Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-29 / 250. szám

ÜB»

1939 ok tó be r 29.

....ELLENZÉK

ít

nem ix<k merően Idevettek a szabád poli- '■"E\ ti ka vizeire.

Valjavec tanulmánya különösen olt ér- V‘V’> dekes, Qhol kimutatja mdy kevés rokon- - szeműn I viseltetett Széchenyi a német viszonyok, a német műveltség iránt. Né~ '*t\ met körökben élt, német volt a felesége, németül folyékonyabban irt és beszélt, mint mPgyarul, a német viszonyok ke- ;'U ţeszt üt kasul szőkék életét, mégsem tu- dzW^fjott felmelegedni n német műveltség irántf pedig nem volt a kornak német ' ' 'u nagysága, akivel ne lett volna ismeretséggé ben, s nem volt német remekműve, m.ely~ nsd ben ne mélyedt volna el azon melegében. A német életre vonatkozó ismeretei menynyi ség Heg semmiben sem maradtak cl az angol ismeretek mellett, sőt talán felül is uro. múlták azokat, de minőségileg nem ve- -A hették fel a versenyt, A lényeg, a hangsúly. c,z érzelmi hév, az eszmei kitüntetés az angol viszonyoknak jutott, a német műveltséget, német viszonyokat idegen- ■sí kedéssel, sőt ellenszenvvel kísérte. Döblingi magányában olykor igen éles Szávákat talált a németség jellemzésére.

A Széchenyi-féle re forme színék felmeén. nő ágon való őseit keresve, Valjavec rá- im mutat a terézigniis és jozefinus eszmék és reformkísérletek nagy jelentőségére. -A Ezek az eszmék és kezdeményezések ütöttek elő$:ör rést a rendi alkotmány zárkózottságán. E tekintetben vissza keit mennünk egészen KoUonich-ig, aki ,,Ein- richtungswerlc‘-jében már kikel cz ös\- m ség ellen és olyan eszmékéi penget, me- »\í- 1yeket később a ,,Hitel“ fogalmaz nn?g

korszerűen. 4 hitel magyarországi elmaradottságát már a bibor°s a rendi alkotni mány terhére irta s javaslatai egyenesen : széchenyiesen csengenek a fülünkben.

Széchenyi igazi érdeme tehát abban ál- q\ lóit, hogy a jozefinistái reformhagyo- mányt összeolvasztotto az angol Arisztokratikus szabadelvüséggel és a két elemet io oly szervesen és átfogóan tálalta fel, mint senki előtte. Nagy érdeme, hogy azt jóm '1 részt el is fogadtatta azzal a nemzettel, illetve azzál a nemesi renddel, melyet sem Kollonich, sem II. József nem tudott î i I megtörni.

A német közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte működését s igen gyakran rokonszenvét süti tagadta meg. A forradalom utón azonban sokm elfordulták tőle, mvrt volt iok éleseiméjü, aki nem Is Kossuthban, hanem Széchenyiben látta ° baj eredetét, v%yís 01 ..rebellis magyarok^ fel szitását. Még a mérsékelt bécsi polgárság köreitek is szintezésnek tartották Széchenyi betegségét, azzal gyanúsítva. hogy igy ajnrjcr mentesíteni magát a felelősség ától. l tárgyilagos kutatásnak még nem sikerűt véglegesen tisztáznia Széchenyi elţiieb1 fának körülményeit, de ma már az Ü yen men demon d á kn a k nincs hitele.

Valjavec még * következőket ajánlja a magyar $:éeheiyi-kuKitás figyelmébe- Széchenyi vallásosságának kérdéséi még csál; igen kevissr tanulmányozták, úgyszintén kevés jgyeimet fordítottak c nemzetiségi keidében elfoglalt álláspontjára, melyet ISáliki akadémiai beszédében fejtett ki Etekintetben Széchenyi felfogása mértéklcességével éles ellentétben ábotf n hivtalcs magyar közfelfogással, Valjavec 'elhívja figyel msünket Széchenyinek Edmrd Ghtz-cai, a mii- giprcrszági németég népi öntudatának első megszóE'lLaíój’tval va'-ó ismeretségére. Ezen a fonal on elindulva, talán újabb fény derülhetne a'égnPgyobb magyarnak a nemzetiségi kérdésben tanúsított magatartására.

Anvint látjuk. Friz Valjavec ®rra törekszik. hogy „elsimtsa“ Széchenyinek a német kultúrkörrel tiló konfliktusát s tőle telhctölcQ kijelöl° helyét c német szellemi ,,Lebensrautí‘-ban.,. fS^. L)

Krail:

Ázél ei csatáit A „Bacillusva- dászok“ és „Akik éltükért harcoltak14 világhírű szerzőjének íj, remek könyve: a gyermekparalizt, szülést fertőzések és vérzések, ttterkulőzis, vér* baj, pellagra,^ stb. ellen küzdelem legújabb eredményeiről szmol be. Kruif tfftjátos irásmodora, magvairagadó előadása, a mü minden fejletét önállóan érdekes és lebilincselő ’egénnyé alakítja. A remek kötet égsz vászonkö* tésben 238 lej az ELLENÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Koíozsvá, Pi.ta Unirii. Vidékre utánvéttel iş ionnal szállítjuk. Kérje a könyv^jdojjágok Kgy*

Egész emberek életközössége

A fiatal fahisi (ókorfalvi) lelki- pásztor — ki az utolsó évtizedben az egyik legszebb népnevelő munkát végezte — j aiábbi cikkében megjelöli azt az utat, amelyet követnünk kell, hogy igazán élő közösséggé formálhassuk az erdélyi magyarságot.

A Romániai Magyar Nép közösség szervezésével eljött annak az ideje, hogy az erdélyi magyarság a hozzátartozó összes magyarok számára olyan keretet teremtsen, amelyben a minden magyar emberben élő egész ember minden érdeke megtalálja; a maga megfelelő kielégítését. Ennek az uj élet” keretnek a kitöltésénél világosan kell látnunk, hogy a benne élő és ható szervezetünk nem működhetik idegenből importált rendszer szerint, hanem számolnunk kelj a történelmi alapokkal, sajátos földrajzi helyzetünkkel, azokkal az adottságokkal és lehetőségekkel, amelyek között éltünk és élünk. Az eUTÓpai szellemi áramlatoktól sohasem zárkózott el az erdélyi magyar, ellenkezőleg, azokból mindig átVette azt, amivel itt a maga életét jobban tudta élni; most sincsen tehát arról szó, hogy elzárkózzunk minden külső hatás elöl, hanem csak arról, hogy az itteni magyarság önfenntartásában és önkifejléisében a maga igazi, sajátos alapjaira akar helyezkedni, hogy igy saját céljait jobban tudja szolgálni. Az az uj erdélyi magy^ír életforma, amely most bontogatja szárnyait, azért néni lesz reakciós se maradi; mindig fogunk vigyázni arra, hogy el ne zárkózzunk a levegőt megtisztító nagy szellemi áramlatoktól. Ezek az alapok elég szélesek arra, hogy minden magyart rájuk lehessen építeni.

A teljes embert szolgáló uj szerve” zetnek három nagy területre kell kitekintenie és három nagy területről kell az egész ember építésére a szellemi anyagot összegyűjtenie és a közös” ség minden tagjába beJeépitenie. E három életkor a vallásos hit, a műveltség és az erkölcs. |

1. EGYHÁZAINK FELADATA A NÉPKÖZÖSSÉGEN BELÜL

iNem hiszem, hogy lenne valaki, aki komoly hitélet és egyházi munka nélkül el tudná képzelni az erdélyi magyarság szervezett, teljes életét, Uj helyzetünkben kezdet-kezdetétől fogva magasra emelkedett az egyházak iránti tisztelet s egyre világosabban látiszott, hogy az erdélyi magyar életet az egyházak nélkül élni nem lehet. Közokta* tásunk, minden művelődési munka alfája kizárólag egyházaink keretébe illeszkedett’ bele, de ezen túl kulturális, szociális munkáink javarésze is egyházaink körén belül találta meg a maga igazi melegágyát. Ennek az élet- rendszernek Erdélyben a keresztyénség felvétele óta; hagyománya volt. Az egy* házak igazi nagy szerepe népünk lelki megerősítésében, élő hittel való megtöltésében, erkölcsi felelősségének ébresztésében és ápolásában, a szeretet növelésében, egyszóval minőségi átformálásában, újjászületésében van. Népünknek ezen lelki nevelése nélkül mezítlábas lenne minden erkölcsi magatartás és kétesértékü a kulturális haladás is. A tesvéri szellem kialakulása, az egymás iránti szociális felelősség felébredése, az áldozatkészség megerősödése el sem képzelhető lelki háztartás nélkül. Az az erkölcsi aktivitás, készség és felelősség, amelyre mindnyájunknak égető szüksége van, el sem képzelhető igazi hitibeli és lelki élet nélkül. E feladatok megfogalmazásában és kifejezésében konfesszi- ók szerint különbözhetünk egymástól, de mindenik egyhájtnajc a hívei egy forIrta PÂLFFYKÁROLY

mán látják, hogy az egyház népünkért végzett szolgálata lényegében teljesen azonos. A teljes emberből az igazi élet- gyökereket, a mély felelősséget, erkölcsi minőséget és az Igazi közösségi erőt: a testvéri szelrettíetet ápolják egyházaink.

2. MŰVELŐDÉSI MOZGALMAINK

I CÉLJA

Művelődési mozgalmaink célja hármas: ébrentartani, tisztítani és megnyilatkozásra segíteni a nemzeti öntudatot, gondoskodni népünk általános emberi művelődéséről és végül népünk minden rétegének szakmabeli haladását segíteni.

A nemzeti öntudat munkálására elsősorban az éneklés ügyét felkaroló dalárdák, irodalmunk és tudományunk hivatott.

Örömmel kell látnunk, hogy népünk milyen szívesen és milyen sokat énekel. Énekkel kiséri mindennapi munkáját, énekben pihen, énekben fejezi ki örömét1 és bánatát s ezen felül szí” vesen vesz részt a dalárdák munkájában, ha arra alkalmat adnak neki. Ősi népi kultúránkból legelőbb a magyar nóta ébredt fel és jutott vissza az ifjú* ságon át a falusi népünkhöz is. Itt)-ott már a dalárdavezetők is látják, hogy mi a teendő ezen a téren. Élő nótakin- estink megszépül, megmagyarosodik s a nóta nagy nemzeínevelő hatására ismét számítani lehet. Egy darabig még a kupiék is menni fognak, de mindenki tudja, bogy a kupié kupié: hamis úri nóta, vagy cigányos müdal. A népdal pedig ősi és igazán magyar.

Nagy mulasztás, hogy a Magyar Népközösség 90 százaléka csak értéktelen könyveket olvashat és olvas, vagy éppen nem olvas semmit. Ezért olyan színtelen és alacsony szellemi közéletünk és halott az irodalmunk. A magyar könyv nem él a közéletünkben s igy irodalmunk és történelmünk sem elevenedhetik meg népünk lelkében. Csoda, hogy egyáltalán még úgy is vagyunk, ahogy vagyunk.

(Népünk nagy zöme, ideszámítva tanult rétegünk nagy hányadát is, nem éli a magyar műveltség igazi értékeit s ezért nincsen magyar ízlésünk, önismeretünk és öntudatunk s ezért nin” csen alapos magyar önbizalmunk sem. Nem az a baj, hogy nincsenek magyar szellemi, erkölcsi és lelki értékek, hanem az a baj, hogy ezek az értékek nem jutnak el oda, ahová el kell jutni ok és nem forognak közkézen mindenütt1, A könyvek halmaza fekszik mindenütt a por és feledés leple alatt s szervezetlenségünk miatt nem ttid eljutni oda, ahol életet kellene táplálnia. Ha kiadnak egy=egy uj jó könyvet, a pénz nem arra, hanem a kilencvenkilenc rossz könyvre megy. Ha valaki valamelyik faluban komoly népnevelő munkába kezd és válogatni kezd abban, amit a falunak átad, vagy amit a faluval eloadat, nem talál kitartó közönségre, mert) munkája elszigetelt jelenség marad. Még a szomszéd falusi kollégák mindenike sem érti meg, hogy nem akármilyen kulturális értéket kell a faluval közölni. Úttörő munkát mindig nehéz volt végezni és sajnos, a magyar műveltség terjesztőjének — szégyen leirni — ma is úttörő munkát kell végeznie.

Az erdélyi magyar tudományos életnek nem szabad elhanyagolnia sorskérdéseink alapos megvilágítását. Tudományos munkánkon keresztül igaz képet kell kapnunk (arról, hogy hol, miképpen, milyen lehetőségek közötti élünk, mit kell tennünk, hogy további életünk egészségesebb és igazabb emberi élet lehessen. Tudományos életünk elhanyagolta legfontosabb életikérdé“ sünknek, a népnevelés kérdésének eg y e te mes és_ gyökeres f eldől gőz ás á t.

Az utóbbi évek alatt egyre világosabban láttuk, hogy a földműves nép szakszerű gazdasági nevelése és irányítása milyen áldotííi gyümölcsöket te” rém. A gazdasági szakoktatás nemcsak mezőgazdasági életünket fejlesztette, hanem az abban résztvevők általános műveltségét is tisztította és tágította. Ezek a munkák igazolták, hogy a műveltségnek milyen nagy gyakorlati jelentősége van mezőgazdasági szempontból. De nemcsak mezőgazda testvéreinknek, hanem iparosainknak, szabad pályán működő szellemi vezetőinknek is feltétlenül szükségük van arra, hogy szakműveltségük: fejlesztése által több szolgálatra, magasabb szellemi életre legyenek képesek.

A Magyar Népközösség közművelődési szakosztályának meg kell találnia a módját annak, hogy egységesítse a különböző népnevelési és kulturális mozgalmaknak munkáját, meg kell adnia a kerétiet arra, hogy uj szellemi élet pezsditse meg kialakult szerveink munkáját. Gondoskodni kell a vidéki művelődési központok, népkönyvtárak felállításáról és állandó táplálásáról. A kormányzattal karöltve meg kell valósítani a Kolozsvárról szóló magyarnyelvű rádiószolgálatot. Hozzá kell látnunk népi kultúránk meglevő maradványainak összegyűjtéséhez, feltárásához, is* kóláink mellett kis múzeumokat kell felállítanunk. A Muzeum Egyesület, EMKE, Dalosszövetség munkájának felfrissítése, egymás mellé kapcsolása,, újságjaink célszerű szerkesztése által máris annyit tehetnénk abban az irányban, hogy kulturális utón fejlesszük nemzeti öntudatunkat, egyetemes műveltségünket és szaktudásunkat.

Ezeknek a feladatoknak a megvalósításához lelkes apostolokra, élő szervezetre és öntudatos támogatásra van szükség. Ez az egyetemes igényű közművelődési tevékenység uj hivatást fog szabni az itti élő magyarságnak. Megtanítja a magyarságot arra, hogy szeresse azt, ami az övé. Ez a szolgálat csodálatos uj örömmel fog betölteni mindnyájunkat és megéreztleti velünk, hogy mi egy család, vagyunk.

;3. TÁRSADALMI SZOLGÁLATBAN ÉLŐ ERKÖLCS

Az erkölcsös élet nem magán, hanem közügy. Igen. mert az erkölcsből mások iránti felelősség, másokért végzett társadalmi szolgálat következik. Keresztyén hitvallását komolyan élő és valló, magyar műveltségét öntudatosan hordozó nép társadalmában felébred az egymást szerető felelősség. Létrejönnek a különböző szociális, segítő intézmények. Megoldhatók lesznek a kereseti és munkamegosztási problémák. A közösség tagjaiban a testvériség valósága polgárjogot és igazi értelmet nyer. Elaggottak, Özvegyek, betegek és árvák nem kallódnak el és nem nélkülöznek. Egyes rétegek nem válnak munkanélkülivé, mert mindenki szeme mindenkire néz és mindenki felelősségét megmozgatja. Az igazán táplált és öntudatosan vezetteti közösségi akarat bámulatosan ötletes a segítési módok kitalálásában és alkalmazásában.

tAhoI a szellem javait megbecsülik, nemcsak & szorosan vett szellemi foglalkozásúak. hanem a széles termelő cS munkásrétegek is mind többet és többet fognak az élettől nyerni, ha a nép egyéneit igazi szervezetek fogják ösz- sze. Szellemi és lelki műveltség nélkül a gazdagodó, jobb körülmények közé kerülő egyesek csak a közösség további szakadását és osztódását készítik elő. A műveletlen ügyvéd, iparos és földműves egyforma teher a népközösség életén.

Az a népközösség pedig, amelyik mély erkölcsiséggel párosítja nemzeti, általános és szakmabeli műveltségét, mindig megtalálja az útját annak, hogy élő, minden tagjának javát szolgáló társadalommá váljon és minden bajba jutott testvérnek megadja azt, amire annak szüksége van. Népközösségi éle • tünk kereteit van mivel megtölteni. A keretek gyengítése és az üres magyar életi folytatása helyett töitsük is meg ezeket a kereteivel