Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-24 / 220. szám
9 3 9 szeptember 2 4. mcKajcarfFTaWBCSMk^'íBMmmvsmmL ELLENZÉK BSBMM >1 0f ember kezében, vem a világ legyverhezési ipara Megkezdődött a hadiipar ópiásüzemoínek aratása A háború máglyái kigyulladtak Eu- rópa nyugati és északi részén. Megkezdődött a halál és a gigantikus termelésre berendezett hadiüzemek arată.» sa, Ezeknek az üzemeknek az élén öt hatalmas ember áll, akik ma a kezeik- ben tartják a fegyveripart világszerte. AZ ANGOL FEGYVERKEZÉSI IPAR URA 1 Az angol fegyverkezési ipar ura Sir Charles Craven, a Vickers-Armstrong- üzem élén, amelynek alaptőkéje 20 millió font. Craven megjelenésében semmi j sem mutat arra, hogy a fegyverkezési ipar legjelentékenyebb képviselője. A Vickers Armstrong-müvek révén Charles Craven 70.000 munkás munkáját irányítja. És az érdekei nem is itt végződnek be. Még sok angol hadiüzem az ő felügyelete alatt működik. Craven rendlkivüfli pályafutása szerény keretek között kezdődött!. Ma Craven egy kis „kozmoszt“ irányit', amelyben a számok csillagászati magasságokig emelkednek. Évi „fizetése“ 15—20 ezer angol font között válta* kozik. 1898-ban mint egyszerű önkéntes lépett be az angol tengerészet kötelékébe és rövidesen hadnagyi rangot ért el. Az éleseszii, szorgalmas fiatalember 22 éves korában teszi meg az első lépést magasbaivelő karrierje felé és az angol tengeri haderő egyik jelentékeny pontján egy tengeralattjáró parancsa nokává nevezték ki. 1912-ben karrierjében változás áll be. Belép a Vickers- Armstrong-müvek kötelékébe. Itlti az éleseszii, szorgalmas tisztviselő hamar népszerű lesz úgy kartársai, minit) fe*» lettesei szemében. Egészen természetesnek látszott) tehát, hogy Cravent 1931-ben a Vickers-Armstfrong^müvek igazgatójává nevezték ki. j Sir Charles élete, különösen napjaink izguliíí forgatagában a lehető legegyszerűbb. Lakása Barrowban van és Baírowtól a Vickers-müvek furnessi telepéig autóval is egy éjszakai ut. Az üzemben sorozatlos — négy-öt — konferencia é9 végeláthatatlan kérdéssorom zatok megoldása várja. Az étkezés idejét) is üzleti ügyek intézésére használják fel. Mikor az üzeni minden irodájában eloltják a villanyt, Sir Charles még minő dig — egyedül — folytatja a munkáját. Utána Dainrler-kocsija olyan őrült sebességgel vágtat, hogy útközben nem egyszer négy sofőr is felváltja egymást1. i Az angolok két*«három jellemvonását csodálják: erősen dohányzik s olyan cigarettát szív, amilyet bármelyik angol kispolgár megengedhet magának és nem titkolja el a telefonszámát — «mimt azt a nagy üzletemberek szokták. Mindkét telefonszáma benne van a londoni telefonkönyvben. KRUPP ASSZONY |A Krupp név sokkal ismertebb, mint a Charles Cravené. Ismertebb — még Angliában is — mint a Viökers-müvek teljhatalmú vezérének a neve. És Krupp asszony semmit sem gyűlöl annyira, minit! a nyilvánosságot. Krupp asszony igen rokonszenves megjelenés — és mindenképpen úgy szeretné fel-» tüntetni, hogy gyűlöli a háborút. Egyébként ugyanezt hangoztatja Charles Craven is. „Szívesebben hozzásegíteném hazámat, hogy megnyerjen egy békét', mint húsz háborút“ — szokta mondani és ezt hangoztatja minden aI4 kálóm mai. A Krupp-müvek előbb nem fegyvergyártássá! foglaltkoztak. Ezelőtt száz évvel egy fiatal német megvásárolt Essenben egy szép kis üzemet. Egy szép napon a szerény üzem (túlságosan kemény acélt termel, azonban az acél iránt semmi érdeklődés nem nyilvánul meg. Krupp csak nagy nehézségek árán tudja elhelyezni az acélt. 1845=»ben a Krupp-müvék csak 122 munkással dolgoznak, Két év múlva az üzem hatalmas lépést tesz előre, ami hivatva van forradalmasítani az egész fegyverkezési rendszeri). Az ui Krupp- féle ágyú világhírt szerez a kis üzemnek. Ma a Krupp-flnüvek óriási tőkével dolgoznak és az üzemeket egy csendes, tanárnő kinézés/ü asszony irányítja. i A dinamitMhegyek mellett nem tetszett az élet Krupp asszonynak. Sokat elrabolt1 az élet szépségeiből. Beleszeretett egy férfibe, akit azonban a császár — szabályszerű rendőri segédlettel — eltávolított az országból. A csá--» szárnak nein tetszett Kruppné választása. Később ahhoz a házassághoz, amelyik kedvére volt, maga a császár adta a beleegyezését. így ment) férjhez Gustav von Boblenhez. Azóta a Krupp-müvek tulajdonosa végigélte a „nagy üzletek“ világában élő emberek minden szenvedéseit és sikereit. ( Főműve a „42-es Berta“ — amely*» lyel Parist bombázták. —• Egyes szakértők véleménye szerint a „kövér Bertának“ meg kellett volna, nyernie a há=< borút. A fegyverszünet, majd a béke idejében nehéz korszak következett a Krupp-miivekre. Azután változtak az t W9 idők, Krupp ina megint teljes erővel dolgozik. I l A DÍJ-PONTOK Az amerikai fegyvergyártás a DuPont testvérek kezében van. A DiwPont ma már nem család, hanem — dinasztia. 1803-ben egy fiatalember vetette meg a gyár alapjait, amely ma 118 millió fontot forgalmaz évente. i Minden fantasztikus a Du-Pont család körül. Pierre S. Du-Pontnak van egy koncertterme, amely olyan nagy, mint a londoni Crystal Palace. Pierre S. Du-Ponfi egy évben 6 millió fontot keresett. A legnagyobb életbiztosítása van a világon: egymillió 400 ezer fontra biztosította az életét. Akárcsak Kruppék, ő is azti hangoztatja, hogy a fegyverkezési ipar a béke megóvására és nem rombolásra való. Franciaországnak nincs amerikai iné,, retii hadiiizemi dinasztiája. A legnagyobb francia hadiipari üzem ai Creu- zot-gyár, amelyet egy hetven éven felüli ember vezet. Eugen Schneidernek tulajdonítják a béke igen szellemes meghatározását: „Csalási időszak két háborús időszak között!“ i Schneider úgy igyekszik feltüntetni, hogy csak a munkásság sorsa foglal-» koztatja. A fegyverkezési üzemek első csoportjának sorában az ötödik helyet a Sko- da-müvek foglalják el. Az üzemet Skoda Emil lovag alapította. Az alapító Slcoda egészen legendás alak. Hat hó-i napig gondolkozott egy technikai kérdésen, mig megoldotta. És soha nem volt ideges. Az „üzem“ 30 munkással kezdett) dolgozni. Ma 35 ezer munkása van. A kisi műhelyek ló ezer négyzet- méter kiterjedésűéit. Skoda az üzemeiben kis kiállítást rendezett a gyártmányaiból. Mindenki kiválaszthatja a neki legjobban tetsző modellt. A ruha, vagy nyakkendő kiválasztásának módszerét használják itt a háborús anyagok nagy megrendelésé*» nél is. AZ IDŐSZERŰ MACHIAVELLI Éjszaka és hajnal között, amikor a szerkesztőségi munkából hazatérve még tulizgalmasan élnek az emberben az események, semhogy aludni lehes* sen, olvasgatni szoktam. Rendszerint régi olaszokat. Velencei és firenzei követek jelentéseit, Luca Landucci napló,, ját, a derék Bureard vatikáni pletykáit és legtöbbször Machiavellit, Pár évvel ezelőtt vettem meg nyolc kötetbe gyűjtött munkáit a firenzei San Marco-ko- lostornál, egy könyvestalicskáról. Hogy miért, magam sem tudom. Talán megtetszett a százhuszéves kiadás finom petrgamentkötése, talán megszerettem a belső lapra ragasztott exIibrisT, amelyen egy szivet nyújtó kéz felett oí * vashattam valamelyik elődöm nevét: „Caroli J. Darling“. Talán ismét úgy megkapott Firenze atmoszférája, hogy lelkesedésemben elhatároztam: végigolvasom a „segretario fiorentino“ minden munkáit. Már nem tudom. Annyi bizonyos, hogy évekig érintetlenül álltak könyvespolcomon, mig egy lues* kos estén unalmamban ki nem húztam a családi leveleket tartalmazó kötetet. Már hajnalodott, amikor letettem és azóta mélységes benső barátságot kötöttem vele. i De falán még sohasem éreztem, mennyire időszerű, mint éppen ezek-* ben a napokiban. Amikor az érzelem és értelem a nehezen leküzdhető vágyak és a józan fegyelmezettség idegesítő küzdelméből oly nehéz volt Ikilábolni, jól esett ehhez a hűvös, nyugodt Íróhoz fordulni. Hozzá, akinek politikai fejtegetéseit még nemrég is „ha nem i mim orálisnak, de legalább «morálisnak“ bélyegezték és akit csak az elmúlt félszázad vizsgálatai és magyarázatai tisztáztak az erkölcstelenség vádja alól. A „machiavellizmus“ szállóige lett és elterjedését nyilván csak megkönnyítette, hogy akik a legtöbbet használták, a firenzei titkárnak! egy sorát sem voltak hajlandók elolvasni. Talán nem is tudták. Azt hiszem, ha feltámadna, maga csodálkozna legkevésbé, hová juttatta az utókor. A firenzei középosztály gyermeke, aki két évtizeden át oly hü4 ségesen szolgálta városát és akit aztán a visszatérő Alediciek kiebrudaltak szerény megélhetést biztositó állásából, mert a ^köztársaságot szolgálta“, élete második felében megszokhatta az igazságtalanságot. A marakodó, pár- íoskodó Firenzében megmaradt párton* kivüiinek. Az ö pártja Firenze volt és ezt1 a hibát polgártársai, majd urai csak nehezen bocsátották meg. Álnoksággal vádolták, mert nem tudták pontosan és határozottan megállapítani, hová tartozik, holott valóban nem tartozott se4 hova és azt kívánta szolgálni, akii hazájának érdekeit szolgálja. Az újkor első filozófusa volt, aki gondolkodás közben meg tudott szabadulni előítéleteitől, érzelmeitől és. aki a dolgokat a maguk valóságos lényegében látta. „Machiavelli filozófiáit«“ — mondja róla Croce — „tiszta politika, innen vagy túl minden morális jón vagy rosszon“. Politikája az emberi együttélésnek, a háborúnak és uralkodásnak legcélszerűbb módjait vizsgálja és ezek a módok — hiszen emberekkel való bánás*» módról van szó — bizony gyakran nem a legrokonszenvesebbek, de kétségkívül igazak. | Több, mint négyszáz esztendő távolságából is legnagyobbrészt élő és igaz mindaz, amit kormányzásról, külpoliti káról, szabadságról zsarnokságról ir. Nagy színjátékok játszódtak le élőt“ te. Az Egyház trónusán harcos, világi hatalomra törekvő férfiak követték egymást. Machiavelli látta — és a maga korában talán ö volt az egyetlen, aki tisztán látta — hogy nagy nemzeti egységek vannak kialakulóban. Nagy nyelvi egységek, amelyekkel széniben csak a kicsinyek összefogása lehet ha-i tásos. Külföldi követségjárásai során megismerkedhetett a francia és a német. nagyhatalmi aspirációkkal és ott lehetett a Bourbonok meg a Habsburgok évszázados! küzdelmének bölcsőjénél. Látta, hogy azok a nemzetek, ame- lyek egységes vezetés alatt állanak — Anglia, Franciaország, a német biro » dalom és Törökország — óriási sikereket érnek el, mig az apró városokra, kisebb-nagvobb hercegségekre és királyságokra tagolt Itália minden támadásnak gyenge martaléka. Kora nem értette, nem is érthette meg, miért lel" kesedik Cesare Borgiáért, akiben — va» íószinüleg tévesen — a nagy olasz egység jövendőbeli megalkotóját látta és akitől annyit tanult. Talán az ő emléke inspirálta, amikor leírta: ,,Ha az ember sikert akar elérni, okosan teszi, ha az idővel változik“. j Saját főnökének, Piero Soderininak, az „állandó“ gonfalonierének beteljesedett sorsáról tanulhatta meg, hogy „a szabadságot is meg fkelí védeni azokkal szemben, akik vele visszaélve, hatalomra törnek és amikor hatalmon van" nak, első dolguk a szabadság megsemmisítése.“ Sokat kárhoztatták azért a mondatért, hogy „ha meg akarjuk tartani az újonnan szerzett szabadságot, meg kell ölni Brutus fiait“. És olvassuk csak el, mit1 ir a háborúról és békéről. „Azoknak, — mondja — akik tanácsaikkal szolgálják a fejedelmet, mindig félniök kell attól, hogy a közelébe olyanok férkőznek, akik a békében háboritt követelnek, mert nem akarnak vagy nem tudnak élni nélküle.“ És tovább: „Csak az a háború igazságos. amely szükséges és emlékezzenek a fejedelmek arra, hogy a háború ugyanakkor kezdődik, amikor akarják, de nem akkor végződik, amikor szeretnék.“ Machiavelli szerint a háborúnak praktikus célja van. „Csak az a háború igazságos, amelyik szükséges!“ — mondja és bírálói bizony legtöbbször rovására írták, hogy szükséges háborúkról mer beszélni. Nem szabad háborúba menni „valahányszor a győzelem elszegényedést okoz vagy az uj szerzemény gyengít, mert ilyenkor nem lehet elérni azt a célt, amelyért a háborút megvívták.“ „Csak az az uralom tartós, amely ön* kéntesi“ — írja a Principe-ben és hozzáteszi, hogy: „aki egyéni érvényesülés vágyából olyan polcra kapaszkodik, ahonnan tovább már nincs emelkedés, szükségképpen nagyot fog zuhanni.“ Tisztában van a gazdasági élet zavartalanságának szükségével akkor, amikor a közgazdaságtan tudománya még sehol sincs. „A közbiztonság és a polgárok védelme teszik a kereskedelem és a mezőgazdaság idegeit. Ezért a fejedelemnek biztosítani kell a polgárokat arról, hogy nyugodtan űzhetik mesterségüket, a kereskedésit és a földművelést és minden más munkájukat, nehogy attól való félelmükben, hogy elveszik vagyonukat, ne gyarapítsák (vagy uj adóktól tartva ne kezdjenek uj üzletekbe). A fejedelemnek éppen az állam érdekében mindenkit! támogatnia kell, akii vállalkozik s igy fejleszteni akarja a várost, vagy az államot.“ Majd később: „Az állam idegzetét azok teszik, akik kereskedéssel, kézművességgel és mezőgazdasággal meggazdagodnak és adózni tudnak. Ezeknek megnyomoritása, akadályozása és megfélemlítése megtámadja a város és az ország ereiét.“ Machivelli olyan korban élt, amikor a pártharcok nemcsak Firenzét, hanem Itália legtöbb városát is kikezdték és feldúlták. Száir.iizöttek kóboroltak az Appe ni n“ f él szigeten. Mindenfélerendii és rangú emberek, akiknek befogadása ellen a szűklátókörű, versenytől félő céhek bizony gyakran szót emeltek. Ezeknek írja messer Niccolo: „Az állam csak erősödhetik és gazdagodhatok azáltal, hogy az elüldözötteknek és a szétszórtaknak menedéket ád ,.„A száműzetés pedig emberektől, gazdaságtól és ipartól fosztja meg a várost. Ezért helytelen és káros emberek egész csoportjait' gyűlöletből vagy bosszúból elüldözni.“ Forgatom a régi kötetek lapjait. Haj* nailodik. Ablakom alatt színesedni kezd, egyre élesebben bontakoznak ki a hegyek körvonalai. Ezek itt voltak Machiavelli idejében is. Nem sokat változtak azóta. Csak az emberek cserélődtek k:i, akik most a viz partján és a hegyek oldalán élnek, meg a házak, amelyekben laknak, ami emberi, változatlan maradt évezredek óta. Arany János. Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje, fűzve 63, diszkötés — — Ady Endre, Összegyűjtött novellái, diszkötés — —. — — ----------_____ Karinthy Frigyes, így irtok ti, fűzve--------------------------------------------___ Móricz Zsigmond, Életem regénye, diszkötés —------ -- — __ _ _ _ Hunyady Sándor, Jancsi és Juliska, tűzve — — —------_____ — Jókai Mór, Lö:sei’fehérasszony, fűzve 116. diszkötés — — —------— — Móra Ferencz, Négy apának egy leánya, diszkötés —----------------------- — Gárdonyi Géza, Az őre \ tekintetes, fűzve 54, diszkötés--------------- — — lilyés Gyula, Magyarok, diszkötés — - . — — — — — — — — — — — CJs. Szabó Lászió, Magyar néző (Napló az európai válságról) diszkötés — Berend Miklósné, Akik kihullottak isten tenyeréből, kve 149, fűzve — — — Lázár Béla, Művészet története, diszkötés — —------. _-----_____ 105 Lei 158 Lei 79 Lei 145 Lei 59 Lei 158 Lei 100 100 Lei Lei 185 Lei 119 Lei 119 Lei 158 Lei Csak rövid ideig kaphatók az Ellenzék könyvo&ziálwában Cluj, Piaţa Unirii. Vidéki rendeléseket azonnal intézünk. Kérje a legújabb könyvek jegyzékét.