Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-22 / 244. szám
Szerkeszti TAMÁSI ÁRON LELKI BÉLYEG ík ;t= és íás RAJT I Iría TAMÁSI ÁRON lal és hisz az örökkévaló erkölcs lörAki o'ucista a ...Vasárnapi Szó“ első számút, a nemzedéki vaHomás programjából s egyéb közleményeinkből is világosan láthatta, hogy a szokott értelemben nem óhajtunk politikával foglalkozni. Még addig a mértékig sím. ameddig lehetőségeink megengednék. Mert szokott értelemben a politika erősen napi és személyi vonatkozású, s legfőképpen gyakorlati jellegű- A mi helyünket, politikai vonatkozásban, nem a gyakorlat jelöli meg, hanem az elv és a szehenM ma- gatarlás. Természetesen lankadatlan és hő vágyunk, hogy a gyakorlat embereire olyan befolyást gyakoroljunk, mely táguló lehetőséget nyujt a kö- ' ‘■zösségi és az egyéni élet javítására. Ennek a befolyásnak cselekedetekben való jelentkezését azoknál sürget- ; jük mindenekelőtt, okik szellemi körünkben állanak; s eQU szélesebb gyűrűben azoknál, akik rokonszeiw-, . vei várják és olvassák írásainkat. A szolgálat, melyet szellemi emberek népük érdekében vállalnak és kifejtenek. természeténél fogva nevelő szándékú. Maga a mindennapi élet is két erőforrásból táplálkozik: egyik lelki s a másik fizikai erőforrás. A küzdelem, melyet egyénnek és közösségnek oh] megfeszített erővel kell a mai súlyos időkben folytatnia, különösképpen szükségessé teszi, hogg a lélek forrását öntudattal, eszmékkel és szeretettel szünet nélkül tápláljuk. A forrást azonban, melynek ágyát az idő m\oszatokkal rakta teli, gondosan meg is kell tisztítani. Időközben a vágyaknak sok megsárgult levele piHnkézett belé lelkünk forrásába s a mindennapos élet is hagyott elég isz(/pot benne, de a legnagyobb baj mégsem itt van. Hanem egy különös fajtájú dús moszatnál, melyet kezdetben, legnagyobb vergődéseink közben, szinte észre sem vettünk. Talán nem is voh akkor nagyobb egy kicsi és mérges színű bé- k°nyálnál, de ahogy az idő telt, egyre nőit és fonódott tovább. Az utóbbi esztendők alatt már dns moszatiú fejlődött egészen; s lépten-nyomon tehetetlenül kellet/ látnunlc, hogy az egyik helyen teljesen megzavarta a forrás vizét s máshol már-már el is dugta azt. Még az erdélyi nipggOrság legjobb férfiúi közölt is akadl. akinek lelkét, a mi küzdelmeink számára, megfojtotta ez a nwszat. De bennünk inkább a másik bátorság kerekedett felül: nem az értelem bátorsága, hanem a titokzatos élelösztön bátorsága. És a léleké, amely a valóságot átfesti eM az. Ideálvényében, mely a jót ígéri mindig a megpróbáhatások jutalniáúl. Kiizkö- dő emberek vagyunk azonban mi is, kik a lélek bő hite mellett a fizikai lét nehézségeit is naprol-napra érezzük. S mint értelmes lények, azon gondolkozunk, hogy vagy a fizikai lét nehézségein könnyitsünk valamit, vagy pedig a lélek erőforrását gaz-- dagüsuk a nehézségek elviselése érdekében. Helyzetünknél fogva főrészt nem rajtunk múlik, hogy a fizikai életünk terhein könnyitsünk, de a lélek egyedül a miénk s ha valami urqlkodhatik rajta, az csupán az erkölcs törvénye lehet. Ennek az Uralkodásnak védelme alatt látunk . hozzá ohhoz a művelethez, melyet a lélek forrásának tisztításában és bőségessé tételében jelöltem meg. A vágyak sok megsóirgult levelét mindenki szedegesse ki sajátmaga a y forróisból, s a mindennapos élet ,= iszapját is takarítsa ki, ahogy hídja. A dús moszatot azonban, mely a kö- r, zösségi élet éltető vizét is egyre jobban eldugja, egyetértésben és közös törekvéssel fogjuk kiszedni. Pia egy- \ szerre és gyökeresen nem is sikerül az. de lassankint legalább. Mielőtt ’ munkához látnánk, tehetnénk-e egye- i bet, minthogy az értelem fegyvereivel kutassuk: micsoda lelki féreg lopta e moszatot a forrásunkba és mi élteti olt oly dús buzgalommal] Semmi egyéb, csupán egy megjelölés, vagy ha jobban tetszik: egy elnevezés. Igen, egy elnevezés, egy fogalom a vlzdngó moszatnak a nemzője és éltetője. Hisszük, hogy a fogalmak megjelölése mégis inkább tartozik a szellem területére, mint máshová. Csodálkozunk is azon, hogy az erdélyi nidr gyár szellem, mely többek között HALLJATOK AZ IGÉT ^ SZENT JÁNOS EVANGÉLISTA SZERINT Harrt vagyok az igaz szőlő, és Atyám a szölőmives. Minden szölövesszőt, mely énrajtam gyümölcsöt nem hoz, lemetsz: és minden gyümölcstermőt megtisztít, hogy többet teremjen. Már ti tiszták vagytok a beszédnél fogva, melyet nektek szólottám. Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Miképpen a szölövesszö nem hozhat gyümölcsöt önmagától, ha nem marad a szőlötön; azonképpen ti ßem, ha énbennem nem maradtok. Én vagyok a szölötö, ti a szöiövesszök; aki énbennem marad és én | őbenne, az sok gyümölcsöt terem; mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha ki énbennem nem marad, kivettetik, mint a szölövesszö, I és elszárad; és összeszedvén azt, tűzre vetik és elég. Ha énbennem maradtok és az én igéim tibennetek maradnak, amit akartok, kérjetek, és imeglesz nektek. Ezáltal dicsőlttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremje- | tek és tanítványaim legyetek. Amint engem szeretett az Atya, én Is szerettelek titeket. Maradjatok | az én szeretetemben. Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szere- | tetemben; valamint én is megtartottam Atyám parancsait és az ö szeretet ében maradok. Ezeket szólottám nektek, bogy az én örömem tibennetek állandó, és | a ti örömetek teljes legyem Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs ennél, mint ha valaki az ö életét adja barátiért. Ti az én barátim vagytok, ha megcselekszitek, amiket parancsolok nektek. j Már nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit | piivel az ö ura; hanem barátimnak mondottalak titeket, mert mindent, amit hallottam Atyámtól, megjelentettem nektek. Nem ti választottatok | engem, hanem én választottalak titeket; s én rendeltelek, hogy elmen= | vén, gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Ezt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Ha a világ gyűlöl titeket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatoknál. Ha e világból volnátok, a világ azt, mi övé, szeretné; de mivel e világból nem vagytok, hanem én választottalak titeket e világból, azért gyűlöl titeket e világ. Emlékezzetek meg beszédemről, melyet én mondottam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én. beszédemet megtartották, tiéteket is megtartják. hamedán kunjainak a megtérítésére. A lovagrend munkához fogott, várakat épített és megkezdte a kunok közti térítő munkát. Csakhamar nagy kiterjedésű erdélyi és havasalföldi területek fölé terjesztette ki uralmát. A magyar király nagy előjogokat és széleskörű önkormányzatot adott a rendnek. Ám a lovagrend nagymestere, Salza Hermann még többre vágyott, mert független fejedelmi hatalomra tört s ezért a rend hirokát a magyar király függéséből kiszakítva, a pápának ajánlotta fel hiibér'birtokul. De ekkor már a magyar király is beavatkozott az ügybe. Visszakövetelte a lovagrend által jogtalanul elfoglalt területeket s mikor felszólításának a rend nem engedelmeskedett, fegyveres erővel indult ellenük. 1225-ben rövid küzdelem után a német lovagokat kiűzte az országból. II. András emez erélyes eljárása nélkül egészen másként alakult volna Délkelet-Európa népeinek története. I A Magyarországból kiűzött német lovagrend azonban még ugyanebben az évben uj munkaterületet kapott az északi szlávok között. A Lengyelország északkeleti részén lakó mazóviai herceg hívta be őket a Baltktenger partján garázdálkodó pogány poroszok ellen. A német lovagok ötven év alatt leigázták és áttéritették a szláv poroszokat, akik ettől kezdve gyorsan haladtak a teljes elnémetesedés felé. így alakult ki Lengyelországnak' mintegy az ölében az a porosz hercegség, amely a XVI. században világi fejedelemséggé változott, hogy aztán rövidesen a Hohenzollern-család kezébe kerüljön. Ezt a folyamatot meggyorsította különben az is, hogy a Visztula környékét s Lengyelországot magát is már a XII. századtól kezdve valósággal elárasztották ai német gyarmatosok. A XIV században pedig Lokietek László lengyel király NyugaVPomerániát is a német lovagrend kezére juttatta, midőn behivta annak tagjait1 abból a célból, hogy az ottani lakosságtól elhó" ditsák számára a tartományt. A lovagrend elfoglalta Pomerániát, de megtartottá sajátmagának. gertől egészen a Fekete-tengerig terjed, magában foglalva a szlávok kö* itt lakó magyarokat, albánokat, go- L göket, románokat és törököket. h Mindezek a tervek akkor nyertek gjízi jelentőséget, amikor Oroszország ogadtai a kiilsiebb szláv népektől neki Elajánlott politikai szerepet. Ez pedig zóösorban a balkáni szláv' népeknek a V(rök uralom alól való felszabadulási .őrleteinél kezdődött. Az oroszok ré- ^eob\ céijai Konstantinápoly ellen a d/'líl. század második felétől kezdve Pqíz éven át vallási, 1870 után pedig áv nacionalista formákban nyilvánultak meg. A balkáni szlávokat Orosz- gá.zág előbb a közöst vallás védelme, ;,ríőbb pedig a szláv rokonság ürügye! '‘ "W támogatta. Innen vezethető le aZj jobbi orosz befolyás a Balkánon. Mi- pedig ezt a befolyást Anglia, majd Biet ország és a Monarchia eilensu- G szni próbálta, a pánszlávizmus nyíl“ szembefordult a németséggel. így C Sisizország a világháborút megelőző a$!,izedekben vállalta a pánszláv esz- frivcet. Ez nyilvánvaló lett az 1908-as , itpétervári s az 1909-es moszkvai se9Lv kongresszusok alkalmával. Ám mer, • már a pánszlávizmussal szemben jünDHoţii a németségnek hasonlóan in" , .zigens magatartása: a pángermá- zas“us. cseh méh „ te, u, Az cm faj legszomorubb példányai!“ viszo) észen „elvetemültek“. Ugyanilyen . su volt Paul de Lagarde, a né- tul; ui> cionalízmus egy másik képvise- Most o it a háború utáni nemzeti szó- alább Ás különleges tiszteletben része-. , pairde szerint a Duna völgyében' €S E^tj^rjugtsegnek van életjogosultsá- lést ól irt a dunamenti országokat rend- elöt; ; telepítés által kel! német esiteni ottíakó csehekkel és más alacso- AZfb műveltségű népeikkel a németség szeri inak megfelelően kell elbánni. ; igy megfogalmazott pángermániz- PCn valóban erőteljes szembefordulást más r.tett a pánszlávizmussal. S most lémet—orosz megegyezés nyilván- ■óan uj fejezetét nyit a németek és ennszok egymásközti viszonyának tör- ;ís.etében. 1 Biró Sándor* becs ------- - -—:—■— leüt1'
