Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-29 / 250. szám

ÜB» 1939 ok tó be r 29. ....ELLENZÉK ít nem ix<k merően Idevettek a szabád poli- '■"E\ ti ka vizeire. Valjavec tanulmánya különösen olt ér- V‘V’> dekes, Qhol kimutatja mdy kevés rokon- - szeműn I viseltetett Széchenyi a német vi­szonyok, a német műveltség iránt. Né~ '*t\ met körökben élt, német volt a felesége, németül folyékonyabban irt és beszélt, mint mPgyarul, a német viszonyok ke- ;'U ţeszt üt kasul szőkék életét, mégsem tu- dzW^fjott felmelegedni n német műveltség irántf pedig nem volt a kornak német ' ' 'u nagysága, akivel ne lett volna ismeretség­gé ben, s nem volt német remekműve, m.ely~ nsd ben ne mélyedt volna el azon melegében. A német életre vonatkozó ismeretei meny­nyi ség Heg semmiben sem maradtak cl az angol ismeretek mellett, sőt talán felül is uro. múlták azokat, de minőségileg nem ve- -A hették fel a versenyt, A lényeg, a hang­súly. c,z érzelmi hév, az eszmei kitüntetés az angol viszonyoknak jutott, a német műveltséget, német viszonyokat idegen- ■sí kedéssel, sőt ellenszenvvel kísérte. Döb­lingi magányában olykor igen éles Szá­vákat talált a németség jellemzésére. A Széchenyi-féle re forme színék felme­én. nő ágon való őseit keresve, Valjavec rá- im mutat a terézigniis és jozefinus eszmék és reformkísérletek nagy jelentőségére. -A Ezek az eszmék és kezdeményezések ütöttek elő$:ör rést a rendi alkotmány zárkózottságán. E tekintetben vissza keit mennünk egészen KoUonich-ig, aki ,,Ein- richtungswerlc‘-jében már kikel cz ös\- m ség ellen és olyan eszmékéi penget, me- »\í- 1yeket később a ,,Hitel“ fogalmaz nn?g korszerűen. 4 hitel magyarországi elma­radottságát már a bibor°s a rendi alkot­ni mány terhére irta s javaslatai egyenesen : széchenyiesen csengenek a fülünkben. Széchenyi igazi érdeme tehát abban ál- q\ lóit, hogy a jozefinistái reformhagyo- mányt összeolvasztotto az angol Ariszto­kratikus szabadelvüséggel és a két elemet io oly szervesen és átfogóan tálalta fel, mint senki előtte. Nagy érdeme, hogy azt jóm '1 részt el is fogadtatta azzal a nemzettel, il­letve azzál a nemesi renddel, melyet sem Kollonich, sem II. József nem tudott î i I megtörni. A német közvélemény nagy érdeklő­déssel kísérte működését s igen gyakran rokonszenvét süti tagadta meg. A forra­dalom utón azonban sokm elfordulták tőle, mvrt volt iok éleseiméjü, aki nem Is Kossuthban, hanem Széchenyiben látta ° baj eredetét, v%yís 01 ..rebellis magya­rok^ fel szitását. Még a mérsékelt bécsi polgárság köreitek is szintezésnek tartot­ták Széchenyi betegségét, azzal gyanúsít­va. hogy igy ajnrjcr mentesíteni magát a felelősség ától. l tárgyilagos kutatásnak még nem sikerűt véglegesen tisztáznia Széchenyi elţiieb1 fának körülményeit, de ma már az Ü yen men demon d á kn a k nincs hitele. Valjavec még * következőket ajánlja a magyar $:éeheiyi-kuKitás figyelmébe- Széchenyi vallásosságának kérdéséi még csál; igen kevissr tanulmányozták, úgy­szintén kevés jgyeimet fordítottak c nemzetiségi keidében elfoglalt álláspont­jára, melyet ISáliki akadémiai beszédé­ben fejtett ki Etekintetben Széchenyi felfogása mértéklcességével éles ellen­tétben ábotf n hivtalcs magyar közfelfo­gással, Valjavec 'elhívja figyel msünket Széchenyinek Edmrd Ghtz-cai, a mii- giprcrszági németég népi öntudatának első megszóE'lLaíój’tval va'-ó ismeretségé­re. Ezen a fonal on elindulva, talán újabb fény derülhetne a'égnPgyobb magyar­nak a nemzetiségi kérdésben tanúsított magatartására. Anvint látjuk. Friz Valjavec ®rra tö­rekszik. hogy „elsimtsa“ Széchenyinek a német kultúrkörrel tiló konfliktusát s tőle telhctölcQ kijelöl° helyét c német szellemi ,,Lebensrautí‘-ban.,. fS^. L) Krail: Ázél ei csatáit A „Bacillusva- dászok“ és „Akik éltükért harcoltak14 világhírű szerzőjének íj, remek köny­ve: a gyermekparalizt, szülést fertő­zések és vérzések, ttterkulőzis, vér* baj, pellagra,^ stb. ellen küzdelem leg­újabb eredményeiről szmol be. Kruif tfftjátos irásmodora, magvairagadó elő­adása, a mü minden fejletét önállóan érdekes és lebilincselő ’egénnyé ala­kítja. A remek kötet égsz vászonkö* tésben 238 lej az ELLENÉK KÖNYV­OSZTÁLYÁBAN, Koíozsvá, Pi.ta Uni­rii. Vidékre utánvéttel iş ionnal szál­lítjuk. Kérje a könyv^jdojjágok Kgy* Egész emberek életközössége A fiatal fahisi (ókorfalvi) lelki- pásztor — ki az utolsó évtizedben az egyik legszebb népnevelő mun­kát végezte — j aiábbi cikkében megjelöli azt az utat, amelyet kö­vetnünk kell, hogy igazán élő kö­zösséggé formálhassuk az erdélyi magyarságot. A Romániai Magyar Nép közösség szervezésével eljött annak az ideje, hogy az erdélyi magyarság a hozzá­tartozó összes magyarok számára olyan keretet teremtsen, amelyben a minden magyar emberben élő egész ember minden érdeke megtalálja; a maga meg­felelő kielégítését. Ennek az uj élet” keretnek a kitöltésénél világosan kell látnunk, hogy a benne élő és ható szervezetünk nem működhetik idegen­ből importált rendszer szerint, hanem számolnunk kelj a történelmi alapok­kal, sajátos földrajzi helyzetünkkel, azokkal az adottságokkal és lehetősé­gekkel, amelyek között éltünk és élünk. Az eUTÓpai szellemi áramlatoktól soha­sem zárkózott el az erdélyi magyar, ellenkezőleg, azokból mindig átVette azt, amivel itt a maga életét jobban tudta élni; most sincsen tehát arról szó, hogy elzárkózzunk minden külső hatás elöl, hanem csak arról, hogy az itteni magyarság önfenntartásában és önkifejléisében a maga igazi, sajátos alapjaira akar helyezkedni, hogy igy saját céljait jobban tudja szolgálni. Az az uj erdélyi magy^ír életforma, amely most bontogatja szárnyait, azért néni lesz reakciós se maradi; mindig fo­gunk vigyázni arra, hogy el ne zár­kózzunk a levegőt megtisztító nagy szellemi áramlatoktól. Ezek az alapok elég szélesek arra, hogy minden ma­gyart rájuk lehessen építeni. A teljes embert szolgáló uj szerve” zetnek három nagy területre kell ki­tekintenie és három nagy területről kell az egész ember építésére a szelle­mi anyagot összegyűjtenie és a közös” ség minden tagjába beJeépitenie. E há­rom életkor a vallásos hit, a műveltség és az erkölcs. | 1. EGYHÁZAINK FELADATA A NÉPKÖZÖSSÉGEN BELÜL iNem hiszem, hogy lenne valaki, aki komoly hitélet és egyházi munka nél­kül el tudná képzelni az erdélyi ma­gyarság szervezett, teljes életét, Uj helyzetünkben kezdet-kezdetétől fogva magasra emelkedett az egyházak iránti tisztelet s egyre világosabban látiszott, hogy az erdélyi magyar életet az egy­házak nélkül élni nem lehet. Közokta* tásunk, minden művelődési munka al­fája kizárólag egyházaink keretébe il­leszkedett’ bele, de ezen túl kulturális, szociális munkáink javarésze is egy­házaink körén belül találta meg a ma­ga igazi melegágyát. Ennek az élet- rendszernek Erdélyben a keresztyénség felvétele óta; hagyománya volt. Az egy* házak igazi nagy szerepe népünk lelki megerősítésében, élő hittel való meg­töltésében, erkölcsi felelősségének éb­resztésében és ápolásában, a szeretet növelésében, egyszóval minőségi át­formálásában, újjászületésében van. Népünknek ezen lelki nevelése nélkül mezítlábas lenne minden erkölcsi ma­gatartás és kétesértékü a kulturális haladás is. A tesvéri szellem kialaku­lása, az egymás iránti szociális fele­lősség felébredése, az áldozatkészség megerősödése el sem képzelhető lelki háztartás nélkül. Az az erkölcsi akti­vitás, készség és felelősség, amelyre mindnyájunknak égető szüksége van, el sem képzelhető igazi hitibeli és lel­ki élet nélkül. E feladatok megfogal­mazásában és kifejezésében konfesszi- ók szerint különbözhetünk egymástól, de mindenik egyhájtnajc a hívei egy for­Irta PÂLFFYKÁROLY mán látják, hogy az egyház népünkért végzett szolgálata lényegében teljesen azonos. A teljes emberből az igazi élet- gyökereket, a mély felelősséget, erköl­csi minőséget és az Igazi közösségi erőt: a testvéri szelrettíetet ápolják egy­házaink. 2. MŰVELŐDÉSI MOZGALMAINK I CÉLJA Művelődési mozgalmaink célja hár­mas: ébrentartani, tisztítani és meg­nyilatkozásra segíteni a nemzeti öntu­datot, gondoskodni népünk általános emberi művelődéséről és végül népünk minden rétegének szakmabeli haladá­sát segíteni. A nemzeti öntudat munkálására első­sorban az éneklés ügyét felkaroló da­lárdák, irodalmunk és tudományunk hivatott. Örömmel kell látnunk, hogy népünk milyen szívesen és milyen sokat éne­kel. Énekkel kiséri mindennapi mun­káját, énekben pihen, énekben fejezi ki örömét1 és bánatát s ezen felül szí” vesen vesz részt a dalárdák munkájá­ban, ha arra alkalmat adnak neki. Ősi népi kultúránkból legelőbb a magyar nóta ébredt fel és jutott vissza az ifjú* ságon át a falusi népünkhöz is. Itt)-ott már a dalárdavezetők is látják, hogy mi a teendő ezen a téren. Élő nótakin- estink megszépül, megmagyarosodik s a nóta nagy nemzeínevelő hatására is­mét számítani lehet. Egy darabig még a kupiék is menni fognak, de minden­ki tudja, bogy a kupié kupié: hamis úri nóta, vagy cigányos müdal. A népdal pedig ősi és igazán magyar. Nagy mulasztás, hogy a Magyar Nép­közösség 90 százaléka csak értéktelen könyveket olvashat és olvas, vagy ép­pen nem olvas semmit. Ezért olyan színtelen és alacsony szellemi közéle­tünk és halott az irodalmunk. A ma­gyar könyv nem él a közéletünkben s igy irodalmunk és történelmünk sem elevenedhetik meg népünk lelkében. Csoda, hogy egyáltalán még úgy is va­gyunk, ahogy vagyunk. (Népünk nagy zöme, ideszámítva ta­nult rétegünk nagy hányadát is, nem éli a magyar műveltség igazi értékeit s ezért nincsen magyar ízlésünk, ön­ismeretünk és öntudatunk s ezért nin” csen alapos magyar önbizalmunk sem. Nem az a baj, hogy nincsenek magyar szellemi, erkölcsi és lelki értékek, ha­nem az a baj, hogy ezek az értékek nem jutnak el oda, ahová el kell jut­ni ok és nem forognak közkézen min­denütt1, A könyvek halmaza fekszik mindenütt a por és feledés leple alatt s szervezetlenségünk miatt nem ttid eljutni oda, ahol életet kellene táplál­nia. Ha kiadnak egy=egy uj jó köny­vet, a pénz nem arra, hanem a kilenc­venkilenc rossz könyvre megy. Ha va­laki valamelyik faluban komoly nép­nevelő munkába kezd és válogatni kezd abban, amit a falunak átad, vagy amit a faluval eloadat, nem talál kitartó kö­zönségre, mert) munkája elszigetelt je­lenség marad. Még a szomszéd falusi kollégák mindenike sem érti meg, hogy nem akármilyen kulturális értéket kell a faluval közölni. Úttörő munkát min­dig nehéz volt végezni és sajnos, a ma­gyar műveltség terjesztőjének — szé­gyen leirni — ma is úttörő munkát kell végeznie. Az erdélyi magyar tudományos élet­nek nem szabad elhanyagolnia sors­kérdéseink alapos megvilágítását. Tu­dományos munkánkon keresztül igaz képet kell kapnunk (arról, hogy hol, miképpen, milyen lehetőségek közötti élünk, mit kell tennünk, hogy további életünk egészségesebb és igazabb em­beri élet lehessen. Tudományos életünk elhanyagolta legfontosabb életikérdé“ sünknek, a népnevelés kérdésének eg y e te mes és_ gyökeres f eldől gőz ás á t. Az utóbbi évek alatt egyre világo­sabban láttuk, hogy a földműves nép szakszerű gazdasági nevelése és irá­nyítása milyen áldotííi gyümölcsöket te” rém. A gazdasági szakoktatás nemcsak mezőgazdasági életünket fejlesztette, hanem az abban résztvevők általános műveltségét is tisztította és tágította. Ezek a munkák igazolták, hogy a mű­veltségnek milyen nagy gyakorlati je­lentősége van mezőgazdasági szem­pontból. De nemcsak mezőgazda test­véreinknek, hanem iparosainknak, sza­bad pályán működő szellemi vezetőink­nek is feltétlenül szükségük van arra, hogy szakműveltségük: fejlesztése által több szolgálatra, magasabb szellemi életre legyenek képesek. A Magyar Népközösség közművelő­dési szakosztályának meg kell találnia a módját annak, hogy egységesítse a különböző népnevelési és kulturális mozgalmaknak munkáját, meg kell ad­nia a kerétiet arra, hogy uj szellemi élet pezsditse meg kialakult szerveink munkáját. Gondoskodni kell a vidéki művelődési központok, népkönyvtárak felállításáról és állandó táplálásáról. A kormányzattal karöltve meg kell való­sítani a Kolozsvárról szóló magyarnyel­vű rádiószolgálatot. Hozzá kell látnunk népi kultúránk meglevő maradványai­nak összegyűjtéséhez, feltárásához, is* kóláink mellett kis múzeumokat kell felállítanunk. A Muzeum Egyesület, EMKE, Dalosszövetség munkájának felfrissítése, egymás mellé kapcsolása,, újságjaink célszerű szerkesztése által máris annyit tehetnénk abban az irány­ban, hogy kulturális utón fejlesszük nemzeti öntudatunkat, egyetemes mű­veltségünket és szaktudásunkat. Ezeknek a feladatoknak a megvaló­sításához lelkes apostolokra, élő szer­vezetre és öntudatos támogatásra van szükség. Ez az egyetemes igényű köz­művelődési tevékenység uj hivatást fog szabni az itti élő magyarságnak. Megtanítja a magyarságot arra, hogy szeresse azt, ami az övé. Ez a szolgá­lat csodálatos uj örömmel fog betölteni mindnyájunkat és megéreztleti velünk, hogy mi egy család, vagyunk. ;3. TÁRSADALMI SZOLGÁLAT­BAN ÉLŐ ERKÖLCS Az erkölcsös élet nem magán, hanem közügy. Igen. mert az erkölcsből má­sok iránti felelősség, másokért végzett társadalmi szolgálat következik. Ke­resztyén hitvallását komolyan élő és valló, magyar műveltségét öntudatosan hordozó nép társadalmában felébred az egymást szerető felelősség. Létrejön­nek a különböző szociális, segítő intéz­mények. Megoldhatók lesznek a kere­seti és munkamegosztási problémák. A közösség tagjaiban a testvériség va­lósága polgárjogot és igazi értelmet nyer. Elaggottak, Özvegyek, betegek és árvák nem kallódnak el és nem nélkü­löznek. Egyes rétegek nem válnak munkanélkülivé, mert mindenki szeme mindenkire néz és mindenki felelőssé­gét megmozgatja. Az igazán táplált és öntudatosan vezetteti közösségi akarat bámulatosan ötletes a segítési módok kitalálásában és alkalmazásában. tAhoI a szellem javait megbecsülik, nemcsak & szorosan vett szellemi fog­lalkozásúak. hanem a széles termelő cS munkásrétegek is mind többet és töb­bet fognak az élettől nyerni, ha a nép egyéneit igazi szervezetek fogják ösz- sze. Szellemi és lelki műveltség nélkül a gazdagodó, jobb körülmények közé kerülő egyesek csak a közösség továb­bi szakadását és osztódását készítik elő. A műveletlen ügyvéd, iparos és földműves egyforma teher a népközös­ség életén. Az a népközösség pedig, amelyik mély erkölcsiséggel párosítja nemzeti, általános és szakmabeli műveltségét, mindig megtalálja az útját annak, hogy élő, minden tagjának javát szolgáló társadalommá váljon és minden bajba jutott testvérnek megadja azt, amire annak szüksége van. Népközösségi éle • tünk kereteit van mivel megtölteni. A keretek gyengítése és az üres magyar életi folytatása helyett töitsük is meg ezeket a kereteivel

Next

/
Thumbnails
Contents