Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-17 / 214. szám

M egymással siemben- aiio hadseregcu

i A fyancäa és némei hadseregek belső sze?veze4e

BUCUREŞTI, szeptember 16.

A „Le Moment“ című bucureştii lap részletes cikkben írja ilie az egymással szem* ben álló mámét és franca hadseregek s^er_ vezéréé Ebből a cikkből vesszük az a-Iabbi adatokat, amelyek hozzávetőleges képet ,nyújtóinak a 'két hatalmas küzdőfél szervez" kedésének bdső fölépítéséről. ^

Németországban a szárazföldik légi és tengeri hadseregek legfőbb parancsnoka Hitler vezér és kancellár. Ö egyesit' sz<-* mélyében' a legfőbb katonai és polgári ha" la Imát a németeknél érvényesülő tottailirá" j*iu5 elv értelmében. Közvetlenül alai a. van helyezve a néniéi hadsereg nagyvezerkara. mely „*o katonai erők legfelsőbb parancs" noksági“ nevét vi-seli. Ennek élén áll Kertel tábornok, akinek birodalmi miniszteri rangja van. Ő az, aki a hadsereg kü'lönbö" ző részei igazgatásainak egységét biztosítja.

A működő hadsereg legfőbb parancsnoka von Brauchirsch vezérezredes, akinek vezérkari főnöke Hal der tüzérségi tábor" nők. A német haditengerészeit legfőbb pa" ,'rancsnoka Ränder tengernagy, vezérkari főnöke Schmie wind 'ellentengernagy. A 'égi erőik legfelsőbb parancsnoka Göring mai"

A francia

Eranc'aországban >a hadsereg, a szárazföldi, légi és ’tengeri hadsereg (Legfőbb pa" ranc-snoka Gamei in tábornok, aki egyúttal ahlnöke a legfelsőbb haditanácsnak is, mely írek elnöki lisztét Daladier min'szler* elnök töhi be. G am elin, aki jelenleg 67 é'Vios, a világháborúban Joffre marsall vezérkari főnöke volt. 1931*000 nevezték ki Ja francia hadsereg vezérkari főnökévé. 1933-ben lelt a francia szárazföldi hadsereg 'főparancsnoka- MeíMte a francia tegfe'" ,6Őbb haditanácsban résztvesz a vjlághábc- I rúnák meg kér é'ő marsall ja, Petain és |Franchct cEEsperay. A legfeiüsőbb hadira- rrá'es i'öhb' tagjai Georges tábornok, vezér" kari főnök, Billőre 'tábornok, Paris voiR ka- ilonai parancsnoka, akit rövid idő előír ne* vez.tek ki egyik fronthadsereg élére, Protejat rábor.noik, Hering tábornok, Strassburg kaionai parancsnoka és rajtuk kívül Condé, Besson, Nogues, Colson, B'anchard, Hun:1- ziger, Garchery, Bührer és Réquin tábor" n okok. Ezek a tábornokok egy ui talii hatke* regcsoportok vezetői is.

A francia hadiitongerészex élén Darian tengernagy á'I- A földközí'r engen hajórajr

sail, akinek más elfoglaltságai esetén, a légi haderők tényleges vezetője, M'lch vezér" ezredes gyakorolja a parancs,noUágo'..

Közvetlenül a működő hadsereg Icgíei!- ső’bb parancsnoksága alatt áll a német hadsereg hat kerülőiti parancsnoka: i. Bei" din székhellyel von Bock vezérezredes, Frankfurt székhellyel von Witzleben gya* logság’i tábornok, Drezda székhellyel Bias* ’kowitz gyalogsági táborinnk, Lipcse székhellyel vom Reichenau tüzér'.ábornok. Bécs székhelyei List gyalogsági tábornak és Haninoweir székhelülyel von Kluge tüzér* ségi tábornok.

A katona' szolgá'at kötelező minden "é‘ merre. Háború idején minden német férf’ és nő egyaránt köteles a honvédelem szó * gá'latába áldani. A szolgálaHi idő, az aktiv és tartalékos szolgálat ideje beszámítva a iS. j évtől a 4r. évig .terjed- Háború idején 4S [ éven felüli korosztályok a „Landsturm“* * hoz tartoznak. A rendes katonai szolgál a* j ideje két év. Ezután .egész a 35. évig a ki* , szolgáit katonák a 'tartalékhoz és az úgy* • nevezett „Erzatzre3erve“*hez tartoznak- A ( 35. évdől a 4S- évig a „Landwehr“ keretei" j be tartozna^ a karonakörelesek.

hadsereg

Abrial tengernagy, az. atlamfióceánit Gén* soul tengernagy, a közeikeieri tengeri erő* kér Carpeniíii-er tengernagy, a szélsőkeleti •tengeri erőr Bigor tengernagy vezeti. A . francia légi haderő élén VuTémiin, tábor* .

n.ok áh, vezérkari főnöke Keller tábornok, j

A francia hadsereg nagy egységei fölo-V* j 'fásuk szerint hazai csapatokból, gyarmati j csapatokból, vagy a kétféle csapat egyesivé* sébő' tévődnieik össze. A gyarmati csaparok egy része már békében is Franciaországban tartózkodott. Nagyobb részük Algírban, Tuniszban, Marokkóban, a francia Egyen* li'tői Afrikában és o közel keleten állomási,* zik- A szébőke'clen, Indokínában és Anam* ban szintén jelentős számú francia gyár* mati csapatok vannak, melyeknek keretét francia tisztek és altisztek szolgáltatják. A rendes katonai szolgálat kétéves, amit há* rom évig a behívásra készen álló ugyneve* zeit „ditsponibiSite“ követ. Az cl o osztályú j tartalék ideje 16 év, 3 másodikosztályuc S i év. A francia hadsereg ereje fő'eg kitünően I képzett tisztikarában, és tartalékos koroaz* | íályainak ugyancsak jó katonai képzetté* gében kereshető.

fi. A harcoló állomoh tengeri haderefe

Ä modern (enger! háborúról, a tengeralattjárók és hadihajók fontosságáról közöl érdekes cikket a Tribuna

Rendkívül érdekes cikket közöli a „Tribuna“ a jelenlegi európai háborúban résztvevő államok 'tengeri haderejére'- A cikket Gavnl Pop irta s azt 'teljes égé" szében alább közöljük- A világháború megtanított: arra — jelen* ; teile ki egy német tábornok néhány hónappal a lengyel—német háború k“törése élőn 1—, hogy kijavítsuk azokat a taktikai hiba" ,ka't, amelyeket már nem fogunk tudni ki* javítani egy jövő háborúban.

Csakugyan, a világháború alatt Német* ország egy 't'engera'a'Hi-járókkal vívott' har" cot vá’Tr, veszélyeztetve ezáltal az ekemé" ■ges haderők minden vizen közlekedő hadihajóig A rengcralat'.íljárók egy részéi* arra :használták fel, hogy megvédjék velük Né* merország partjait, a tenger,ii bázisokat és kikötőket s megtörjék vele az dlilenféWk azt’ a törekvéséi', amely ’lelje« tengeri töm* bőt akart alkotná ellene. De Németország nem rendelkezett oly nagyszámú tenger* a'atrjáróval, hogy megakadályozhatta volna angol és francia tengeralattjárók síké* tes behatolását ai Dardanellákba, Márvány tengerbe cs a Boszporuszba és megtörjék ezáltal a blokádot' $ eösülyesztebrek néhány török hajót, amelynek védő feladatuk volt.

Németország 'tengeralattjáróinak köszön* heti, hogy megtorpedózhatott néhány igen fontos ellenséges Tengeri egységet, már a háború 'legelején. Anglia és Franciaország csak 'tökéletlenül voltak '^készülve az ilyen ‘támadásikra. A tengeri u'iak majdnem teljesen zárva vohak a kereskedelmi hajók számára, amelyeknek nem volt védelmi fel* szerc'ésük és nem kísérhették őket a hadii hajók, amelyek 'kevés számuknál fogva harccaJÍ voltak kizárólag elfoglalva. A világháború első hónapjaiban az alngol és francia kereskedelmi gőzösök 25 százalékár süly észt ették el a német tengeralattjárók s ezek közül nem egy páncélom hajó yoílt.

A TENGERALATTJÁRÓ SZEREPE A MODERN HÁBORÚBAN

A tengeralattjáró szerepével foglalkozva, a modern tengeri háborúban Balanes- cu vice'admirális, a román tengeri haderő volt parancsnoka a következőket írja:

A tengeralattjáró nagyszerű harcieszköz, féreg felderítő szempontból, amelynek föfegyvere a torpedó.

A tengeralattjárónak, mint áknarakó* nak van naigy értéke. A partokat is lehet kisebb mértékben bombázni róluk. Kis országok számára különösen értékes eszközt jelent, ami a partok megvédését illeti. Mert jUeniélük megengedi » nagy páncélos hajóknak, hogy mélyre hatoljanak a vízbe és biztonságuk növekedjék.

Az ellenséges tengeri haderőknek távoltartása a partoktól megnövelik a hadihajók gyors és eredményes akcióképességét.

A tengerailai'tjárók elszigetelt akciói azonban jóval hatástalanabbak, ha nincs összekötve más fegyvernemek munkájával. íme, mi ezzel kapcsolatban néhány kiváló külföldi katonai szakértő véleménye:

Michelem admirális a .Tengeralatti há* * boru'‘ című müvében irja: Senki sem

kétéfl'kedhehk ma abban, hogy a tenger- ■aliaitl járók haszontalanok lettek volna számunkra, ha nem lelt volna erős hadihajó-egységünk.

Cos'tex admirális írja:

A ten gera alt járó nem dominálja a vizeket- A tengeralattjáró nem múlja felül a többi, tengeren működő hadieszközt, csak teljessé teszi. Szüksége vám a1 felszínen mozgó floto; közreműködésére, mert ez a flotta a legfontosabb s így a tengeralattjáró nem töltheti be a tenger felszínén dolgozó flotta misszióját.

A TENGER ALATT TÁRÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE A FLOTTÁVAL A fenti szakvélemények szerint és sok más számos v’-'-emény szerint ai tenger' alai tjáró' nem tölthet be önálló feladatot más ha jók segítsége né kid, épp ugv, mint az aknavető hajók nélkül, amelyeknek fedezni kell a tengeralattjárók útját. Liléikül, egy tengeri harc során a. tengeralattjáró ki van téve az e sülyes/.tés nelc, vagy a harcból kivethetik őket, mivel fakók könnyen sebezhetők.

Magától értetődik iehát, hogy a tengeralattjárók munkáját a cirkálók kell védjék és fedezzék, épp úgy. ahogy a cirkálókat a nagy páncéloshajók védik és fedezik.

íme, így alkot a tengeralattjáró láncszemet egy harci módszerben, mivel elhatárolt akció számára kalandos vállakózás lenne.

Rl {piluitolnmh tengeri hadereje

Mivel az a vélemény alakult ki, hogy a ielen'egi háborúban a tengeri haderőknek fontos, talán döntő szerepe lesz, alább k'Vünk egy álfogó statisztikát a nagy- b'i'olniak tengeri haderejéről, Alexander Eredt, n német tengeri haderő nyuga'lma- etti főparancsnoka 1939 ben megjelent „Wevers Taschenbuch der Kriegsflotten“

ei mű in ü vélx'ík

ANGLIA A TENGEREK URA

\ német szerző Angliát, mint a tengerek urát ismeri el- Véleményét az ailáb- b i a k 1)a n i á m a sz tja aíá:

Xagvbritanniia 499 hajóból állló had'i- f otlávaí rendelkezik, minden kategóriában. összesen egymillió 290.000 tonna űrtartalommal. 107 régi hajója van, amelyeknek anyaga kitűnőm felhasználható és (> pillanatban 107 uj hajó készül1 gyáraiban 014 ezer tonna űrtartalommal- A különböző egvsécrok igy oszlanak meg: lő osMta.hn jó 4 74 ezer tonna űrtartalommal és hét készü'ő csatahajó ?öő tver tonna űrtartalommal.

7 repirőgépbázisnak alkalmas hajó 138 ezer tonnával. 5 ugyanilyen készülő hajó I 1 f> rvr tonnával.

tf> nehéz cirkáló 146 ezer tonnával, 24 konnvíi cirka o 183 ezer tonnával és 22 készük) könnyű cirkáló 156 ezer tonnával.

j 102 könnyű hadihajó 149 ezer tonna*

1 vak Ebben a kategóriában Anglia 73 régi és 24 készülőben lévő hajóval rendelkezik.

Végül 76 tengeralattjáró 64 ezer tonnával. tiz régi és tiz készülő tengeralattjáró 18 ezer tonna űrtartalommal.

FRANCIAORSZÁG TENGERI HADEREJE

A világ nagyhatalmai között Francia- ország tengeri haderő tekintetében a negyedik helyet foglalja el, míg Európában a második helyet.

Statisztikája a következő:

Csatahajók: 7 darab, összesen 264 ezer tonnával, négy van készülőben 140 ezer tonnával.

Repü'őbázisnak alkalmas hajó 1 darab 22 ezer tonnával, kettő van készülőbenNehéz cirkálók: 7. 70 ezer tonnával. .

Könnjbi cirkálók: 12, 85 ezer tonnává', ölöt készítenek 24 ezer tonnával.

Könnyű hadihajók: 71. 121 ezer tonnává1, 16 van készülőben 26 ezer tonnával.

Tengeralattjárók: 76, 74 ezer tonnával. 22 készül 19 ezer tonnával. (Oroszország szerint, amely állam első helyet foglal el a tengeralattjárók birtokosai között, Franciaország itt a második).

A fin midii* Birodalom tengeri Hadereje

A világ országai között Németország a

VI. helyet fogUIja el. Európában pedig n negyediket, Anglia, Franciaország és Itália után.

Németországnak öt csatahajója van 82 ezer tonna űrtartalommal és kettő van gyártás alatt 70 ezer tonnával.

RepiilögépszáUitó hajó kettő van készülőben.

Nehéz cTkáV) 3 van gyártás alatt.

Könnyű cirkáló: 6, 35 ezer tonnával, 2 készülőben tízezer tonnával.

Könnyű hadihajó: 37. 43 ezer tonnával. 29 van készülőben 30 ezer tonnává1Tengeralattjáró: 43, 16 ezer tonnával!, 22 készül 11 ezer tonnával.

A HÁROM HADVISELŐ FÉL ÖSSZES TENGERI HADEREJE

Anglia: 429 hadihajó minden kategó- r ában, összesen egymillió 295 ezer tonnával. 107 régi hajó 201 ezer tonnával és 107 készülő hajó 614 ezer tonnával! (ez 1940-ben lesz kész), összesen 643 hadihajó 2 nxibió 110 ezer tonnái űrtartalommal.

j Franciaország: 187 hadihajó minden i kategóriában, 980 ezer tonna űrtartalommal, 240 kiöregedett hajó 270 ezer tonnával, 77 hajó készül 413 ezer tonnával, összesen tehát: 504 hadihajó egymillió 663 ezer tonnával.

Németország: 117 hadihajó minden kategóriáiban, 191 ezer tonnával. 67 készülőben lévő hajó 194 ezer tonnává1, összesen 184 hadihajó 285 ezer tonna űrtartalommal.

Információs célból közöljük Olaszország tengeri haderejét is, habár ez az állaim nem vesz részt a háborúban:

Olaszországnak négy uj és egy régi csatahajója van, 7 nehéz cirkálója, 13 uj, könnyű cirkálója, 2 régi és 17 készülő könnyű cirkálója, 101 uj és 43 régi hadihajója. 90 uj, 6 régi és 21 most készülő tengeralattjárója, összesen 37 7 hadihajója. 709 ezer tonna űrtartalommal.

A jövő mutatja majd meg, hegy ugyanilyen lesz-e a tengeri erők egyen su- Iva a mostani háborúban, mimt amely Alexander Bredt könyvében áll — fejezi be cikkét a .Tribuna“. (—).

LUBLIN MADÁRTÁVLATBÓL A régi lengyel várost, az utóbbi időben sokat emlegették. A Varsóból elmenekült lengve! kormány először Lublinban helyezkedett eIA