Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-29 / 224. szám

1939 s* e pt e m b e t 2 &t

E LT.ENZ É K

Nagy nyomorban haft meg a keresztrejtvény világhírű feltalálója

Szegény lányok kiházasiíására költötte óriási vagyonát

KOLOZSVÁR, szeptember *8Jvíeghaiif a k^éíatii1öí'.‘VÓáiyl feltalálója! Ebből az aékaloftiiból érdrml&s felieleV'eúitie- n-i a ikereSzitrejt'vény sziiletéáónék drámai részleteit, melyek felvehetik a versenyt a legizgalmasabb regénnyel b.

Orville Viktor, a későbbi feltaláló, egy* szatti gyula gyári Piapudijas volti. A gyár

mind«» riszt Viselő jé&ék módjábara állott,

h<3gy egy bizóü-yos m'Un'fiyis’âgil gyufái' termelési áróa szerezzék be s awogyaá tudja, értékesitliem. Omfc Viktor az Így szer* Zöto gyufát iegy előkelő kávéház főpincéré* nek «dia ár, minek fenében a kávé házban reggelit- IkapíOU'. A kávéház Uilajd’-oiKXsának fiatal leánya az oxfordi egyénem«! végezte

Tanulmányait, Vakációját tfiüHtóftél tőllőite. Reggelizni ő h Sejár'i a kávéházba, itt látra még a .szegény gyufagyári inupidi/ás és ha* láte^n belpvzeretdlil:. Sikerült a leány köze“ lébe fétflcőzuie s hegy magát „pártiképt^é” vegyit, okirat okát ham ísgu-oitii, ittettiyéMtel

igazolta, hogy a gyufagyár részvényeinek

jeliüléköhy részv «2 ő fulaijdöraa és csuk ázéftí tölt bé alantasabb munkaköri, hogy a szákmá minden ágál kir.a‘n:üija. Háfnlsit- váoyai 'Ölyain löikéletének Voltak, hogy a .leány üSä'mdjß nüem Idcgeukediötr iátogaiásá* tói s egy. szép napon nvegt arfe t rák az él"

jegyiéi is. A ,,dúsgazdag” vőlegény egyre sürgette az egybekelést, a leány szülei áz&nbiut mbi dinképpen ragaszkodvak ah* hoz, högv a mtínyáisszony befejezze egyetemi taniulíniáíiyaít'. Miután ez, még két -év múlva következett volna be, nem b ér* dekhőölek tv vőlegény részvényei iránt,

ittég bőven volt i’dő -er te is. A szerelme- naßßidiioötiak iZoKban pédhe volt. Egy «I* kaiomnial a villamoson mázott és látcáját, a hattii« okmányokkal az ülésen; felejtette. Szórakozott iehcíö&tt, műit a legtöbb szerel’ m&M ez. törte Iki a nyakán és hozta világra a keresztrejtvényt, 1

1 Orville a börtönben fájón a kereszt- rejtvény titkára

A vikamosváMala* ugyanis, kiküldte a 'aiáit tárcái -a gyufagyárba, szabályos nyug" ki elleniében, hegy állapítják meg a tulaj* uonást. így kerülitek a hamis okmányok „illélékfélen“ kezeikbe s a szerelmes fiatal" emberi •íerméaZeteVn nyomban leleplezték. A dolog a lapokba kerüli s a párti azon* inat felbonüotk A leány visszautazott Ox* fordba, hallani sem akart lökbe a „íőrész- vényí-rő'”. Otvüle azonban, mielőlit lévar’ lóz-tldták volna, után aura Zolit volt meny* as'spnyá'ntak s miután a leány nem Vök hajlandó *zókaáHatií vele,

fáíőft a nyílt utcán, azután a pisztolyt maga ellen fordított?... A lövések nem voltak häkuösak, mihdktUten felgyógyultak, de a merénylő Súlyos börtönbünít* tönt kapott. Itt, a börtönben találta föl Orville a kereszirrjtvényt, ami eszerint egy szerelmi merénylet ©fedmenye.

Maga a föltaláló ä következőkép mondotta öl felfedez,éséusk titkát':

1-“w Á börtönt falai közöri sem szűnöm iilég ?zercti!ii a leányt, állandóan rágörtdöl* lum, Tépeiődő magány ómban sokszor Jen* tam ezt a szót'; „szeredéin". Leírtam ma’ gam elé Százszor jé, össze*vissza a papír* japra $ azután fásuMialn bámultam -yz irka* firkát, Igen sokszor megcsináltam ezt, m*n- deö cél náíkükyfozva rajongásból. Később a „szeretem” -szó tgyes betilífi ragaszfotflam más szavak elé, de fittedig olyan szavakat ■írtam Je, mélyek vaU'ámi kapcsolatban voi* H'dk. emésztő érzelmeimmé!. Példáid: szert* “fm ezerszer, rajongva, féíigesáJtehéitétliéhíjl, tilökzatosa«', emésztő On. Mi ridez ék éti a s^- t'akát keWsrztdiákba helyeztem, kizárólag azért, mert Uigy éreziliém és Válóéin» úgy h vöíc, hogy én « «zerCléni „keresztjét1 pipe* '•em Válláimpit. S addig füíkiáltam, ©mészáréin magamat amíg kezdetin a játék $zá* 1 liofiirá «zoftakoxtalö lenini, Egye« betűkhöz .szavak kotlettek s mialtalk utánuk ku* tattain, kéröések'nt1 adtam fél magamhoz, hogy milyen szó határoz meg leginkább Valami érzést, fogalmat.

•*— A szavakkal! váló játék egyre jobban "oglatk'öz'tat’-a elmémet, de még mündig nettn gondoltam arta, hogy én most tulaj*

dQak.ép. -.agy; íaláhuáayt késs&itek. Kizárólag a miagam szórakoztatására1 bíbelődtem a kérdéssel s később, mikor már bizonyos formát oilltöít a „játék”, bt* vunlöam ’izórakuzásouniba szobatársamat is. Ekkor Vedrem észre, hogy az újszerű já* féknüuk milyen szuggesztfuv ereje van. Rali- társaim Valóságos szenvedéllyel űzték a szavaikkal való iáiékor S mikor közeledett a szabadulásom iiapku már tudtam, hogy olyan kincs birtokába jutottam, ami félét a legfiiagy.ohb vagyoninál.

Mint hirdetés jélefit meg az; első ke*

reszttrejtvény

— Szabadulásom után efeő dolgom volt (törvényes védelmiét biztosítani találniá* myionimak. Nem ment azonbáíl könnyen 11 z értéke-shés. A lapok tzerkesz,tőségeib?i)’i ki inóve’liek, mikor a kérészi rejtvényt »a jánlót* tam, szóba stem akartak vedéin állaim'. Lehe- tetieiiiniék rartoflák, hogy az emberek az ic'ffel'e „hasaoíitafen” dolgokkail bíbelődje* iwvk, m'kor idejükiet sokkal hasznosabb dot* gokra fordilllhatják. £ft azonban (tudtam, hogy öailálm'áfiy0Rín.'a.k ótiási alJcere lesz,

his^h raibtá'tsaimon mái' kipróbáltam. Olyan találmány volt ez, amply pihentetve fezórákozt at, am'cllöíl'l öinikéntolénül is Ki - zöiniyo? Kmefélékre revz szert, aki foglal’ köz-ik vele, rehár haszfiiöä is. Az embereik,

• *«>*** 'öuS&kgltSää

} kö/tudómé'ukg unják magukat s egy ily tu >/órakoyás, egy ilyen unaloműző, kincset ér. Makacsul hittem ezt, de még 1 mindig nem 'tudtam, mit kezdeni a ke- re..*»/.tvür;livónyenirncl• Végre, jobb h’jan* ki* béreltem az egyilk nagy lap felhasabn.yi. terjedelmét és mimt hirdetést' közöltem a bereif helyen az első keresztrejtvényt. AZi kénrem az olvasóktól, próbálják meglejte- ni a rejívctiyr s a meigfejtést külldjék a iszerkeszi őség ciméne. öt nap egyma'nüan közöhem. ézt wi tlliső rejtvényt!) 0 az efcő hétéin közel százezer megfejtés futtatt be a szerkesztőségbe. Ekkor nagyot avézüek s kezdtek vélem tárgyialüni. Rövid félév alatt duplájára emelkedett az é’őíizeí'ése is ez ad* ta fiilég karrieremnek az Vső lökést.

Eí.dtutlan magas honoráriumok ellenében készítettem el egy-egy keresztrejtvényt s a lapok túllicitálták egymást az ajánlat* tevésben.

Mikor egyhdüí nem győztem a munkát,

rejtvény zp.rkesztőségeti állátiottam fel s

gyárloréuk a rejtvényeket a világlapok szá* mára. Bámulatos, hogy mUyejni iilikéré lett 'találmányoTfinak. Aráftyiliag rövid idő alalit az 'egész világon elterjedt, 'színűié azt mondhatni, hogy az egész világot lázbahozta s engem pedig szárnyára vett a Világhír és ömlött félén az arany föl yamÉs mindezek dacára, koíldusszegényen haiüti meg a hire, fekialáló, az egyik ío-ndóni ikoldu^menhielyeüi. IídlvenÖtéves vO/ít, nem voite egy rendes ruhájai, egy betevő falatja.. Hogy hová tette óriási vagyonát? Vóát egy külön, végzieitléá! széimVedéivé: hőzómányt ádöfl szegény leányok .számára, mindönki' fiek, aki csak hozzáfordult. A régi szere* Öiern örökké égette szivér s miután ő, a szegénysége miatt nem léhetettboldog, odaadta Vagyoná? fiatal szefeimésekfttk» hogy teg" afiább azok boMögök lehyssenök.,.

6aBrl@I IRcrinesca

a isUtgsmtisSszíérlam élén

, KOLOZSVÁR, szeptember 28.

A belügyminisztérium élére, Calines* cu halála után, üabriel Marinescu íá= bornok került. Az uj belügyminiszter ötvenéves. 1889-tben született az arges= megyei Tigvani községben. Apja. ía> nitő volt. A iasii katonai líceumot si- kerrel végezte el és a hadnagyi vizsgát elsőként tette le. A világháborúban az Erzsébet királynő vadászezred őr* nagyává lép elő és a marasti és ma- rasesti csatákban »szerzett érdemei elismeréséül megkapja a Vitéz Mihai- rendet. 192fl^ben alezredessé lép elő. Négy hónapot tölt Olaszországban, majd egy évet Franciaországban egy román katonai küldöttség élén. Visz- szaitérve ai sinaiai Sándor király vadászezred helyettes parancsnoka, majd 1928-ban parancsnoka lesz, A resíau-i ráció után, 1930 juftiiis 12=én az Ur;!l= kodó a bucureştii rendőrség prefektus sává net ezi ki. 1937 február 23=án belügyi aítttlniJzterré nevezik ki, ugyanazon év május 10.»én tábornokká lép elő. A Nemzeti Újjászületés Frontjának kormányában belügyi alminisz- ter, de ugyanakkor a bucureştii rendőr- prefektusi méltóságot is betölti.

Az ő tevékenységéhez fűződik a lun eurestii réndőrprefektura impozáns, higiénikus, teljesen modernül berendezett épiiiet’e, a rendőríegénység épülete, amely étteremmel, fürdővel, tanw termekkel, tornatermekké! és gyönyör riien berendezett kórházzal van felszerelve. ő épiitltiette a bucureştii csendőr- ezred palotáját is és a II. Károly király diákotthont, amely 750 egyetemi hallgatót lát cl. Mint a romániai futó ballszöveliség és ai Venus sportegyesiilet elnöke, a sport támogatása terén ugyancsak rendkívül élénk tevékeny- i séget fejt elit ki. Számos bel- és? kiilo I földi magas kitüntetés tulajdonosa; 1 mint a Vitéz Mihai-rend. a becsület- ! rend keresztje, a Hohenzollernoház ér=

I demrendje, a fehér sas, „Polonia resti- I tuta”, egy magas angol kitüntetés, stb. j Röviddel belügyminiszterré való ki- I nevezése előtt Bukovinában fejtett ki ; sok tapintatot igénylő nehéz tevékenységet!, a lengyelországi menekülték befogadása körük Gabriel Marinescu személyében energikus, határozott emo bér kerül a belügyminisztérium élére, aki a bizalom és biztonság érzetét erősíti meg, i

„Számot kell vetnünk, — írja róla a Romania cimii lap — hogy nehéz Volt méltó utódot találni azon ember számára, aki a román közigazgatás teljes újjászervezésének korszakában oly kiváló teljesítményt nyújtóik Armand Caüneseü utódjának lenni minden tárw cánát nehéz. De különösen érvényes ez a megállapitás, ha a belügyminisztériumról van szó, amelyhez a tragikus Végű állaimférfiunak különös tehetsége és igaz hivatása volt. Calinescu halála mindenekelőtt is a Iközrend kérdését nyitotta meg. Az idő zavaros és nehéz, az embereket bizonytalanság és aggodalom nyugtalanít ja. Mindenekelőtt is meg kell teremteni számukra a biztonság légkörét, hogy megtalálják is<< inét a normális munkához szükséges egyensúlyt. Energikus emberre volt szükség, Gabriel Marinescu e feltételnek messzemenően megfelel. Tetőtől talpig a kötelességtudás embere, az ország és az Uralkodó iránti önfeláldozó odaadás megtestesítője."

Az előbb említett forrásból! eredő hírek szerint H'>]lladdhi h fél ■emtege-tege mlg* séf lécéről és ezért álli'ólag a német határ felé speciális erődítmény eke!; épített. Sőt, ifitc&kcd'öU alfa v'wcal'kr/ólag, hogy adoti esetben a tenger vizével árassza »1 a vévé’ tly ez beriete! zónákat. Iimnck a hi fniek fetes* leges a cáfolata, htezen Tudnivaló, hogy abban az cselben, ha a hatalmas munkával megfékezett tenger-zakav.ok zsilipjeit fel* -zabaditják, egész Hetem dia víz alá kerül és elpusztul. Azdfifikivüi

Németország ufókig kinyilatkoztatni semlegességét a két k‘s állammal szembcn és ugyanezt tette Anglia b Franciaország is.

Lássuk, mi Belgium helyzete (tiipffig.e'ff védelme és semlegességé szempontjából?

A belga terület ivón nagy, keleti hála* ra és az Északiibnger között mindössze 270 kdöm éter, mig é/aktól délig, Longwy és a déh holland hadár közöd csak 200 kilométer.

A Németország és Franciaország között e'foglak földrajzi helyzele ni'ate Belgium s'ZÍriir-e béienRadt' a (nyugaton fneghosszab* bi'.'oh német határba wgy az északi francia határba.

Épp ezért, mivel Belgiumot' az a ve* széky fenyegeti, hogy háború esetén hadszíntérré válhat a kér nagyhatalom között, a íkfs. állam igyekszik kijdüönitl&ini1 és bizto* siít'anii tefiikgességé®.

A franc'a Magínof-venal megépítése utite a belgák R megépitetlék « maguk védUm* Vónalát a kéled halár mentén és «z Alber'* cyailiohnla hosszában. Ez a védelmi vóíial 2$$ km. és mintegy meghoVszábbi'ása a Ma* gin ófyon ahiak.

Tietnaészetesen a belga orővonial wem olyairi. gigászi és erős, mint a Mägiwöt-vom-J, azonban jó védelmi erőf jelent egy esetlegei? kékéről jövő invázió éltem...

Lássuk, mit irt e kérdésre vonatkozólag I954*ben SeHitn-H de Morarrvdle, a belga’ hádsefég volt Vezérkari főnöke?

,,Belg‘Um 130 kdömét eres fejletei frontja és az A^lbcrt-csalofna. védelmi vonala veszedelem cserén komoly véderő- jelentenie

Északi ránc 1 aorl- zág felé abban az «selben, ha ezeken a vonalakén, komoly erődömé* ínyeket építenénk. Ez mintegy 300 kilomé" tere« erős védelmi vonalat jelentene Be!* grumnak és vaiíószinüteg arra indítaná á. fémet nagyvezérkarr, hogy mondjon le

ilyeitiféle agressziók tervéről“.

A hafárdk m eger ősi lésének és bízrastiteá*

1 aniak kérdése a mü-lt világháború után merült fej, mint praktikus biztonsági in* tézkedés az egye« országok védelmére. Bő" gium, hogy megerősíts« saját biztonságát', igyekézdtití az 1920'as békekötés ulán hatásos védelmi vtmalaE ikiépifőni vez:éh*eztetett határain. Ez a 255 kfbmététess hjateán^ana) (kef részre oszlik a szárazföldi vonalra a Jíegéj. es a 'Icifigwyi erődttménypk közötte és iegy yizi vonalra, ftmely az Albcrrk.-mates menten, halad 125 km. hosszuságba5i Liege és Árweteí között.

Az uj Albert*kanális3 is megérősitetrék egy 'eséllegés hém«B támadás eifern és más erőditmeniykészltő munkákat is végeztek aZcn a vonairm, amely Németországot Lux emburgtól el választja.

Hollandia — hágai jelentés szerint — ugyancsak aragyméfeKi védelnti munkát kezdett meg. különleges erődítmények épe résével fenyegetett határai mentén.

Leh.eFscgösnok la'lszik, hogy a jövőben minden állam határai mentén gigantikus erődítmények épiUnek irtfrjd, a szOfiiszédacitni esetleges 'támadása', ellen.

Belgium és Hollandia megerősített határai

Hogyan gondoskodik a két útiam semlegességének

megvédéséfőí?

R, Scharm érdeke^ cikkei1 árt az Uiiiver“ suw Belgium és Hollllaod'a megerősitelt hafátahóD'i. A ké" állam semlegességének jrtagóvására felleptem módszer ismertetése a következő:

Ezekben a näpokbain.- sok «zó esett áz An* glia, Németország és Franciaország közötti háború során Belgium és Hollandia helyzetéről. Angsai és franciaországi forrásokból aredő információk szerint,, a két ország

sem lege ség ét1 adott esetben komolyan fe* ínyegerheh Néfne.toi'szág és hlogy az etet* 'leges invázió veszélyét! dtlkerülje, a brüsszeli korniá ny állítólag 'intézilcediett atra von át* kozólag, hogy ib!Z AlbÄV’ö?atttoröa égyas szakaszait zárják el, abból a célból, hogy az így mesterségesen fel gyűjtött vizJömeg öai’tse el az Anvers és Liege közötti területér.

A belga kormány cáfolja ezeket a hírekéi.

MEGHALT EGY El ATAL DIÁK. Su- >11 °s gyász érte Kiss Lajtos bonchidai gazdasági intézőt ás családját. Egyetlen fia, Dániel, Li a debreceni reformaţii* kollégáin! IV. ginül, oszt. tanulója nőd, síiigos szenvedések alán elhunyt, mély gyászba borítván családját. Temetése Hí'én, szerdán ment végbe Kolozsváron a hríZsongárdí lemeíö halottas kápo fin jából a tokomdy, « kolozsvári ref. k'>l- légium és ismerősök őszinte részvétével. A gyúszhaborult család vigasztalására Bird Mózes kolozsvári és Kassal Qétct bonc ládái ref. lelkészek hirdették a: ige! s a ládetvei Eöálész-dalárda megható gyászdatokat énekelt. A bonchidai ref. gyülekezet és « gráf Bánffy Műd ás boir ciádai uradalmának személyzete meg- rendültén vett bue&ttt « tragikus körülmények között elhunyt kis diáktól, d gyúsznia család iránt a bonchidai társa- dőlöm s ti? ismerősök széles körében nagy részvét nyilvánul meg, r ■ • -