Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-08 / 179. szám

1939 augusztus 8. ELLEEN ZÉK Látogatás a kolozsvári vurstliban Karcolatok a legújabb kolozsvári szórakozásokról KOLOSVÁR, augusztus 7­Az első pillantásra meg lehet állapítani: a vurstlinak jól megy. A bejárait előtt elő­kelő magánautók és bérgépkocsik álla­nak, fényes hátukon homályosan, csillog a hinták kiszűrődő fényében a lakk- Bennt, a kerítések mögött mintha egy darab mennyország és pokol gyúródott volna össze. Nappali világosság, fény­özön és szivárványszinben csillogó gyön­gyös ruhák. Ropogás, réztrombiták har­sogása, üvöltés, csengetés, fütty. EGY RENDES MENYASSZONY I Az első sátorból enyhe vanil&aszag üli meg a belépő orrlátt. Hófehér egyenru­hába öltözött horihorgas szakácsok fán­kot sütnek. Ez a nagy parádé egyik leg­kelendőbb árucikke. Szép, piros, mé'eg- És ami fontos: igen olcsó. A következő sátorban céllövészettel szórakozik a nép. Dörrennek a puskák, száll a lőpor füst, hanyatvágja magát a nyúl, forog a szélmalom és nyekereg a bábszínház. Legnagyobb sikere azonban a menyasszonynak van. Kis függöny mö­gül bukkan elő, hófehér fátyolban, ke­zében virággal és andalító kintorna zené­re néhány kecses tánclépést fesz. Kijön egészen a nézők orra elé, aztán gondol egvet és görcsös forgásokkal visszafelé igyekszik. A közönségnek nagyon tet­szik. Ez érthető i®. Nagyon rendes me­nyasszony. Amikor akarják minden pa­nasz és fenyegetőzés nélkül eltűnik. i AKINEK NAGY GYAKORLATA VAN A következő bódéban hengera'laku bá­dogedények álljanak deszkapolcon, ame­lyeket labda-golyókkal' szépen hasra kell fektetni. Ez meglehetősen nehéz feladat. Próbálják többen, nagy lendületet vesz­nek, repül a labda, két három doboz el áju!l, de a többi tartja magát rendületle­nül. Csak egy hölgynek sikerülnek dobá­sai. Merész sasorra, dagadó izmai van­nak, kézen fogva vezet egy kopasz fejű, megviseltarcu férfit, akit néhányszor ol­daliba vág és akiinek igen gyakran a lá­bára lép. A jelek szerint férje lehet. A férj f*zet, ,a hölgy ’labdát vesz, dob, a do­bozok csörömpölnek, egv dobás két do­bás három dobás, öt dobás és a henge­rek mind hányát fekszenek. Hiába, a hölgyeknek úgy látszik nem tudnak el­lenállunk De ez a hölgy egészen ellenáll­hatatlan. Olyan rutinnal1, olyan szakérte­lemmé^ dobálózik, hogy az újságírónak szörnyű gyanúja támad: bizonyára min­den nap treníirozik otthon. De nem lab­dákkal'. Oh, nem. Tányérokkal... * A büvész-életmüvész Hiríieíem trombitái reccsen. Szomorú hangszer, ma italán a legdivatosabb. Szin­te összerezzen hangjára a jámbor néző és jön, hogy haptákba vágja magát. Gyüle­kező? Nem. Csak a büvészsátor csalogat­ja látogatóit. Az előadás előtt paprika­jancsi-bemutatót tartamuk. Zsákfüggöny féléit Paprika Jancsi és felesége fakanál­lal verekednek. A szám nagyon tetszik. A szokásos hangos bekonferálús után megkezdődik az előadás. Kijön a bű­vész viharedzett szmokingban. Kuglófot süt kalapban, eltüntet és elvarázsol. Nagy tetszést arat ..pénzgyártó“ száma, amikor a levegőből kapja ki a lóthaitaitCunUl felé­je repülő pénzdarabokat és azokat csör- renve beleejti egy fémvederbe. A bűvész, eétmüvész. A levegőből él. Meg á,s lát- szliik' szegényen. Igen sovány. És ezt mondja: mondja-: ' „Nagyon leégtünk uram!...* > I EGY RÉSZEG EMBER SZIVE. / r , (' Az úgynevezett élettani muzeum emel­Tarzan a főid szivében a sorozat uj kötele. Ez a sorozat 12-ik kötete. 251 lap fve 63 lej, kve 96 lej. Postán utíán- v éttel, vagy beküld ve portómentesen küldi Lepage Kvár. Kérje e sorozat esi az ui könyvek jegyzéklét Lep a get ód, vényén sárgán vigyorgó csontváz fogad­ja a belépőket. Ilyen leszed te is! Hirdeti a felirat, amit a mai nehéz külpolitikai viszonyok közölt nagyon nehéz elhinni. Bennt a bódéban szeszben ázó borzal­mak tömege fogad. Torztestü magzatok, alaktaniam, beteg szivek. — Ez itt egy részeges ember szivei mutat a vezető egy fehérszinü, fantaszta kus formájú darabra, ami valamikor érző ember lüktető szive volt. Egészen jól kivehetők rajta azok a szövettani rombolások, amelyet az ital végzett, hajtja el valaki. — Nem is'iszom én ezentúl csak sört —- rebegi el egy bajuszos, pocakos bácsika. — Hjalx, a bor és a pálinka — só- t láttatni akarjuk őket... A beteg szivet már el is felejtették, az arca mindenkinek fehle rid. ÁRNYÉK A FÉNY FELETT... Nagyon sokan tolonganak a cirkusz bejárata előtt, ahol a magas pódiumra kivonulU artisták parádéznak. Kivonul egy póni lló, rajta a legutolsó divat sze­rint öltözött majom. Fintorog és a hölgy társaságot láthatólag nagyon kedveli. Még egy utolsó felhívás, egy utolsó recostemtés a rézitrombllával és kezdésre vonul be a ponyva alá a társaság. A vurstli egyik fővállalkozója kolozs­vári Iákos. Egymás mellé sodródunk és érdeklődni kezdek: — Jól miegv, nem panaszkodhatom. Pedig valósággal eltűnt, elbújt a pénz. De a kolozsvári közönség kamato'ian vissza­fizette bizalmunkat és azt a vállalkozá­sunkat, hogy -ilyen válságos időkben mir (-) KÉT NAGYJELENTŐSÉGŰ ORVOSI FELFEDEZÉS Az agyműködés minden rendellenességét jelző ké­szülék és az epilepszia uj gyógyszere, az epanutin , LONDON, augusztus 7. Két nagyjelentőségű orvosi felfede- zésről számol be a News Chronicle Ieg= utóbbi száma. Brightonban a Királyi Orvospszichológiai Társaság ülésén számoltak be a két felfedezésről. Saj- nos, a News Chronicle meglehetősen homályosan írja le a bemutatott készü­léket, amely feltétlen biztossággal jelzi az agy különféle megbetegedéseit. A különféle megbetegedések, — Írja a News Chronicle — az uj készülék tá= volbalátó géphez hasonló vetítő felü= létén csillogó foltok, vagy fénycsikok formájában jelentkeznek. A lap az elő­adás után kérdést intézett egy kiváló angol orvoshoz, aki kijelentette, hogy a készüléknek igen nagy jelentősége van a modern orvosi eszközök fejlő­dése terén. 1— A készülék az agy működésének minden rendellenességét jelzi, — mon­dotta az orvos — ezeknek a rendelle­nességeknek azonban csak kis részét ismerjük. Könnyen lehetséges te háti hogy a készülék számos olyan rendel­lenességet fog feljegyezni, amelyet ed­dig nem ismertünk s amelyet éppen a készülék jelzése alapján felkutatha­tunk és gyógyíthatunk. A második nagyjelentőségű orvosi felfedezés az epanutin nevű gyógyszer alkalmazása. Az epanutint epilepszia gyógyítására használják. A társaság előtt egy epileptikus leányt és egy fiút mutattak be, akit epanutinnal eredmé­nyesen kezeltek. Egy orvosszakértő a News Chronicle munkatársának kérdé­sére a következőket mondotta: | — Az epanutin nagyon értékes szol­gálatot tesz az epilepsziás rohamok megelőzésében. A szert Amerikában készítették és igen sok állatkísérletet végeztek vele, mielőtt emberen is ki­próbálták. A News Chronicle orvosi munkatársa kijelenti, hogy az epanutin szinte tel­jes gyógyulást hozott olyan betegek kétharmadrészének, akiket minden ed­dig ismert epilepsziaellenes gyógy­szerrel és eljárással hiába kezeltek. Olyan betegek, akik naponta több ro­hamot szenvedtek el, az epanutinnal való kezelés után hónapokon keresztül egyetlen rohamot sem kaptak. Nagyon jelentős tulajdonsága az epanutinnak, hogy az epilepszia esetében használt többi gyógyszerrel ellentétben nem ká­bító hatású. Valamennyi más ilyen szer kismértékben legalább altatószer is, úgyhogy tekintve az igen nagy ada­gokat', az ilyen gyógyszerekkel kezelt epilepsziás beteget szinte állandó ká- bultságban tartja. Az epanutint étke­zések előtt szájon keresztül szedik. Az, akit eddig más szerrel kezeltek, nem térhet át egyik napról a másikra az epanutin szedésére. i Indiánok véres támadása a tudományos kutatok ellen Ahol még nem haíi ki az indián romantika,.. Támadnak a Rio Das Martes vad indiánfai RIO DE JANEIRO, aug. 7.' Részleteket közölnek innen azza'l a tá- miaidássai kapcsolatosan, melyet a Cha" vantes-indiának egv, a még bejáratiam felfedezetlen Das Mortes;falyam vidékén intéztek az Aureli-fé!:e etnográfiai expe­dícióra. Ez a társaság néhány kutatóból, újságíróból és vadászból tevődött össze- Benszü lőttek vezették, de a tudományos vezetés Aurelii Vilmos kezében volt. Az expedició azt tűzte kii céljául hogy felkutatja a Sierra do Roncador vidékét, amely Brazilia belsejében a Xingu, Rio das Mortes és Aragaya-folyamdk három­szögében fekszik. Óriási kiterjedésű hegy­vidékről van szó, a terület teljesen isme­retlen és Olyan idiánok lakják, akik ed­dig a fehér ember -minden közeledését fegyverrel utasították vissza. A kutatók a Mort es-folyam vizén ha­józva, elérték az első Chavantes-faluk Alig kötöttek ki, a magas fütengerböl kétszáz indián intézett ellenük villám­gyors támadást. Mivel a füvek mbit le­hetetlen volt a támadás visszaverése, az expedíció azon volt, hogy ismét a csó­nakjaira meneküljön. Mérgezed nyíl­vesszők, lángralobbantott végű, ijbó>t ki­lőtt rudacskák hullottak a menekülők közé s ráadásul nagy csomó megvadi- tott kutya is támadóit. Hat benszülött bororovezetőt ezek az ebek halálra mar­tak, további négyet a mérgezett nyilak öllek meg. Négy fehér ember súlyosan megsebesült: a vadkutyák megmiarták őket. Az expiedioió csak a legnagyobb nehézségekkel tudta elérni a legközelebbi barátságos -indián tel epet, melyen rádió- ál üomlás is van s innen jelentették első- izben a szerencsétlenséget. A gyors kihalásra ítélt Chavantes-in- dfiánok régóta ismeretesek, rendkívüli vadságukról. Példátlanul kifejlett, hatal­mas izomzatú emberek, akik messze vi­dékekre elvándoroltak, hogy az -általuk halálosan gyűlölt feliér ember behato­lását megakadályozzák. A hatalmas te rüPet, melyet megszállva tartanak s mely Brazilia Svájcát adhatnák, igen értékes Lehetne bányászat szempontjába1. 1932 óta már azza’l sem elégszenek meg, hogy a maguk „országát'* ilyképpen megvé­delmezzék, hanem támadásba mentek át és állandóan veszélyeztetik a környék békés benszülött Lakosságát is. Aureli már másodszor vezetett expedíciót hoz­zájuk, de mindkettő jelentős emberáldo- z-aittal járt. Most csak két francia misszio­nárius bujkál a Bio das Mortes vidékén s ezek sorsáról semmi hir. Bizonyosra veszik, hogy mindkettőt régen megölték a vérszomjas cihavantesek. Kétmillió leii adomá­nyozott Ploeşti városa nemzetvédelmi célokra BUCUREŞTI, augusztus 7. Armand Calinescu miniszterelnök, ideiglenes nemzetvédelmi miniszter, a következő táviratét kapta: Ploeşti város vezetősége kétmillió lejt, — egymillió lej készpénzt és ,egymillió lej értékű felszerlési dol­gokat — helyezett letétbe mai na­pon a nemzetvédelmi alapra. Kérjük miniszterelnök urat, hogy szerény adományunkat fogadja hadseregünk iránti határtalan szeretetünk bizonyí­tékának jelképe gyanánt. I Dr. Botez Ploeşti város polgármestere. MA 35 ÉVE 1904 augusztus 7‘én a rettenetes aszály kínos gondokat okoz. Az egész ország „esőleső társaság“. Az Ellenzék táv­irati utón hozza naponként a meteoN rotógiai jóslatokat. Még a szilváiák is kiszáradnak. Bánfiy Dezső br. volt mi­niszterelnök a súlyos takarmányhiány miatt interpellál a képviselöházban. Az Ellenzék az aszályhirek sokasága mel­lett rendszeres cikkekben ismerteti az erdélyi megyék helyzetét. Városunk­ban a gazdákat elkeseríti, hogy a ha~ tárban levő sóskutak vizét a pénzügy­igazgatóság épp most elvonja tőlünk, illetve drágítja. Fekete Nagy Béla el­nökletével az inségbizottság ülésezik, főleg azért, hogy a marhák legelteté­sét biztosítsa eddig tilalmazott helye­ken. Szövetkezést ajánlanak a kertek öntözésére. Már az amerikai kukorica ügynökei bukkannak fel a hiány iehe­tőségére való tekintettel. A képviselő“ házban Tisza kormányát katonai kér­désekkel szorítják és a honvédelmi tárca tárgyalásán Nyiry Sándor mi­niszternek van mit válaszolnia. A nagy japánkor ősz háború napróhnapra öreg“ biti a sárgák sikereit. Szentpétervár még mindig Plehve belügyminiszter jutius 29-én történt felrobbantásának és vele együtt 20 ember halálának ha­tásával foglalkozik. A vizsgálat egyre több embert foszt meg szabadságától. Misejszki hires szentpétervári orvos leányát felakasztották, mert a cár né vezetésével működő hölgybizottság­ban, mely kötszereket készített a harc' térre, lázitó iratokat csempészett a. csomagokba, szeretetadományokba es könyvekbe. Besztercén baromfikiálli- tás van. Újabb mozgalom indult meg, hogy Kolozsvár nyaralóhely legyen. Bizottság száll ki a Jakab-térre, hogy megvizsgálja, nem lehetséges-e sós kútját villamos erejű mély fúrással fiirdötelep céljára hasznosítani? Az Ellenzék rossz jós; azt irja, hogy az uj színház befejeztével a nyári színház helyén többé nem lesz színjátszás, ha­nem állandó cirkuszt rendeznek be ott. Amerikai tanulmányútján hőütés kö­vetkeztében meghalt Gyalui Bernath Albert dr. kolozsvári ügyvéd. Este „Magdolna“ került színre (Tóvölgyi Margit, Szentgyörgyi, Szakács, Mé’ száros, Laczkó Aranka, Dezséri, Hege­dűs Szerafin). A pozsonyi PetőfPszo’ bor pályázatát 41 versenyző közül Padnai Béla nyerte meg. i. Mindenre feleletet ad a: természettudományi folyóirat. Előfizet, hét negyedévre 120 lejért az ELLEN« ZÉK KÖNYV05ZTÁLYÁBAN, Cluj* Kolozsvár, Piaţa Unirii. 40 lej beküldés se ellenében készséggel küldünk mutat- yányszámot- «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents