Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-29 / 224. szám

ELLENZ£K um / 9 J 9 hz c pí a tu her 2 9. SZÍNHÁZ . MŰVÉSZET <2î m Az ui fing bemuiatk ozih... Járay Tery, Pugei: Boldog óráli cím ii darabjában imHalkoiik Lp a Loloz*- >ári közöntégneL Az első uj kolozsvári színésznő, akit bemutatunk lapunk olvasóinak, Járay Teri, aki Puget: Boldog órák cimii da­rabjában a tizenkilencéves lány szere­pét alakítja. | Annyit tudunk róla, hogy pesti ma-< gánszinésziskolában végzett és egy évig a Terézköruti Színpad tagja volt, ahol rendes, szép szerepeket, kapott, nem olyan „Tálalva, van“ és „Nagysá­gos asszonyt egy ur keresi“-szerii dol­gokul'.. De Járay Teri nagyon komoly fiatal lány. Igazi, prózai színházban akajrt dolgozni, komoly prózai szerepe** két akar játszani. Boldog, hogy Kádár dr. leszerződtette. — Természetesen boldogan eljátszom bármilyen szerepet, — mondja — de minden vágyam az, hogy ne olyan kis­lányszerepeket kapjak, amilyeneket a, külsőm után nekem osztanak, hanem komoly, szép szerepeket- ( (Húsz év múlva biztosan boldog len­ne, ha kislányszerepet osztanának rá a külseje után.) Elnézem, ahogy ül ve­lem szemben egyszerű, sima angol szövetruhájában, lapossaírku cipőben. Még púder sincs rajta, a száján egy leheletnyi rúzs sem. Tökéletesen fes*« tékmentes, tökéletesen kislány. Finom 'kreolböre van, sötét, felfelé fésült, viliig érő haja- Szép, komoly, intelli­gens, finomvonásu arca. A szeme okos, amit mond is, szokatlan józan és in­telligens. — Dolgozni akarok' és azt akarom, hogy kímélet nélkül megmondják, hogy tehetséges vagyok-e, vagy sem. Csak akkor maradok,szén a pályán, ha ko*» moly hozzáértők azt mondják, hogy érdemes. Ha nem, tanulok, dolgozom valami mást, még van időm akármire. Ezen a pályán rátermettség nélkül, féltehetséggel szerencsétlenség marad­ni. Nekem nincsenek illúzióim. Édes­apám színész volt, de abbahagyta s nem akarta, hogy én is színésznő le­gyek. Kiábrándult a színházból, ismer*» te a csalódásokat, ami érhet. Anyám pedig egyenesen haragudott érte. így' szépen megbeszéltük, hogy mivel ret­tenetesen vágyom a színpadra, meg­próbálom. Ha nem sikerül: nem tör­tént semmi. Eddig hála Istennek sike-» rült. A vizsgaelőadáson a Torockói menyasszonyt és a Húromtevelü lóhe­re szininövendékét játszottam és azon­nal leszerződtetett egy budapesti szín­ház. Egy évig ott dolgoztam. Pesten születtem és — furcsa — itt mégis bök dogabbnak érzem magam. Itt komo­lyabban lehet dolgozni, más a levegő, nincs protekció és olyan sok intrika, amiről nem is akarok beszélni ... Itt aztán komolyan eldől, hogy beválok-e, vagy nem. Ha nem, abbahagyom ... Járay Teri teniszezik, úszik, pom­pásan táncol, énekel is egy kicsit. Na*» gyón komoly, céltudatos fiatal lány. A Missziós nővéreknél lakik Kolozsvá­ron és olyan, mint egy ötödik kisgim- názista vizsga előtt. Megjósoljuk: a vizsga sikerülni fog és nem fogja abbahagyni... (—ti.) Próbaközben... A társalgó asztalán megkezdett, lyisiag gyapjúfonásból készült kötés. Kovács Ka­tó dogozik zajta, a ma esti uj Iglói diá­kok uj Évikéje. Igazi Évike, i gennek képzelhette Farkas Imre: fiatal, karcsú, nagy gyerekszemü, mosolygós, Q béke­beli „sweet sexteerí1, (édes tizen]i°téves) megtestesítője. És rettentő szorgalmas. Ha nem próbál, köt, ha nem köt, próbál. És nagyon boldog. Rendes, szerződtetett tagja lelt az idén a Thaliának. Tavcéy tűnt fel a Pfeiffer Alfréd emlékesten az­zal Q tüneményes koloraturájával, amely Deßnna Durbin hangjára hasonlít, ahogy az egész kislány az amerikai filmek ti­zenhatéves hősnőjére emlékeztet. Aztán párszor fellépett, de ez nem voh az igazi. Ez most már az igazi. Főszerep, szerző­dés s szabad neki a társalgóban kötnie. Partnere a nxás'k Kovács és minden kot iégája megértéssel, főtanáccsal segíti Sólymosán Magda emlékünnepet rendez a színház október közepén KOLOZSVÁR, szeptember 28. Már hónapok óla halott az a kedves, sző­ke, pacsirta-hangú fiatal teremtés, akit Sólymosán Magdának hívtak és aki úgy él mindnyájunk emlékezetében, mintha itt lenne ma is, mintha most is járna a próbákra s üde nevetésével felvidítaná kollégáit, mintha olt ülne esténként az öltözőjében és sürgetné öltöztetönöjét, aki imádta. És szinte várjuk, hogy egyszer megpillantsuk a vörös függöny mögött sudár alakját, ragyogó mosolyát, az egész felejthetetlen, tehetséget és forró életörömöt sugárzó) lényét. Rettenetes, hogy nincs többé közöttünk testileg, de ha rá gondolunk, hinnünk kell, hogy mindaz a szépség, kedvesség, jóság, tehetség, ami Erdély nagy primadonnája volt, nem veszhetett el véglegesen. Sugárzó emlékezetét idézi majd a hálás Thalia október közepén, mikor felelevenedik emléke a színpadon. Ezen az emlékünnepen leplezik le majd a szobrát is, amely ott fog állni ettől a naptól a színház foyerjaban, hogy hir­desse, hogy itt volt és hogy nem felejtik el soha. ; A Soiymosán-iinnepre Nemes Ferenc, a tehetséges kolozsvári újságíró és költő irt alkalmi darabot. Nemes darabja úgy született meg, hogy az em­lékünnep bizottsága kérte fel ennek megírására, miután a primadonna 'te­metésére irt A primadonna mennybe száll cimii gyönyörű verse olyan nagy elismerést aratott. Nemes bliiettjének kerete a primadonnának a szinpad háttérében álló szobra, amelyhez — mialatt a zenekar Sólymosán Alagda kedvenc szerepeinek zeneszámait intonálja (Pacsirta, Szibill, Bob herceg, stb.) — felvonulnak a megtestesített Solymosán^szerepek és lerakják ko­szorúikat a primadonna' szobrára. A Solymosán-emlékünnep ismertetésére még visszatérünk. nagy deklijéhez, amely után végérvénye­sen színésznő lesz fl kolozsvári Deanna Durbin. Paul Magda augusztus 18-án jött haza idei szabadságáról, de még mindig vt i- zásának nagy élménye alatt üd. Csodnszri) programot va'ásilott meg: volt Rómában. Velencébe;', Nápolyban. Capribcn, F - ren-ében, Milánóban. Comoban, Bclag- gioban és (l francia Riviérán: N"zzátban. Monte C'XTlcbcji, Mentonban. Kérdezzük iöle, hogy a háború kitörése előtt: ivm-,il­lat mügén volt? — Semmit sem lehetett akkor észre venni — feleli — mindenki örült a v.j ír­nak és mindenütt fokozott életűi ümrael találkoztam. Teßzcc/, hogy egyezerre több darabból folynak a próbák a kolozsvári magyar színpadon. Így utolsó próbák fogynak az Iglói diá- kokbó1, amelyet csütörtökön ujit fel a társulat és megkezdték a próbákat Andre Birabeau: Szerelem gyümölcse című uj víg játékából is; hogu október hó első felében kezdi meg a ThcJia nagyváradi eladásait, amelyek­re bérletet hirdet a színház. Ezzel kap­csolatban a váradi lapok megírják, hogy tizenöt éve nem volt ál’andó színházi bér­let Nagyváradon. A páholy- vagy zsöHye- bérlet szinte tradiciószerüen szállt régen apáról fiúra s az volt a szokás, hogy jó- barátok és rokonok egymás között meg­beszélték, hogy milyen bérletet váltsanak, hogy öszetahÉko-zcmak a színházban; hogy Harold Carew, egy 13 éves ame­rikai fiú egyesegyedül, segítség nélkül épí­tett magának egy olyan repülőgépet, mely nagyszerűen működött; hogy mivel igen nehézzé vád a hajfes­téshez szükséges vegyszerek beszerzése, Párisban kiadták a jelszót; vissza a ter­mészetes hajszínhez. így eltűnnek Paris utcáiról a bronzvörös, platinaszőke és más divat haj szinelc; hogy nagy érdeklődés c-űzi meg n Fia­talok Színpada ehő előadását. A Thalia fiatal prózai színészei elsőnek Puget vi­lágsikert aratott darabját mutatják be. A Boldoci órák premierje jövő héten lesz; hogy egy orosz erfredició tagjai Mon­góliából hazatérve elmondtál:, hogy sa­játságos törzset fedeztek fel. Ennek a törzsnek nötagfai más, sokkot egysze­rűbb, primitívebb szófüzésü nyelvet hasz­nálnak, mint a férfiak. Általában a törzs sokkal magasabbrendiieknek tartja a nő­ket, mint ,j férfiakat, úgyhogy a nők kü­lön nye've, amely a törzs ősnyelvéből származik, azon a tradíción alapul, hogy az asszonyok méltóságukon ahilinak tört­jük egyenesen szóbaállani férjükkel és igy a tolmács szerepére egy harmadik személyre vPn szükség. Ennek ellenére. lehelne mjujtani, hogy az-ül össze tehet­ne kötni az Atlanti óceán Lét partját. Legalább i,s ezt ál lit jól: ró a az ügyes rek­lámkészilö amerik,!i e'yemgyároaok■ — Mi tetszett a legjobban? — Rámába és Velencébe vágyom visz- sza — feleli. — V(Jt valami mulatságos élménye■? Elgondolkozik a mindig jókedvű, Ized vés, ff dal sz inész nő.-— Rengeteg élményem volt, de a *eg- mulalságcsabb nem a saját élményem, ham m egy bucureştii kői éyonömé, aki­vel együtt utaztam. A Tancse no!l tagja; Cecilé, aranyos, szemüveges, fiutal te­remtés. A Vatikánban voltunk, ott álltak sorfalat a remek, kétméter magas test­őrök. Ceci’.e rámosolygolt az egyikre, úgy a szemüvege alól. Erre a fiú mégha honázva otthagyta őrhelyét és szinte transzban jött utánunk végig n múzeu­mon. .. — sőt talon én pen ezért <7 nők nagyon boldogra? élnek férjeikkel. Mivel nem be­szélnek egymással — nem is veszeked­nek; hogy kevesen tudják, hogy nemcsak a nőknek, de a hajóknak is van kozmeti­kusuk. A nagy óceánjárókat hathavonta átvizsgál jók,'kijevit ják az esetleges sérü­léseket, szépítik és tatarozzák, csinosítják a tengerjárót. Minden állam nagy gondot fordít óceánjáróira és külön hajómérnö­kök és technikusok tartják azokat rend ben. Ezeket nevezhetjük a hajók kozme­tikusainak; hogy Franciaországban a postás :ncs térség ma már majdnem százszázalékban női kezekben van. A csinos postáskis<*sz- szongok legnagyobb része biciklin járja az utcákat, egyenruhában és egyensap kában, lelkiismeretesen végzik feladatu­kat; hogy egy magyar származású hegedü- készitő elektromos hegedűt talált fel. 4z elektromágneses jellegű hegedű nagyon komplikált, de állítólag remekül és mű­vészien dolgozik. Ezek után egy szép na­pon nem lehetetlen, hogy zenészek nél­küli vonós zenekar játékét haljuk vala­melyik hangversenyteremben; hogy az Egyesült-Államok találmányi hivatalához most futott be a legújabb ,,forradalmi“ felfedezésről szóló jelentés. Egy nagy gyár küldte be, a közeledő tél alkalmával patentirozni akarja az uj ta­lálmányát: a fűthető ruhákat. Ezek a rir hák fémből készülnek, selyem- és gyap- juszállal átszőve, villamos zsebelemeket lehet a fémanyaggal összeköttetésbe hoz­ni és ezábat úgy a ruha, mint a ruhát viselő emberi test kellemes, enyhe mele­get nyer. A füthető ruhák feleslegessé teszik a kabátviselést; hogy uj müselyemből készülnek az amerikai nők ruhái. Ez a miisclyem há­romszor c.yan vékony, mint a legfino­mabb valódi selyem, hogy egy font su- uu selyenicsopiót szájára szedve iiqy ki HOLLYWOODI FILMKOCKÁK LILY PONS a picitermetü világhírű ope raénekvsno 1940 márciusában* vjtszarér Hollywoodba é* egy főin.re leszerződik a Foxhoz. A fűm Offenbach zenéjével készül, oime egyelőre ismeretien. • • , * DON AMECHE, a népszerű spanyol fiknözinoz valamikor egy marrácgyárban dolgozott az eLő küzdelmes amerikai hó* napokban. Az állás jól fizetett és kellemes volt, de Dont háromszor kapták rajta, hogy nem tud ellenállni a niarrácoikrtak eK aludt rajtuk. Ekkor udvariasan, de hará" rozucLen tudatták vele, hogy keressen má* suítr alkalmazást. így lert filmszínész. I MARY PICKFORD hosszú szünet u'án újra fiáimén. fog dolgozni. EIső filmje á Patkány 'esz, amelyet az angliai Denham stúdiókban ak:*r elkészíteni — ha a há* bonis Angliában ez egyáltalában lehetséges lesz. Második Rímje a valamikor némafilm* ként nagy sikert aratort Dorothy Vernon ■k\sz Hollywoodban. A különbség csak az. hogy az egykori „világ kedvence“ — ahogy Amerikában nevezték — nem főszereplője lesz ezeknek a filmeknek, hanem finanszí­rozója. DEANNA DURBINT életében előtör csókolja meg „filmcsókkaá“ a vásznon Ro* bért Stack az Első szeretem c. legfrissebb Deanna filmben. Deanna eddig csupa ajtyah nagybácsi és anyai csókot kapott filmjei* ben1, mert . hivatalosan gyerekszí ár volt. Most, hogy beföltötíte a 17. évé-t, nem ke* rüh eJ ő sem a filmszinésznők örök plakát* sorsai: filmamorozó’- kap a megfelelő csók­jelen erekkel fűszerezve. A HOLLYWOODI Radio filmgyár első 1940-es filmje az El varázsolt kunyhó cl* mü énekes ráncos revü lesz Ginger Regért szel a főszerepben. Ez a film a néma fiám korszakában is nagy siker vol-o,. akkor May Mc. Avoy és Richard Barthelmets játszot­ták a főszerepeit. H* . SONJA HENNIE, a jégkirálynő uj , filmjében Tyrone Powerrel szerepei. Má* sodhegedü a fűm cime és közvetlen a há­ború előtt került színre nagy sikerrel Lón* dómban. A LEGNAGYOBB BUCUREŞTII FILMSIKER — KÉT SZOVJETOROSZ FILM. Érdekes filmsikerről számolnak be a bucureştii lapok. Ilyen sikere — ír­ják — nem voh még egyetlen filmnek sem Bucurestiben. A rendkívüli körülmé­nyek és a komoly európai helyzet sem gálolja meg a fővárosi mozilátogatókat abban, hogy kétszáz lejt adjanak egy mo­zijegyért, csakhogy bejuthassanak a zsu~ foH Trianonba, amely előtt már jegy- ázsiatörök működnek. A film, °mely ennyire fétke'tette az érdeklődést, szovjet­orosz munka. Címe Az emigránsok és fő­szereplője a volt Reinhardt színész.- Blu­menthal, cki a császári Becsben kétszer játszott az udv°r előtt óriási sikerrel. A biroHdzseni emigránsokról szól ez a különleges, művészi és újszerű film, amelynek feltűnő sikere éppen teljes sablonmentességében keresendő. Érdekes, hogy milyen nagy piaca van Bucuresti­ben a szovjet filmeknek. Így nemrégen rekordideig — hat hónapig — játszották a- Ifjúság j>arádéja cimii orosz filmet, amelynek eredeti cime a Béke parádéja és amelyet a Szovjetunión kívül eddig csak Bucurestiben engedélyeztek. Ez a film egy óra öt percig fut mindössze és témája az orosz o-impiász. Ez is, mint minden uj orosz művészi törekvés, telje­sen eredeti, újszerű és sablonmentes. Ál Utólag a németek hatalmas Olimpia-fUm- iére készült válaszképpen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents