Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-17 / 214. szám

I (J 3 lJ % /. c p i c m her I 7.

ggjieBPyp - -fflrcr vra»H/M.

Francia illatszer készül a magyar rózsaolajból

1H DAPI '.ST, s/t ]>U inhei' hó. Lit'kóhoKtlván a vidékei, ez uüts s/á nos helyen furcsa, iijncvii, szokatliaji nö- énv fajtának talál a nyomára.

Amerikai 'mogyoró, ricinus, galamb ►egy, r./.s- és muslárü lotvények húzódik meg a kis és nagybirtokosok hairánit- itó barázdáin. Magyarország áttért a •*M(.rjes gazdálkodásra és ezzel egyidejű g a jobban, drágábban érté kisilhok") ►vényl'ajlák termesztésére. Ha pedig a • látra fele vezet az útja, még meglepőbb luéayekht n lehet része — a vándort M esztendő kiséri el chunk eredményed

árják és fogadják.

Mátrai birtokán Tűz.son János egyetemi tanár bosszú évek óta kísérletezik a hvmaszkuszi rózsa megic épülésével. Idén. ’váron végre sikerült annyi tövei vennie, ogy az c:ső lepárlási kísérletek is meg- örténliettek. Az eredményt — három F- er tiszta rózsa olajat — jelenleg a Gyógy- ’övénykisérleti Álomás őrzi.

Az. első ilyen kísérletek Kolozsvárt történitek. 1 ti próbálkoztak először (| damaszkuszi rózsa telep lésével és megalapították, melyek azok a rózsafa jíák, amelyek megmaradnak Két különleges fa (iára esett a választás: a damaszkuszi rózsára és a Rosa Rugósára. Az utóbbit különösen F ránc Írországban termesztik

páros és rózsaszál szinekbrtn:. A damaszkuszi rózsa oka ja azonban jobb minőségűnek bizonyult, miután a Rosa Rugósa olaja vízben erősen oldódik.

Hat esztendő óla folynak ____ a kísérletek

Tuzson professzor érdeklődésünkre a ' rózsiatenyés/tés minden titkát feltárta | előttünk, elbeszélve kísérletinek lényegét. I célját és eredményeit.

— Ezelőtt hat esztendővel — mondta a tprofesszor — szereztem be a damaszkuszi rózsalöveket. Birtokomon kezeltem «1 a kísérletezést és ma már körüÜbeTd kétszáz négyszögölnyi területen, ötszáz rőzsajtövem virágzik. Érdekes megemlíte* ni.-hogy amíg ál tollában a növények hatóanyagai (ópium, levendula, gerániumai aj) magasabb hőmérsékletinél fejlődnek bőségesebben, addig a damaszkuszi rózsa kivételt képez és jobban szereti a bűvösebb éghajlatot.

A Mátra klímája kitünően megfejel a célnak, a magas északi fekvés fokozza az Utalános cla.jtűrkémat. Azonban tévedés voAoa azt gondolni, hogy ez a rózsafajta rossz, kihsznáU, köves talajon is pompázik, elsőrangúan elkészített, trágyás, megmunkált földet követel.

— A virágokból párolható olaj meny nyírsége a szirmok színe szerint ősz iik meg. A piros és rózsaszínű damaszkuszi rózsa kevesebb virágot, de több olajat, a fehér damaszkuszi rózsaszirom több virágot és kevesebb olajat szolgáltat. Általános tapasztalat szerint két és fél kilogramm p ros sziromból' egy gramm, öt kilogramm fehér sziromból pedig ugyancsak egy gramm rózsaőllaj nyerhető.

Tuzson János fcáU helyéről, magyaráz, gesztikulál, majd feklap az Íróasztal széléről két kicsiny üveget és felénk tartva mutatja: — Ez az enyém, ez a bolgár. Nézze meg, szagolja meg, melyik különb a 'kettő közül?...

Nézzük és szagoljuk. Minden elfogultság nélkül nyilatkozunk, de 'tényleg az előbbi rózsaolaj viszi el a pálmát. Szebb, tisztább, fehérebb, átlátszóbb, mint bolgár testvére :a kasüvegben.

I árkülönbség is akad kettejük közöd; a magyar rózsa ól aj ilfiafai édesebb, áthai- tóíbb, a bolgáré fanyarabb, kesernyésebi>.

Ott hever előttünk az asztalon a rózsa lelke, bezárva, be palack ózva. — Vájjon hogyan jutott idáig? — Következő kérdésünk ennek szól...

— M:g a bolgárok az egész rózsát mi csak a szamokat pároljuk. Az előbb hangoztatott illatkülönbség ennek az e®járás- uiak köszönhető. A magház zöldes, keser* a vés alapanyaga ilftatáit a tiszta oá jutáik is átadja.

A rózsaolaj .mennyiségének emelésére, a szirmokat csaik a hajnali órákban, napfelkelte előtt szabad leszedni. Ekkor még

nem i ktlo/ik a rózsa, igy a drága olaj legesekéig (1)1.) részecskéje sem jnegv veszendőbe.

— V szedést kisgyerekek végzik, csak — ill a professzor elneveli magái: - rel teneles nehéz felkelteni őkel. Ibi már egy szer k kerülnek a szabad levegőre, gyorsan balad a szedés. Kötényekbe, kosarukba gyű fűk a rózsalevelet, gondosan vigyázva szirmok épségére.

— A szedést azonnal követi a hajnali ,

lepárlás. A rózsüszinnok h ilahnas lepárló iisllr kerülnek é.s ill várják lováb Im sorsukul. A szomszédos gő/ka/ánbau másfél almoszféi'u nyomás melleit gü/.i feji» s/liink és ■/' ráe resztjük a rózsái* vélek re. A gőz magával ragadja a rózsa o'ijil. u rózsavíz egy hütőkészülék Juüá ' ára I esapolóiHk s ugvnevez.ell ,.1’íórenci p i lel.nu' keresztül kerül a kiriá yba.

Minlán u róz.soolajat rendkívül ne- héz elválasztani u ró/sav-zlöl, ez a nyers pú Hint további lepár fisával érhető el \ menny iségesök kei lés kellő magva rá zására ecik annyit ke'l elmondanom, hogy az. eredeti, < Iső lepárlás után kapott negyven Jiter rózsavóiz-böl, a Gyógynövényki sérleti Állomás további lepárlása» során, végeredményben bárom liter tiszta rózsa olaj maradt. B. M.

Száz év alatt héi centiméterrel megnyúlt az emberi testalkat

A mai kor a gépek, számok, mérések kor.vaku. Mindern le ‘eher mérni. A szár lrtendiö gyermek fejlődési folyamatáról perutos mé-rcreénk, fényképeink vannak. I»' duiataink kilengéséi., embertársaink iránti vcnizatmiunikaW vagy gyűlöletünket lemérhetjük. Vérünk összetétele, mennyisége, gyomrunk űrtartalma, fejünk térfogata a modora technika és orvosiudomány előretöréséből, többé nem htok. S az ember, mim - a légelsőrendübb vizsgálati anyag, restben és 'élekben teljesen leplezetlenül áll a tudomány é- statisztika «zerszemü tükrében. Nincs titok többé. A lélek mélységeit állandóan irók aknázzák, vaskos csille-kötetekben tálalva az embereik dé gyarló- önmagunkat, hogy; inuk ilyenek vagytok, egyszerűek és nagyszerűek, a real rárokhu- zoít formaruhájában. A testet pedig éppen olyan lelki isme re rés hány ász'statisztiku tok merőlécek alá állították é> megái api rótták, hogy az átagos emberi magasság az. utóbbi száz év ala'íit 6—y cenitiméterrel nőtt.

A statisztika az ismeretszerzésnek az az. észlelésén alapuló módszere, amely az azonos körbe rarrozó dolgok, jelenségek számszerű adatait, számmal felmérhető tulajdonsága': t összegyűjti, hogy az igy nyert adatokat a tudomány, vagy a mindennapi élet embere összegezés után egybevethesse és az azokból adódó tudományos, vagy gyakorlati következményeket levonhassa.

A mérések, számitásoik egybevetése megtörtén! s az. átlagos 6—y centiméter különbözet elvitathatatlan a mai kor emberétől. A niai ember pedig öntudatlanul, 1 vagy öntudattal viszi magasabban) a vállait rs nem utolsó sorban az orrát. Hogy ez az. átlagos megnyúlás minek a következménye, pontosan nem lehet kideríteni, de ha figyelemmel kísérjük a mai ember életmódját, életformáját, szokásait, megállapíthatjuk, hogy külső következmények halasa, amelyek bizonyos mértékben befolyásolják az emberiség külalakját, ha nem is a csinosság, de amint látjuk, magasság rtkin-. etében.

A mai tejVtt testkultúra úgyszólván már a bölcsőben raópra szökkenti a gyermeket s vízben, futópályán, tornaszereken edzi, tej’ez.ti, nyújtja izmait, egyenesíti csontjait. A levegő, a szabadban való tartózkodás, gyaloglás mélyebb lélegzésre ösz>tö" keli az embc!'. — A dolgozó tüdő magadra feszíti a mellkast s az egyenes testtartás máris centiméterekkel többet mutat. Ezzel nem akarom megdön'-éni a statisztikusok lelkiismeretes számításait, azt mondván, hogy: ember, húzd ki magad és száz év magasság-grafikonját radírozzad ki a számtör't'éne'lembci. Nem is lehet. Mert kétségtelen tény, hogy jó tesnttartásu, ki- spcrroM, egészséges emberpárnak utódai is szépen, sőt szebben fejlődnek, mert szülői korán gondot fordítanak teMápolásukra.

Öriií-B az ember a hosszúságának?

A mai in-ő együtt sportol, tehát együtt magasodik a férfival1. (Ki tehet arról, ha felül is múlja az erősebb neme:!?) A kis kezek, 'lábak illúziója a múlté. Hiszen c^ak természetes, hogy a magassággal egyült jár a végtagok nagyobbodása. A lapossá:'- ku, kényelmes cipő olyan, mint a jó feleség. Eínézővé tesz. Több szabadságot ad a lábnak — mint a jó asszony a férjnek — s ezért természol bon fejlődik.

Most pedig nézzük csak, hogy a mai kor megnyúlt embere önibe, hogy 6—y centivel 'túlnőtte őseit?

Teniszlabda repül a kretâzotţ, vörös salak felett. A háló mögött ’közönséges termetű, barna, zömök fiatalember ugrál s hosiszu, lapos labdákat nyess a másiknak, aki magas, vékony, kissé lassú mozgású fiú. Jóidéig bosszurUtják egymást a vonalak között, végre a zöld létrán ülő biró megtöri! homlokát s rekedten mondja:

— 7:5 a második szert. Tiz perc múlva folytatjuk.

A játékosok s a bíró kézfognak. A hosszú fiú a zöld padira súlyod, mert 5 voit a vesztes s azonnal megmondja, hogy 186 cm- magas. Apja, anyja középtermc- tüek, ’semmi különöset nem érzett, mikor elhagyta a 17-er. 3 méter 25 emu anyagból készül a ruhája, cipője 46-os, kesztyűje 10-es, zoknija 12-es, gallérja 38-as, kaftapja 62-es, méJlbősége . . .

— Köszönöm, ewnyi elég . . , örül,

hogy ekkorára nőtt?

Izzadt homlokán végighuzza zsebken' dőjéű

— Na... szerelnék kisebb lenni tiz cenr tiveL Olyan hosszú a karom, hogy ha kinyúlom a labda, után, kissé hullámzik . . . naeg a lábam is, futás köabaia... azt. hiszem, lo-mha vagyok... még aztán a menyasszonyom ij4 cm- magas... — Lebarnult kezével int a klubház felé. Már jön is a pincér. Csinos, fekete, gömbölyüképü legény, valamivel alacsonyabb, mini a ieniszjáié1 kosi — Jó 'lenne, ha kisébb lennék — felelt a kérdésre —, tetszik tudni, a vendégek j általában halkan rendelnek, sokszor le kell hajolni.

Az ember és az asszx>ny magasága

Az egyik üveglprakat mögött rózsaszínű, gőzölgő, főtt karajdk fellett hatalmai szál, fényesképü ember áll: a hentes. Zsíros I jobbkezében féhnéler hosszú kést szőrit, amelyilknak hegye a husvágótönkbeni áll. Balkeze csipőjén pihen s szeme szeretettől hizilallja az amugyis zsiros falatokat. Igen nagy ember leher. M;ig méri a karajt, megkérdezem tőle:

— Nem mondaná meg, hány centi magas?... Régen láttam ilyen szép szál cm' bért..,

Oldal:, a pénztár körül, fojtott nevetés bujkál. A hentes megmozgatja lapos aricim paját', fejét kiissé felveti s öldaJt. lép. Fé!méter.nal kisebb Hd*. Lelépett a dobogóról.

— 164 centiméter vagyok, katona is voltam, pénztár... 3 5 lej — mondja méltóság* gal s a húst a pultra csapta. Szemben, ki* myitlt ogy ajtó, nagy, kövér, szőke asszony nyonMa be magát az üzletbe a lakás felől s még hallottam, amint mondta:

— Udvariasabb légy a kedves vevőkhöz,

János! ,

S a kirakatnak' fordulva, már újra ott állít szigorú szemekkel a nagy henxres — a dobogó®. Mellette állít az asszony- Éppen (egyforma magasak voltak. Toláfi jó is igy Egyik se nő a másik fejére.

A negyedik nagy embert autóbuszon láttam, amint éppen az aá&óbaresztfába

v’’rír .1 lejéi. K^pa”/ volt s zen.1 jtOnia«.t nőtt a fején a eluganj . I / i , s/.cgény, ~j ccmjmé'errcl nagyabbra nőit. S/á/ <v dóit h igy kimaga^lmt volna I)e átlagban nu gasabb ennyivel.

Egy szeplős, hosszú kamasz rugdalta a labdát, a láthatóan vele egykorú, d** jóvá kisebb lu’lball'igérctek felé. Kérdésemre mutatóujjá* orrához and!c s kissé behhe ye/.- le, száját nyitva felejtette h csak később feleli:

A legnagyobb voltam az ötödikben, niég a tanároknál is nagyobb, nem tudtam lógni a bordásfalon, mert a földig ért a lábam.

A labda gazdátlanul pihen, körülöttünk állt mindkét csapat, hallgatták a nagy

beszélőt.

— A mamám, meg a papám?!-.. Hát elég nagyok, de én még nagyobb vagyok

— dülieszreite ki a mellét —, az* mondja a mamám, hogy az ő papája volt ;lyen 'fagy, mint ón., de nekem mondhatja, mert. ugysem hiszem el, ctok vigasztalni akar

— a már legyintét*.

— Mérges, hogy ilyen maga*?

— Hát ki ne ie»i'ne mérges?! Ha valamelyik tanár dühösen» jöt't be az órára, mert valahol felbosszantották, rögtön rajiam akadt meg miitidenkirnek a szeme. Az egyik azt hitre, hogy én vagyok a legbu- lább az osztályban, mert a legnagyobb vagyok, a másik azt állította, hogy «íekem mindent kell ’tudnom, mert tulfejlett vagyok- Ferg gyere csak ide... ez az öcsém.,,

— fogta meg a karját azegyik válláig érő fiúnak — másfél évvel fiatalabb, mint én.

1 és mindig sir, hogy ő is ekkora akar lenni.

— Fejezzük be a meccset! — türelmetlenkedett valamelyik. A biró sípja fütyült s a játékosok a pályára futottak.

Már a leányok is lulmagasra nőnek?

A füvet frissre locsolták a hkkadt nap után, s az emberek fellélegezve szívták magúikba a hüs füszagot. Két magas leány megy ár az egyik utón, hivatalból igyekezhetnek hazafelé, talán túlóráztak, vagy halig van hivatalos órájuk. Kissé fáradt arcuak a melegről, ruhájuk egyszerű, aktatáskájukban biztosan- zorgős ü’zóraipapir ■simul össze, hogy betakarja a holnapi én' nivalór is. Beszélgetnek. Szembejön két fiatalember, néziík a (leányokat. Mikor melléjük érnek, megállnak, visszafordulnak.

— Jóképű leányok — mondja az egyik— Azok, csak kios-i* magasak.

— Buta vagy — mondja az első —, inr kább magasabb legyen egy nő, mint olyan kis cinege.

— Ugyan, hagyd el — indulnak tovább

—, még a kia;i is az ember fejére nő, hát az ilyen nagy. ;

Igen. Elmúlhatott száz év és elmúlhat még száz, am«3y kinyújtja újabb 6—7 centivel az emberek átlagos magassága*, azért az émbarek mégsem változnak. Meg* maradnak olyanoknak, mint voltak apáik, nagyapáik, nagyanyáik: örök elégedettnek, önmagukkal és másokkal, az élemel, a sariukkal. Ha magasra nőttek, kisebbek szeretnének lenni; ha kicsik, akkor Amerikába vágynak, a pénz, rekordok és csodák világába, ahol hat> hér alatt egyszmi ■ lábtöréssel, vagy innyisszanrásisail hat centi- 1 vei hoszabbra nyújtják az embert, mint ahogy százada, vagy öröklődök testalkata előírják. Hogy rosszabb, vagy jobb ez a magasságtöbblet', eldö®térni nem lehet. Inkább rosszabb. Mert mindig az a rosszabb, ami most van. Ami elmúlt, az szép volt, mert túl vagyunk rajda, ami — jön, az még szebb, móri olyan, sóikat várunk tőle; de ami van, az szánté kibírhatatlan. A kicsiség és a nagyság, ha egyszer középter- metbe olvadna, milyen szerencsétlen ék lennénk, hogy mindannyian egyformák vagyunk.

Ebben is mindannyian egyformák vagyunk. Ehhez igazán nem kell grafikon.

K. M.

Vendéglősök!

C ubrászdák!

Háziasszonyok

szalvéta !?**

az Ellenzék könyvosztályában, Cin), Piaţa Unirii. Vendéglőknek és cukrász* dáknak való negyedes fehér szalvéta ára: 1000 darab 45 lej, 500 darab 25 lej. Háztartásokba való egyszerű, fehér, cakkozott szélű 32X32 cm. nagyságú 60 darab 12 lej. Mintás szalvéták ízléses összeállításban csomagonként már 12 lejtől kezdve. Gyönyörű zsurszalvé* iák m darab 25 l«jér$,