Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-08 / 232. szám

/ 9 3 9 a k i ó b e r St ELLENZűK mam Dr• Sólyom Fekeie Ferenc centenáriuma vakon engedelmeskedett az ő közéleti útmutatásainak, Sólyom Fekete Zsigmond szintén nagy közéleti munkásságot fejtett ki. ó volt Magyarország legnagyobb hid- épitészeti szakértője. Földművelésügyi miniszteri tanácsos, aki országgyűlési képviselősége idejében a „Magyar faj és művelődé» eredete“ címen három*« kötetes müvet adott ki 1888—90-ben. i JÓK AI-REGÉNY ALAK Külön fejezet alá tartozik dr. Sólyom Fekete Ferenc társadalmi küzdelmei­nek a leírása, amelyhez azonban egy Jókai Mór regényírói tollára volna szükség, mert Sólyom Fekete Ferenc küzdelmeiben valóságos Jókai-regény-* alakká vált. Küzdelmei az akkori tár­sadalom kortörténelméhez tartoznak, aminek feldolgozása egy cikk kereté­ben lehetetlen is volna. Számos jogi munkája közül különösen hires a „Pandekták sommás átnézete“ cimü. Rákosi Jenőnek is kebelbeli barátja volt. Rákosi ugyanis első publicisztikai tevékenységét a Sólyom Fekete Ferenc szerkesztésében megjelent „Vihar“» nál kezdte. Sólyom Fekete Ferenc 1882=« április 30-án irta meg cikkét, amelyben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egye­sület megalapítására elsőnek hivta fel a közfigyelmet. Részletesen kifejtve a megalakítandó egyesület kulturális és közgazdasági programját és igy Só­lyom Fekete Ferenc lett ennek a nagy- múltú egyesületnek az életrehivója. I I * 1906-«ban, 67 éves korában halt meg. A századik évforduló egy mindenkép­pen érdemes közéleti férfiú emlékét idézi fel, akinek munkássága a jövő nemzedéknek is példaadásul szolgál­ötvös Béla. FIATAL ERDÉLYI MŰVÉSZEK vészi formáknak, igy emeli a székely népétet motívumait tiszta stílussá és kapcsolja ntt abszolút mi!vészetb«*>z. Mivel sajáton fornianyclvével ki égé »zi* tője lett az általános plasztikának, stí­lusa a szobrászat székely művészi stí­lusának alapja lehet. SzervaGusz szé­kelyföldi alakjai nem általános embe­rek, hanem tipikus székelyek, akiken szinte érezni lehet a Szélcelyföld leve-« gőjét. Égig nyúló hegyek, súlyos, tö­mör, beláthatatlan erdők tövében élő nép, amely küzd a természettel. A ter­mészet magához idomítja, sokszor de­formálja testüket, de zamatos, tiszta egyszerűségben marad a lelkűk. Akár finom, gótikus alakokat, akár népala­kokat farag róluk Szervatiusz, a belül*« röl fakadó primitiv tiszta hitnek hor­dozói ezek a szobrok. SzervalLiusz az őshitszomjnak szobrásza. Ennek te­remtett művészi formát, mellyel sokat gazdagodott az egyetemes művészet. - Legújabb munkái közé tartozik egy két méte«" magas háromnegyedes dom­bormű. A budapesti Szalonban kiállí­tott szobraiért a Szinnyei Merse Pái- nagydijjal tüntették ki. Rozsos Etel. Cégéi felhők,cégéi nyár Szervatiusz Jenő NAGYVÁRAD, október 3. A mai történelmi nagy idők forgata­gában. amikor világrengető események zúdulnak a kor emberére és lelkét ln« dereként üli meg a rohanó s egymásra torlódó események súlya, nem csoda, ha csak a krónikás veszi észre, hogy egy nagy erdélyi magyar embernek, a magyar közélet egyik kiváló harcosá­nak,' egy nagy magyar tragédia szen­vedő hősének most van születési cen­tenáriuma. Dr. Sólyom Fekete Ferenc, a dévai törvényszék egykori főelnöke ez, aki 100 évvel ezelőtt született Nagy­váradon és aki egész közéleti munka--* iával beírta nevét az erdélyi magyar kulturtörtiénelembe. Ha nem említe­nénk mást, mint hogy ö volt a nagy- múltú Erdélyi Magyar Közművelődési -Egyesület alapításának egyik főmoz­gatója, mondhatni életreh ivója, már maga ez is elegendő bizonyíték volna, hogy dr. Sólyom Fekete Ferenc mél­tóvá tette magát arra, hogy neve az utókor számára necsak a lexikonokban őriztessék meg. De ha közéleti műn*« kásságát és kiváló nagy egyéniségét méltán megilletöeu pillanatnyilsg nem is lehet megünnepelni, legalább egy szerény újságcikk keretében állít­sunk emléket ennek a kiváló ember­nek, ennek a tragikus magyar hősnek. KI VOLT DR. SÓLYOM FEKETE FERENC A Sólyom Fekete-család minden va­lószínűség szerint a kihalt hires-meves nagyváradi Fekete'család leszárma­zottja. A család eredetileg csak „nagy­váradi Fekete“ nevet viselte. A Sólyom nevet családi hagyomány folytán (amely hagyomány külön megirnivaló érdekesség) belügyminiszteri enge­déllyel dr. Sólyom Fekete Ferenc volt törvényszéki elnök és fivére, Zsigmond vette nevükhöz. Ezeknek édesapja, Fe-* kete Lőrinc 1848-asi nemzetőr*százados volt Biharból, az abszolutizmus alatt hatévi vártömíöcct szenvedett. Fogsá­gának ideje alattit neje, Hant Katalin gondoskodott hihetetlen nehézségek között a családról, mert a szabadság- harcban mindenük elveszett. Hant Ka-* talin mintaképe volt a régi magyar nagyasszonyoknak; é® maga is Erdély egyik nagy diplomatájának volt jva; déka. Sólyom Fekete Ferencnek már isko­lás korában megnyilvánult kiváló te­hetsége. A nagyváradi premontrei fő­gimnáziumnak ő volt Szilágyi Dezső osztálytársával, a későbbi lángelméjü magyar igazságügyminiszterrel együtt első, illetve legjobb tanulója. Kettejük között, a két nagy szellem között már az iskola padjaiban kifejlődött sz egész életükre kiható mélységes lelki barát­ság. Sólyom Fekete Ferenc, mialatt a budapesti tudományegyetemen hall­gatta a jogot, Vas Gerebennek, a ma­gyar irodalom egyik legnagyobb elbe­szélőjének volt irodalmi munkáiban munkatársa és a nagy irő kétségtele­nül hatással is volt reá. Tanulmányainak befejrése után Bi-> har megye főügyésze lett. Ő alapította, mint szerkesztő a „Bihar“ cimii lapot, Tisza Kálmán lapját és Tisza Kálmán­nal egvüít készítette el a hiressé vált „Bihari pontokat“. Tiszai Kálmán mi­niszterelnöksége alatt előbb körösbá- nyai királyi főügyésszé, aztán pedig a dévai törvényszék elnökévé nevezték ki. Körösbányai főügyészsége idején nöiil vette Véghső Gellért belényesi földbirtokosnak, szintén királyi tör­vényszéki elnöknek és aztán hosszú éveken át belényesi liberális ország-* gyűlési képviselőnek leányát', Véghső Máriát. Ez a Véghső Gellért maga is igen érdekes ember volt. 1848—49*ben Bem tábornoknak volt hős főhadna­gya, akit Erdélyben Bem tábornok az egész sereg szemeláttárai, a sorból ki= híva, elismeréséül megcsókolt. Hon­védtiszti pisztolyát ma is Őrzik a ko*i lezsvári 1848—49-esereklvemuzeumban. EGY NEMES GONDOLKOZÁSÉI KÖZÉLETI EMBER TRAGÉ­DIÁJA zött'iik, sokszor el is felejti,, hogy ő szobrász. Élvezi eredeti humorukat, csavaros észjárásukat és gyermekes neívságukat. A témák hirtelen várat­lansággal csattannak ki. Minden aka­démikus tervszerűségtől szabadon, a pilíanati meglátás frisseségével, őszin­teségével. Ekkor már csffk és mindé-* nekfeíett szobrász ő. Nem etnográfiai figurákat lát bennük, nem is akar et­nográfiai illusztrációi! faragni. Elfe­lejti, hogy modelljei székelyek, csak az adott forma, a művészi téma szép­sége viszi előre. S ez a szerencséje. Mert. ha elveket -tartana szem előtt az alkotás pillanatában és nem rendelne a művészet céljai alá mindent, sem művészetet, sem székely istllustt) nem teremthetne, csak néprajzi adattal szolgálna, aminek a művészethez sem­mi köze. i Egyik téma megszületése: Táncoló fiatalok hecceinek egy öreg székelyt, na Áron bá, maga is kiöregedett a táncból. Állja egy darabig a már mu* miához hasonló öreg a bosszantást, de hirtelen fellobban a hamu alól a parázs, az azértis megmutatom székely virtus. Elkapja a legközelebb álló menyecskét és táncra perdül vele. Ebben a kipat­tanó friss hangulatban Szervatiusz előtt már készen áll a különös párnak a szobra. j Egy másik téma: Ménaság öreg idió­ta koldusának boldog vigyorban fér- dűlt arca. A gorillaszerii, alacsonyhom- loku, beeset/tszemii áliatember a. falu gyermeke, akit táplálnak ugyan, de tréfakedvük célpontjává is baszik. En«* nek az öregnek tréfából bárányát nyújtja az egyik legény: Nesze, a tied. Öröme, a primit/iv lélek együgyii bol­dogsága ragyogja be torz arcát. Ez is­méit* 1 az a pillanat, ami alkotásra ihleti Szervatiuszt. így válik öntudatlanul is kifejező céllá benne a nép sajátos szel= Ierni, fizikai és morális energiáinak megtestesítése. ■[ A fajiságot alárendeli a tiszta mii* Sólyom Fekete Ferenc közéleti mű­ködése tulajdonképpen Déván csúcsoso­dott ki. Éjszakáit is nappallá téve, dolgozott a közért, aminek eredménye egyrészt fenímaradt írásai, beteljese« dett kezdeményezései, de ugyanakkor j saját traí édiája is. Ö alapította Hu- j nyadvármegye történeti és régészeti ! egyesületét, amelynek ügyvezetö«*alel- j nöjke volt & amelyben igen nagy törté- * BUDAPESIEM István Király Szállodában (VI Podmanialry-ü 8) kaphat minden igényt kídégUÓ, mér- sékelt ára szobát Tdles ké­nyelem, központi fűtés, áilandö meleg-hideg folyóvíz., lift telefo­nos szobák. Teleleu 707*43,294-24 FELHŐK Bozontos felhő-kölykök amerre ment a nap, nem is látták a földet, rohantak hallgatag. szaladtak Lomha-lomposan vonultak s bölcs mosollyal utánuk a vének, .'nedves volt a szakálluk s fáztak nagyon szegények. De amint haladtak egyre messzebb, rájuk mosolygott a lótusz*ajku tó s a hegy, a hegy volt benne látható. Olyan szép volt a kép s oly mély a messzeség, egy percre lehajoltak mind nézni, mit int nekik a táj, ,s bágyadt, bús vágyakozással ölelték át a hegyet, a négy égtájat s a völgyeket. Lent roppant csendben álltak a fák, mintha megdermedt tolna a világ. De egyszerre a hegyek mögül titkos kürtjei zengett, megborzongtak a füvek és reszkettek a fák, a madarak ijedten fészket kerestek, bőgve szétfuto.tt a nyáj s a .szürke, tépett tó felett a felhők sírni kezdtek. j FLÓRIÁN TIBOR. CÉGÉI NYÁR Már este fett, ugatnak a kutyák. Kiköt a ködt megálltak a rucák* M egálltak és lenéztek a tóra. megnéztem az órát, pont hat óra. Erezett ég. fátylas&n lebeg a hold habhátán hattym‘feliegek. A bakterék kutyája el hal ón. rútul vonít, mini egy bőgő-majom. Három araszt és egy méterest lép, itt a barom s az Istert-arcu nép, Cégéi nyár, szunnyadó hegyek, este. hat óra, hazamegyek. VARRÓ DEZSŐ. Michei f»é!yegk«aía!ógus 1940. éyíe : ! Europa—Katalog------------------Lei 16ö*— I Welt-Katalog (Europa és Übersee ! egy kötetben)-------------------Lei 228 — Kaphatók az I ELLENZÉK KÖNl^VOSZTÁLYÁBAN I Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii No. 9. Vidékre i utánvéttel is azoana) ázáliitjuk. ■ ■É nel mi munkásságot fejtett ki, főleg történelmi okmánykutató és. oknyo- mozó iránybam. Munkásságában, mi** után hivatalát is kellett szolgálnia, az éveken át éjszakákon keresztül folyta­tott tevékenységével szemevilágnt vesztette. Kilenc éven át, haláláig szén- vedet! vakságában. Oknyomozó kuta­tásait külföldi, főleg német írók is idézik, ezenkívül neves jogtudományi iró is tolt, akinek Egyházjogtanát, mint egyetemi tankönyvet tanulta a régebbi jogásznemzedék. Társadalmi téren is élénk tevékeny­séget fejtett ki. ö védte meg elpusz­tulástól az ősi dévai történelmi tárai, etláttatván azt szerpentinutakkal. Mini embert, talán legjobban jel­lemzi, hogy a hu nyaid me gyei román nép is. mint atyjához fordult hozzá ügyes-bajos és peres dolgaiban és ő, mint törvényszéki elnök, minden alka­lommal atyailag intette őket a, békére és lehető kiegyezésre, amely jósága aztán nagyrészben előidézője volt ké­sőbbi tragédiájának. Írásbeli dokumen * tumok, hivatali os' akták, bírói ítéletek, amelyek egyébként mind javára szól­tak, igazolják, hogy a kisemberek ügyeinek pártfogásáért, amellyel meg­akadályozta ai perek vitelét, egyes ügy­védek részéről nagy gyűlöletben ré­szesült. Ezek keresetük megcsorbitá-* sát látták a törvényszéki elnök em­beri akciójában. De amig egyesek ré­széről gyűlölet volt osztályrésze, ad­dig a nép, fajra való tekintet nélkül, Képek, iszobrok nem holt tárgyak, j Hozzánk 'tartozó jópajtásaink, mint az i értékes könyvek és a muzsika is. A j kép nem színes v ászon, szobadekoirá « j ció, hanem a művész lelkének tártál- j ma, melyben legbensőbb énje él. Ahogy j tőlünk távol élő írók közös érzést és J gondolatot tartalmazó könyve jó bará- j tunk lehet, úgy lesznek hozzánktar- | j tozóKká azok a szobrok, képek, me- j I lyeknek mondanivalóit megértjük. És i ; mennyi mondanivalójuk van. \ ; E cikk megírásánál inkább az a pro<* j i bléma vezetett, hogy általánosabb ér- í I telemben van-e tiszta erdélyi stílusú i művészet. Ny ír őre, Tamásira gondolva \ tudjuk, hogy van abszolút művészi ér- j telemben vett székely irodalom. Kós Károly és Debreceni László képessé­geiben forr, alakul a tisztastilusu épí­tészet. És a szobrászat? Vass Áron, aztán a bűvös csizmában mérföldeket járó Banda Dezsőre is bizakodva né­zünk. Várjuk, hogy öntudatra ébred­jen az a plasztikai forma, ami a szé­kely szobrászat stílusát jelenti. Szer- vatiusz Jenő nemesgótikáju szobrain túl pedig jogos érdeklődéssel figyeljük újabb munkáit, a székely nép életéből vett szobrait. Szervatiusz már jóideje él Székely-* földön, Csikmértaságon. Bejárja a kö­zeli falvakai:!, Poty ondót, Tízest, ahol a legősibb népet és néptipust tanulmá- { nyozza. Nem passzív szemlélője ennek j az éíetmegnyiiváTmljásnak. Lelke mé= j lyéig velük érez. Segít ügyes-bajos j dolgaik elintézésében, ha tud, tanácsot j ad nekik. Viszont, mikor ö dolgozik, körülveszik, nézik, birálgatják műn-* Icái áll, egy páran kedvet is kapnak a fafaricskáfá?;hoz. Amikor eg}r-egy za-< matos eredeti figura kerül ki a primi­tív miivészek kezéből, Szervatiusz lel­kesen biztatja őket. Hai muMOságot ! rendeznek, szívesen meghívják. El is I megy, de nem azért, hogy ájrgus=szem- i meí figyelje a jó motiv um-alkalmat, j Azért megy, mert jó! érzi magát kö-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents