Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)
1939-10-15 / 238. szám
19 39 október IS. ELLENZÉK Argetoianu mmi&zíer&mék hangsúlyozta, hogy a • ségek ügyének igazságos biráia kíván lenni KOLOZSVÁR, október 14. Á szeptember 21 = i memorandummal kapcsolatosan, — melyet utólagos kiegészítésekkel a száz oldalt is megközelíti — Bánffy Miklós a Romániai Magyar Népközösség elnökének vezetésével magyar szenátorok és képviselők a hét1 folyamán Bucurestiben megbeszéléseket folytattak a kormány egyes tagjaival. Gaíencu kiiíiigyminisz” térnél tett látogatás után dr. Brago- mir kisebbségi minisztert keresték fel, akivel hosszabb eszmecserét folytattak. Dr-. Dragontir miniszter közölte, hogy a kisebbségi szabályrendelet és a ja* nuár 17=iki f rcníegyczménnyel össze* függő beadványt a kormány megtárgyalta és annak végrehajtása, illetve teljesítése érdekében különböző intézke* délieket máris foganatosított. A bead- ványban szereplő több, mint ötven kérdés közül a kisebbségi miniszter nyilatkozata szerint azonnali rendezést nyer a kongnia1, a királyhágómé!!éki ref. egyházkerület, az aradi magyar evangélikus szuperintendencia elismertetése, a katolikus egyház pőréi, az állampolgársági törvény végrehajtása, a premontrei rend erdőiigye és a Csíki Magánjavak kérdésében jelzett helyszinii tárgyalások megkezdése. Az utóbbiban rövidesen Csíkszeredába érkezik dr. Draia Zeno miniszteri igazgató. Utána pedig a kisebbségi miniszter látogatása fog megtörténni. A memorandumban foglalt többi kívánságok teljesítésére vonatkozó kormányintézkedések máris előkészítés alatt állanak s az illetékes minisztériumok meg*, kezdték a munkálatokat ezeknek végrehajtása érdekében. A miniszterelnökkel lefolytatott megbeszélés értelmében ezen kérdésekben a Magyar Parlamenti Csoport állandó érintkezésben marad az illetékes szakminiszterekkel. A magyarság vezetői ßrgeioiaminiszterelnöknél A bucureştii tartózkodás alatt Bánffy Miklós, dr. S zász Pál, Teleki Ádám, Bartha Ignác, Kovács Károly és Soős István kihallgatáson jelentek meg Ar’ [geíoianu miniszterelnöknél. Az első hivatalos látogatást felhasználták arra, hogy a kormányeínök figyelmébe ajánlják a memorandumot tartalmazó kérdések végrehajtását, külön kiemelve több fontos ügyet és ezek között a végrehajtó, alsóbb közigazgatási közegeknek a kormány kisebbségi vonatkozású rendelkezéseivel gyakran összhangban nem álló magatartását, az állampolgársági, katonai rekvirálási, céh* tör vény javaslat, csiki magánja vak stb., nagy horderejű problémáit. Argeíciantt miniszterelnök az üdvöz' lő szavakra s a felhozott ügyekre ki* Jelentette, hogy a maga részéről is szükségesnek látja a legtökéletesebb együttműködést. Hangsúlyozta, hogy az emlék iratban foglalt egyes kérdő“ sek elintézésére ki is adta a szükség geş rendelkezéseket és kérte a ma* gyarság vezetőit, hogy a további kér- dések elintézése céljából álljanak szoros összeköttetésben az egyes }szakminiszterekkel s amennyiben ve** leményük szerint nem intéznék el a magyarság jogos kívánságait, agy forduljanak 0 hozzá mindig bizalom* mai s tekintsék a kisebbségek tíirú= nak, aki igyekezni fog a jogos ki bánságokat elintéznh MEGHOSSZABBÍTOTTÁK AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁGI JEL ENT- KEZESEK HATÁRIDEJÉT Október 13=án Bánffy Miklós, a Nép- közösség elnöke, ismét megjelent Ar“ getoianu miniszterelnök urnái és két emlékiratot nyújtott át neki az állam» poigársági névjegyzékbe való utólagos felvétel ügyében, kérve, hogy mindazoknak, akik a hatalomváltozás óta Romániában laknak, elismertessék a román állampolgársága, továbbá, hogy a felvételi eljárást könnyítsék meg és a jelentkezési határidőt hosszabbítsák meg. A miniszterelnök! közölte, hogy Bánffy Miklós és dr. Szász Pál előző közbenjárása alapján az október 27*én lejáró határidőt már 1940 január 1-ig meghosszabbították. A többi kérést pedig Iamandi igazságügyön,hiiszternek fogja jóindulattal továbbítani. TÁRGYALÁSOK A SAJTÓMI- MSZTERREL i Október 13*án Bánffy Miklós, a Népközösség elnöke és Mikó Imre bucureştii főtitkár, megjelent Radian nemzeti propagandaügyi miniszter urnái és ismertette előtte a1 magyar sajtótermékek cenzúrázásával kapcsolatos sérelmeket és kívánságokat. A miniszter egyes konkrét esetekben azonnal intézkedett és legmesszebbmenő támogatásáról biztosította a magyar sajtót. j&IKERES KÖZBENJÁRÁS Ugyancsak sikerrel járt a Magyar Népközösség közbenjárása a határ- menti zónában foganatosított egyes rendkívüli intézkedések ügyében, amennyiben a tegnapi minisztertanács elhatározta, hogy a jövőben az e zónába tartozó polgárok lakbérszerződéseit nem kell Bucurestibe küldeni Iát* tamozás végett, hanem a láttamozási a helyi hatóságok is elvégezhetik. A MAGYAR MEZŐGAZDÁK HELYZETE ÉS AZ UJ RENDELKEZÉSEK I Október 13-án dr. Szász Pál, dr. Sóos István és dr. Bariba Ignác Cornateanu földművelésügyi miniszternél jelentek meg kihallgatáson. Megtárgyalták az EMGE működési lehetőségeit az uj céhtörvénnyel kapcsolatban, előadták az EMGEmek egy földvásárlási ügyét és szóvátették a határmenti mezőgazdák helyzetét a mozgósítási zónában. A miniszter ur megértéssel hallgatta meg az előterjesztéseket és a> határmenti mezőgazdák ügyében megígérte, hogy inspektort küld ki, aki felülvizs= gátja, hogy a mezőgazdasági mozgósítási törvény intézkedéseit pontosan betartják-e? Ugyancsak előkerült az állam elővételi jogának kérdése is, amire Aonatkozólag a miniszter azt mondta, hogy ezt nem fogják kibővíteni. I AZ ÁTHELYEZETT MAGYAR JEGYZŐK ÜGYE Dr. Szász Pál és dr. Softs István kihallgatáson jelentek' meg Baran belügyi alminiszíernél az ókirályságba áthelyezett magyar jegyzők ügyében, kérve, hogy vagy Erdély más részébe helyezek őket át, vagy pedig nyugdíjazzák őket. A miniszter jóindulattal hallgatta meg az előterjesztést. Iléllíeletéiis'opa minden államéban le lialállialé a megértésre és békében való együttélésre irányuló óhaj Kljabb román sajtó vélemények a toman -magyar megegyezéstől KOLOZSVÁR, október 14. Az egész román sajtó továbbfolytatja a román-magyar megegyezés kommentálását. Az alábbiakban érdekes sajtóvéleményeket közlünk: . .„/Romania“: A román-magyar megegyezést — mely Jugoszlávia közvetítésével jött létíre — megelégedéssel fogadta mindkét ország közvéleménye, mely ebben jó jelét látja Románia és Magyarország reális és szívélyes kö» feledésének. Továbbmenve, ebben a megegyezésben — meii7 Jugoszlávia, Magyarország és Románia külpolitikáját tükrözi vissza — bizonyítékát és kiindulópontját látják annak a tevékenységnek, melyet napról-napra mindinkább megjelölnek, melynek tárgya a középeurópai és balkáni kisállamok annyira hasonló békés és épitő érdekeiből folyó közeledés. Ezen kisállamok belső megerősödése, békés akaratuk és egyedül gazdasági, kulturális és szociális törekvéseik alkalmat nyújtanak a közös jólét céljából való legszorosabb és leggyümölcsözőbb együttélésre. „Békét téremitJettünk az or&zágban — mondhatta nemrég- Svet- kovics jugoszláv miniszterelnök, ki Jugoszlávia belső egyesítésével megvalósította Sándor király végrendeletét — most határaink mentén kell békét teremtenünk.“ Ez, a cél a szóban- forgó összes kisállamok célja, mellyel az összes érdekelt államok egyforma jóakarata nvelletít együtitniüködésiikhöz és szövetséges munkához juthatunk. A román—magyar közeledést különösen fontos európai eseménynek tekintik. A nemzetközi sajtó — felfogásra való tekintet nélkül — kiemeli a megegyezés fontosságát, nemcsak a mai körülmények közötti pillanatra tekintettel, de arra nézve is: mennyi lehetőséget foglal magában. Ismét igazolást nyert, hogy gyümölcse mutatkozik előbb-utóbb minden lojális politikának. Ezek közé tartozik a román kormány ténykedése etnikai kisebbségeivel szemben, mély a kisebbségek törvényes jogainak elismeréséből és a ro= mán állam szent jogainak és érdekeinek csorbítatlan megőrzéséből nyert kezdeményezést azon államférfi részé-, ről, aki Armand Calinescu volt. Az ö munkáját a jelenlegi kormány továbbfolytatja Argetoianu miniszterelnök vezetésével, aki hatalmas tájékozottsággal és mélyreható politikai érzékkel rendelkezik. De a külügyek intézésében a mai igen nehéz körülmények között Gafencu miniszternek is nagy érdeme van. A megpecsételt megegyezés, melyet! október 7-én adtak Európa tudomására, nemcsak a román—magyar közeledés megteremtését, de — s ez rendkívül fontos — a középeurópai és balkáni kisállamok annyira azonos és egymást kiegészítő érdekei átcsoportosítására és időszerűvé tételére vonatkozó kezdeményezés kétségkivü- li előjátékát is* jelenti. „Neamul Romanesc“ (Iorga profesz» szór lapja): A „Slovo“ c. bulgár lap közölte az első felhívást a Balkán-államoknak közös blokkba való tömörülése érdekében. Két! jelenség aztán élénken bizonyította, hogy valóbn él ilyen óhaj a Balkánon. Az egyik az a látogatás volt, melyet a török-bulgár határ mentén koncentrált katonák sorából két török tiszt tett a határszéli bulgár hatóságoknál Boris király trón- ralépésének emlékünnepén. A török tisztek resztvettek a katonai parádéban s beszédet tartottak, melyben a bulgár hadsereget dicsőítve hangoztatták,. . hogy eljött az ideje a határon koncentrált katonák hazabocsátásának. A másik jelenség tiz görög tartalékos évfolyam hazabocisáíiisa. Ha ehhez hozzászámítjuk a román—magyar határszéli létszámcsökkentés ügyében Jugoszlávia közvetítését, megállapítható, hogy nemcsak a Balkánon, de egész Déikelet-Európában minden államban feltalálható a megértésre és békében, nyugalomban való együttélésre irányuló óhaj. A román—magyar közeledésből is megállapítható, hogy a jószomszédi kapcsolat helyre* állítására és kölcsönös bizalomra vonatkozó óhaj Európának ezen a részén feltalálható. De ugyanakkor Kelet- és Déikelet-Európában uj problémák me-' rüLnek lel és a kontinens e tájékán lévő összes államok kötelessége, hogy segítségre legyenek ezen problémák! egységes elintézésében mindnyájuk érdekeinek megfelelően. Még a háború kitörése előtt Európa keleti részén ezek az államok nemcsak kifejezést! adtak minden óhajuknak, de ki is jelentették, hogy semmiben sem járulnak hozzá a háború kiterjesztéséhez. Amikor pedig Németország és Lengyelor-' szág között kitört! a háború, szavukat tartva nemcsak semlegességi nyilatkozatot tettek, de a hadviselőkkel szemben meg is őrizték legszigorúbb semlegességüket. A balkáni és délkeleteurópai államok között tehát még abban az időben jött létre a hallgatólagos megállapodás. Hogyan történhetett' volna, hogy ezek az államok ne tevékenykedjenek és ne valósítsanak meg valami módon még kézzelfoghatóbb eredményt az ellenségeskedések beszüntetésével akkor, midőn a lengyelországi háború befejezése az uj problémák egész sorát vetette fel bélke- let-Európában? Porunca Vremii: Az európai súlyos helyzetben, írv'dőn a legtökéletesebb fegy.' verek állnak szemben egymással, hogy elpusztítsák az évezredes civilizáció tér-; méke't, a Duna völgyében fényes bizo-( ny-1 tékát adták annak: hogyan tudja két nép a konfliktusokat észszerűen és mm denki megelégedésére elintézni. A román —-magyar kibékülés, melyet bosszú idő óta készítettek elő, meglepte azokat, akik azt h'tték, hogy harcmezővé változhat Középeuropa. A két állam nagy politikai bölcsességről', de nagy érettségről is tett tanúbizonyságot és félreiolva a gyakran mesterséges tanácskozásokat, a mult megnernéríései fölé kiterjesztette a meg-; egyezés hidját. Az esemény tehát bizo*’ nyára igen nagy meglepetést — némely helyen csalódást — okozott. Rendkívül fontos, hogy a régtől kívánt és hangoztatott dunavölgyi együttműködés végűt, gyümölcsöző valóság. Jugoszlávia olaszt közvetítés mellett rendezte viszonyát Magyarországgal és mi is hasznát vettük ennek a jóviszonynak oly célból, hogy a* mult sebezhető kérdéseit eltüntessük. Igen jól ismerjük a múlt sebeit, melyek miatt mindkét nép teste vérzett és csak dicsérni! tudjuk azt a gesztust, mély a feledésnek- adta át a porladó múltat. Teljes d:cséretünket érdemelte ki a magyar nép is, mely feledve a múltat — melyről tudjuk, m'ly fájdalmas volt — sajtóján keresztül őszinte örömének adott kifejezést a lojális együttműködés és a délkeleti táj pacifikálásának hírére. A Tribunet október 15-iki számában L H Agárbiceami tokából vezércikket közök mely a többek közt a következőket mondja: Mielőtt kimondta volna semlegességéi, Románia hivatalosan kijelentet* te, hogy őszintén óhajtja a szomszédai- f val való legbarátibb viszonyt. Szigorúan! , békés politikánk senki számára sem jelent újdonságot. A román diplomácia békéért vak) erőfeszítései nagyon jól is* mertek az európai államok külügymimsz- tériumjaiiblan. Az uj háború kitörése után a Magyarországnak felajánlóit megnemtámadási szerződés, valamint semlegességünk elhatározása azt jelenti, hogy or* szagunk a Délkelet-Európai békéjét biztosító vonalon Indád. Bevalljuk, bizonyos mértékben meglepnek azok a külföldi saj- lokomniemarok, amelyek a román és ai magyar hadseregben foganatosított szabadságolásokról. mint olyan intézkedésekről számolnak be, amelyek ezen a vidéken valamely küszöbön álló konfliktus k'törését akadályozták meg. Ami minket illet, részünkről sohasem fenyegetett fegyveres viszály kitörése sem nyugaton, sem délen. Hisszük, hogy a világ közvéleménye ezt az igazságot éppen olyan jól ismeri, mint mi. Nemcsak mű hanem minden állam Európa ebben a részében- fiatal állam, amelyek évszázados erőfe* I szitések és vérontások után jöttek létre és minden'küknek épp olyan szükségük van a békére, mint nekünk. Egyikünk sem gondodra! kalandokra, amint azt Bulgária uralkodója mondotta, hanem mi, a kontinens ezen sarkában élő népek mindnyájan jól meg kell fontoljuk tetteinket és meg kell1 értenünk egymást a' béke jegyében. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a ta** >álftJ5ztékosabb kivitelig, legoácsáeifcsua az Ellenzék könyv ősz tahi án&au. ££§& jtRiîa Ufihii, J Argetoianu miniszterelnök a kormány tagjai nagy figyelemmel és megértéssel hallgatták meg <t magyarság képviselőinek előterjesztéséi Kisebbségi életünk legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak Bucurestiben a magyar törvényhozók. — Az állampolgársági névjegyzékbe való utólagos jelentkezés határidejét 1940 január elsejéig meghosszabbították
