüksége. 2. A román elem pártolásának és védelmének jogos tör* vényesitése. ugyanazon ország lakosai- nsk gazdasági jogaiban való megkü­lönböztetése által. (Ez következménye annak az elvnek, mely a gazdasági kér» déleket az erkölcsi, jogi és nemzeti kérdésekkel akarja összhangba hozni.) 3. A románok gazdasági összeomlása a háboruutáni korszakban. 4. A román elemnek gazdasági életünkben való pártolására és bátorítására vonatkozó alapelvek és módszerek. Az első rész olasz és más példákra hivatkozva megállapítja a közgazdává“ gi és erkölcsi élet összefüggését. Köz* gazdászok szerint ma valóság a gaz­dasági törvényeknek az erkölcsi, jogi és politikai törvényekkel való össze­egyeztetése. Ez igszolia Arcadian el* gondolásában a közgazdasági élet nem» zeticsiíésére kezdeményezett mozgal­mat. Az alap a gazdasági törvények­nek az erkölcsi, iogi és nemzeti kér­désekkel való egyeztetése. „Ez igazolja az ugyanazon országban együttlakó né­pek gazdasági jogainak megkülönböz­tetését. Ezen az alapon állva kell meg­találni azt az uj elrendezést, mely ön* magunk felé vezessen saját magunk érdekében. így a románositás mai kér­désének holnapi valósággá kel! válnia.“ A román elemnek a gazdasági élet­ben való pártolása és bátorítása a leg­nagyobb román elmék felfogásából kö' vetkezik. Arcadian itt felsorolja Băl» cescu, Erninescu, A. C. Cuza és Ionel Brátianu véleményeit. Majd részlete­sen foglalkozik a nemzet uj fogalmá­val. A háború után ugyanis a „romaié' szó értelme »* elhomályosult, mert, mint szerzőnk kifejti, mindenféle régi és uj beözönlődet magában foglalt. Ám a ll*ik órában újra felépült u nemzeti épület. Az alapvető valóság „a Nemzet. mely védekezik a betolakodót tűk el­len .. Az a nemzet, mely méltó erre a név­re. megmutatja uz életre ép uralkodás­ra vonatkozó akaratát. Uralkodni akar minél több olyan tényező felett, me* lyck öt meghatározzák; azokat einem» zetiesiti és elsajátítja. A nemzet alkotó tevékenységeit néhány kia'tegóriáb',n lehet összesiiriteni: gazdasági, szelle­mi, jogi és politikai megnyilvánulások. „Egy nemzet arra törekszik, hogy e te­rületek mindenikén minél hlvebben ér* vényesitse önmagát. Ma a nemzeti szuverenitás már nem szigorúan vett politikai kérdés, hanem n'z élet összes területein való általános megnyilvánu­lás.“ Arcadian szerint a nemzet ala­kulását az az alapvető parancs hatá­rozza meg, hogy ,,egy ország gazdasági erőit közvetítés nélkül és totális mri* dón tartsák kezükben magának a nem­zetnek tagjai“. A tanulmány harmadik részében Ro­mánia gazdasági életének háboruutáni fejlődéséről van szó. Szerző kiemeli azt a különbséget, ami az 1918 előtti és utáni gazdasági életben megállapít­ható. 1918 elölt az ipar, kereskedelem, közigazgatás és sajtó túlnyomó több­ségben román kézben volt. 1918 után mindez megváltozott. Idegen a töke s idegenek az aUc.lmazottai. Az ember, mint munkaerő, nemzeti vonatkozásban nem képezte az állami gondoskodás tárgyát. „Ma azonban az állami véde­lem központját az etnikai származás nemzeti szempontjának megfelelő mun­kás kell hogy 'képezze. Annál is inkább, mivel a szerző kimutat in, az J9J0-ns népszámlálás adatai szerint az ország •pari vagyonának 80 százaléka idegen kézben van. Arcadian tanulmányának befejező részé bon a roma nősít ács a lapéi veit é- módszereit ismerteti. Mindenekelőtt kikel az itt-ott elhangzó borúlátás el­len. Ennek nincs semmi indoka, mert a történelem szerint a román fuj ren­delkezett és ma is rendelkezik gazda­sági kezdeményező erővel. Azonban a mai helyzet megváltoztatása hosszú időt és kitartást igényel. Az ország gazdasági erőinek két harmadrészben román tulajdonba való átvitele nem történhetik rövid idő alatt. Ehhez el­sősorban román szolidaritás szükséges. Másodszor egy reális politika. Harma­dik és negyedik lépés a román elem bátorítására 6* a gazdasági hlvalásu embörek kiképzésére irányuló állam­politika feladatához Mártózik. Szerző felsorolja a legfontosabb te­endőket. Ezek a következők: A hitel nacionclizálása és megszervezése a ro* mánositús érdekében. Az államnak kö­telessége „az uj román kezdeményezé­sek hitelének rendezése“ és román ban­kok alapításának előmozdítása n ki* sebbségi ipartöke átvétele céljából. Hasonló kötelesség a töke románositá- sa. libben a kérdésben el lehetne fo­gadni Fanr Llvius bánsági iparfeliigyc- lö javaslatát román kisiparos műhelyek létesítésére vonatkozólag. Eszerint évente 100 műhelyt kellene román ipa* ros mesterek számára felállítani. A be­rendezési költségeket az állam vállal­ná, 5—6 évig folyósítandó államsegély- ivei és állami rendelésekkel. Ehhez mindössze 500 millió lej szükséges. Ar* cadia.i továbbiakban javasolja román iparosok kiképzését, román tanulók tandíjmentességének biztosítását, va­lamint uj román iparvállalatok adó-* mentességét. Ehhez szükséges a nem- zeti munkavédelemről szóló törvény átalakítása etnikai értelemben, vala* mint annak a kimondása, hogy semmi­féle törvényes előny ne juthasson azoknak a vállalkozásoknak, melyek a románság elsőbbségét nem tartják tisz­teletben. I B. S. SPORT és LÉLEK LÖRINCZI FERENC Téves n: a felfogás, mely szerint a spor* csak a testet foglalkoztatja,- s~ a létek pe- d g a testi mcgnylvárudasoktól függene aid cU a maga sajátos éleiét. ,\:t hiszem, hngy ma már kenésén vannak, okik ezt nem tekintik- meghaladott álláspontnak. A tcsi és lélek szerves egység és ezen az egységen belül bármelyik is ü tévé kény rész, a másikbon fellelhető n moz­gásnak nyoma, hatása. Annyira egybe­forr lesd és lelki tevékenységünk, hogy képtelenek vagyunk pusztán testről, vagy csak leiekről bcszé'ni. a test mindazon­által alárendeltje a léleknek. Eszköze. Ál­lóin tapasztaljuk meg a világot, r(ljta ke­resztül válunk a: életnek részesévé. A kö - riilnzényékhez való magatartásunkat álta­la jutottjuk kifejezésre. Szükséges te hód, hogy ezt az elsőrendű és a maga nemé­ben tökéletes cszkö't megbecsüljük és gondját viseljük. A test azonban nemcsak eszköze lel­kűnknek, hanem lakása, „temploma" is. A; nz érzékelhető fizikai keret, amelyhez n létek oda tapad, amelyet a szellem ki­tölt. M'nél inkább megtisztítjuk a testei, minél szebben építjük fel a .,templomot annál tisztábban és tiindöklőbben alakul ki és szilárdul meg a lélek is benne. Va­lahogy ezt a jelfogóst tükrözi a klasszi­kus görög világ nevelési eszménye. A „kalos kai agatok' (szép és jó) ideáljában a test szépsége szükségszerűen vonja ma­ga után a lélek jóságód. De térjünk vissza a sporthoz. A sport nem mesterséges kitalálás, ha­nem természetes életmegnyilvánulás. Ép­pen az „élef‘ fogalmának egyik tartalmi jegye.- mozgás. Csakhogy nem célnélki'di és véletlen, hanem rendszeres tett és tuda­tos mozgás. Ez a iudatositóis vétette ve­tünk észre közvetlen környezetünket, lát­tatta meg Sajóit magunkban az embert. Nem véletlen az. hogy a testnevelés gon­dolata a humanizmus korában vetődik új­ra fel, amikor az élet középpontjába is­KÖLCSEY FERENCTŐL KÖLCSEY Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöké fámnak, Nyugoti ég forró kebelem nem tette hideggé. Szép s nagy az, ami hevít: szerelemmel tölti be lelkem Hónai szokás és föld, örökön« kard s ősi dicsőség. Nvugoszik az zöld lombjai közt s nemzeti beknek, Ez ragyog újra, midőn tele fénye dalomnak elönti, S színe varázssugáraiban szállítja fel ismét őseim árnyaikat, kik az őszkor napjait élték. Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit1 egykor Don hulíámi körül, a hét magyar egyike, hős Ond Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vön. Vigan laktanak ők rohanó Tisza partjai mellett, S hol vadon árnyaik alatt barnán viszi habjait a Túr, Mígnem az elkomorult1 sorsnak nyila dúlva lecsattant S könnypataki áradozott a bánat*ölelte teremben, S áldozatát vérben fogadá vala boltja sötéten, Elsiratott hamvak közt, a cégényi monostor..» 1 £31 Br. Wesselényi «W.: Osztály és oszláiyharc A szerző legújabb miivé UH Id. Korábbi; A harmadik birodalom, k;g 132 lei. Aaztu- Josliiván: Elmondja János (Céh kiadás) íve 120 lei Lepagenál, Kolozsvár. Postán utánv.ttel. Kérje u uj jegyzéket. mét o: ember kerül. Vittorlnp da E eh re. Biccolnmlnl SUvlo és a többi humanisták ru nd látták, hogy az embor nem éUct t< Ijes életet, ha mozgási vágyát nem elé­gítheti 1(1 Ereztél:, hogy a mozgás életet jelent. Élet parancs volt szántukra ennek hirdetése. Hogy miért szükséges és hogy mi összefüggésben óál a leiki élettel a mozgás, azt nem tudták. (Ezt a megmet gyarázhatatlan szükségérzetet fejezi ki kú söbb Pestalozzi, n nagy nevelő, ezekkel a szavakkal: „Mozogjatok c^k azért, hogy mozogjatokI") Attő[ kezdve, hngy a nevetés az egész ember kddakitásód, a személyiség ntegic- remtvsét t> k etette feladatéiul, megvilágo­sodott a sportnak, mint a jellrmnevc!és l'fiyik eszkö-toek, a fontos sóiga ,tí Szere­pét részben tisztázta a lélektannak az idábbi időben tett nagy felfedezése, a tu­datalatti világ felszínre hozatalával és meg- m'itqyarótzásával. Az ember az átöröklés folytán_ biológiai alapját képező ösztönei között, egy egész sereg tudatalott lappan­gó oly ösztönt őriz, me’yejc n mai fó,csu­dái nö berendezkedés rnc'lett elfojtva ma- radnak. ősi ösztönök ezek, létjogosultsá­guk az ősember éleiében volt meg. sport keretein belül, a játék az °z éUt- megnyilvónulás, mely ezeket az ösztönö­ket — hogy szakkifejezéssel éljek — s:libáméi!ja. a játék alkáfom orra, hogy az ember, kitombolva magód, ezeket az ösztönöket k elégítse. A sport a lélek va­lóságos fürdője, melyből ez megtisztulva kend ki; tJhogyva, lemosva magáról a fe­lesleges sallangokat és szennyet. Olyan akadályokat, gátlásokat rombot le és ősz- ént szét, melyeknek jelenléte ct lélek ru­e.rdmnssáatU lehetetlenné teszi. Fcipnt’an- nnk a lelket IcbclÁyozó bilincsek és meg­indulhat a tevékeny, egészséges és s:abad telki élet. A sport azonban nemcsak ebben u ne­gativ értelemben van hatással n leiekre. Nem tisztit r&upón. Ennél többet nyújt: rendszerez és épít. Belenyúl a lelki elren­dezés folyamatába. Mit jelent ez? Minden lélek érteimérzelmi és aka­rati síkban ny Int közi k meg. De ez a há­rom sík egyénenként sajátosan keveredik. Egyik intenzivebb lévén, mint n másik kettő, ezeket uralja és igy az egyén lelki beállítottságát határozza meg. A sport ter­mészeténél fogva okarat! megnyi'vânidâs. Olyan típusokat nevel, melyeknek jellem­ző vonásuk a cselekvés. A- akarat neve­lésén keresztül a sport a cselekvő ember iskolája. Az akarati folyamatot érzelem szüli. .1 jülcsés, öröm, boldogság elnyerése idáni vágy <jc o titkos rugó, amely cselekedetre buzdít. Kinn a természetben, a szabndbnn és napfényben végzett mozgás ennek a vágyakozásnak a beteljesedését tesz! lehe­tővé. A~ cgyén számára a sport élmény. Ezek az élmények rendezik úgy a lelket, hogy annak belső harmóniája biztosítva 'egyen. Ennek a harmonikus egésznek központi magvá* képezi a ieUvágy, mely örökös kidég tést követel. Nem egyéni, hanem tömegmegnydvá- riulás is a sport. A sportközösségek mun­káját az egyének fizikai és erkölcsi ere­jének a felhasználása, cgybefogása képe­zi. A közösség az egyének e kétféle erejé­nek mértékéül szolgál. M ndenkit erő nek megvizsgálására és gyarapítására késztet. Az önismereten keresztül, az egyének igé­nyeinek legfelsőbb határvonala ezáltal a reális erőknek megfelelően alakul ki. Tisz­tán látjfa mindenki azt. hogy mit bir el, mit végezhet tökéletesen. Megszületik n te­kintély, mely a fegyelem alapját képezi. Amely közösség pedig fegyelmezett, az szervezett életre képes. A közösségben « sport életet jelent. Valódi közösségi életet, Qhol minden egyén annyg ér, amennyivel hozzájárul ennek az életnek kiteljesedé­séhez. Av egyén lelki berendezkedése ok­kor les: egy egésszé, ha d közösségben való élet, mint szükséglet jelentkezik. Ezt a nagyszerű lélek- és jellemnevelő iskolát a nemzet szolgálatába keh állíta­ni. A nogy sportközösségeknek ez legyen magasabb céljuk: olyan polgárokat nevel­ni, ak'knek életét e három fogalom tartal­ma töltse kii család, nemzet, boldogság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents