Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-03 / 202. szám

EGY KIS NEMZET NAGY KINCSE HOLLAND KIRÁLYI LÉGI JÁRAT Hollandia egyike Európa legkisebb ál­lamainak. Lakossága mindössze S millió, területe szűk. Talán éppen ez a kőiül meny késztette a népet arra, hogy saját jóléte érdekében megteremtse mindazt, amire az emberi alkotó szellem képes. A KLM (Hokand királyi légi járat) e nagy alkotások közé tartozik. 1919-ben Hágában egy társaság alakult azzal a céllal, hogy a már gyermekcipő­ből kinőtt repülés tudományát tovább fejlessze és az emberiség áklásthozó köz- kincsévé- tegye- Ez a társaság felfedezte a repülésben rejlő hatalmas értéket, mely nemcsak n modern kereskedelmi életben jelent óriási forradalmat, hanem van egy fontosabb erkölcsi értéke is s ez az. hogy a távolságok megszüntetésével, a világ népeit közelebb hozza egymáshoz. Hivatalos közegek is hamar észrevették a vállalat értékét, amelyet a nemzet éle­tében képvisel s minden tehetségükkel támogatták. A „Holland királyi légi já­rat'1, a KLM ma évi egymillió holland J'ornt segélyt kap az államtól. Évek lel­tével Hágán és Amsterdamon kivid a fontosabb kereskedelmi gócpontokban egymás után építik az állomásokat, úgy­hogy ma a KLM-nek 11 kereskedelmi cé­lokat szolgáló repülő állomása van Hol­landiában „Schiphol“, az amsterdami á Tömte nemcsak a hollandiai állomások köz” jutott vezető szerephez, hanem a kor. nonsen- Is egyike lett a legnagyobb és leg­fontosabb légi kikötőknek. Amikor meg­indul a nemzetközi lég,i forgalom, a KLM hatailraiá'S arányokban fejlődik- Schiphol azon állomások közönt, amelyek nemzetközi légi forgalmat szolgálnak, már 1920 óta az egész világon vezető he­lyen ált s ma ugv hozzá tartozik a hol­land közönség életéhez, mint az utcákon százszámra szaladó kerékpárok. „Schiphol“ viiághátozat központja Hollandia már a repülőgép korszaka érőit is nagy szerepet vitt a világ keres­kedelmi életében; kereskedelmi flottája tudvalevőleg a legelső helyen áU a vá'lá , gon. Azonban amióta a KLM kiépítette 2 hálózatát, azóta ténylegesen a világ köz- ( pontjaiba került. A KLM hálózata és a Sch'pholból induló, vagy rajta áthaladó más nemzetek repülővonalai behálózzák Európát, Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát. London, Paris, Liverpool csak egy ug­rás; Stockholmba, Rómába, vagy Buda­pestre, Bucuresbbe utazni mindössze né­hány óra kérdése; Helsingforsba, Varsó­ba. vagy Athénbe kényelmesen el lehet jutni egy nap alatt. Schipholban állan­dóan jönnek-mennek a gépek; egy for­galmas napon 80—90 gép indul innen, vagy halad át rajta. Ilyenkor nagy a sür­gés-forgás és a munka mindenhol. Pro­pellerek. ■ motorok sivátanak, traktorok pöfögnek és vontatják ide-oda a gépeket, utasok szállnak ki és be, bömbölő hang­szóró ad tanácsokat, bámulok és utasok százai üdvözlik az érkező, vagy induló gépeket, táblákon jelzik a gépek útját, mint nálunk a vasútállomásokon, csak azzal a különbséggel, hogy Itt száz és „Schiphol“ a tégi Schiphol egyike a világ legnagyobb és legmodernebb légi kikötőnek, mert mindazzal a kellékkel rendelkezik, aani egv ilyen kikötőt világhíressé, kényel­messé és a világforgai'ommal járó óriási munkát zavartalanná és harmonikussá teszi, a légi forgalom évenkénti tekinté­lyes növekedésével az állomás fejleszté­se és kiterjesztése arányosan halad. Ez azonban nemcsak a KLM müve, óriási részt vállalt a közös munkában Amster dam városa és maga a kormány is, mert hamar észrevették, hogy a nemzet keres­kedelmi és anyagi életének felvirágozta­tásában a KLMmek nem kis része vau. Ma az állomás-tér hossza T500 méter, szé­lessége 1200 méter és részben az állam, részben pedig Amsterdam város tulaj do nat képez-. A használati jogot azonban a KLM'nek adták át. Úgy a város, mint í*z áh arm az évek folyamán hatedmas ösz- szegeket fordított az állomás fejlesztésé­re és bővítésére. Az állomástér Amsterdam városától 8 kilométerre fekszik; ez a távolság azon­ban nem jelent nehézséget az utasoknak, mert a KLM autói és társaskocsijai fél­óránként közlekednek a várossal s az ál­lomás mellet haladó csatornán is a vá­rosba közvetlen hajójárat van. Bár a te­rület maga 4 méterrel a tenger felszíne alatt áll, a holland leleményesség és al­kotó szellem teljesen biztossá és veszély­mentessé tette. Már a terület kiszárítása: is óriási munkát igényelt. Valaha az egész vidék viz alatt állott. Ma azonban körös­körül falvak és termékney mezők terül­nek el; a csatornák vizét pedig zsilipek­kel és szÍrógépekkel mesterségesen mély szinten tartják. Az állomás altalajában 250 km. hosszú csőhálózatot raktak le, amely az összegyűjtött vizet tartályokba ezer kilométerekkel számolnak. Természetesen a KLM más nemzetek repülőtársaságaival összhangban dolgo­zik és kölcsönösen .segítik egymást és szervezik meg a járatokat. Ebben a szer­vezetben a KLM mellett a „Deutsche Lufthansa“, az „Air France'*, a svéd „A. B. Aerotransport“, a dán ..Danske Luft- fairúselskab‘‘, a belga ..Sabena“. az angol ..International Air Fra-ight Ltd“, az „Avfio Linee Italiene“ viszik. Talán az összes légi vonalak között x legfontosabb az Amsterdamtól Batáviáig nyúló világhírű járat. A KLM minden héten három utas- és teherszállító gépet indít ezen a 14 ezer kilométeres útvona­lon, amelyek’ példás pontosságra érkez­nek a hátsóincliai szigetekre és jutnak vissza ismét Schiphollm Néhány évvel ezáött, amikor a járatot megszervezték, az utazás még 12 napig tartóit, azóta a gépeket annyira tökéletesetették, hogy ma ugyanez aiz útvonal mindössze 5 és fél napot igények A hetenkint induló há­rom KLM gép közül kettő Batáv'átót Sydneig folytatja útját Ez az óriási út­vonal Londontól Sydneig mindössze 8 napig tart. kikötők mintaképe vezeti; innen pedig önműködő szívó-gép­rendszer távolítja) eh Azután a várossal karöltve, a terület aszfaltozásához lábak hozzá. Legelőször az áHomásterütetefc és a hangárok előtti 125.000 négyzetméter területű térség készült el, majd 4 kifutót építettek, hosszuk átlag 1 km., szélessé­gűivé 40 méter, honnan 8 irányba lehet felszálltoni. Az aszfaltozott tér és utak te­rülete ma összesen 300-000 négyzetméter. Az elkészített mimika a tervnek azonban csak egy része; évről-évre bővítik és uj utakat építenek. A hangárok a modern repüiőáUomás- nak egyik legfontosabb kelléke. Schiphol ebből a szempontból is vezető helyen áll. Öt hatalmas hangár sorakozik egy­más után az állomás téren; összterületük 17.000 négyzetméter. Magasságuk 5 és fél és 8 és fél méter között vált akozik. Ezenkívül a F okker - gép éknek egy külön 3.780 négyzetméter területű hangárjuk van. Ugyancsak Bt van a KLM- és Fok- ker-gyárak egyegy javító- és átépítő - mühelye is. IAz amsterdami repülőiülomás másik igen fontos épülete, a pilóták klubhelyi­sége. Az épület berendezése legkényesebb igényeket is kielégíti. Itt szállásolják el az írtra készülő, vagy útról érkező piló­tákat- A helyiségnek nélkülözhetetlen kel­lékei a tornaterem, fürdők és sporthelyi­ségek. Az amsterdami repülőiskola tag­jai: és a pilóták minden nap kötelező tor­na gyök oria lókat végeznek. Hogy valaki jó pilóta tehessen, annak első kelléke az edzett test és mértékletes életmód. Schiphol áll'omásépüelte a világ leg­modernebb állomásainak egyike. Alig néhány éve készült el az uj épület és ma egy tökéletes állomásnak a mintakéné. Berendezése a holland praktikus érzékel dicséri. Az állomás főrészét a hivatali he­lyiségek íogtolják le, a KLM központi jegyirodája, a vámhivatal, német és franc1« repülőtársaságok lúvaiailai, pos rn-. telefon- és táviróhivatal, az állomás igazgatósága, a kormány rádió- és meteo rológiai intézete, bankhivnóah KLM or­vos? rendelő; a toronyrészben a forgal­mat ellenőrző közegek és a fényszórók működnek. Az induló és érkező utasok kényelmét várótermek, vendéglő és ká- v éhé z bi z 1 o sitijük. Csoport látó gsatók na k és gyűléseknek nagy terem áU rendűke- ( , zésére. Ugyancsak i(l vj« a KLM props gandahivatedn, moly a látogatóknak kész­séggé] szolgál felvilágosítással és mute gat ja meg a* állomás berendezését. Az állomás tökéletes’!' léteiéhez el ke rüfhetettenü] hozzá tartóz k az éjszakai leszálláshoz szükséges világítás is. Ha a rádióállomás valamely gép érkezését je­lenti, azonnal kígyóinak a határjelzők, a tuíajmenü fényszórók s u ternovból szol gátó ív-lám pák nappali fénnyel árasztják el a repülőteret. Ködös időben, nappal és éjszaka speciális világítás segíti leszól- toni a gépeket Ä KLM büszkesége A KLM utasszállító gépeit nem maga -Wţ' a hollandok nagyszerűen értenek légi járatok megszervezéséhez, azonban gépek építésében nem tudják tulszár nyalni Amerikát, mert nem fordít haltnak akkora összegeket ki serietek re. Éppen ez­ért gépeik alkatrészeit az 'USA-ból vásá­rolják és saját műhelyeikben állítják össze. Az alkatrészek összeállításában a hollandok művészek. A KLM nemcsak repülőjárataival, ha­nem gépeivel is már régen kitűnt. Leg­újabban azonban a DC-3 utas szú Utó gép a legnagyobb büszkesége. A Douglas-tí­pus u gép 1934 ben nyert óriási előnyt a többiek fölött és azután, is a DC-3 annyi­ra megfelelt minden hozzáfűzött várako­zásnak, hogy nemsokára szükségét érez­ték egy ugyanilyen t'pusu, de nagyobb utasszállító gépnek. így született meg a DC-3 tipusu gép, amely a nemzetközi forgatómban azonnal első helyre került. A DC-3 ba 21 utast lehet száMsölni a legnagyobb kényelemben. Ma a világon mintegy 150 DOS szállítja az. utasok ez­reit legnagyobb megelégedésre; naponta átlag hatszor kerülik meg a földet. A DC-3 megépítése hosszú előtanul­mányt igényelt; milyen elhelyezést, kíván a szárny, hogy a legnagyobb biztonság­ban a legnagyobb teherbiróképességii le­gyen? A szárny elhelyezése ma egészen mélyen, a gép törzse alatt van, igy a két Biztonság t Amikor a propagandairoda egyik ked vés hivatalnokának vezetésével végignéz­tem a repülőteret, hangárokait és gépeket, laikus szemmel is megállapíthattam, hogy ez a kis békés nép két évtized alatt óriá­si dolgot teremtett, amely ugyan a nem­zeti közvagyont gyarapítja, de az egész emberiség kényelmét és jólétét szolgálja, A vállalat sokszáz embernek ad kenyeret és kényelmes megélhetést, de ezen túl az emberiség közkmese. Arra a kérdésre, hogy mii a KLM munkaprogramjában a fő szempont, vezetőm kijelentette: ..Mind­az, amit látunk, nem önmagáért van és nem is a KLM et szolgálja; mindez telje­sen az utasokért van. Utas szállításunknál főszemponi a biztonság, második a ké­nyelem és csak harmadsorban jöhet szá­mításba a gyorsaság“. Ez igen bölcs po* ütik a. Fi gyű ve a KLM munkáját, ez tényleg igazoltnak is látszik. Az egész ál­motor az utasok ablaka alatt mélyen fek­szik. A legújabb építésnél a sok retesze* módszert alkalmazzák, igy a szárnyak te­ke rbirókép Gfesége hatványozott. Ez az építési módszer mintegy 40 tonna rakó many szák it ás ár a képesíti a gépet, ami összsúlyának mintegy ötszöröse- A négy benzinteriáíly annyi benzint képes felven-; ni, hogy azzal megállás nélkül Hollan­diából Kis ázsióba repülhet. A motorok egyenként 1000 lóerősek, a kettő csúcsteljesítménye együtt a 2200 ló­erőt ís űéri. A gép átlagos gyorsasága 200 km, csúcssebessége 350 km. A DG-3 egy motorral is zavartalanul repülhet sőt ké­pes is felszállani és mintegy 2500 méter magasságba emelkedni. Ma a KLM-vállalat DC-3 gépe a távol - keletet járja- Ilyen hosszú útvonalon csak 11 utast visz magával, mert utasainak a legnagyohb kényelmet akarja nyujtan-. A karosszékek egyetlen gombnyomásra kényelmes fekvőhellyé alakíthatók át. A fülkét állandóan szellőztetik; hideg estén a fűtőkészülék két perc alatt meleggel árasztja el a fülkét. Egy angol üzletem­berrel beszélgettem, aki gyakran utazik' a DC-3-al távolkeletre. Nyilatkozata sze­rint, a motorok zaja a fülkében alig hall­ható s talán, éppen ebből kifolyólag a DC-3 annyira kényelmessé teszi az uta­zást, amilyent egyetlen más gép sem tud biztositan'.. s kényelem lofnás berendezése, a vonalak gondos megszervezése, a gépek rendbentariása példás. A KLM pilótákat aránytalanul jobban fizetik, mint bármilyen más vál­lalat alkalmazottait, nem azért, minthogy életük nagyobb veszélyben tenne, mint más munkakörben, hiszen ezáltal rette­gett veszély ma már gyakorlatijáig ki van küszöbölve. A nyugati országok népű ma már a KLM óriási munkáját teljes mértékben értékűik, de a holland nép ’is a legna­gyobb szeretettel ragaszkodik a vállalat­hoz. A, KLM önálló részvénytársaság, de éppen úgy, ahogy a hivatalos közegek­nek, a legkisebb holland gyermeknek is tudatában él, hogy a vállalat a holland nemzet közkincse és az egész emberiség jólétét és boldogságát szolgálja. Benedek Gyula. Â me&mlémy a távolbalátást A magyarTihanyi Kálmán uj útra vitte a televíziói Mikor a televízió még gyermekcipőben járt és valójában csak az »lápelvet ismer­ték, nevezetesen a magyar Mihály Dénes elgondolását, amelynek lényege áz, hogy a távolbalátó készülék a leadandó képet sok- tizezor apró, szinte csak pontnagyságu képiemre bontja, ezeket a pontokat rá­dióhullámon szertesugározza, a felvevő készülék pedig a pontocskákat ismét össze­rakja, úgyhogy a néző előtt egységes kép látszik. Egy másik magyar fizikus, Tihanyi Kál­mán elgondolása az volt, hogy a képeié­inek letapogatását ă mechanikai eljárásnál műliószor és mÜíiósztoir tökéletesebb elek­tromos sugárzásra, a karódsugarakra hízza. A Tihanyi-félé katódcső ma már másod­percenként négyszázezer pontot tapogat le egy képről, amiből az következik, hogy a leadott kép tömör, egységes és mert nem forgó és (rezgő mechanizmus, hanem a há­romszázezer kilométeres sebességgel szágul­dó elektromos sugarakat tapogatja és köz­vetíti, ez a leadott kép szilárdam áll a ve- R'tőennyőn, nem rezeg. Sajnálatos, hogy a két világhírű némer. fizikus, Carolus és Schröter abban az idő­ben nem látott fantáziát a Berlinben dol­gozó Tihanyi Kálmán találmányában, igy aztán Tihanyi nem is igen jutott zöldágra a németekkel. Mindenesetre bejelentette találmányát a német és az angol szabadak mi hivatalban. Telt-midt az idő, Tihanyi hadi találmányokkal kezdett foglalkozni, utazgatott Európaszerre, tárgyalt a fran­ciákkal, az angolokkal és az olaszokkal. Már nem is igen gondolt a katódcsőre­Az angol szabadalmi hivatal időrendi sorrendben minden bejelentett szabadalmat kinyom at, igy történt azután, hogy Tiha­nyi szabadalma ás valami hat esztendő után nyilvánosságra került. Ezt sokan ol­vasták, többek közt a Radio Corporation főmérnöke, Zworykin is, aki keresni kezd-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents