Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-02 / 174. szám
ám 3 iss Sí.erkesztóség és kiadóhivatal: Cluj Cde» hlodldr 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str, I, G, Dúc* No. 8 Fiókkiadóhivatal '■* j •; 3 n y v ö sz? 11 y; P. Unirii 9 Telefon Í199 alapította barira Miklós Felelős szerkesztő és igazgató t DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS tt, t. Törvényszéki lijsfcromreEisi szám: 39. (Do»v 8iil 1938. Trb. Cluj.) Eiőfizerési áraik: havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 lei. LX ÉVFOLYAM, 3 7 4. SZÁM. S Z E R D A CLUJ, 1 939 AUGUSZTUS 2. BiifliH«! Ciiaiiicrlaiii nagu beszéde a külpolitikái helyzetről--------- ii -------------------------------Részletes ielviíágosiíásokai adott az alsóháznak a külpolitika minden kérdéséfői a nagyszabású expozé. «* Eden helyeselte felszólalás áh mi a kormány politikáját A napok óta beharangozott Cham* J berlaimbeszéd tegnap délután elhang* j zott az alsóház ülésén és teljes vilá= j gosságot öntött a mai helyzetre. Rö* videii igy foglalhatjuk Össze a megá!= í lapitásOkat: Az angol békearcvonal ki* * építése kedvezően halad előre és a j tengelyhatalmak a diplomáciai fegy- I verkezési és pénzügyi erőfeszítésekkel I szemben a várakozás és a titokzatos* j ság állapotába helyezkednek. A béke j egyelőre — a derülátók számítása sze* j rint az egész év folyamára — meg* , mentettnek tekinthető. Mind a két féi j azonban a hadi előkészületeket gőzerő- j Vél folytatja. Az angol alsóház külügyi ■ vitája nagyon tanulságos volt. Sin= j 'claiir és Dalton indították meg a mun= ! káspárt és a liberális ellenzék részé* j ről a meglehetősen „szívélyes“ roha- \ mot Chamberlain ellen, elválasztva tő* ! le erély és határozottság dolgában Ha= ■ lifax külügyminisztert. Az ellenzék \ álláspontja aZ, hogy hamarosan, a [ moszkvai és tokiói tárgyalások befe* \ j ezé sével, olyan iégkörtl kell teremteni, ! amelyben lehetséges lesz Hitlerrel és ! Mussolinivel megállapodni a nemzetközi gazdaság békéjéről, főleg a nyersanyag elosztásáról s aztán ennek eredményeként a fegyverkezés korlátozásáról. Chamberlain beszédének lénye* ge, hogy nincs ellentét az angol kormány tagjai közt s kár szolgálatot tenni az ellenfélnek, amikor a miniszter- elnököt és külügyminisztert szembeállítják. Összefoglalta a március óta történt dolgokat: pontosan megállapította, mely államok és minő garanciát kaptak. A moszkvai tárgyalások dolgában nem engedi vitábarántását, minthogy ezek a tárgyalások még távolról sem döntőjellegüek és főleg közvetett támadás kérdésében még erős az ellentét. Azonban tagadhatatlan, hogy a Szovjet kívánságára most már megindulnak a katonai tárgyalások is, ezért a francia és angol missziók hamarosan utrakelnek. Az angol küldöttséget Sir Reginaid Drax admirális, Sir \ Charles Burlett repülőtábornok és Jón Harwood gyalogsági tábornok vezeti. A tokiói tárgyalásokról megjegyezte, hogy ezek folytatódnak és pedig Ang; Hátiak megfelelő irányban. Alaptalan, ! hogy Anglia engedményeket tett volna Japánnak és elismerte volna hadviselő jogát. Bámulatosan őszinte volt ez a részletes beszéd a lengyel kölcsön kérdésében is, amelyről kijelentette, hogy távolról sem kész, mert Lengyelország aranyban kéri a hitelt és ezt tetszés szerinti országokban szeretné elkölteni. Hasonlöképen őszintén megmondta, hogy a Japánnal kötött kereskedelmi szerződést még nem mondhatja fel az Unió példájára, mert ezt a kérdést a domíniumokkal meg kell beszélni. A vita folyamán Eden beszéde emelkedett ki. aki helyeselte a kormány politiká- i [ ját a békearcvonal tekintetében s de- j í riilátó kijelentést tett, csak épp gyor- | j r.’tiini kívánja a függőben levő tárgya- | j lásokat. A vita folyamán szó esett j ! arról is, hogy az egyiptomi király an- j karai látogatása során megállapodtak, hogy Anglia Szuezben katonai főpa- , rancsnokságot állít fel, amely Török- ; ország, Irak, Palesztina és Szíria ka- v tonai parancsnokságaival szoros érint- ■ kezést fog ápolni. léillpüifiiíii üli íz angol alsóházbon LONDON, augusztus 1. (Rador.) Az angol alsóházban tegnap széleskörű vita folyt le a londoni kormány külpolitikai irányelveiről. A vita folyamán Sinclair liberális képviselő leszögezte, hogy a vitának nem szabad politikai jellegűnek lenni, hanem csak | arra kell kiterjednie, hogy a kormány j ,vezeíőférfiai minél szabatosabb felvi- j Jágosiíásokat adjanak a kormány kiil- j (politikai álláspontjáról. —* Engedjék meg nekem — mondotta j a képviselő annak megállapítását, hogy j. j Chamberlain miniszterelnök „a béke emberekevésbé tud ellentállani a békebontó törekvéseknek. i A kormánynak — folytatta — már régebben tájékoztatnia kellett volna a í közvéleményt a folyamatban lévő an- jgol—orosz tárgyalásokról, mert ezek a (tárgyalások nem voltak titkosak. Minidig az volt a meggyőződésem, hogy ezek a tárgyalások a Szovjettel meg* egyezésre vezetnek. Égy ilyen meg- egyezés a közös érdekek alapján na- gyón is lehetséges. Sztálinnak, a Szovjetunió államfőjének és a szovjet több vezetőpolitikusának nyilatkozataiból azt a meggyőződést vontam le, hogy a megegyezés az orosz nép szempont* jából is feltétlenül szükséges. Mi is segíteni akarunk az orosz népen és ezért ki kell küszöböljünk minden ;<gyanakvrst és baráti összeköttetést kell teremteni Oroszországgal. Minden barátságos összeköttetésnek első alapelve kell legyen a kölcsönös tisztelet. Ezért kell megértessük mindenkivel, hogy Oroszországot meg keli be~ csüfni. j Ebben a kritikus pillanatban, amikor a megbeszélések uj útra terelődtek, rendíthetetlen a reményem, hogy a megbeszélések eredményre is vezetnek. A gyors megegyezés érdekében olyan politikust keli küldenünk Moszkvába, akinek nagy az értéke. Éppen ezért, melegen üdvözöljük valamennyien Chamherlainnak azt a nyilatkozatát, amelyben közölte, hogy a Moszkvába küldendő katonai bizottság élére Drax tengernagyot nevezte ki, aki határozott ember és aki méJtóképen fogja érdekeinket képviselni. i — Nincs senkinek kétsége aziránt — folytatta beszédét Sinclair — hogy azok a kötelezettségek, amelyeket Anglia Lengyelországgal szemben magára vállalt, komolyak. A kérdés az, hogy hol fog kezdődni a Lengyelország elleni erőszakoskodás és hol fog meg- állani. Felteszik a kérdést, mi az álláspontja az angol kormánynak a dan- zigí erőszakoskodásokkal kapcsolatban. „EBBEN AZ ÉVBEN NEM LESZ HÁBORÚ“ Ezután Dalton munkáspárti képviselő beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a három- hatalmi egyezmény megkötése és a megegyezésben résztvevő államok szárazföldi, tengerészeti és légi haderejének együteműi ködésére vonatkozó megállapítása után I meg lehet győződve a világ arról, hogy j ebben az évben nem lesz háború, sőt még • hosszú éviekén át ezután sem. Erélyesen birálfa az angol diplomáciai j szolgálatnak a moszkvai tárgyalások körül I 'tanúsított huzavonáját. Ezért a huzavo- j náért a történelem itélőszéke előtt azoknak j kell felelni, akik ezt előidézték és akik ez- ! zel a ténykedésükkel Európa és a világ bé- j 'kéjét fenyegették. Elégtétellel állapította j meg azonban Dalton, hogy a megbeszélések í végül is katonai térre terelődtek át és ez't'k j a megbeszélések gyorsabbak és határozot- j tabban fognak véget érni, mint azok a ,,fá- , radhatatlan megbeszélések, amelyek a köz- i vetett támadók megállapítására vontál“ J koztak“. A szónok annak a meggyőződés- J nek adóit kifejezést, hogy j Halifax külügyminiszternek el kell látogatnia Moszkvába és Londonba meg kell hívnia Molotov otosz külügyminisztert is és n<t“m tame csoda, ha Halifax közvetlen felvenné a kapcsolat«: Molotowal, Cham- 1 berlaún. miniszterelnök pedig Sztálinnál. Chamberlain besiCde A felszólalásokra Chamberlain nyomban válaszolt. Azzal kezdte beszédét, hogy elismeri a helyzet komolyságát és ilyen körülmények között komolytalanság lenne azt állítani, hogy az ellentéteket csak háború utján lehetne megoldani. Sajnálattal áUapitodta meg, hogy a nemzetek közötti megértést olyan propaganda akadályozza meg, amely minden módon, a sajtó utján bs, a lelkieket akarja megmérgezni. A nemzetek közötti megértésről j addig szó nem lehet, amíg véget avem vertnek a szavak háborújának és helyre nem állítják a nemzetek közötti bizalmat. Az ellentéteket csak békés megbeszélés utján lehet elsimítani. Azt a reményét hangoztatta, hogy sikcrült megtalálnia azt az eszközt, amely elhárítja a háború« veszélyt és a béke napja ismén fel fog ragyogni. Ezután részleteinkén>t ismertette a külpolitikai kérdésekéit. Az angol kormány — mondotta — több állammal folytát megbeszéléseket, amelyek közül egyesek különösen kényesek és ezért meg 'kell fontolni a kijelentéseket. Mindenkinek arra kell törekedni, hogy az angol kormány tagjai között ne legyenek ellentétek. Sinclair és Dalton között clgoiidolâsbelj különbség van Sinclair azt mondja, hogy nem osztja Halifax külügyminiszter véleményét és ezért én nem csatlakozhatok Sinclair véleményéhez. Ezzel szemben Dalton úgy mutatta be a külügyminisztert, mint egy megbilincselt embert. Dákon nem szolgálja Anglia érdekeit, ha azt állítja, hogy az angol külpolitika irányelveiben a kormány tagjai közölt 'ellentétek állanak fent. Ezután Chamberlain utalt arra, hogy március hónapban megkezdette a békefront kialakítását, biztosítékokat adott Lengyelországnak, Törökországnak, Romániának é« Görögországnak. Biztosította ezeket az államokat, hogy a világ rokonszenvvel nézi a béke irányában való törekvéseiket és amennyiben támadásban lenne részük, haladéktalanul segítségére siet. Ezután a miniszterelnök a moszkvai tárgyalásokról beszélt. Ismertette a tárgyalás előzményeit, még mielőtt megegyezés jött volna létre. Az angol kormány átmeneti megállapodásra törekedett, a szovjet, kormánynak azonban má«. voll a véleménye és azt hangoztatta, hogy csak végleges megegyezésre hajlandó. Rátért azután az angol miniszterelnök a danzigi és távol keleti kérdésre és emelt hangon jelentette iki, hogy az angol kormány nem változtatja meg Japánnal szembeni külpolitikáját, de ezt Japán nem is kértle. Ha Japán az elfoglalt kínai területeken angoíeülenes politikáját tovább folytatja, az angol kormány kénytelen lesz a helyzetet súlyosnak mii nősíti. Lengyelországgal megkezdett pénzügyi tárgyalások nehézségeiről szólva kijelentette, hogy az elten té* tok akkor merültek fel, amikor arra került a sor, hogy Lengyelország vásárlásait csak az angol dominium területéről szerezhet]'-® be vagy más államok területéről is, minthogy a lengyel kormány a kölcsönt aranyban kérte. Chamberlaint beszédle végén az angol ' alsóház hosszasan ünnepelte. EDEN FELSZÓLALÁSA Chamberlain nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Eden volt küiügymi-niszíer, a munkáspárt vezére, szólalt fel, aki megállapította, hogy a nemzetközi helyzet feszültsége nem enyhült és a feszültség következő hetekben előreláthatólag nem is fog enyhülni. AmJ a lávokkeleti helyzetet illeti, leszögezte, hogy határozó« meggvőződése az és tisztán áll előtte, hogy Japán Kínát körül akarja keríteni. Északamerika módszerét kell itt alkalmazni. A danzigi. helyzettel kapcsolatban a következőket jelentette ki: Látva a jelenlegi eseményeket, mi csa;k a4 a politikái ídlylathatjuk, minr a múltakban és hozzátette, hogy nem lehetséges más politika, mint a békefront politikája, amelynek célja az, hogy a jelenlegi pillanatban is megvédj ük a békét. Beszéde végén annak szükségességét hangsúlyozta ki. hogy (komoly politikai személyt kell Moszkvába küldeni azzal a utasítással, beszéljen Sztálinnál, vájjon lehetséges-e egy heben belül az angol és az orosz kormány között végleges megegyezést létrehozni. A katomai és politikai kiküldöttek mellé technikai szakértőket is kell küldeni, hogy i—^ hét alatt a tárgyalások befej zödjenck.
