Ellenzék, 1939. október (60. évfolyam, 226-251. szám)

1939-10-15 / 238. szám

Í939 okiiíbtr 1SL

'EZIBN'Z ßK

SOMLYÓI BÁTHORY ISTVÁN

Történeti

Könyv az emberről

Bíró Sándor, a kolozsvári református kollégium fiatal történésze írja.Ezekben a traapukbant, amikor még ege* szén harisa oláh vagyunk Lengyelország tragédiájának, emlékezetünkbe nyomul a magyar—lengyel történelem egyik legha- ia-{masabb egyénisége: Somlyói Báthory Isr- viix A 40b évvel exetörr született erdélyi 'eredetein és később' l'onigyd. király ugyoiiiiis;

.i történetem ranusiga «zerint mintegy 100 évvel fareóztatta fel a lengyel végzetet- Azok a törrértelmi kutatások, melyeknek eredménye a nagy politikus születésének 4CO*ik- évfordulója alkalmával keriUr nap* világra, egyéntiiségének addig lsmtert hat ab más arányait még jobban megnövelték. A munkáját megvilágító adatok alapján bátran állíthatjuk, hogy Mátyás király után Zrijuyíi Miklósig a legnagyobb magyar poh* rika' reheriég volr. akinek jellem vonási élénken emlékez re :niek az Árpádházi k'tá* iyok legkivátóbhjaira.

Az igazi politikai tehetséget három jel* le mvon ás emeli ki az át1 Bag politikusok kö* zül: világos hflyzeB- és c'mberísmere-!-, tehet- ség a jól fohs'merr helyzet bői következő józan megoldási terv kidolgozására- 4s végül a Aj dolgozott terv végrehajtására szükséges akaraterő. Akiben e három képesség a tör* téneiem folyamán megvolt, az mindig r ón ciki vük dolgokat vitt- véghez- Visztonih ame* lyik uralkodóból valamelyik fenti képesség hiányzott', az sohasem tudta a reáváró jeiadvrokír jól megoldani.

Somlyói Báhhnry István mindhárom ké* pességgél rendelkezett. A különben is t-e- heaég-Qs Báthory'család egyik kgnagy-obb képviselője vök, aki őseitől örökök képes* ségeinek. (a Gurkekd'család-ból származott- ó*- az Árpádokkal is rokonságot tartott) tanulmányi által még nagyobb jelentős éger a dote.. Nygy évtat ár hallgatta -a páduai egyetem előadásait- Ismerte a bécsi udvaty ahek sokáig t'affTÓz^adótt, sőt rátán kissé 'ubágosan is sokáig, mivel: <k£'i éyíg bécsi fogságát sz-anyedett. Szelleme álUundóah 'érdeklődött a tudományos és politikai élet újdonsága? iránt. Rengetegei) olvasott., fők-g klasszikus és ujabbkop munkákat, köztük Machiavelli hites ikömyvér -ia. Mikor 1571* ban, 38 éves korában erdélyi fejedelemmé vátászrorták, rendkívüli képességeinek, szeherrH és testi erőinek teljességében vette magára az uralkodás gondjait.

Ötéves erdélyi uralkodása alatt mindenki láthatra uralkodásra t-erme/tr egyéniségé* nek irányító hatását. Cselekedetek az adort helyzet világos felismerése, jól átgondolt poütikíasj 'tervek és a kivitelben ‘tanúsított

félelmetesen kemény kitartás jellemzik Buzgó katolätus léyón, a kaitólicizmus, hely* Zetéx mindenképpen, szerelte volna megsz-i* lárdhani és jövő jer biztosí-tuni.' De felismer, te ^ különleges erdély1 adottságokat és a már erősen meggyökerezett protectáhtiz*

mu.ssal óvakodott- myiita<nt sz-amb «állni. Ám 37. unitár izmus további ujitáaaönak megafea- oalyozasavak a református egyház játszók* gos támogarásávai, valamint >a> jezsuiták későbbi behozatalának előkésztésé vei. a katolicizmus helyzetér és kilátásait kedvezően változtatta! meg. Mikor pedig Békés Gáspár ellem« in di rote támadásán >a győzelmes kere- iószentpáli csatában- visszaverte, a- Békéshez csaniaikozot-t erdélyieket) kemény büntetésiéi figyelntezterte a lázadás köckázafta1'* j-o Erdély hatalmas főnemesei közül-többet- ki végeztetett, miáltal m-indenfélfe későbbi »i?adásnak elejét veire. Ettől kezdve égé- -sztn haláláig többé senk* sem merészelt akaratának etó-eiiie szegülniP(“dig eleiének utolsó fiz évében Lengyel- országból intézte Erdély sorsár. A lengyelek nemzete uraiikodócs.'attádja ugyanis x S7~- - ben Zsigmóriid Ágosttal kihalt s a lengyel rendi gyűlés kimondta a királyválasztás kö- -t-cshz-errségét'. E!tó választ olt lengyel király Xalo'<s Henrik, IV. Károly francia király r-rvéri- vök. Ez azonban egy pillanatig sem vc-re kn-molyiao a l-engyoi királyságot'. Fél* szemmel mindig Pátós felé nézett; vájjon testvére halálával nem ürül-e meg számára a francia trón? Mikor 1574‘ben hírét verte testvére halálának, Dúcba nélíkül okhagyra L3-agyctorsaágor s Így a lengyelek újból'k-h

rályváWzlós -előtt állottak. A főnemeaség- -egyrésze Habsburg Miksát a hurrá király* nak. A köznemesség azonban 15 7 j december 14‘éa Báthory Istvánt) választotta meg, oki az erdélyi -rendek beleegyezése után a fakijámlorfc koronát ©1 is fogadta.

Báthory, mitfut lengyel király olyan ered- mónyjttket ért el, hogy a lengyelek fogna* gyobb nemzeti királyul?:, Szobiieszki János mellé hely-etzák. Látea, hogy a külső veszedelem legyőzése érdekében Lengyelország* rak belső -egységre és egészen u-jjásztyve* zetr hadseregre vaon szüksége. Ám e célokat csak -a királyi hatalom tekintélyének emelésével lehetett elérni. De a rakoncátlan főáré m esség mindig megakadályozta a ki* rályi hatalom erősödését s a lengyel királyok Iegg}'!a-koribb nehézsége éppen ez volt. Báthory azonban Idűsmorre a helyzetet és- rudta min kell ilicnniie. Be is jeLienrette előre szándékait. Megkoronázása után, 1576'bam, a thorni országgyűlésen) «nejének büszke tudatával j-ejenrette ki: ..Királyotok vagyok, nem faragott és festett báb, uralkodni és parancsolni akarok". És aratóban- mindkét' tőhöz nagyszerűen, értőül Jól megválasz* tott munkatársaival bátran- haladt előre a hely esnek látott utón. Átszervezte az igaz- ságszolgáharásj, a közigazgatást és a pénzügyet. Ezek után aránylag már könnyebbem menta hadsereg áralakítása. Dengyelor* szag hadi erejét olyan nagyszerűen megszervezte, hogy az összes külső' ellenségeket könnyűszerrel Legyőzte. Megverte a poiro* •szóikat, visszaszorította a Rettenetes Iván moszkvai cár alatt iterjeszkedjnl akaró oro- szcik-ar, akütíői Kurlaadot (a man Lettország) és Patockot vette -eí. Az orosz vereség -olyan, nagyarányú voh loPgy az oroszok csak a száz év múlva fellépő Nagy Péter vezetésével tudták újból megkezdeni a Bal- ti*tenger partvíüékéndk meghódítását.

Bálhoty István magyaros egyéniségé:1 jel* lemzi az az ij8iből származó okirat, mdy* bért ő az. orosz cárr személyes párbajra hívta kb Természetesen ar-cár óvakodott az ajánlatnak ole-get tenni és három esztendeig tartó sikertelen harc u-án békét kötotr hao-ahna« ollenfelével

Ám a lengyelek és -magyarok szerencsét* lanségé-re Báthory rövid ideig élik További nagy terveit-- Erdély cs Longyelarszág egye. sitését, Ma-gyator-szág felszabadítását és a török -hatalom kiűzését) így nem tudta megvalósítom, pedig ha az utódai hozzá hasonló tehetséges uralkodók, Közép« és Ke* leteurópa képe egészen másként alakult volna. Szomorúan keü igazai) adnunk Szujaki József lengyel történetírónak, aki a köyerkezőkeT mondotta: ,.Báthory IscvTrn kors^aikailkotió munkája úgy áü a ‘töri-éne* iombem, mint egy be néni fejezett monumentális épületnek óriási alapja. A halál elvitte a művészt, gon dotalá& senki felvenni és köve tuti nem tudta, senkii: sc bírt a szűk* séges eniergiával: . . . így Báthory István munkája úgy maradi, mint az óriás botja, mely er x gazda halába urán senk’i se tudott felenielmi.“

—-Mri a* _ ju ■ ■»»««-- ' I

Mihály László, az Erdélyiből elszármazott iró, Káüáay Miklós Báthory-könyvéről igy ir a PâsziorUUbcii:

Eg ifik kiváló esztétikusunk, némi [polémiát felkavarna, sok igazsággal állapította meg, hogy a regéiig általában, <}e különösen a magyar regény, válságba fa. lőtt. Úgy értéllé, hogy eltért eddigi hivatásától, lényegétől. Az ujnbb regényekben nincs mese, hiányzanak a leírások — ame'yek éppen a kötészet igazi jelegét adják a niüalkotásnPk -— és az dók egyegy vérszegény, szürke történetet n°- gyHónak fel, s freudista „lélektani komplexumaid' vázára erőszakolják reá mon- dnnivolóikat. Az illető akadémikus nz erdélyi írókat emeli ki, mint akik pártfogásukba veszik a száműzött irhásét, tudnak jellemezni s n természettel vah) állandó érintkezés révén bővelkednek a színes és ízes leírásokban. őserejük megóvja őket a Promt-epigoni-must ól és az expressziorr zmns homályba és zűrzavarba futó túlzásait ól.

KáHay Miklós, az irányító, konV>ly- szavu kritikus, a biztos it életű esztétikus és kiváló drámaíró, szépprózai munkáiban eltér a mai magyar regény idjdHó!. Visszatér a regény lényegéhez, belső formáihoz. ugyanakkor igen avatotton hídja összhangba hozni ezzel aina elemeket, amelyeket a modern regényírás juttatott diadalra. Két történelmi regénye: a „Trón a vérhegyen“ és „Magóg fiai“ után legújabb történeti regénye, a „Báthory István‘ is világosan megmutatja e téren az iró kivételes művészetét.

Regényíró kevés olyan jő témát találhat, mint a XVI. századot, Báthory István korát, a késői rinascimenio idejét, amikor bővérű indulatok kzottak fel vészes lobogtassál, a szenvedélyek tüzei fenyegettek elhamvasztással mindent. Báthory István, Erdély fejedelme és Lengyelország királya, olyan érdekes és impozáns egyéniség volt, hogy kívánkozott már méltó ábrázolóra. KáHay ritka meg. érzéssel tudta meglátni a kor lelkét és Báthory Istvánban nem pusztán a kiemelkedő történeti alako\ mutatja meg, hanem az embert erényeivel és hibáival.- a becsvágytól, a szenvedélytől, a férfias tetterőtől hevidö és emelkedése legfényesebb fokain is boldogtalan és magúnyos Báthoryt. A korában élő és mégis a korán felülemelkedett, európai gondolkodású nagy magyart, akinek szűk volt Erdély és (tki n°gy koncepcióival egyedül állott második hazájában, Lengyelországban is.

Az idősebb ecscdi Báthory István fia hajlik a szépre, a humánumra, bejárja a Nyugatot: Német-, Olasz., Franciaországot. a pádooai egyelem diákja, megfordul a Szent Berlalan-éjszaka Pórisában, tálja feHobogni az ellenreformáció máglyáit, tisztaságát és erkölcsét megkisérRUDOLF MOSSES. A

emu HŰK

CALEA MARECHAL F6CH NO. 4. ■- TELEFON 14-11.

Hirdetések felvétele a kolozsvári, valamint az ország összes lapjaiban a lapok eredeti tarifája szerint. — Az ország összes hivatalos lapjai részére :

MONITORUL OF1CIM Bueuresli BULETINUL SUP.OFICIAL BANCAR CORESPONDENŢA ECONOMICĂ Bucureşti BULETINUL JUSTIŢIEI Cluj

hivatalos közleményeket, mérlegeket, árverési hirdetményeket, terminusra, felelősség mellett megjelentetünk.

Kérjen árajánlatot! Vidéki megrendeléseket pontosan teljesítünk!

tilc olyan tanyák, amelyekről Villon mester költeményei szólnak. Eszébe jut hn zaja s összehasonlítást tesz a nyugati ái- iopotokknl s ez hol jobbra, hol balra lendíti benne a mérleget. Megvigasztal ódik, de ugyanakkor el is komorul. Látjuk azt az időt, amikor a bécsi császári könyvtárban, mint apród, összekerül Ferdinánd császár leányával, Ka\rinnah Ekkor tudatosodik benne becsvágya, horpj (t fő- ' hercegnőhöz emelkedhessél:. Ezt azon* ban nem^ tudja sohasem elér ni. 'Az Erdély fejedelmi székében ülő Báthoryt nem méltatják komoly válaszra Wiennában, sőt odafennröl szítják ellene a Bélcést. féle pártülést, amelyet a székelyek tárna~ ganak, de amelyet Báthory a hires szem» pák csatában vérbefojtott. A köztudott<* felszívódott (i bosszúálló, keyyetlenkedö Báthory, aki megkegyelmez Pálcáig né egyik fiának, de a másikai elveszíti. Kállai.} azonban megmutatja c kemény megtorlásnak a rugóit. Adottságai is hajtják erre, de ezenfelül világos felismerése art. nak, hogy a széthúzás megöli a magyarságot, s ha kell, erőszakkal, szigorú eszközzel, de meg kell teremteni az egységet

M’nt lengyel király ugyanilyen egyedid álló ember marad Báthory István. Trónjával együtt kapja u nála jóval idősebb Jagelló Annát, s e- is fokozza sorsával való elégedetlenségét. E ferde kezdetből szerelem nem származhatott, de még kényszerű együtUétük sem melegedett egymás iránt v°ló megértéssé, ami elviselhetővé tett voim mindent. Lengyel trónon is csupa küzdelem a sorsa. Az elején pártosokkál, a trónkövetelő Ferdinánd híveivel kell hadakoznia, Azután országa céljait felismerve, belekezd azoknak a megvalósításába. Ilii emberei követik, azonban a túlságos szabadsághoz szokott lengyel nemesség hiábavaló fecsérlésnek látja a vér- és péiizáhlozatot. Azt még megérti, hogy Báthory István győzelmes hadjáratában megalázó békére kényszeríti Rettenetes Iván cárt, de már húzódozva követik, amikor a lengyel hűbériséggel dacoló Danczkát akarja megfenyíteni. Nem látják meg, hogy Lengyelországnak miért van szüksége tengerre. S bizony uraíkodása tu’uömd idején kivid a sok huza-vona akadályozta meg Báthoryt abban, hogy megvalósítsa nagy célját; végleg leszámoljon országa legnagyobb ellenségével, a moszkovitizmussal, annak erejét megtörje és utána pedig Lengydhon és Erdély egyesített haderejével forduljon szembe a törökkel. így uralkodása,, minden fénye és dicsősége ellenére is.\ meddőnek maradt. Nem akadt folytatója, a műnek. Behő meghctsonlással, megtör i ten hunyta le a szemét.

Kállaij Miklós regénye a kor eseményeinek bíborán izzó és komor fekete színeivel tökéletesen illúziót keltő. Nagy elmélyedéssel elevenítette meg nemcsak' Báthory Istvánt, hanem a melléked a kokat is. Adatainak bőségét a költő ösztönös intuíciójával forrasztotta egybe művészi egésszé. Nyelve a mii hő z allddmozkodó dusszövésü, nehéz aranybrokáthoz hasonlatos. Ecs, szép magyarsággal ír Ká‘- lay és amit különösen őszinte elismeréssel állapíthatunk meg — regényének erdélyi és székely szereplőit a szélceyl iáj- nye'v tökéletes -ismeretével beszélteti. Nincs ebben szikra félrecsuszús, csinált- ság, olyan egyszerűen és természetesen adódó, hogy szinte el sem hisszük, hogy nem innen s’-akadt közülünk, hanem Egerben, a törökverő Dobó városában láda meg a napvilágot.

.4 nagyszerű müvet Ízléses külsővel. gazdag illusztrációs anyaggal, térképekkel adio ki a Dante.

imm BUDAPEST

nrwmwi i—a——■wem

Vili., Csokonay-utca 14. sz. Nemzeti Színháznál. — Családi szálloda a város szivében. — Újonnan berendezve, központi fűtés, hideg és meleg folyóvíz. Egyágyas szoba — — —- — — P. 3. Kétágyas szoba — — — — — P. 6.

I