Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)
1939-09-19 / 215. szám
193 9 szeptember 19. ELLENZÉK 5 Józsefiahia uitéépiiéte beiesezét előtt ... KOLOZSVÁR, szeptember 18. Józseffalváról jelentik, hogy az építkezések hagy iramban haladnak előre. Augusztus 27-én szentelték meg az első épületet. Szeptember 10=én az építkezés a következőképpen állt: készen volt 11 épület, falazás alatt 9, földfeletti betonalap 44, földközöíti beton 50, alap kiásva 56 épületnél. Az idei építkezéshez szükséges anyagbeszerzés, állása: a szükséges egymillió vályogtéglából elkészült 739.399 darab, a betonkavics hiánv nélkül az udvarokon áll, az 1000 kg. cementből leszállítottak óll kg.-ot s a többit teherautón szállítják a putnai gyárból. A 120 ezer darab cserépből megérkezett 72 ezer darab, a hiányzó 48 ezer darab szállítás alatt van. Épületfának, deszkának, lécnek és egyéb anyagoknak csaknem a kétharmada niár beérkezett. A házakhoz szükséges ajtók és ablakok elkészítését az erdélyi iparosok vállalták. A szakmunkásokkal megerősített munkacsoportok naponta két házat építenek fel, úgyhogy minden valószínűség szerint október 18-ára, a borzalmas tűzvészt követő ötödik hónapra, minden leégett testvé t rünk fedél alá kerül. ______ Nagyjelentőségű beszédet tartott a céhtörvény ügyében dr, Bariba Ignác képviselő a parlament egyesiieti bizottsága előtt A céhtörvény és a magyarság kívánságát, — Értékes megjegyzések a törvénytervezet intézkedéseim! í KOLOZSVÁR, szeptember 18. Ismeretes, hogy a képviselőház és a szenátus egyesitett bizottsága szőnyegre hozta a céhtcrvényjavaslatot. A tna=t gyár parlamenti csoport részéről, mint tagok, a bizottság ülésein dr. Gyárfás Elemér szenátor és dr. Bartha Ignác képviselő vettek részt. Az első ülésen dr. Gyárfás Elemér szólalt fel, az azt követő napokban dr. Bartha Ignác fel-* szólalásában többek közt ezeket mon- mondotta: j — A céhtörvényjavaslat az uj alkotmány értelmében szükségszerűvé vált s igy lényegében elfogadható, de sok helyes részlete mellett jelenlegi alakjában sok alapvető hibát is foglal rna= gában, amelyeket orvosolni kell. Kimu^ tatom ezeket a hibákat: AZ ELNEVEZÉS KÉRDÉSE / I. Elsősorban a céhelnevezés semmikép* pen 'sem fedi a tervezet állal1 kifejezett es meghatározott fogalmakat. A céh — a régi időkben — valamely foglalkozási ág kizárólagosságát jelentette. Az, aki valamely foglalkozásit űzött, kötelező módon (tagja volt az illetékes céhnek. A jelen tör" vényjavaslat határozottan; k'emeli az ,,ön" kéntes szabadságot“, a „hivatalos és köti’ lező intézmény'* fogalmával szemben, de annak ellenére, hogy kifejezetten kiküszö" bői« a céhek kötelező voltának lényeges ebemét, azáltal, hogy a céheknek előjogo" kát és jogaikat biztosit, mégis kötelezővé lesz! a céhtagságot, (Lásd 12—19 szaka" szóikat.) Ezek a „kizárólagosan“ engedélye* zent jogok oly széles körűek', hogy az j egyén ténykedését akkor is kor,la)'ozzak, 1 ha törvényes intézkedések is sértik fiáját 1 érdiekeit. így az egyén arra kényszerűi, hogy orvoslást a céhképviseletnei keressen, mert hiszen ennek ebben a tekintetben kö" fedezettségek nélküli kizárólagos jogokat biztosítottak. Ezt a kérdést úgy lehetne megoldani, ha a céh elnevezést, más meg* felelő elnevezéssel helyettesítenék és miért is nem volna használható n szakmai iarsa* ság, csoport vagy egyesület elnevezese? A CÉHEK NEMZETI TANÁCSA 2. Annak ellenére, hogy a tervezet indokolásában nagy helyet kap a szabadságra vonatkozó vita, mely szabadság jellemző cldal’a akar lenni a céheknek, mégis’ mivel ezeket szakmánként szervezik meg a Céhek Nemzeti Tanácsában, amely az áHamhatai* mai 'képviseli és amelyben részt vesznek az összes fontosabb minisztériumok Is, — a céheknek csak egy képviselője vesz részt. Az 5. szakasznak megfelelően a jogi íze* mélyiséget elismerő bizottságban az illetékes foglalkozási ágnak szintén csak egy j képviselője veher részt. A tervezet azon* : ban ennél is messzebb megy és bizonyos J szervek között viszály esetére a munka* ügyi mmisztérium Ítéletét teiszá döntővé, még pedig első és utolsó fórumon, kizárva ezâkal az Igazságszolgáltatás hivatott szerepéd íme tehát a munkaügyi mimiszté* bum vezető, szervező, rendelkező és' egy* ben ítélkező hatóság is. Ez volna az a „szabadság“, amelynek az indokolás fejezeteket szentel. Szemezés! kérdések 3. A céheket tartományként (7. sza* kosz) szervezik meg, felruházva őket azzal a joggal, hogy helyi tagozat óikat aíkothas* samak. A tartományok 6—8 megyéből állanak fi minit ilyenek, igen naigy területeket foglalnak magukba, műnek folytán a terve* zel áltál megvalósítandó célnak nem felel- he'rnek meg. E megjegyzéstől eltekintve is a larto-mánykénti felosztás a gyakorlatban egyáltalán nem felel meg a mezőgazdasági, ipa>ri vagy kereskedelmi foglalkozási ágak* nak, miután a meglevő 'Szervezetek között gyakran elszakíthatatlan kapcsolatok vannak. Úgy a mezőgazdasági, mint á külön* böző Ipari ágak 'többféle körülménytől, igy földtani, meteorológiai át'b. tényezők’ tői függenek és ezeket a tartományok területi kereteivel nem ilehet kapcsolatba hozni. Ebből következik, hogy a céheket megyénként kell megszervezni, hogy ezál* Ul szükebb területet foglalva magukba, mozgékonyabbak leheaseneik. Ezenkívül ön- kormányzati jellegűek is kell hogy ilegye* nek. A céhek megszervezését alulról felfele kall végrehajtani és nem felülről lefele, mint ahogy azt a 'tervezet előírja. Kisebbségi fogaink 4. Ennek a törvénynek — a mi fogalmaink szerint — a közjót, mint amelynek megvalósítás a célja, .kell hogy szemelőtt (tartsa. így azonos hatályos ágúnak kell lennie, faji származásra való tekintet néí* kül, az ország összes polgáraival szemben. Államunk, annak ellenére, hogy nemzeti áliam különféle nemzeti kisebbségeket fog* hl magába. Ezeknek a kisebbségeknek meg kelt, hogy legyen az arányszámukhoz mért ^inf ■ n «i ii-ni7nrM>ÉÉÉrtfrr Lóri nczy és társa parkíttezők uj parkét lerakását, javításokat és gya- lulásokaí iutáiios árban vállalnak. — Ócska parkett eladó. Iroda: STRADA IULIU MANEJ NO. twvnafflMga «ffiaagraanagacsa képviseletük a céhek helyi központjaiban és szervezeteiben, még pedig azzal a joggal, hogy adott esetekben anyanyelvűket b használhassák. Legalább is igy rendelkezik az 1938 aug. 4*én kelt minisztertanácsi napló és az 1939 január 17h és minisztertanácsi határozat által szentesített egyez* meny. Uy módon hangsúlyozni kellene azt, hogy a „román memzeriség“ (inatiomalÜale ■română“) a tervezer által használt kifejt* zése alatt, román állampolgárság érierőd>k, tekintet nélkül a faji származásra, annál is inkább, miután ugyanazon, országnak poi* gárai között nem lehet különbséget tenni. (29. és 34. szakasz.) TISZTELETBEN KELL TARTANI A SZERZETT JOGOKAT Tiszteletben kellene tartani a meglevő egyesületek szerzet! jogahl, igy meg kell adni a lehetőségei) arra, hogy a céhszerve- zetek mellett működhessen az Erdélyi Ma* gyár Gazdasági Egylet és az iparosok, ké>* művesek, kereskedők minden helyi egyesülete, oly módon, hogy ezek a törvény á,- ral megengedett keretek között', magyar szövetség elnevezéssel, valamely általános csoportosulást alkotnának. 'Különösen fel kell hívni a figyelmet egy rendkívüli fontosságú tényre, arra ugyanis, hogy a terve* zel nek az a szándéka, hogy elkobozza ezeknek a meglevő egyesületeknek vágyó" nát. Ez lörvénytielen, igazságtalan eljárás, volna, ami nem fér össze a tulajdonjog fo* galmával. A tervezet, valamint az 1938 okt. 12-ik'i1 törvény uj fogalmakat is vezet be, m>n.b a tényleges egyesület fogalmát, anélkül, hogy, megszabná és meghatározná ezeknek Hévé* kenységi körét. Figyeíemfeméíié 5. A tervezet zavaros is. Némely helyein ugyanazt az elnevezést használja akkor is, ha különféle fogalmakat vagy szervezeteket ért alatta. PL szövetségnek („uniune“) nevezi egy 'íiajOtomány keretén belül levő többféle céhnek csoportját s az ország ősz- Sze:s céheinek csoportját' is. (Lásd: 44—45- szakaszt.) 6. A tervezet a szervezési ágak feloszrá" sánál' is különféle fogalmakat' használ. így pl. beszél iparosokról (meseriaşi) és kis:párosokról (mici indh-striasi), kio és magygazdákról, anélkül, hogy pontosan körü'ha'á* rolná e kategóriákat. Különösen azt nem lehet íátn1, hogy mi â különbség az iparos („meseriaş“) és kisiparos („micul industriaş“) között, ónnak ellenére, hogy ez a különbségtevés különféle kategóriák felállítását vonja maga után, u. ni.: mezőgazdaság1, ipari és kereskedelmi. Ezt a hibát már ä választási 'törvény is elkövette. Alapvető hiba az iparosmestereket a mezőgaizdasági kategóriába utalni. Iparának gyakorlása á'.- tal a kisiparos a mesterkönyv alapján az ipari kategóriába tartozik, s a mezőgazdaságiból ki kell hogy legyen zárva. Az el* végzett munka kifizetéséről szóló 'törvény 3. szakasza, nagyon is ingatag, miután az alkalmazottak száma gyakori változásoknak megjegyzések van kitéve és igy non sens az, hogy ez foly^ romosán maga után vonja, a szakma minő-, s‘tését is. (2. szakasz.) 7. A tervezet 16. szakaszának megfek« lően kizárólagosan és egyedül a céh jogo* sült az iparos („meseriaş“) mivoltot' meg-' állapítani. Mi történik akkor, ha valamely! b’rói fórum esetleges nézeteltérés alapján; az iparosmlvohor másképp állapítja meg? Kötelező érvényű lesz’e <ez a céhre vagy( sem? A 8-, 10., 16-, 34. szakasz a különféle fogalmákról általánosságban beszél, nem adja ezeknek pontos meghatározását s igy ezek a fogalmak tetszés szerint) értelmez*1 hetők, felette viszonylagos módon. így pl. azt mondja, hogy a céhvezerő (conducător; de breasla) a szabályszerű követelményeken kívül, lisztes, képzett és nemzeti érzésű is kell hogy legyen. Vájjon ki fogja meg* állapítani! ezeknek a ténylegesen meg nem határozott, sokféleként értelmezhető fogai* máknak meglétét? A tervezettel kapcsolatban általánosság" ban ezeket a megjegyzéseket tartottam ér* de mosnék feltárni, mig különféle előterjeszd téseimet a tervezet szakaszonkénti vitája' * alkalmával teszem meg. 1,*. j Fontos határozatokat hoztak a Kolozsvár tartóit közigazgatási értekezleten KOLOZSVÁR, szeptember IS. Röviden beszámoltunk már a Kolozs- váron tartott közigazgatási értekezletről. A megyei prefekitura az értekezletről most az alábbi részleteket közli: A kolozsmegyei vármegyeházán, Enescu Manóié ezredes-megyefőnö'k elnökletével fontos közigazgatási érte-* kezletet tartottak. Ezen az értekezleten Craioveanu őrnagy, kolozsvári csendőrzászlóalj parancsnok, dr. Hor- vat Iosif rendőrkvesztor, dr. Stoica loan vármegyei aligazgató, dr. Prodan Leon egészségügyi főnök, Matties mérnök, a földművelésügyi, Poenaru mér-t nők, a technikai ügyosztály főnöke, Barlea iskola felügyelő, Cotutiu kapitány, a nemzeti gárdák és Aghit kapi=* tány, a katonai előképzösöik parancsnoka, dr. Andrei bánffyhunyadi polgár- mester és a megye valamennyi főszol» bírója vettek részt. Enescu Manóié ezredes-megye főnöki nyitotta meg az értekezletet, rámutatva annak céljaira. Ezek szerint, az időszerű kérdéseik sorozata mellett, a megye általános helyzetének, különös sen pedig gazdasági viszonyainak meg* vitatása került napirendre. A megye általános gazdasági helyzetéről a földművelési ügyosztály főnöke: Maties mérnök számolt be. { Ezek szerinti a cséplés már véget ért, bár a hegyes vidéken kissé elkésve, ami azonban jelentékeny kárt nem okozott. Az őszi vetésnek is mintegy 70 százalékát már elvégezték. Természetesen ennek eredménye az időjárástól függ. A mezőgazdasági kamara komoly munkába fogotti, hogy a megye eddigi meglehetősen gyenge gabonatermését, a minőség feljavitásával jelentősebbé emelje. Ezért 7 vagon válogatott vető-* magot bocsájíottak, — méterimázsán- kéntJ 440 lejes áron — a kisgazdák rendelkezésére. Ugyancsak a mezőgazdasági kamara gondoskodott a falusi lakosság részére 4 traktorról és 25 gabonarostáló gépről, amelyeket sorozatosan küldenének a vármegye egyes községeibe. E bejelentéssel kapcsolatban Enescu ezredes-megyefőnök külön felhívta a szolgabirák figyelmét arra a kötelezett^ ségiikre, nehogy egyetlenegy rög is megmunkátatlanul maradjon. Ezért egyenesen őket tetté felelőssé. Egyben pedig figyelmükbe ajánlotta azt a rendelkezést, ami szerint a törvényben előirt eladási áron alul semmi körülmények között sem szabad megengedni a gabona forgalombahozatalát. , ’ A következő előadó dr. Horvat Iosif rendőrkvesztor, a külföldiek és zsidók ellenőrzésének munkálataira vonatkozólag adta meg a szükséges utasítást a megyebeli illetékes szerveknek. Majd Poenaru mérnök, a megyei technikai ügyosztály főnöke, a meg3'ei és dülöutak javítási munkálatai, valamint a móc községek kőellátásának módozatait ismertette. A kutak ivóvizének használhatóváté^ teléről és ujt kutlak fúrási tervéről dr. Prodan megyei főorvos tartott beszámolót. ) A további vita során szóba került, a nemzeti gárdák megszervezése, úgyszintén az ifjúság katonai előképzésének kérdése is, melyekre vonatkozólag az illetékes parancsnokok adtak utasításokat. A megyei föállaíorvos a ragadós állatbetegségekről és az állatok mégfe«* lelő táplálásának biztosításáról adott ismertetőt. Craioveanu csendőrőrnagy, a közbiztonsággal kapcsolatos utasításokkal látta el a jelenlevő szolgabirákat, mig dr. Stoica loan vármegyei aligazgató, közigazgatási természetű utasításokat 1 adott az értekezlet érdekelt! résztvevői- ! nek. S 'A megbeszélések végén Enescu ezre“ des-megyefőnöikl beszélt a főszolgabi- rákhoz, akik közül szintén többen feN szólaltak. Zárószavaiban Enescu ezredes a köz- igazgatási szerveket, valamint! a megye valamennyi állami szolgálatban álló alkalmazottját az ország, a király és a nemzet iránti hűségre hívta fel. ........... ..................— ----------ISaran áliaaiiííicás4 iá íogatfása a Bánságban 1 BUCUREŞTI, szeptember IS. (Rador.) Báran államtitkár Hans Hedrich szenátor és a bánsági svábok vezetőinek kíséretében több bánsági községet tekintett meg. Szemléje után inegáílapitást nyert, hogy a bánsági 1 németekkel való bánásmód tekintetében a kormány és a németség vezetői közötti nincs semmi ellentét. A bánsági svábok megköszönték a kormánynak eddigi intézkedéseit és megelégedéssel vették tudomásul a kilátásba helyezett lépéseket is.
