Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-24 / 220. szám

to ELLEN 7. Ű K mxii Hollandia és a háború Rövid beszélgetés egy amszterdami kereskedővel Hollandia Maginot-vonaláról, a gyarmati kérdésről és a trónörökösnő kis­lányáról, aki a tulipánok hazájának legnépszerűbb emberkéje KOLOZSVÁR, szeptember hó. Kedden délután porlepett nyitott gépkocsit vett körül a Lőtéren néhány bámészkodó. A gépkocsi hűtőjén fe­hérkeresztes kék zászló és| la kocsi rendszámtábláján két betű s egy öt­jegyű szám: N—.4 15—324. Egyik bá­mészkodó nyomban megállapítja a kői esi hazáját.: Hollandia (Nederland), Amszterdam. A nyitott motor mellett szélesvállu, szőke ur foglalatoskodik s különböző kísérletekkel próbálja újra* indítani. A kísérletek azonban egy­előre nem vezetnek sikerre és a sző­ke ur kemény, idegen szavakat ropog­tat, nyilvánvalóan káromkodik. A helyzet nem nagyon alkalmas barátsá­gos beszélgetésre, mégis megszólítjuk. Könyökig olajos, nem nyújt kezet, — Van Hool, I Azután újra visszafordul a rakon­cátlan motor felé s munka közben fe- lelget a kérdéseimre. Amszterdamból jött Németországon, Svájcon, Olaszor­szágon, Jugoszlávián és Magyarorszá* gon át és Bucureşti felé igyekszik. Egyik nagy holland gyarmatárucég j képviselője és üzleti utón van a sem* leges államokban. Csodálkozva veszi tudomásul, hogy interjút akarok tőle. — ín legfeljebb a rizs és. a kávé világpiaci árairól tudnám tájékoztatni, — próbál szabadkozni — mit mondhat egy kereskedő a világpolitikáról? Hollandia Maginot-vonfa: a viz — Hogyan fogadja Hollandia a húr borús híreket? — tettük fel Van Hool urnák az első kérdést — milyen a köz­hangulat? — Én még augusztus végén eljöttem Amszterdamból, akkor még csak gya­nítani lehetett, hogy fegyveres kon* fliktus támadhat a németek és a len“ gyelek között. Hollandiában mindenütt nyugodtan fogadták a háborús híre­ket, mindenki tisztában van azzal, hogy országunk — akár a világháború­ban — most is minden eszközzel meg­őrzi semlegességét. Az akkor még részleges mozgósítás sem okozott na­gyobb izgalmat, mert tudtuk, hogy csak olyan biztonsági intézkedésekről van szó, amelyeket más semleges ál* lamok is alkalmaztak. ,— M} történne, ha Hollandia is be' 1 esődrúdna a háborúba? Van Hool ur kicsit gondolkozik. lát­hatóan meglepte a kérdés, majd igy válaszol: — Hollandiának is van Magi not-ver- nala: a viz. [ Ismeretes, hogy a holland mezőgaz­daság építette ki a világnak talán a legjobb öntözőcsatorna-éiálózatátl. Ezé* két a csatornákat évek óta nemcsak mezőgazdasági, hanem hadászati szem- J pontok figyelembevételével építik. Az öntözőmüvek segítségével tiz-tizenöt J kilométer területet lehet viz alá bori- j tani s a modern háború motoros ősz- j tagai, amelyek a legrosszabb utakon j is könnyen haladnak előre, a vízzel I szemben tehetetlenek. „NEM A TULIPÁNOKRÓL < , VAN SZÓ...“ — Miben látinák Hollandia esetleges ; megtámadásának okát? j — Nálunk mindenki tudja, hogy nem \ a tulipánokról van szó... Nem a vi* | rágkertészeteinket akarják, nem nem»* ; zeti egyesülésről, vagy jelentősnek j tartott hadászati pontok elfoglalásáról ■ van szó, hanem a gyarmatokról. Ha J Hollandia beolvadna valamely idegen . államba, ez vele együtt megkapná a > gyarmatokat is. Hollandia azonos Ja- ■ vával, Szumátrával, indiai birtokaink- \ kai... A függő gyarmati kérdések leg- j egyszerűbb megoldása természetesen 1 az volna, ha a hódítók Hollandia ja- ! gán vennék birtokba Jáva és Szumát" ! ra rizs=, kávé* és kaucsukiiltetvényeit j és Holland-Indiai kőolaját. Hollandiát j csak a gyarmati és világkereskedelmi ! helyzete miatt fenyegetheti vesz ed e- j lem Európában. Ezzel a veszedelem- , mel azonban már hosszú idő óta szá' ; mól a világ ... j | — Önök milyen módot látnának a \ gyarmati kérdés rendezésre? Van Hool ur csak a vállát vonogatja, j —- Ez a dolog nem ránk tartozik. AHOL „NEM FONTOS“ A i [ POLITIKA — Hogyan látják Hollandiában az | általános politikai helyzetet? Van Hool ur mosolyog. — Nekünk — mondja — nem fontos | a politika. Ha belenéz a lapjainkba, meggyőződhetik róla, hogy Hollandia lakosságát jobban érdekli ma is egy kertészeti kiállítás, vágj'’ egy jelentő­sebb művészeti esemény, mint! a vi­lágpolitikának bennünket közvetve sem érintő szenzációi. Mi nyugodt, józan kereskedő nép vagyunk s talán ezzel magyarázható az is, hogy semmiféle szélsőségesebb áramlat nem érvénye­sülhetett Hollandlábam Itt a nép nem politizál, nincsenek pártharcok s a groningeni kertésznek, az amszterda­mi kereskedőnek, föld művesnek és munkásnak az a véleménye, hogy nem az ö dolga a világ sorsának alakulása. . .Érdekes példát mond el. — A holland újságolvasók nagyrésze J nem tudná megmondani talán még azt i sem, hogy ki az ország miniszterein«- ! ke, pártpolitikusokról nem is beszél- j ve, de ugyanez az olvasó gondosan j számontartja a világkereskedelem, esetleg a művészeti és irodalmi világ eseményeit. AMI A NYUGODT HOLLANDU- j SOKAT IS LÁZBAHOZTA — Ki a legnépszerűbb embere Hol­landiának ? Gondolkozás nélkül feleli: — A királynő és a királyi család. Amikor Juliánná hercegnő nemrégiben örvendetes családi esemény előtt ál* lőtt, az egész ország lázas izgalomban vár'ía: fiú lesz-e az újszülött, vagy leány? önök talán mosolyognak ezen, hiszen abban az időben már fontosabb kérdések foglalkoztatták a világot, de a mi külön világunkban nem volt ne­vezetesebb esemény. Egyik hágai nagy napilap megszavaztatta olvasóit, hogy a trónörökösnő gyermeke fiú lesz-e, vagy leány s mindkét párton milliós szavazattömegek futottak be a szer­kesztőségbe. Fogadásokat kötöttek, a nagy esemény eredményeit jövendölte mindenki. ,— Milyen eredményt vártak? Van Hool ur komoly arccal mondja. — Az első leány, aki Juliánná her­cegnőt követni fogja maid a trónon, már megszületett, kiút vártunk... I * Sok mindenről beszélgethetnénk még és Van Hool ur egyre jobb kedv* ve!, folyékonyabban gyötri ai francia igéket, de a rakoncátlan motort köz­ben sikerült jobb belátásra bírnia s egy erélyes lendítés után végre meg­indul. \ Beül a vezetői ülésbe s már nyújtja is a kezét. 1 — A viszontlátástO- (k.) Nem jelent halálos veszélyt a bajóutasokra a megtorpedózás Hogyan lehet megmenteni az elsiilyesztett hajók aíasail A Romania cimii bucureştii lap rend­kívül érdekes, cikket közöl arról, hogy miképpen lehet megmenteni a tengeri harcok során elsülyesztett hajók sze­mélyzetét és utasait. Az érdekes cik* két itt adjuk: A jelenleg folyó háború, habár ak­cióiban mégcsak részleges, világosan mutatja, hogy mit valósítottak meg technikai téren a háborúban tengeren, szárazföldön és levegőben. Ami a tengeri harcokat illeti, sze­rencsére távol vagyunk attól az időtől, mikor a megtorpedózott gőzös sülve* dése közben magával vitte egész sze­mélyzetét a hullárnsirba. Most minden elövigyázati intézke­dést megtettek arra, hogy a megtorpe­dózott hajó összes utasait idejében megmenthessék. Az angol kereskedel­mi hajók például nem hagyhatják el addig a kikötőket, amig nem szereitek fel őket a mentéshez szükséges számit mentőcsónakkal, sőt sokszor jóval töb­bel, mint amennyi utasa a hajónak van. Ez a módszer különösen eleinte ve­szélyesnek és hibásnak tűnt fel, ugyanis a hajók a nagy megterhelés következtében gyakran elvesztették egyensúlyukat. i Más kényelmetlenség volt az is, hogy ezeket a: mentöcsónakakaö nehe­zen lehetett a vízre ereszteni szükség esetén, úgyhogy gyakran a hajó elsüm lyedt, mielőtt a csónakokat leoldozhat. tők volna. Ma ezeket a csónakokat elektromos utón pillanatok alatt bo­csáthatják vizre. Csaknem mindegyik mentőcsónaknak van motorja, úgyhogy a vele való mozgás sokkal gyorsabb és biztosabb, mint a régi evezőscsóna­kokkal. I Ezenfelül intézkedések történtek arra vonatkozólag, hogy indulás előtt minden nagy hajó köteles kiürítő és tengerre szálló gyakorlatokat végezni. Ezeken a gyakorlatokon a hajó minden utasa kivétiel nélkül résztvesz, a cél* ból, hogy szokják meg a vezényszavak pontos követését és a hajó rendben történő elhagyását. ;Ezeknek az intézkedéseknek tiszte- letbentartásával bérmely hajó utasai a torpedózás pillanatában életük veszé­lyeztetése nélkül elhagyhatják a meg* támadott hajót. (—) 7 0,7 9 sz e p f e m her 2 1. légvédelmi fedezékeket, de csuk abban az esetben, ha a pincén kereszt öl vagy közelében nem vezet cl víz. vagy gáz­vezeték , vagy szennyvezető csatorna. Ha az épület pincéje megfelel légvé­delmi célokra, akkor a fedezékeket elő* irás szerint kell átépittetni és beren­dezni. A lejárathoz fémből vagy ke­ményfából készült ajtót kell készíttet­ni, amelyeket köröskörül gumiszigete- léssel kell ellátni. A pinceablakokat úgy kelt átépittetni, hogy minden he­lyiség számára csak egy ablak marad­jon meg, amelyet köröskörül szintén légmentes szigeteléssel kell ellátni. Az ablakok elé pedig homokkal töltött zsákokat kell elhelyezni. A levegő megtisztításáról ventilátorokkal vagy oxigén bombákkal lehet gondoskodni. A helyes módon elkészített légvédelmi fedezékeket villanyvilágítással kell el* látni, azonkívül gondoskodni kell zsebvillanylámpákról, tartalék elemek- kel. Petróleumlámpát vagy gyertyát tiizveszélyességiik miatt nem szabad a fedezékben használni. A légvédelmi fedezékeket ezenkívül el kell látni hordozható illemhellyel, kalapáccsal, harapófogóval, fejszével, erős szegek­kel, fűrésszel, ásóval, két lapáttal, egy vasruddal, homokzsákokkal, vászon* darabokkal, káliumos szappannal a ha* sadékok betömésére, kötszeres és gyógyszeres ládikával, jól záródó élel­miszer ládával, légmentesen záródó ivóvizes palackokkal, székekkel, padok­kal, éleshangu síppal riadójel adására, egy klórmeszes ládával az yperitgázak ellen, szódabikarbóna vagy biperman- gánoldattal, amellyel a gázmaszk he­lyett szolgáló zsebkendőket lehet át* itatni, azonkívül elegendő itatóspapírt is kell tartani a fedezékekben a mér­gező folyadékok felitatására. A városi és falusi lakosok, akik ker­tes házakban laknak, légvédelmi cé­lokra alkalmatlan pincék vagy beton­fedezékek hiányában készíthetnek leértjükben földalatti bombabiztos fe* dezékeket, melyeknek falait és meny* nyezetét boronafákkal megfelelően alá­támasztják. Természetesen ezek az árokfedezékek csak a robbanó gráná­tok ellen nyújtanak menedéket, de a gázak ellen nem, ezért akik esetleges háború esetén légi támadás alkalmával ilyen árokfedezékben keresnek mene­déket, vigyék magukkal gázmaszkju­kat is. Az árokfedezékeket úgy kell a szükségesekkel ellátni és berendezni, mint a betonfedezékeket. A közönség bármilyen felvilágosi* tásért forduljon a város technikai ügy* osztályához, ahol megtekinthetők a fedezékek tervezetei is. j 40 Rendeled a légvédelmi fedezékek és menedékhelyek készítési médiára! Kolozsvár város mérnöki hivatalának részletes fel­világosításai a közönség számára KOLOZSVÁR, szeptember 23. A városi tanács műszaki osztása közleményt adott ki, amelyben részle­tesen tájékoztatja a közönséget a lég­védelmi fedezékek és menedékhelyek készítési módjáról és feltételeiről. jA mérnöki hivatal tájékoztató köz­leményében leszögezi, hogy minden polgárnak kötelessége, hogy a légi támadások elleni védekezés céljából a legrövidebb idő alatt lég- védelmi rejtekhelyei, vagy fedezéket készítsen akár lakásában, akár pin­céjében az ingatlan könyvecskében előirt feltételek szerint. Az előirásos betonfedez ékeket. köitsé“ ges voltuk miatt inkább csak a na­gyobb háztulajdonosok, hatóságok, köz és magánintézmények, bankok, gyárak, üzentek, egyszóval azok ké­szítsék el, akiknek nem okoz túlságos anyagi megterhéltetést. Ilyen menedék­helyeket az épületek alatt, vagy mel­lett is lehet készíteni az előírás sze* rinti méretezéssel, amelyről szívesen nyújt tájékoztatót a város mérnöki hi­vatala. Ha az épületeknek jó betonfalú vagy kő- és téglafalu pincéjük van, legalább 50—60 centiméter vastag vasbeton bol­tozatta! és jól megközelíthetők, ak* i kor ezekben is be lehet rendezni a ma ‘SVEVE 1899 szeptember 23=án Dreyfuss kapi­tány, akit a rennesi katonai bíróság másodszor is elitéit hazaárulás címén, kegyelmet kapott; Gallifet tábornok hadügyminiszter napjparancsot inté­zett a hadsereghez, melyben az ügyet végleg elintézettnek mondja és a ha* za zavartalan szolgálatát kéri. Az osz­trák Thun gr.-kormány lemondott és Körber Ernő dr. alakítja meg az újat. hogy végre Ausztria és Magyarország közt a gazdasági harcot nyugvópontra helyezze. Nagy az öröm, hogy Kolozs­vár egyik orsz. képviselője és a Széli- kormány kereskedelmi minisztere: He­gedűs Sándor valóságos belső titkos tanácsos lett. Erősen készülnek a kü* szöbön álló kolozsvári országos ipar­testületi kongresszusra. Ennek jele­sebb előadói lesznek: Áchim János, Gell éri Mór dr\, Kulinyi Zsigmond, Hirschfeld Lajos (Kolozsvár), Edvi Il­lés, László, Gámán Zsigmond dr. (Ko­lozsvár), Krejcsj Rezső dr., Reményik Károly, Bobula János, László Gyula (Vásárhely). Riegler Gusztáv dr. t egyetemünkre a közegészségtan r. ta* nárának nevezték ki. A kolozsvári színtársulat nagyváradi évadja végére jár; egy hét múlva itthon játszik és Jókai Mór színmüvével, a „Szigetvári vértanúid1-ka] kezdi meg munkáját. Az öreg Jókai nászuton van ifjú feleségé­vel. A Daily Mail szerint az angol nők megkezdték a monokli viselését. Egy cikk a véletlen szerepét a tudomány­ban ismerteti. Gutenberg a lópatkó le­nyomatáról a könyvnyomtatás. New­ton a lehulló almáról a nehézkedés, Böttger téglaégetésről a porcellán, Gallilei a pisai örök mécses ingásáról a lengés, Galvani a békacombok ránga’ tódzásáról a villamosság felfedezésére jutott el. I LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a fe®» választékosabb kivitelig, legolcsóbba» »Z Ellenzék könyv osztályáéba. Ciuís, Uairy* --------' ’ " ^1

Next

/
Thumbnails
Contents