Ellenzék, 1939. szeptember (60. évfolyam, 200-225. szám)

1939-09-17 / 214. szám

M egymással siemben- aiio hadseregcu i A fyancäa és némei hadseregek belső sze?veze4e BUCUREŞTI, szeptember 16. A „Le Moment“ című bucureştii lap részletes cikkben írja ilie az egymással szem* ben álló mámét és franca hadseregek s^er_ vezéréé Ebből a cikkből vesszük az a-Iabbi adatokat, amelyek hozzávetőleges képet ,nyújtóinak a 'két hatalmas küzdőfél szervez" kedésének bdső fölépítéséről. ^ Németországban a szárazföldik légi és tengeri hadseregek legfőbb parancsnoka Hitler vezér és kancellár. Ö egyesit' sz<-* mélyében' a legfőbb katonai és polgári ha" la Imát a németeknél érvényesülő tottailirá" j*iu5 elv értelmében. Közvetlenül alai a. van helyezve a néniéi hadsereg nagyvezerkara. mely „*o katonai erők legfelsőbb parancs" noksági“ nevét vi-seli. Ennek élén áll Kertel tábornok, akinek birodalmi miniszteri rangja van. Ő az, aki a hadsereg kü'lönbö" ző részei igazgatásainak egységét biztosítja. A működő hadsereg legfőbb parancsno­ka von Brauchirsch vezérezredes, akinek vezérkari főnöke Hal der tüzérségi tábor" nők. A német haditengerészeit legfőbb pa" ,'rancsnoka Ränder tengernagy, vezérkari főnöke Schmie wind 'ellentengernagy. A 'égi erőik legfelsőbb parancsnoka Göring mai" A francia Eranc'aországban >a hadsereg, a száraz­földi, légi és ’tengeri hadsereg (Legfőbb pa" ranc-snoka Gamei in tábornok, aki egyúttal ahlnöke a legfelsőbb haditanácsnak is, mely írek elnöki lisztét Daladier min'szler* elnök töhi be. G am elin, aki jelenleg 67 é'Vios, a világháborúban Joffre marsall ve­zérkari főnöke volt. 1931*000 nevezték ki Ja francia hadsereg vezérkari főnökévé. 1933-ben lelt a francia szárazföldi hadsereg 'főparancsnoka- MeíMte a francia tegfe'" ,6Őbb haditanácsban résztvesz a vjlághábc- I rúnák meg kér é'ő marsall ja, Petain és |Franchct cEEsperay. A legfeiüsőbb hadira- rrá'es i'öhb' tagjai Georges tábornok, vezér" kari főnök, Billőre 'tábornok, Paris voiR ka- ilonai parancsnoka, akit rövid idő előír ne* vez.tek ki egyik fronthadsereg élére, Prote­jat rábor.noik, Hering tábornok, Strassburg kaionai parancsnoka és rajtuk kívül Condé, Besson, Nogues, Colson, B'anchard, Hun:1- ziger, Garchery, Bührer és Réquin tábor" n okok. Ezek a tábornokok egy ui talii hatke* regcsoportok vezetői is. A francia hadiitongerészex élén Darian tengernagy á'I- A földközí'r engen hajórajr sail, akinek más elfoglaltságai esetén, a légi haderők tényleges vezetője, M'lch vezér" ezredes gyakorolja a parancs,noUágo'.. Közvetlenül a működő hadsereg Icgíei!- ső’bb parancsnoksága alatt áll a német hadsereg hat kerülőiti parancsnoka: i. Bei" din székhellyel von Bock vezérezredes, Frankfurt székhellyel von Witzleben gya* logság’i tábornok, Drezda székhellyel Bias* ’kowitz gyalogsági táborinnk, Lipcse szék­hellyel vom Reichenau tüzér'.ábornok. Bécs székhelyei List gyalogsági tábornak és Haninoweir székhelülyel von Kluge tüzér* ségi tábornok. A katona' szolgá'at kötelező minden "é‘ merre. Háború idején minden német férf’ és nő egyaránt köteles a honvédelem szó * gá'latába áldani. A szolgálaHi idő, az aktiv és tartalékos szolgálat ideje beszámítva a iS. j évtől a 4r. évig .terjed- Háború idején 4S [ éven felüli korosztályok a „Landsturm“* * hoz tartoznak. A rendes katonai szolgál a* j ideje két év. Ezután .egész a 35. évig a ki* , szolgáit katonák a 'tartalékhoz és az úgy* • nevezett „Erzatzre3erve“*hez tartoznak- A ( 35. évdől a 4S- évig a „Landwehr“ keretei" j be tartozna^ a karonakörelesek. hadsereg Abrial tengernagy, az. atlamfióceánit Gén* soul tengernagy, a közeikeieri tengeri erő* kér Carpeniíii-er tengernagy, a szélsőkeleti •tengeri erőr Bigor tengernagy vezeti. A . francia légi haderő élén VuTémiin, tábor* . n.ok áh, vezérkari főnöke Keller tábornok, j A francia hadsereg nagy egységei fölo-V* j 'fásuk szerint hazai csapatokból, gyarmati j csapatokból, vagy a kétféle csapat egyesivé* sébő' tévődnieik össze. A gyarmati csaparok egy része már békében is Franciaországban tartózkodott. Nagyobb részük Algírban, Tuniszban, Marokkóban, a francia Egyen* li'tői Afrikában és o közel keleten állomási,* zik- A szébőke'clen, Indokínában és Anam* ban szintén jelentős számú francia gyár* mati csapatok vannak, melyeknek keretét francia tisztek és altisztek szolgáltatják. A rendes katonai szolgálat kétéves, amit há* rom évig a behívásra készen álló ugyneve* zeit „ditsponibiSite“ követ. Az cl o osztályú j tartalék ideje 16 év, 3 másodikosztályuc S i év. A francia hadsereg ereje fő'eg kitünően I képzett tisztikarában, és tartalékos koroaz* | íályainak ugyancsak jó katonai képzetté* gében kereshető. fi. A harcoló állomoh tengeri haderefe Ä modern (enger! háborúról, a tengeralattjárók és hadi­hajók fontosságáról közöl érdekes cikket a Tribuna Rendkívül érdekes cikket közöli a „Tribuna“ a jelenlegi európai háborúban résztvevő államok 'tengeri haderejére'- A cikket Gavnl Pop irta s azt 'teljes égé" szében alább közöljük- A világháború megtanított: arra — jelen* ; teile ki egy német tábornok néhány hónap­pal a lengyel—német háború k“törése élőn 1—, hogy kijavítsuk azokat a taktikai hiba" ,ka't, amelyeket már nem fogunk tudni ki* javítani egy jövő háborúban. Csakugyan, a világháború alatt Német* ország egy 't'engera'a'Hi-járókkal vívott' har" cot vá’Tr, veszélyeztetve ezáltal az ekemé" ■ges haderők minden vizen közlekedő hadi­hajóig A rengcralat'.íljárók egy részéi* arra :használták fel, hogy megvédjék velük Né* merország partjait, a tenger,ii bázisokat és kikötőket s megtörjék vele az dlilenféWk azt’ a törekvéséi', amely ’lelje« tengeri töm* bőt akart alkotná ellene. De Németország nem rendelkezett oly nagyszámú tenger* a'atrjáróval, hogy megakadályozhatta vol­na angol és francia tengeralattjárók síké* tes behatolását ai Dardanellákba, Márvány tengerbe cs a Boszporuszba és megtörjék ezáltal a blokádot' $ eösülyesztebrek néhány török hajót, amelynek védő feladatuk volt. Németország 'tengeralattjáróinak köszön* heti, hogy megtorpedózhatott néhány igen fontos ellenséges Tengeri egységet, már a háború 'legelején. Anglia és Franciaország csak 'tökéletlenül voltak '^készülve az ilyen ‘támadásikra. A tengeri u'iak majdnem tel­jesen zárva vohak a kereskedelmi hajók számára, amelyeknek nem volt védelmi fel* szerc'ésük és nem kísérhették őket a hadi­i hajók, amelyek 'kevés számuknál fogva harccaJÍ voltak kizárólag elfoglalva. A vi­lágháború első hónapjaiban az alngol és francia kereskedelmi gőzösök 25 százalékár süly észt ették el a német tengeralattjárók s ezek közül nem egy páncélom hajó yoílt. A TENGERALATTJÁRÓ SZEREPE A MODERN HÁBORÚBAN A tengeralattjáró szerepével foglalkoz­va, a modern tengeri háborúban Balanes- cu vice'admirális, a román tengeri had­erő volt parancsnoka a következőket írja: A tengeralattjáró nagyszerű harciesz­köz, féreg felderítő szempontból, amely­nek föfegyvere a torpedó. A tengeralattjárónak, mint áknarakó* nak van naigy értéke. A partokat is lehet kisebb mértékben bombázni róluk. Kis országok számára különösen értékes esz­közt jelent, ami a partok megvédését il­leti. Mert jUeniélük megengedi » nagy páncélos hajóknak, hogy mélyre hatol­janak a vízbe és biztonságuk növekedjék. Az ellenséges tengeri haderőknek tá­voltartása a partoktól megnövelik a hadi­hajók gyors és eredményes akcióképes­ségét. A tengerailai'tjárók elszigetelt akciói azonban jóval hatástalanabbak, ha nincs összekötve más fegyvernemek munká­jával. íme, mi ezzel kapcsolatban néhány kiváló külföldi katonai szakértő vélemé­nye: Michelem admirális a .Tengeralatti há* * boru'‘ című müvében irja: Senki sem kétéfl'kedhehk ma abban, hogy a tenger- ■aliaitl járók haszontalanok lettek volna számunkra, ha nem lelt volna erős hadi­hajó-egységünk. Cos'tex admirális írja: A ten gera alt járó nem dominálja a vi­zeket- A tengeralattjáró nem múlja felül a többi, tengeren működő hadieszközt, csak teljessé teszi. Szüksége vám a1 felszí­nen mozgó floto; közreműködésére, mert ez a flotta a legfontosabb s így a tenger­alattjáró nem töltheti be a tenger felszí­nén dolgozó flotta misszióját. A TENGER ALATT TÁRÓ EGYÜTT­MŰKÖDÉSE A FLOTTÁVAL A fenti szakvélemények szerint és sok más számos v’-'-emény szerint ai tenger­' alai tjáró' nem tölthet be önálló feladatot más ha jók segítsége né kid, épp ugv, mint az aknavető hajók nélkül, amelyek­nek fedezni kell a tengeralattjárók út­ját. Liléikül, egy tengeri harc során a. ten­geralattjáró ki van téve az e sülyes/.tés nelc, vagy a harcból kivethetik őket, mi­vel fakók könnyen sebezhetők. Magától értetődik iehát, hogy a ten­geralattjárók munkáját a cirkálók kell védjék és fedezzék, épp úgy. ahogy a cirkálókat a nagy páncéloshajók védik és fedezik. íme, így alkot a tengeralattjáró láncsze­met egy harci módszerben, mivel elha­tárolt akció számára kalandos vállakó­zás lenne. Rl {piluitolnmh tengeri hadereje Mivel az a vélemény alakult ki, hogy a ielen'egi háborúban a tengeri haderők­nek fontos, talán döntő szerepe lesz, alább k'Vünk egy álfogó statisztikát a nagy- b'i'olniak tengeri haderejéről, Alexander Eredt, n német tengeri haderő nyuga'lma- etti főparancsnoka 1939 ben megjelent „Wevers Taschenbuch der Kriegsflotten“ ei mű in ü vélx'ík ANGLIA A TENGEREK URA \ német szerző Angliát, mint a ten­gerek urát ismeri el- Véleményét az ailáb- b i a k 1)a n i á m a sz tja aíá: Xagvbritanniia 499 hajóból állló had'i- f otlávaí rendelkezik, minden kategóriá­ban. összesen egymillió 290.000 tonna űrtartalommal. 107 régi hajója van, amelyeknek anyaga kitűnőm felhasznál­ható és (> pillanatban 107 uj hajó készül1 gyáraiban 014 ezer tonna űrtartalommal- A különböző egvsécrok igy oszlanak meg: lő osMta.hn jó 4 74 ezer tonna űr­tartalommal és hét készü'ő csatahajó ?öő tver tonna űrtartalommal. 7 repirőgépbázisnak alkalmas hajó 138 ezer tonnával. 5 ugyanilyen készülő hajó I 1 f> rvr tonnával. tf> nehéz cirkáló 146 ezer tonnával, 24 konnvíi cirka o 183 ezer tonnával és 22 készük) könnyű cirkáló 156 ezer tonnával. j 102 könnyű hadihajó 149 ezer tonna* 1 vak Ebben a kategóriában Anglia 73 régi és 24 készülőben lévő hajóval ren­delkezik. Végül 76 tengeralattjáró 64 ezer ton­nával. tiz régi és tiz készülő tengeralatt­járó 18 ezer tonna űrtartalommal. FRANCIAORSZÁG TENGERI HADEREJE A világ nagyhatalmai között Francia- ország tengeri haderő tekintetében a ne­gyedik helyet foglalja el, míg Európában a második helyet. Statisztikája a következő: Csatahajók: 7 darab, összesen 264 ezer tonnával, négy van készülőben 140 ezer tonnával. Repü'őbázisnak alkalmas hajó 1 darab 22 ezer tonnával, kettő van készülőben­Nehéz cirkálók: 7. 70 ezer tonnával. . Könnjbi cirkálók: 12, 85 ezer tonnává', ölöt készítenek 24 ezer tonnával. Könnyű hadihajók: 71. 121 ezer tonná­vá1, 16 van készülőben 26 ezer tonnával. Tengeralattjárók: 76, 74 ezer tonná­val. 22 készül 19 ezer tonnával. (Orosz­ország szerint, amely állam első helyet foglal el a tengeralattjárók birtokosai között, Franciaország itt a második). A fin midii* Birodalom tengeri Hadereje A világ országai között Németország a VI. helyet fogUIja el. Európában pedig n negyediket, Anglia, Franciaország és Itália után. Németországnak öt csatahajója van 82 ezer tonna űrtartalommal és kettő van gyártás alatt 70 ezer tonnával. RepiilögépszáUitó hajó kettő van ké­szülőben. Nehéz cTkáV) 3 van gyártás alatt. Könnyű cirkáló: 6, 35 ezer tonnával, 2 készülőben tízezer tonnával. Könnyű hadihajó: 37. 43 ezer tonná­val. 29 van készülőben 30 ezer tonnává1­Tengeralattjáró: 43, 16 ezer tonnával!, 22 készül 11 ezer tonnával. A HÁROM HADVISELŐ FÉL ÖSSZES TENGERI HADEREJE Anglia: 429 hadihajó minden kategó- r ában, összesen egymillió 295 ezer ton­nával. 107 régi hajó 201 ezer tonnával és 107 készülő hajó 614 ezer tonnával! (ez 1940-ben lesz kész), összesen 643 hadi­hajó 2 nxibió 110 ezer tonnái űrtartalom­mal. j Franciaország: 187 hadihajó minden i kategóriában, 980 ezer tonna űrtartalom­mal, 240 kiöregedett hajó 270 ezer ton­nával, 77 hajó készül 413 ezer tonnával, összesen tehát: 504 hadihajó egymillió 663 ezer tonnával. Németország: 117 hadihajó minden kategóriáiban, 191 ezer tonnával. 67 ké­szülőben lévő hajó 194 ezer tonnává1, összesen 184 hadihajó 285 ezer tonna űrtartalommal. Információs célból közöljük Olaszor­szág tengeri haderejét is, habár ez az ál­laim nem vesz részt a háborúban: Olaszországnak négy uj és egy régi csatahajója van, 7 nehéz cirkálója, 13 uj, könnyű cirkálója, 2 régi és 17 készü­lő könnyű cirkálója, 101 uj és 43 régi hadihajója. 90 uj, 6 régi és 21 most ké­szülő tengeralattjárója, összesen 37 7 ha­dihajója. 709 ezer tonna űrtartalommal. A jövő mutatja majd meg, hegy ugyanilyen lesz-e a tengeri erők egyen su- Iva a mostani háborúban, mimt amely Alexander Bredt könyvében áll — fejezi be cikkét a .Tribuna“. (—). LUBLIN MADÁRTÁVLATBÓL A régi lengyel várost, az utóbbi időben sokat emlegették. A Varsóból elme­nekült lengve! kormány először Lublinban helyezkedett eIA

Next

/
Thumbnails
Contents