Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-06 / 178. szám

s Z l 1 E £ N Zí.K 1 1) 3 9 U U <J ux 7. t II * 0. hmyntm leawMMteyAi a hangyák életének titkát Hogyan születik a hím, a halomi és a dolgozó ? KOLOZSVÁR, augusztus hó. Az élei' nagy rejtelmei között regen '"S lalkoztatja a tudósok ikep/c!e'et a/- a kérdés: ^ , , mi határozza meg a születendő utód nemét­Az emberre és az emlős állatokra vonat­kozólag a probléma rendkívül ta'ol ad>a megoldástól» egv kitűnő tudósnak azonban sikerült a hangyák társadalmában tolfedez- ni azokat az erőket, amelyek a szülerendó egyedek alakulását szabályozzák. — W- Goctsch és munkatársai az igazihoz hason­lóan épített, de sokkal egyszerűbb es at tekinthotőbb szerkezetű hangyabolyokbain végezték tenyésztési es táplálási kísérleteiket, melyeknek során pontosan megállapítottak, hogy milyen feltételek meliere lehet az egyébként telj-eşen azonos hangyatojásbol Ilimet, dolgozót vagy katonát létrehozni. 'A kísérletek teljes sikeréhez még csak az hiányzik, hogy királynét is tetszés szerint tudjanak laboratóriumi utón előállítani, úgy látszik azonban, hogy a hangyakiríly- né születéséhez olyan erők közremükode" se 'kell, amelyeket eddig a tudomány meg aiem állapitort meg. ‘ Ha egy hangyaállam kasztjait testük íormája szerint vizsgálják, azonnal kidé" tüI, hogy egyes testrészeik fejlettsége meg­határozza rendi hovatartozásukat. Legna­gyobb példányok a nőstények, a legkiseb" bek a dolgozók. A hímek és a katonák kö­zöttük foglalnak helyet. A középső testré­szükön feil tűnik, hogy a himeknél és a nős­tényeknél szárnyakat találunk, a katonák" nál és a dolgozóknál azonban ezek hiá­nyoznak. A nemi jelleggel bíró állatok te­hát röbb mozgási lehetőséggel bírnak. A hangyák feje és alteste is jellemzően mu­tatja rendi hovatartozásukat. Testük töb" 1 bi részéhez képes* legkisebb fejük é-« agyuk a hímeknek van. (Tekintve, hogy feladatuk csak ainnyii, hogy egy meghatározott időben kirepüljenek, a •levegőben megüljék nászukat és utána rög­tön befejezzék életüket, ez nem is csodá­latos. A homlokukon három pontszerű .szemmel több van ezeknek, mint a dolgo­zóknak és a katonáknak: ez egy olyan előny, amelyet a királynő is élvez, mert '.ügyi árszik a nászrepülésnél szerepet játszik a szépség. A legnagyobb fejük és a 'legdifferenciál" tabb agyuk a katona és dolgozó rendhez mártózó hangyáknak vám. Ez is érthető, ha meggondoljuk, hogy a fészekrakástól az élelmiszerszerzésig és elosztásig, az utód- gondozástól a védekezésig és a rabszolga­szerzésig a hangyanép minden belső és külső ügyét ők intézik. A közönséges dol­gozóknak a feje általában akkora, mint az alsóreste, a katonáké pedig még nagyobb. Ez7.el szemben a legnagyobb alsóteste a királynőnek vám. Ez is azzal a feladattal függ össze, amelyet dllát. A királynő ugyanis élő hordozója a tojásoknak. Legmeglepőbb, hogy mindezek az alaki­lag». alkatilag, ösztönéletükben, hajlamaik­ban és életfeladataikban oily különböző «gyedek egy és ugyanabból á tojásból kelnek-ki és kizárólag bizonyos külső alakító erőtől függ, hogy melyik fajta egyed jön létre. Egyik ilyen alakitó erő a megtermékenyí­tés. Ha ugyanis egy tojás anélkül hagyja el a rojócsövet, hogy a kéznél lévő tartalé­kokból mag jutna hozzá, kivétel nélkül him állat jön létre. Az utóbbi időben W. Goet'jch és tamiit- vanyai kísérletileg is igazolták ezt az ön­magában nehezen megállapítható tényál­lást. Sikerült nekik m-egteirmékenyit'etlen nőstényt felmevelmi és tojás lerakásra bírni. Minden tojásból him állatok ktílll*k ki. 1 la megtermékenyülnek a tojások, akkor dolgozók, katonák, vagy királynő lesz az eredmény. Ma már Goctsch és munkatár­sainak számtalan kísérlete után a? is nyil­vánvaló, hogy az a kérdés, melyik keletke­zik az említeti három forma közül (ugyan­úgy, mine a melleknél) a lárva életének egy meghatározott fázisában dől el. A képződési folyamat végeredménye kizárólag altól liigg, hogyan táplálták a lárvákat. A lárvák táplálása természetesen az év­szaktól függ, továbbá a gondozók számá­ról, akik a növekvő lárva körül szorgos- kodnak. Kis, mesterségesen alkotott hangyabo- lyokban, amelyek a természetben találha­tókkal szemben könnyen áttekinthetők, minden nehézség nélkül, tetszés szerint ki­alakítják a tudósok ezeket a feltételeket. Egyes lárváknak, amelyek korár ismerik, kevés gondozót adnak, úgyhogy minden hangyára 6—io lárva gondozása jut, a lárvák csa'k hassam kapnak táplálékot és részesüknek másféle szolgálatokban — de megtehetik azt is, hogy egy-egy lárvát egész udvartartással vesznek körül, úgy­hogy állandóan több állat gondoskodik jó­létéről Még a táplálkozási módot is pon­tosan szabályozhatják, amennyiben csak áílati, csak növényi vagy vegyes táplálé­kot, vagy pedig szilárd vagy cseppfolyós tápláléikírt adnak a lárváknak, a mennyisé­gi'! is tetszés szerint szabályozva. Ef.iita kiséiletek által sikerült az olasz házibangy.in áI év más hangya! ajoknák a dolgozók é, ka.onák keletkezésének tálkáról a iályolt Iclltebbiiiucni. Kiderült ugyanis, hogy a lárvák nagyfejéi katonákká lesz* uck, ha életük ötödik napjáig gazdagon , látják A őket, erős, szilárd, koncentrált i ál tani táplálékkal. Ha a kérdéses időben folyékony állati vagy 'növényi eredetű táplálékot kapnak, akkor kivédi in él k ül dolgozók lesznek a lárvákból és ezen semmi sem változtathat többé, még az sem, ha az ötödik map után hirte- I len szilárd, e-i'ős táplálékot nyújtunk nekik- | Ha a lápíálékadagolást még tovább les/.ál- j Htjuk aranyiba», hogy a kritikus öt map j előtt az álladóiknak különböző módon ősz.- j szerért ráplálékmennyiségct adunk, amely | részint szilárd, részint folyékony anyagból ! ál!, akkor úgynevezett „m agy dolgoz ók“ és .jkiskatomák“ átmeneh formái jönnek j lé ere. Goetsch többek között emláli azt az ■ cser-r, hogy egy maggyüjrő hamgyafaj kér, j tetszés szerint kiválasztott lárváját 150 gondozó szokta táplálni és ezek óriási katonákká fejlődtek, míg 7$ gondozónak, amelyek­re ugyanarról a nősténytől származó 150 lárva gondozása vaflit bízva ugyanolyan ösz- szetételü rapid1 ékkaá, csak egészen kicsiny dolgozókat sikerű!'* felnevelni. Hangyakirálynőt kísérleti utón eddig • nem sikerült kitenyészteni. I Mivel ezek a hamgyarelep 'legnagyobb vi- | rágzása idején keíerkezm.ek, lehelséges, hogy ' még eddig ismeretlen külső erő, amely | talán az időjárási vagy táplálási faktorok j közé tartozik, vagy ezeknek valamilyen kombinációja határozza meg a királynő ikelerkczését. ;.t rucctoll­Divatot csinált az Eiffel-torony PÁRIS, auguszrus hó. ötvenéves az Eiffel-torony és ezt az év­fordulót ünnepli Paris. A lehető legkülön­bözőbb formákban; revüelőadásokat. nép­ünnepélyeket rendeznek. Minden, de min­den az Eiffel-torony jegyében zajlik le. Rányomta bélyegét a párisi nyárra a kar­csú felhőkarcoló érctorony. A legszebb párisi leányok közül válasz- tórák ki a Miss Eiffelt. A hölgyek kézi­táskáján, kosztümkihajtóján, kalapján orr virít az Eiffel-torony apró mása és a legdi­vatosabb vendéglő az Eiffel-torony első emeletén van. öcven évvel ezelőtt nem becsülték meg, nem értékelték ennyire az Eiffel-tornyot, mint ma. És talán éppen azérr, mert az Eiffel-ro- rony annyira divat — hordanak ma olyan divatot a párisi nők, mely az Eiffel-torony megszületésének az idejéből való. Különö­sen a kalapok készülnek ezeknek az em­lékeknek a hatása alatt, az apró, parányi, fejtetőre biggyesztett, jobbszemre ráhúzott kis tányérok, amelyeket pompás strucctol" lakkal díszítenek. Az Eiffel-torony első emeletén, levő di­vatos vendéglőben Páris legszebb asszo­nyai vonulnak fel. Irt látható akárhány­szor madame Schiaparelli külföldi arisz- tokratahölgyek» amerikai milliárdosnők között. A szépasszonyok versenyén a windsori hercegné vitte el a pálmát, ap­ró kalapja — 30 centiméter magas! — ré­gimódi és egyben modern. Természetesen csodálatos srrucctollak rajta. A strucctollnak ez a mindent elárasztó divatja ma még csak a kiváltságosaké, de őszre valószínűleg már minden vonalon., minden társadalmi osztály asszonyainál népszerű lesz. Ki is lehetnie majd meg a mindennapi strucc tolija nélkül? Ennek el­sősorban a disztollgyárosok örvendenek, de valószinükg nagy roham indul a nagyma­mák és különböző öreg tantik fiókszekré­myc ellen is, hogy az elr met tt relikviákat napfényre hozzák. A párisi utcán már ma is s('k nő kalap­ján sirucctoll díszeleg. Kétféle mauv« (h Jáshatna) árnyalatban, viselnek azonkívül rózsas/.in és pasztellkék tollakat. Nagyon divatos a fekete-fehér kombináció. Scia- parelhm-k egyik legszebb kalapja bársony- tányér struccroHdiszitésssel, hátul <gcszen nyakba hu'll a toll — Eugénia királynő módjára — elől pedig egyetlen magasra- tűzött roll diszbi a kalapot. A második divarapróság ,,a la tour Eiffel“ a fekete bársonyszalag, amely szín­ién nagyanyánk divattarto/.éka volt. Ren- gereg apró bársomycsokrot viselnek ruhán, fehérneműn és nyakon, amelyre rendsze- rinr medaillont vagy más apró ékszert akasztanak. A legdivatosabb fehérneműn is bársonycsokrokat találunk és a hosszú, könyököm felül érő kesztyűkön is. A Lg" modernebb azonban a strucctoM-boa és apró, fekele szépségflastrom. Lóversenyeken, ahol a nagy divatházak modelljei először napvilágot szoktak látni, a Grand Prix-n, vagy Auteuil-ben, mind- megannyi megelevenedett Renoir-festmény sétál. A párisi nagy lóversenyeken több film­sztár is felvonult Myrna Loy, a civilben szeplős, filmen cseresznyeszáju, édes gy«r- mekképü, amerikai filmszimésznő mulatsá­gos kis cannorier-r vjsiell virággal és fá­tyollal. Ponrosan olyan, mint amilyen 80 évvel ezelőtt viselhettek. Marlen« Dietrich viszont tökéletes angol kosztümöt hordott, jó szélesvállu, kivattázotr kabárot, sima kurta szoknyát, a kalap barett és zsoké- sapka keresztezéséből született mulatságos micisapka volt. Sok manmequine jelent meg fö’idigérő, aszályos ruhában — a földigérő szoknya ismét kisért, megpróbálnak divatot csi­nálni belőle. Földigérő szoknya nappal! Mulatságos és csinos — viselni kell tudni. Egyike volt a legszebb ilyen, nagymama korát idéző 'kosztümöknek egy fehér piké- koszrüm, a bő szoknya a földel söpörte, a szűk puffosujju kabát jól befűzött derekat sejtetett. Csinos volt egy fekete faille"kosz- riirn: bő szoknya, hozzá kurta bolero hosz- szu ujjakkal, fekete. csipkével díszített muszHnbluz, széles piros szalag csokorra kötve a derék körül. A mannequine strucc- tollakkal díszített kalapot viselr az érdekes toaletthez. A legnagyobb feltűnést egy sár­ga selyem muszlinruha kelueitte, amlynek a szoknyája egészen a csípőig plisszirozotte vöt, ehhez széles szalmaövet és ugyanilyen szalmakalapot viselt a bemutatója, a kala­pon régimódi „rájerrT“, paradicsommadár- rollal. Nagyon sok a virágminrás, kurta és hosszú kabát. Ehhez tüllkalapokat visel­nek, amely szintén a régi, boldog békeidők divatja volt. A divatszin a fehér, de nagyon sok kék árnyalatot is lát az ember. Annyi bizonyos, hogy- a sok fodor, csip­ke, tol}, szalagcsokor egy olyan boldog időnek az. emlékér idézi, próbálja vissza­hozni, amely ma már régesrégen elmulr. IMÁDSÁG Irta FALU TAMÁS czy és társa parkettezők uj parket lerakását, javításokat és gya­ntásokat jutános árban vállal­nak. — Ócska parkett eladó. Iroda: STRADA IULIU MANIU NO. 2. Miikor a kislány megszületett, az apja már nem vollt otthoni. Sőt az országban som volt, hanem a messze Oroszország­ban- Fogságba esett és villák lerongyolva, elcsigázva egy idegen föld idegen lelki­ségébe. Most már hármam lettek a kis otthon lakói. Az anyából felit 'nagymama, a 'lány bói lelt mama és az újonnan érkezeit kisbaba. A nagymama tanítónő volt, ha nem lelt volna háború, már régen nyugdíjba, ment volna. De most szükség volt a kis fize­tési különbözeire is. A Hánya felmondta régi lakásukat s összekötöztek. Sok szo­morúság elfér kis helyen. Nemcsak utazássail lehet alapos föld­rajzé tudásra szert fen ni, a ha d-i állapot is földrajztudóssá tette a férjükért aggodó­kat. Oroszország hegy- és vízrajzát úgy megtanulta Barabásné, bogy a legszigo­rúbb bizottság elölt is levizsgázhatott vol­na belőle. Állandóan a szeme előtt látta a térképet, zöld és harmás mezőivel, a vasútvonalakat jelző piros kacskaringók- kai s a folyók fekete szemű kanyargásá­val Tudta pontosan, hajszálnyira, hol fekszik Minszk, Tobölszk, Nizsny, Nov­gorod és Jekaterinburg. A Kaukázust úgy, ismerte, mintha otj, született volna s az Arai-tő oly közel volt gondolataihoz, mintha csónak bérlete led volna valame­lyik fürdőhelyén. Levelezett az urával E a levelezés ab­ból áll't, hogy amit ő irt az urának, azt az ura nem kapta meg, amit pedig az ura in neki, őhozzá nem érkezett el. Eleinte az első b'anélküli hónap is ret­tenetes volt. A lélek azonban olyan, műit a harmonika, a fájdalom szét tudja huz- nii és teleszivja: levegővel. Ez a levegő el- fásultságból, reményből, kétségekből és megszokásból áll Később már annyira miegedződötit, hogy levél nélkül Is kibírta. Naponta várta a postást, sokszor eléje is ment, tudta, hogy nem fog levél jönni, de valamit mindig várni kei'L A féllek, mely már semnat sem vár,'lassan meghal És ő nem akart meghalni, mert még mindig remélt s otf volt a kislánya is. A baba szépen fejlődött s örömet hozott a házba. Könnyes örömöket, mert minden örömnek megvolt a visszája, az emlékezés bánatos alakjában. — Csak már imádkozni 'tudna! — só­hajtozott Barabásné. Ez az idő is eljött. Közben két levél jött mindössze az ázsiai Oroszországból Két clajcscpp a szívre, hogy bírhassa to­vább a munkát. A baba már imádkozott s minden este lefekvéskor összetett kézzel, az anyja szemébe nézve mondta az imát: — Én édes Istenkém. segítsd haza apukáit Oroszországból, ámen. Apuka képe ott mosolygott a falon. Apuka mosolygós ember volt, vadászpus­ka volt a vállára vetve, madártól! volt a kalapjába szúrva s olyan hittel nézett a világba, mintha ki volna zárva belőle nemcsak a háború, hanem a legenyhébb becsületsértés ás. Mert akkor, amikor a fényképeket csinál iák, még béke volt s mindenki lehetetlennek tartotta, hogy az országok népei meginduljanak egymás ellen. Akkor még a golyók csak a nyulálÁf ra és a foglyokra kellettek s nem Európa volt a vadászterület, hanem a nádas és a kukoricás, a faíki alja. Apuka már ak­kor vőlegény volt, mikor a fényképész gépe elé állt, kihúzod mellel, a kíifeszitett mellében egy jövendő boldog élet minden reménységével. Nem lett volna csoda, ha a kislány csak egv élettelen képet lát az apja fény­képében. Hiszen kép volt több is a fala­kon. Ott volt a boldogult nagyapa képe is, Olajba festve, hosszú bajuszával, ko­pasz fejével ősz halántékával, kemény állévai és tekintélyes orrával. Voltak még bácsik és nénik, megörökítve fekete és aranyozott rámákban* csoportokban, é&.

Next

/
Thumbnails
Contents