Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-05 / 229. szám
1939 okt óber 5. ELLENZÉK » ff Tragikus szinészhalál most a rendesnél is mélyebb benyomást keltett. Ezúttal kevés ember eszét járta meg, hogy a szinészvilágban, mint a művészek társadalmának egyéb pontjain, bizony nem ritka dolog a tragikus vég. Aki játszik a tragédiában vagy Ieg*< +S alább is azon a színpadon, amelyen a szomorujátékok jelenetei leperegnek, könnyen lesz részese a sors kegyetlen intézkedéseinek. A miivészélet köny- nyii hangulatok és futó benyomások sekélyes medrében száguld el és nem gondol öregség, betegség, bénító baleset, de főleg a félreállitást és elfele- dést okozó öregség meglepetéseivel. Szabadpálya gondtalan percekért súlyos ellenértéket követel: sokszor ® befejező nyomort és elég gyakran a teljes elzüllést. A világháborút követő zűrzavar és átcsoportosítás még ott is szomoru befejezést zudit fényes napo*» kát megért hírességekre, akik tehetségesen még sokáig dolgozhattak volna és jogot szereztek, hogy öreg korukban nyugdíjintézményük tűrhető javadalmat! juttasson. Mint nálunk, a kisebbségi életben, egyre több művész, igy színész is, vagy elveszti kenyerét idő előtt, vagy nagyon kis karéjra szóm mithat, mert nyugdíjintézménye megsemmisült, mint ahogy másutt nehéz helyzetbe jutva,, majdnem a semmivel egyenlő nyugdijat osztogat. Ritka művészember, aki az élet bármilyen alakulása közt is takarékoskodni, vagy zsugori mód kuporgatni tud s valahogy igy gondoskodik az öregség némi gondtalanságáról. ...De messzevetődtünk az inditó gondolattól. A városunkban legutóbb történt szinészhalálról meg kell mon* dánunk, hogy azért a rendesnél tragi- kusabb benyomást okozott, mert különös vonatkozásai vannak. A szerencsétlen véget ért színész városunk szülöttje volt: apának és anyának emléke ma is él közvetlenül vagy közvetve a polgárság körében. A fiuk délceg katona volt és csak a háború meg a mélységet felszántó szerelem sodorta el a szomoru végzet felé. Jeles és népszerű színész lett, de aztán az egyre kevesbedő lehetőségek miatt erről a pályáról is leszorult, annál inkább, mert a művészeknél sokszor szinte elkerülhetetlen bohém tényezők a bor hatalmába juttatták, amikor a .gondok elkezdték szivét*lelkét hasogatni. Mindenki tudja már, mi történt vele: a napi hajsza egy pár lejért, a volt barátok és müpártolók irgalmáért, aztán a teljes elzüllés, a szegényház és hirtelen halál. Az utolsó kettő oly romantikus gyorsasággal következett, hogy a szivek összeszorultak. De, mint gyakran történik, senki sem jelentkezett a végső kötelességek vállalására, ,csak néhány újságíró, aki meghatódik a saját Írásától is, hogy nyomorba sülyedtekért vagy szomoru halálra- váltakért amúgy is meg szokta környékezni a közintézmények és magánosok jóindulatát, elsősorban a magáét. Most is igy volt: a halottat felruházták, festett koporsót szereztek neki, a várost a temetés formásabbá tételére bírták rá. Az egykori ragyogó katonatiszt és az egykor tündöklő bonvivánt nem szegényházi halottként, hanem társadalmi tényezőként fog sirbaszállani és pedig az egykor kitünőhirü családja saját külön temetkezési helyén. A „társadalmi alakiságok“ elintéződnek. [ Mindezt nem a halottért irtuk meg. Őneki semmire sincs szüksége többé, arra sem volt, amit négynapi hajsza után ünnepélyes temetés módján földi maradványának és emlékének nyújtanak ma neki. És amiért akaratlan megfizet': hiszen alkalmat ad szines és érdékes cikkekre, ma pedig az irástár- gyaknak szinte „megbecsülhetetlen értéke“ van. Nem, ez az irás az élők érdekében történik. Azok érdekében, akik a mély benyomást keltő tragikus szinészvéghez és halálhoz hasonló sorsra juthatnak elkallódás, betegség, nyomor okából. Ezekért — a láthatlak skarlát-betűvel a homlokukon — kell felvetni a kérdést, szabad-e a művészet embereit koldus-züllésre s utcai halálra kárhoztatni? Mert sokmindent megtehetnénk ily bajok elhárítására. Mindenekelőtt akkor, ha kisebbségi művészetünket felemeljük elesettségé- bői, mert akkor egyetlen munkása sem veszti el ok nélkül kenyerét, nem kerül majd az utcára, amely züllésbe vezeti. Továbbá akkor, ha elhárítjuk azokat a lehetőségeket, amelyek kétségbeesést és ezzel együtt az olcsó mámor keresését idézik elő. Bevallhatjuk: csakugyan szomoru, hogy a Megkezdődtek a kolozsvári légvédelmi tanfolyam előadásai Büntetés terhe czíciti hoteíeseh megjelenni az előadásokon n vállalatok és intézmények légvédelemmel meghízott tisztviselői KOLOZSVÁR, október 4. A Davila Színházban kedden délután három órakor megnyílt az a légvédelmi tanfolyam, amelyet Kolozsvár városa rendezett az ipari és kereskedem mi vállalatok, valamint a közhatóságok légvédelmi ügyeivel meghízott személyek részére. Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés és a színház hatalmas nézőtere zsúfolásig megtelt hallgatókkal. A nagy érdeklődésnek az oka nemcsak a tanfolyam időszerűségében keresendő, hanem abban is, hogy naponta névsorolvasás lesz és aki a tanfolyamról, ha arra kötelezve van, indokolatlanul elmarad, megbüntetik a légvédelmi törvény 63*ik szakasza alapján. Az első nap csak a városháza légvédelmi osztagaihoz tartozó személyek névsorát olvassák fel, azonban a tanfolyam további során újabb és újabb névsorolvasások lesznek és a hiányzók azt kockáztatják, hogy magas pénzbüntetéssel, esetleg elzárás= sál sújtják őket. lA tanfolyam résztvevői, férfiak és nők egyaránt, a polgármesteri hivatal felhívásához híven, gázmaszkokkal jelentek meg és figyelmesen hallgatták végig az előadásokat. Délután 3 órakor dr. Bornemisa Sebastian főpolgármester megnyitó- szavaival kezdődött a tanfolyam. A polgármester rámutatott arra, hogy manapság minden polgárnak első" rangu érdeke, hogy tökéletesen tisz= iában legyen a légvédelmi intézke» désekkel, mert a jól kiképzett légvédelmi osztagok háború esetén nem' csak saját életüket, hanem család= tagjaikat és polgártársaikat is meg- menthetik attól a veszélytől, amit a gáibombák és gynjóbombák jelenthetnek. A polgármester hatásos megnyitója után dr. Apostol orvos-alezredes tartotta meg nagyérdekességü bevezető előadását, majd Bucur őrnagy és Sa- marian kapitány, a tűzoltóság parancsnoka tartottak igen tanulságos előadást a különböző vegyszerek és fer- tőtlenitő anyagok hatásairól, valamint a tűzoltás hatásos módszereiről. Dr. Apostol orvos-alezredes a légvédelmi tanfolyam elsőnapi befejező előadásaként igen érdekes értekezést tartott a vegyszerekkel való háborúról, orvosi szempontból. j A Davila Színház színpada előadóteremnek van berendezve. A színpad hátsó részét elzáró fehér kulisszafal szemléltető képekkel van teli aggatva, amelyek valamennyien a gázháboru borzalmas következményeit ábrázolják. A szinpad oldalát hatalmas fekete tábla foglalja el és akárcsak az iskolában a tanár, úgy itt is az előadók a táblán Írásban és rajzban kisérik előadásai* kát. Ma, szerdán a tanfolyam második napján, az előadások ugyancsak délután 3 órakor kezdődnek. A mai nap rendje a következő: dr. Draghiciu Aurel a rendőrségi ellenőrzésről tart előadást, Enatescu Virgil kapitány a légvédelmi riadóval kapcsolatosan tart oktatást, majd dr. Apostol orvos-alezredes folytatja előadását a vegyi háborúról, valamint az az elleni véde* kezésről. 1 Háborúi és milliórdob statisztikája Érdekes statisztikát közöl a kormány ‘hivatalos lapja a hadseregekről és a hadfelszerelések költségeiről A bucuresto Románia“ érdekes c k* két közöl azokról a mikiárdókról, amelyekéi: különböző háborúk ólait költöttek a nemzetek a fegyverkezésre és háborús községekre- A Romániáén“ elekének érne: Háborúk és mdliárdok statisztikája. Miért vem szükség a háborúkra, nvkor évente úgyis 58 millió ember ha* * 1 meg a földön? Alább közöljük a rendkívül érdekes c'kk magyar fordítását: Nem tudom, gondos é valaki »tora, hogy általános statisztikát készítsen taz emberiség háborúiról? Ez egyike 'lenne u legnehezebb feladatoknak, mert vannak olyan háborúk, melyekről a történelem nem ás beszól. A most kitört európai háború arra indított két statisztikust, hogy kíikutaissa az utolsó két évszázad háborúinak mérlegét, íme ezek azok az eredmények, amelyekre 0i két statisztikus jutott: A két legrégibben gyarmatokkal b'ró álltam: Franciaország és Anglia folytait- ták a legtöbb háborúit, egyrészt Európában, másrészt a többi világrészekben, épp úgy, mint a tengereken. Az utolsó két évszázadban Franciaország 185, Anglia 17 Q háborút vívott végág. Az európai államok sorában a harmadik helyet Oroszország foglaltjai el 151 háborúval, ezután következik a volt Ausztria-Magyarország 131 háborúval, mg Spanyolország, amely sok gyarmati háborút ás indított, 75 háborúval vesz részt a különös statisztikában. Azok az országok, amelyek valami-ivei későbben nyilvánították ki gyarmati 'igényeket, sokkal kevesebb háborúban vettek részt. Olaszország 32, Németország 24 s Hollandia 23 háborúval vesz részt a sorban. Az utóbbi államra^ nem kevesebb, mint 8 háború esik csak Napoleon idejére. A statisztikusok a't is bebizonyították, hogy a: Ibi Acs világháború sokkal több áldozatot követelt} mint amennyit a hét utolsó évszázad 805 háborúja! Ötvenötmidió embert lehet mozgósítani A statisztika azt állitja, hogy 48 ország a lehető legrövidebb idő alatt 55 millió embert szólíthat fegyverbe. Ezt a számot amerikai magas rangú tisztek szolgáltatnák a lelkiismeretes számítás után a statisztikusoknak. A statisztikába nincs bélévé ve a ki mat hadsereg, amelynek több mint egy millió katonája vanA hadseregek ria'gysága szerint első helyen Szovjetorosz ország áh, amely 1 millió 5A0.00G tényleges és 19,A90-000 tartalékos katonát számol hadseregébe. Második helyen Franciaország hadserege áll, melynek 8 millió mozgósított katonája van. Ezután Németország következik ü maga 7 milliós hadseregével, majd O'aszország, amelynek 6,294.395 katonája van. A brit birodalom az ötödik helyen ál a hadkötelezettség előtti 384.780 katonájával. De h& ezekhez hozzászámítjuk a: gyarmatok emberlöm egeit, óriási számot kapunkEurópa államai közölt legkisebb hadserege Svájcnak van 600-000 ember, ellenben ez a hadsereg remekül fel vnn I szerelve. Az EgyesÜlt-ÁJfamoknak csak 165.000 katonája van. „A háború szükségtelen és felesleges'r Száz és száz mill iárdba kerül ezeknek a hadseregeknek ellátása, amelyeknek emberanyaga összesen 50 milliót lesz ki. Ahogy a nemzetközt helyzet súlyosbodik és kritikusabbá válik, annál több és több pénzt emészt fel a hadsereg. És amikor ez « mostani bábom végetér. ezek az elköltött vagyonok csillagászati szántokká növökednek. Egy ismert angol slatiszb-kus, aki. be vallja, hogy .számai csak megközelítik a valóságot, úgy hiszi, hogy évente körül belül 58 mali-tó ember hal meg az egy- mitliárd 840 mib óból. A fenti statisztikából pedig riz derül ki, hogy fl földön minden percben két ember hal meg, tehát naponta 173 ezer ember! Ebből a számításból a statisztikus azt a következtetést vonja le, hogy a háborúk szükségtelenek, mivel úgyis elegen hIV-, nak meg ahhoz, hogy hely legyen a földön fiz életbenmaradottak számára. Tehát a háborúra költött milliárdokat, más nemesebb, nagyszerű célokra, az élet- I)en maradó emberiség boldogitására lehetne felhasználni. Milliárdok statisztikája ' Az 1914-cs világháború után minden nemzet óriási beruházásokat kezdett e s zk őz ö I n i f elf egy v er k ez ésr e. Mü'iíárdokait a. szárazföldi, ml^árdo- kat ai tengeri haderő fejlesztésére és milliárdokat a háborúban elpusztított értékek javítására és újjáépítésére. Akkoriban ezek a számok kisebb országok részére fantasz íkusaknak tűntek. M# pedig az a helyzet, hogy a legkisebb országok is ml bár dókat költenek fegyverkezésre. Az Egye sült-ÁH am ok a- csodák országa ís milliárdokat költ ezekre a célokra. Most azonban a mObárdos budget nem lep meg senkit. Anglia háborús beruházása az ésszel alig felfogható 270 milliárd font még növekedni fog idővel. Lássuk csak, hogy ezek a rendki- vüli számok, amelyeket olyan könnyű kimondatni, de o-yan nehéz felfogni, mit jelentenek fizikai valóságban. Egymillión! francia frank ezüstben 5 miviá kdöt nyom s aranyban ugyanez az ösz- szeg nem kevesebb, mint 322.580 kilogram! (—) . Piebánosválaszíó közgyűlési iarioii a brassói kaiofikus egyházközség J művészembernek ma nincs biztosítása, j j életjáradeka, nyugdija, hivatalos kéz- 1 deményezésből és öngondoskodás j kényszere utján. Az úgynevezett tár- j sadalmi összetartozandóság nemzetne- Aelési szükségéről is szót ejthetnénk, I a testületi összetartozandóság és tes- I tületi emberszeretet erényének hiányát látva. Nem volna szabad, hogy amikor helyreállítják a, céheket, nincs szó a művészek társadalmában a régi céh-szellem segítő hajlandóságának és intézményeinek életrekeltéséről. Ha meghatottan eltemetünk egy lezüllött színészt, ne fejezzük be munkánkat tanúság nélkül. Gondoljunk arra, miként lehetne az élőket is tisztességhez és nyugalomhoz juttatni. BRASSÓ, október 4. A brassói római katolikus autonóm egyházközség október i'én, vasárnap délelőtt tartotta meg plebá- mosválasztó közgyűlését. Az egyházközsegi választók elénk érdeklődést tanúsítottak a gyűlés iránt1 s nagyszámú részvételükkel hangsúlyozták annak jelentőségét. A köz* gyűlésen Balázs Ferenc pápai pre'átus, püspöki biztos elnökölt. Megnyitó beszédé- ban az egyházközség belső békéjének helyreállítására kérre a híveket, majd az idő" sebb és fiatalabb nemzedék közös hivatása* írói beszélt. Végül a plebáoosváUsztás jelen- tőségét hangsúlyozta. Zs!gmond György •egyházközségi jegyző felolvasta a plebanos- v álasz ró közgyűlés összehívását elrende ő püspöki leiratot. A leirat közölte az egyházközségi vá* lasztókkal, Hogy a brassói plébánosi javadalmat heten pályázták meg és pedig: Am brus Imre dr-, Bruckner Ernő dr., Csipák Lajos dr., Fuchs Gusztáv, Nagy Jenő, Szn* lay Mátyás dr- és Vasvári Aladár. A választás a legnagyobb rendben folyt le. Az egyházközségi választók fegyelmezel* ten s békés egyetértéssel gyakorolták jogukat. A szavazás eredménye, melyet Balázs Ferenc püspöki biztos hirdetett ki, a következő: Leadlak összesen 41a szavaza* tok Ebből érvénytelen 8, m'g a 404 érvé* nyes szavazat a következőképpen őszük j meg: Ambrus Imre dr. 1S6 szavazat, Csipák Lajos dr. 132 cs Vasvári Aladár 59. A fönnmaradó 27 szavazat a többi pályázó között oszlik meg. Az eredmény kihirdetésekor különösén Ambrus Imre dr- mellett nyilatkozóit meg lelkesen a közgyűlés. Az első helyre került Ambrus Imre dr. hosszú ‘deig működött Brassóban, ahol nemcsak a katolikus, hanem az egész magyar társadalom osztatlan megbecsülését vívta ki. A három nyelv ‘tö* kéletes tudásával s nagy felkészültségével hasznos szolgálatokat tért a katolikus s az általános magyar érdekeknek. A püspöki biztos felterjesztése alapján s a közgyűlés megnyilatkozásának figyelem" bevételével, -a 'legtöbb szavazatot kapott három pályázó közül a püspök nevezi ki az uj brassói plébánost. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől m les* Választékosabb kivitelig, Iegolcsoboas MZ Ellenzék könyvosztályáb&a. Cínfr L'ifiU Unirii, ^ ^ ^ 1 — 2. ___—
