Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-03 / 202. szám

193V szeptember 3. ELLENZÉK ASSZONYOK ROVATA Rovatvezetőî Df. DÉVAfATÉ ERDŐS B03KE Fázisba beköszöntött az ősz*** HETI ÉTLAP Paris már két hete túl van a lázas, főj- | lotthangulfitu bemutatókon, mái* javában j készül a januári kollekcióra. Mi azonban csak most tudunk meg pontosán min­dent, csak most fog kiderülni, két hét múlva, hogy miit vettünk át Paristól, mi lesz az őszi, téli divat, mit fognak a szép- asszonyok viselni, miben óhajtanak hó­dítani. Alkalmaim volt látni Píguet, Maiibro- cher, Mokneux, Roches teljes konfekció­ját, sőt, néhány szép darabot láttam a Paquin, belong és Chanell kollekciójából1 is. Gyorsan előadom, nehogy megfullad­jak, mert úgy kikivánkozi-k belőlem az uj „pletyka“, mint még soha. Bár tu­dom, hogy olvasóim, tekintettel arra, hogy nőkről van szó, nem nagyon szíve­lik a pletykát, ez inkább férfi-dolog, de könyörgöm, hallgassanak meg. Szóval a jelszó: minden turniir! Azt is tudom, hogy a legtöbb hölgy nem emlékezhetik fiatal koránál fogva, a régi turniíi-divatra, amit nagyanyáink, esetleg anyáink viseltek- Ezért elmesélem, hogy turnür az a ruhadisz, amikor elől szorosan, simán a testhez simul az anyag, hátul ped’.g, csípő felett, alatt és rajta ■minden fodor. Óriási masni, nagy puf­fok, stb., slb. Remélem, elég világosan és érthetően magyaráztam? Tehát, Hö-'gyeim, a nagy délutáni és estélyi ruhák turnéirrel készülnek. A szűk, oldalt, vagy előli slicceit szoknyák váltják fel sok helyütt az idei berakáso­kat és gicknjtkat. Lépni csak annyit szar bád, amennyit a slicc megenged. Lelong hozott pl. egy középkék muszlinbársony estélyi ruhát, erősen turnüröset, elől szo­rosan testhez siimulót, térdig felvágva. De hozott, egészen meglepetésszerűen, sók stillmhát is. Itt is hátul van a hang­súly, de azért mégis bővebb és nem any- nyira emeli az uj divatot- Vannak nadrág estélyi ruhák is. Sőt, a nadrág egyik szá­ra kék, a másik piros. Meg is kérdeztem a midinek éntől, hogy ezt cirkuszi mutat­vány okhoz fogják viselni? Azt felelte: J nem, ez fesz a divat. Mondtam magam­ban: miár akinek, nekünk, magyar nők­nek, biztosan nem! i Színben a mustársárga vezet erősen, sok a szürke, királykék, beige és lila. Igen, igen, a lilát újra divat, örüljenek az asszonyok, ez a legjobban hízelgő színi. Anyagban a jersey viseli a pálmát a dél­utáni ruháknál, a nagyobbaknál a musz­linbársony. A11 állá nos j elleniz éské n t me gemti Mi etem, hogy a sonkaujjak ismét előtérbe léptek és a szoknyák az idén megint rövideb- hek egy fél centivel. Sok a szegőzés, ezt biztosan mi is Őrömmel vesszük ét, mert eddig is nagyon szerettük. Lelong váratlanul nagyon, sok kockás és csikós anyagot mutatott, főleg jersey- •ből, a'Mg lehetett nála látni néhány egy- szűrni ruhát. Amit mutatott, az többnyire fekete volt, mustársárgával és királykék­kel díszítve. divatposta Komo'i] 34. Örömmel olvasom leveleit és örülök, hogy kilátásba helyezi mielőbb ! feljövetelét. Szeptemberre már nagyjá­ban minden ki fog alakulni, tisztábban | láthatunk. Ha pontosan értesít jövetelé­ről. úgy intézem dolgaimat, hogy sokat lehessek önnel, sőt szívesen elkísérem és kalauzolom a „divatdzsuu,gelben“, Addig is melegen üdvözlöm. Ősz felé. A beküldött szövetminta na­gyon szép és a szine is divatos. Csinál­tassa meg szűk, angol ruhára, magas nyakkal, sonka-ujjakkal, királykék be- gyürt sállal és zsebkendővel. Üdvözlet. Kahp -probléma. Legcélszerűbb lenne egy barna angol-kalapot csináltatnia, szí­nes. mondjuk csikós jersey szalaggal, ezt Judja viselni a beige átmeneti kabáthoz, a szürke angol kosztümhöz és a zöld kompiéhoz is. Emellett persze szüksége van egy fekete nyúlszőr kalapra, amit té­len is viselhet. A barna kalapjára színes toll tüzeket tegyen. A fekete kalapját di- sölheti fátyollal nagy divat lesz az idén is. Üdvözlet, f ~ - -"n ** . — -4. *é ; Tlétfö. Ebéd: zöidbableves, sonkáskocka., kukorica, dinnye. Vacsora; aludttej, vajaskenyér, zöldpaprika, szőlő. Kedd■ Ebéd: burgonyaleves, borjupörköM galuskával, szőlő. Vacsora: felvágott, vaj, sajt. Szerda. Ebéd: húsleves, rostélyos lecsó­val, almásrétes. Vacsora: pirított bor jumáj. burgonyapüré, dinnye. Csütörtök. Ebéd: tarhonyaleves, sertés­comb rántva, spenót, alma. Vacsora: (lojásrántotta zöldpaprikával, kol­básszal vegyes kompót. Péntek. Ebéd: aömaleves, tejfeles tök tii körtojással, stíriai metélt. Vacsora: körözött liptói, zöldpaprika, kuko­rica. Szombat. Ebéd: tiidőtáskaleves, fényezett borjuszegy, zöldbab, barack. Vacso­ra: debreceni tormával, mustárral, gyümölcs. Vasárnap. Ebéd: Raguleves, rántott csir­ke, burgonya, uborka, dobostorta. Vacsora: déli husmaradék, uborka­saláta, kom pót. öt-torta. 0 tojás sárgáját 28 deka cu­korral félóráig keverünk, azután a 9 to­jás fehérjét kemény babbá verjük, 14 deka liszttel együtt szentén közzévegvit- jük és két tortasütőben megsütjük. Ha kisült, kihűtjük s a közepét ketté vág­SOUTHAMPTON, szeptember hó. Amikor a Southampton-Central állo­máson kiszálltunk a vonatból, vigaszta lan ólomeső fogadott. Innen mintegy 20 perc Hythe. a kikötő egyik külvárosa, ahová egy hónappal ezelőtt a Yankee Clipper“ érkezéséhez vonultunk ki, most pedig a , Clipper1 riválisának, az ango1} „Caribou'1 óceámjáróniak a startja az al­kalom, amely Hytheba vonz. A „Caribou“ indulása azt jelenti, hogy Anglia is beleszól abba a gigászi ver­senybe, amely az Atlanti-óceán átre­pülésit hétköznapig megszokott közleke­dési tevékenységgé akarja fejleszteni. Ha a Caribou útja beválik, az angol Im­perial Airways rendszeresíti a járatai* Southampton és Newyork közölt s akkor egy héten háromszor-négyszer lehet át­kelni az Adanli óceán felett. Az A Pánti-óceán háromezer kilométe­re nem a leghosszabb a1 világ l'égiutjai között. A szakértők azt mondják, hogy nem is kecsegtet különösebb anyagi ered­ményekkel. Az államok presztízse szem­pontjából azonban mindemnél fontosabb. Ezért érthető, hogy a világ fontosabb lér gihahCmai között nagy versengés indult meg ezen a vo­nalon. A francia Mermoz már 1930-bam lehető­vé tette hazája részéről a rendszeres já­ratokat. A franciái járat azonban DéP aimérlkának visz. A németek 1936-ban ZeppéMn-járatokait indítottak Frankfurt és Newyork között. Ezután jelent meg a színen Amerika, a hires Yankee Ölipper­ről, amelyet, mint ismeretes, négy héttel eze/őtt adtak át a rendszeres forgalom­nak. 'Az angolok június elsejére akarták d 'ndilani az első járatot, hat héttel meg­előzve az amerikaiakat; a start élőit azonban a hatalmas Bristol-motorok körn­st niktör-mérnüke kijelentette, hogy nem válal felelősséget, ha a motorokat előbb a legalaposabban ki nem próbálják s er­re ai célra nem kevesebb, mint 400 órai „berepülést" kivan A Caribou tehát hó­napokig repdesett a Wight-sziget körül, amíg a konstruktőr ki n.em jelentette, hogy „all right, startolhat“. A Yankee C^pperen 350 dollárba, ké­jük és a következő fölfelékkel töltjük: 14 deka őrölt diót 20 deka porcukorral üsz- szekeverünk s háromnegyed liter finom tejsürüből habot verünk s a dió közé ve­gyitjük. A keverékkel a tortalapokat meg­törjük, azután a lapokat egymásra illeszt­jük s a tetejét na nincs jéggel bevonjuk. Szilva-lekvár. A jó őszi szilvát meg­mosva, magválói kiválasztva feltesszük főni, ha inár egészen big anyaggá telt, laskasziiröu kereszt ü lnyomjuk és visz- szatesszük az edénybe. Ekkor 28 liter szilvához veszünk egy kiló cukrot és két deka törött fahéjat és olyan keményre főzzük, hogy ka var ás közben lássék a fa­zék feneke. Mikor ilyenné tett, edénybe rakjuk és gőzbe tesszük. Őszi-baracklevár. A szép, éretr őszi ba­rackom megtisztítjuk a héjától és fél gerez­dekre vágjuk, ekkor tiszta edényben: tűz­höz tesszük és csendesen fél óráig főzzük. Ekkor egy ki5ó barackra háromnegyedkiló porcukrot számítva, a cukrot közékeverjük s ezzel még egy negyed óráig főzzük. Nem valami szép színű, de kitűnő izü lekvár. Ribizli-jam. Az érett szép ribizüket szá­rától megtisztítjuk, alaposan megmossuk és szitán megszárifjuk. Addig főzzük egy nagy lábosban, amíg a szemek szét nem mennek. Ekkor szintén áttolt jóik és a tiszta levet lemérjük. Egy kiSó féhez egy kiló cukrot adunk és a tűzön fél óráig főz­zük. Azután melegen üvegekbe rakjuk és lekötve kidunsztoljuk. Vaníliás kenyér. Tizennégy deka por­cukrot négy tojás sárgájával és egy egész rojássail jól elkeverünk, félrud vaníliát pu­hára törve, 15 deka liszttel együtt/ közé- keverünk s ujjnyi vastagra íkis pléhre önt­jük s szép sárgára sütjük, hosszúkás szele­tekre vágjuk. Végül vaníliás cukorjéggel bevonjuk és még négyed órára a sütőbe tesszük. I rül az egyszeri ut. Körülbelül annyi tesz a Garübou menetdija is. ANGLIA—AMERIKA 40 ÓRA Miközben az 'autó Hytheba visz, aingof kollégáim elmondják, hogy a „Caribou“ mai első útja alkoCmábó1 nem visz utasokat. Az utasok helyét hatalmas postazsáHok foglalják el, amelyekben nem kevesebb, mint hatvanezer levél indu'1 Newyorkbai és Amerikába. Ha a járat rendszeresül, akkor az angol posta, valószínűleg olyan szerződést csinál az Imp erűi Airways- szpl, ambynek alapján . az Anglia és Amerika közötti postafcr- galmat repülőgéppel fogják lebonyolí­tani, ! még pedig — erről is szó van — vaió- sziníiteg anélküli, hogy ezzel a postadij- szabást megdrágítanák. Ha az angol posta elgondolásai bevál­nak, akkor egy év múlva a Londonban feladott levelek 40 órá­val később már Newyorkban vannalc sőt, miután Newyork öt órával van ké­sőbb a iondoni időszámítás szerint — a valóságban 35 óra alatt érkeznek meg. Ilyen elgondolás mellett, egy nálunk fel­adott tevéi is a közeljövőben 50 óra alatt étkezhetik meg Newyorkba. A Caribou délután két óra tizenötkor startolt Southamptónból s 4.35-kor érke­zett meg az Írországi Foynesbe, ahol a le­vegőben tankolt. Ez a müvedet azért vált szükségessé, mert a. Caribou úgy van konstruálva, hogy motorjai csak 26 ton­na súlyt vihetnek fel a levegőbe. Ezzel szemben ennek az óriási gépnek a 35 órás iára legalább 3500 liter ben­zinre van szüksége, amely olyan nagy súlytöbblet, hogy nem tudna vete felemelkedni. Ha viszont már fenn van a levegőben, könnyen elbírhat­ja. Ezért van szükség erre a szinte cir­kuszi erőmű tat vá n y ra, amelyet úgy va­lósítanak meg, hogy Foynes felelt egy tankrepülőgép száll fel, amely a Caribou felé emelkedik s 'innen aztán csövön ke­resztül „szoptatják" meg a Caribou*. A művelet körülbelül fiz percig tart s egy elmés szivóberendezés teszi lehetővé. A tankolás után a Caribou másnap délelőtt 11. órakor az újfundlandi; Bot­CARIBOU Anglia óceánjáró utasszállító gépe startolt első tengeri útjára Í5 woodba érkezik, ami légvonalban 3200 kilométer, ott leszáll, majd útját tovább­folytatva, este 8 órakor érkezik, meg «I kanadai Mcin/treá!ba és éjfélkor Newyork- ba. Az újfundlandi és kanadai leszállás j természetesen kerülőt és idő veszteséget: t jelent, hiszen a Southampton—newyorki 1 utat rövidebb vonalion, hamarább ;s meg lehelne tenni- Ennek a technikai elgoir , d o 1 á s n a k azonban b i rod ate m p oh ti k tó háttere van: a brit társországok szóró- -s sabb egybeíüzése. A PILÓTA ELSŐ ÜT JA AZ < ÓCEÁN FELETT A gépet Kelly Rogers, ir származású pilótakapitány vezeti. Hann'ncnyolcéves s ez az első útja az Atianti-óceán felett. Rogers kapitány évek óta áll az Imperial Airways szolgálatában s 1937-ben ö ve­zette ,az első angol bid roplánjá ratokat J a melyek Angliából a Nrus irányát kö­vetve, a dél-afrikai Victoria-tóig repültek. — Nagy örömmel indulok útnak — mondja Rogers kapitány mosolyogva; amikor megtörténtek a bcmuíatkozásk. | — Semmi igazi és komoly nehézségre^ nem számítunk. Az időjárás, sajnos, nem a legke’teme- sebb. Az eső persze semmi, de a prog­nózis az, hogy az egész utón mindenütt homlokszelünk lesz és állandó felhős, egünk. Számításaink szerint Újfundlandi közelében, Tetve azután, hogy Botwoo- dot elhagyjuk, ér az első kellemetlenség; ott ugyanis állandóak a zivatarok. Elgon­dolásaim szerint, alacsonyan fogunk re­pülni s csak akkor emelkedünk fel. ma­gasra, ha a menetirány tekintetében! kénytelenek lennénk a> csillagokhoz iga­zodni. Az öt főnyi legénység egész idő: alatt „munkában" lesz. így tehát a harmincötórás ut aJatt alvásról nem igen lesz szó. -j Majd kialusszuk magunkat Newyork-; ban... ■ y — Óriás; izgalommal indulumlk utnakl — folytatja mosolyogva —, mert ötünk közül A. G. Ccsierf az első rá“ dióstiszt az egyetlen, aki már résztvett atlanti légiuton. • 1 r A többieknek ez az első ütjük. ’’T Long, a másodkapitány 35 éves. Ferst, a 30 éves első tiszt, eddig az Imperiali Airways kísérleti telepén dolgozott s 'az­előtt légitérképeket vett fel. Wilcockson, a második rádióstiszt az egyeíten; 'akji katonai pilóta volt a társaságból. A pilóták máris indulnak a kis motor* csónakon a „Caribou“ felé, amelyet egy­előre még nem látunk. Mi egy öreg, ki­érdemesült motoroshajón indulunk el ai búcsúztatására. _ Á*í % STARTOL’ a 700 LÓERŐS GÉR Két óra muH. A motorosbajó lassan Halad végig a Southampton Wateren. Luxusyachtok mellett haladunk el, egy kanyarodéban egyszer csak ott áld előt­tünk a Caribou. Eddig csak fényképen láttam s első látásra ez a 24 tonnás gép nem is néz ki túlságosan nagynak. Négy,1 hatalmas Bristol-Perseus motorja, az an­gol motortechnika büszkeségei, a szár­nyakkal egyvonaJat alkotnak. Hét száz tó ereje repíti őket. — G — AFCV — olvasom a gép jel* zésót a Caribou farán, közvetlen a farok aLa$ és egy kis meglepetéssel veszem észre, hogy milyen kiesik az ablakai. — Persze, az Óceán felett nincs mit nézni — gondolom. A gép orrán, szinte elrejt­ve, az Imperial Airways címere s a gép neve- A szárnyakon vörös vonal húzódik végig. Minden óceánjáró repülőgépen ott van ez a vörös steáf, melynek jelentésére nézve senki sem tud felvilágosítást adni* Két óra tizenöt perc. A ..Caribou'1 négy motorja egymásután gyűl be, a. repülőhajó egy pillanatmeginog, aztán minden átmenet nélkül, sebesen szaladni kezd a vizen. Most egy pűlamatra megállni látszik, az­tán hallani, hogy hangot változtat a mo­tor. Pár másodpercig a hullámok szinte eltakarják az ezüstszínű testet s csak a fekete örvényt tehet látni, amit maga után vágott, aztán tecsapódnak a hullá­mok és az ezüsthajó lassan és méltóság­teljesen felemelkedik a víztükörről. A közönség éljenez, egyesek az esernyőjü­ket lóbálják a levegőben, a fényképészek lázasan dolgoznak s mögöttem idegesen berreg a „mindent lát és mindent hab“'. — Az egész start mindenestől 29 má­sodpercig tartott — mondja egy kollé­gám és elégedett mosollyal' teszi zsebre jegyzeteit.. Hegedűs Adóm. _ ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents