Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-29 / 250. szám
12 I. 1. L i .V Á íi K 7 '/ ./ 0 O A. I Ó b C / VIRÁGOS KALOTASZEG Kós András rajzaival t s'r-r hasábján keresztül Jitírom alapvető eélt kívánunk s nigáhii. Maii, hagy tájt Lóduljunk és tájékoztassunk írni Hetünk r, •</»/ kérdéseiben. MásLui'k, hogy ápoljuk o-okm a huyyományok't. amelyek emberen nem-Hí jellegűek. Harmadszor hozzájárulunk ahhoz a munkához, hogy a népi, úgynevezett ..mély kulUtrközkinccsc válhassék. Szolgáltunkat, bár szerény kenlek köpött folyik, sok olyan nehézség kíséri, amelyik nem belső természetű. Heinéi jak °zoubun, hogy ülővel zsugorodni fogunk erek a nehézségek; s ntiéy inkább reméljük, hogy a népi kiiUiuYt ápolása körben itt in is ütközünk °zokba belé. Kalotaszeg, mint jellegzetes népi- és táj-egység, már ismertté vált a magyar művelődés égés: területén. TO'cy Hás Károlyt illeti r-iit a háta Különös Örömet < i:üi:!;f >;rn\kor a: apa rwltfát jrUrákcZ’k n fin Is, hogy részivegyrn a további mivkob'ii. Kos Andi ás y, éves fiolát ember. Szlőnán született. \ középiskola osztályait Bánffyhunyadon és <■ kolozsvári református kollégiumban végezte. Rajztanár oklevelct szerzett a z utolsó idöktun kezdeményező lépéseket tett a r ránézve, hogy n leg fiatalabb erdélyi magyar ké pzőrnüvészeket tömörítse egy kiállítás érdekében, mely karácsony (lejében nyílnék nu'y. Tudomásunk szerint a művész szobrásznak készük Rajzait főleg Q kedv és a könnyedség jellemzi. .4 rajzok mellé o népdalok szövegét Is az ö gyűjtésében Udjuk. KIMENTEM A HEGYRE... kimentem a hegyre, lenéztem a völgybe, Olt láttam a babáin talpig feketébe. Talpig feketébe, pohár a kezébe: Köszöntsd reám, babám, hadd igyam belőle. Mintsem rád köszöntném, inkább elönteném, Moltig-szerelemért mit sem cselekedném. KoRöSFöI TEMPLOM ELŐTT.., .Körösfői Riszeg alatt Három kislány zabot arai; Ej, haj! zabot arat a lovának, Szeretőt keres magának. Elment, elment az én párom, Le a réten egy fűszálon; / Ej, haj! ha visszajön visszavárom, Szomorú szivembe zárom. édesanyám sok szép szava, •Kit fogadtam, kit nem soha; Ej, baj! megfogadnám, de már késő, Hull a könnyem, mint az eső. Édesanyáin kis koromba, Mért nem zárt bé koporsóba; Ej, haj! most nem volnék senki rabja, Csak a jó Isten angyala. Körösiői templom előtt Háromágú diófa nőtt: Ej, haj! három ága, hat levele. Tilos a szeretőm neve. Amerre én járok, még a fák is sirnak, Gyenge ágaikról levelek lehullnak. Hulljatok levelek, rejtsetek el engem, Lám, az én galambom, mást szeret, nem engem. Kimentem a hegyre, lenéztem a völgybe, Ott láttam egy asztak búval megtérítve. Rajta egy kis pohár, erdei bor benne: Köszöntsd reám, babám, hadd igyam belőle. Mintsem rád köszöntném, inkább elönteném, Ä tengernek habját talánnyal kimerném. Annák fenekéről drágagyüngyöt szednék S abból a babámnak gyöngy koszorút kötnék. Kössed, rózsám, Kössed, te csák mindig kössed, Mert az én galambom nem leszel már többet. LEESETT A BÉCSI TORONY GOMBJA... Guba, guba, apró&zőrü guba, Nem adnálak hat ökörért oda. A hat ökör csak járomba vaJó, De a gubám szép leány-takaró. Leesett a bécsi torony gombja, Ihatnék a Garibaldi lova. Gyere pajtás, húzz egy veder vizet, Garibaldi a csatába siet. Garibaldi mindaddig csatázott. Míg egy fényes csákót csináltatott. Méret reá három rőf pántlikát, Európában fitogtatja magát. * t SZABÓ GYULA Szabó Gyula Horváth Jalát szerette, De a leány szülője nem engedte. Hadd el, JuJa, ha nem szabad szeretni: Majd meglátod, mit fogok cselekedni,« URASÁG A FALUBAN Irta KOVÁCS GYÖRGY Á forró fényben fürdő nyáréi ej' nap délutánján a falusi vonatnuegádónái sen- kis tan várla a Karikás Mózsi bácsi megérkezését. Mindössze néhány h»szontafewi gyermek lődörgört az örház előtti homokos térségen, míg a vasúti bak tér és családja szénát gyűjtött a töltés oldalán, nem messze innen, hogy Safina lehessen, amikor a gőzös előbukkan a távoli k*>t- nyárból, a bokros, fás dombok közül. Karikás Mózes mintegy húsz esztendővel ezelőtt, a világháborúnak a faluban végzett pusztítása után (amikor egykét ágyulövedék szálkás sebhelyét viselték ,még a lvakterház melletti illemhely barna deszkái) s mivel1 a spanyolnátha következtében u felesége is örök álomra hunyta le szemét: áruba bocsátotta öt holdny.i földjét, levelet irt egy kivándorlási ügy nökségaek, cmeiyaisek irodája az uj ország fővárosában székelt, útlevelet, ame- í kai beutazási igazolványt és hajójegyet vásárolt s kevés feltűnéssel eltávozott a. faluból. Egy ember eltávozása nem is volt valami rendkívüli esemény, hiszen annyim eltűntek innere az utóbbi évek’ ben! Afég maradt itthon rokona is a harmincadik életévét már messzi múltban taposó férfiúnak: egy két sógor, akikkel — m felesége halála miatt — lassanként felbomlottak a rokoni kapcsolatok, vagy nagyon távoli unokatestvérek, ck k ekkor már szintén nem látták szükségesnek a rokoni érzések ápolását, hiszen minden vagyonát kiesuszlattn Karikás a talpa- állói. Különös játéka volt a véletlennek, hogy az Amerikából hazatérő férfi az erőltetve szuszogó k\' vidéki vicinálison együtt utazott uczaj ti ín*ktorral, ampt Nagy István, a falu leggazdagabb embere, a Ford müvek együk hazai képviselete utján rendelt a. nogy tengereniönlii, boldogebbnak vélt világrészről. A ltét ..amerikai“ (kik közül az egyik m’nden bizonnyal pénzzel tolitömött zsebbel tér vissza a faluba, ni lg a másik hateßmas összeget visz ki a Nagy István zsebéből az újvilágba), együttuia- zásna a vidék stejnáhilos közlekedési körülményei adlak alkalmat. A székelyföld» vicinális végállomásának főnöksége ezen a napon — mim általában igen gyakran szokott ez történni — teheráru hiányában nem tartotta érdemesnek külön teher- szerelvényt inditau-; a. hegyek közötti falvak felé. A traktort szállító vágom tehát hozzácsatolták a személyvonathoz, mely emiatt a megterhelés mkttt csaknem egyórás késéssel fújtatott lxk aiz alíSom ásnak t&szteöt falusi haklerházhoz. A községen mindkét idegen: ember és gép megérkezése nagy esemény számba ment a következő napokon. Karikást months) kicserélték volna az újvilágban töltött két évtizednyi Idő alatt. Az még cse-k hagyján. hogy egykori darócruháját finom szövetből való kék öHömiyel cserélte fel és bakancs meg csizma helyett most otrombán kerekonn cpőt hordott a lábán, tehát eluriasodott, de ezenkívül* mostanában állandóan kis horgas szám pipa csutoráját rngicsátta fogai között. A pipában pedig nem \s égett doliány, sőt még csak nem is füstéit ez -a pipa, hanem valami „hüshőszert“ szivogttott belőle. Emsek a szernek, — a gyermekek úHíü végzett titkos nyomozás niegáUiapttásai szerint —, olyan ize volt, minit a bxlor- meir'ü-cukornak. Mert bizony ez a megváltozott ember szokatla n s kinivó viselkedésével kihívta1 maga ellen a falusiak gyanakvó nyomozását. Nemcsak hogy foghegvről fogadta a köszöntéseket a Ids pipa mdlől, de a megsíó3átásra< sem figyelt, ha oda nem biggyesztették neve mellé az ur, vagy a tekintetes jelzőt Hozzákezdett egy nagy kőház építéséhez is. amelynek fala, — miután elkészült —rkitóbb színű festékkel meszeltetett be, mint ainilyern e papi lakás előkelőségét hirdette; valóságos sértés volt ez a tiszta református község egyház fenntartó hívei ellen. Azt -s tudta már mindenk a fahr ban, bog)* Karikás csak őzért c sinál lat ott uj ur asztalát a templomba (mintha a régi nem is felelne meg hivatásának!), hogy ezáltal megnyerje a pap és tanító 1 ^rútságát, a román nemzet ségü jegyző ro- konszetnét viszont egy kis vékony aranylánc ajándékozásával igyekezett felkelte' n . Koilett neki a nndrágos ember társa- sága, akikkel együvé kívánt tartozni, mint juh e nyájba. Uj házába rád ót is szerelteiéit be s odajárt az úri népség színdarabot, cigányzenét, meg politikai híreket hallgatni, sőt a hin tó pertut Is ivott véle, s lassanként mások előtt is fe- geződnl merlek. Csuda volt e faluban az üj traktor s nemsokára megérkezett a Pestről rendelt cséplő. Mostaniig Itt lnrlxü sem hál" lőttük ;lyen gépről. Csak egy gépeket szerető ezermesternek. ■— amelyen Nagy István is — lehet lelke azt a sokszázezer lejt kiadni ilyen különös szerkezetre, hogy megmutessa: nemcsak a űő áttol vontatott búzadaráié tudja kicsép^nü a szemet. Még aratás előtt néhány nappal letaroltak a falu végen egy búzaföldet s ott állították fel a traktort: még javában áStott az aratás, amikor az munkába kezdett. A gép bámulására valóságos népvándorlás Indult, hihetetlen volt, hogy három-négy* száz kaikmgyát játszva megemésszen egy ruap, Nagy Lsiván pedig olyan büszke kb eiégütt öntudßitai hordozta pocakját a traktor körül, mintha legalább is ő döntötte volna el a világháború kimenetelét. Neg>tedóráaként eld'csekedett a bámészkodóknak: — Ez csak a próba, csak azért hozattam ezt a gépet, hogy a képességet megmutassa1! Ha kiffet» magát és érdemes. >-«gyis azt akarom mondáid, hogy ha jó ára lesz a télen a búzámat, akkor én saját kezűleg ennél is kiüöabft csmálok! Ezt pedig eladom. Ma jd, inkább önmaga dőtt £kar%‘ân igazolni mrigút, mndlg ráférmed! a znagya* rázatot hallgatóra: — Mit vigyorog a poiid? Mért néz ti úgy ingem? Azt hiszed, nem tudok én különbet csinálni, mmt az ámérika?ak? Karikás is onnét jött s hogy nadrágot húzott ma, azt hiszi, lugy m-udent híd — dohogott sértődötten. Persze, nemigen leheett kételkedni esz. ezermester fogadkoz-ásíba.n. Miért tudna összeszerkeszteni ilyen, vagy még. különb gépezetet is? listen készített ő mjár elsőrangú esernyő, am t a kőzett városban lakó füszölgdoUmak ajándékozott; Igaz, hogy annak a oetédje hasznai ja, amikor esős időben kü piacra mennie, — aztán mgaórát, ami a megv-efönöknek küldött emlékbe, ő fsnagta a református templom tornyába an^k az órának szerkezetét, a mélynek n* e*£*essége, hogy vasbóa még csak egy- >zeg sincs^i benne s amit minden errefek' járó idegen ember megcsodál, ha az ürnos. ugyancsak fából vtüó embert figua, kezében ez óriási kaíapáccsaí kiugrik a toronyiabí&kon s armyit üt az o’datt Hszerelt érckorongra, tdiániya-t a nap állás' kelstenrópá? idős2ú* mitás szerint meglávebei. Egy hatlövetű revolvert Is összeadott Nagy István, díszes nyéllel, amint zonban hírül vette azt a csendőrörmester házkutatást tartott, elkobozta s még jó, hogy nagyobb baj nem származott felőie. Évek tettek el * traktor megérkezése óta s hogy- Nagy István nem szerkesztett még olyan gépeztet sem, mint qí amerikaiak, annak v*ósz:arüleg Karikás Mózes volt az okczójf akiről nemsokára kiderült. hogy az élet bizonyos területeini mégis több a /yákorteJti tudása, mini a gazdag ezermstemek. Talán nz is baj volt, hogv Ngy István fölöttébb szeret* te a pénzt s A cségiés után„is föhefetm'
