Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-06 / 178. szám

ÄRAStei

nüHiKSM.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Gele» Moülör 4. Telefon: ii— 09. Nyomda: Str. I. G Duqj No. 8. Fsókkiadóhivatel lés kő n y.vosz tá 1 y: P. Ünirii 9 Telefon n-99

ALAPÍTOTTA SAR TH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatói DR. GROIS LÁSZLÓ *

Kiadótulajdonos: P A L‘ L‘ A S Tfe Törvényszéki lajstromozási szám: 39 (Doa. E&ájJ 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési ónak: Havonta 80, negyedévre 240, félévre 480 egész évre 9Í0 lej*

I/X ÉVFOLYAM, 178. SZÁM.

.V ASÁRNAP

(CLUJ, 1 93 9 AUGUSZTUS 6.

Az uj állampolgársági

'»es ia & se® eg

(örvényről

Irta &$* SOÚS ISTVÁN omz, képviselő

A Hivatalos Lap f. évi julius 27= i számában közölte az állampolgársági törvény módosítását', amelyben a kisebbségekre nézve igen fontos rendelkezés van. Ezen törvénymódosítással kapcsolatban Balogh Arthur volt szenátor ur a kolozsvári Keleti Újság c. lapban hosszabb fejtegetést közöl és arra a megállapodásra jut, hogy az uj törvény sem oldja meg az állampolgár- sági bizonyítvány nélküliek ügyét. Minthogy pedig ezen fejtegetésben az énáítalam készített emlékiratra is hivatkozik, szükségesnek látom, hogy úgy általánosságban, mint ezen emlékiratra vonatkozólag az erdélyi magyarság tájékoztatása céljából a következőket közöljem: ;

Tény az, hogy az állampolgársági kérdést állandóan és évek óta szorgalmazom s mint e kérdés alapos ismerője, többirányú előterjesztést tettem a magyarság illetékes faktoraihoz abban az irányban, hogy az állampolgár- sági törvény sürgősen módosiittassék. és .megadassák a lehetőség, hogy mindenki, aki 1918 december l=én itt lakott, elnyerhesse az állampolgárságot. A Magyar Népiközösség elnökéhez több emlékiratot intéztem és a legutolsó emlékiratban, amely 1939 julius 10-én készült s amelyet a magyar parlamenti csoport egész terjedelmében elfogd- dott, kifejtettem, hogy az állampolgárság körüli kálváriának csak akkor lesz vége, ha azonkívül, hogy lehetőséget adnak egy utólagos jelentkezésre mindazoknak, akiknek megvannak a törvényes feltételeik, de bizonyos okokból nem jelentkeztek, még lebe* tővé teszik azok részére is az állampolgárság elnyerését, akik nem tudják beszerezni az illetőségi bizonyítványt, mert a háború 4 évében nem tudnak kimutatni 4 éves állandó lakhelyet és ,a községi terhekhez való hozzájárulásit. Éppen ezért javasoltam, hogy olyan irányú intervenció tétessék, hogy (mindazok, akik 20 éve itt laknak, ha Lnem is rendelkeznek illetőséggel, a 20 ■ éves Ittlakás ténye folytán már elnyerhessék az állampolgárságot. j Tény az, hogy a trianoni békeszerződés és a kisebbségi szerződés más ^kifejezéseket használnak, minthogy fazonban a mindenkori kormányok a J békeszerződés szövegéhez ragaszkodjak és mereven kitartottak az illetőség igazolása mellett, az általam ké- sziUett emlékiratban oly irányú javaslatot is tettem, hogy ha már az illető- leég kérdésétől nem lehet eltérni, ne {1918 december l=e védessék alapul, hanem a békeszerződés ratifikálásának időpontja, azaz 1921. julius 26, mert már ezzel is egy igen nagy kategória be fogja tudni igazolni illetőségét. Az általam készített emlékirat tehát o dákon ld událfc, hogy egy radikális megoldással mindazok részére megadassák ,az áíLampoIgánsiág, akik 20 év óta állandóan itt laknalk s akik ezen 20 év alatt katonai kötelezettséget teljesítvén és adózván, már ezzel is megsze- -rezttek minden jogcímet az állampol- -gárság elnyeréséhez, ha azonban ez nem lehetséges, úgy az illetőség be- igazolásának határideje állapittassék meg 1921 julius 26-ban. Minden esetben azonban — és ez a legfontosabb — adassék törvényes tehetőség arra, hogy még egy utolsó határidő álljon rendelkezésre azoknak, akik bármely okból oem vétettek fél az állampolgársági

listába, mert hiszen ilyenek is igen sokan vannak. i.

Ami most már az uj törvény intézkedését illeti, annak egy óriási előnye van és pedig az, hogy a kormány fék adta azon elvi álláspontját, hogy a már egyszer lezárt állampolgársági listába senki utólagos felvétel folytán be nem íratható és megadta a lehetőséget hogy egyelőre azok, akik a törvényes feltéttelekkel rendelkeznek, ezen az utón és nem a honosítás utján nyerhessék el az állampolgárságot. ;

Ugyanis tudni kell mindenkinek, hogy az utolsó határidő, amidőn még jelentkezni lehetett, 19(33 'szeptember 30-ika volt. Ezen utolsó határidő után az akkori magyar parlamenti csoport és a vezetőség minden kísérlete hiábavalónak bizonyult arra, hogy még egy határidőt adjon a kormány, minthogy ebben a kérdésben állandóan hajthatatlan maradt. Számtalan meddő kísérletezés történt a magyarság vezetői részéről, hogy legalább azok részére,

I akik a törvényes feltételeknek megfe- j lelnek, adassék meg a lehetőség arra,

I hogy még egy utolsó határidőben je =

I lentikezzenek, azonban minden biába- j való volt, mert a bezárt kapu nem nyílt meg és minden döngetés dacára I mostanáig zárva maradt. Végre most : a Népközösség elnökének és a magyar I parlamenti csoport akciójának sikerült j a 6 év óta hiába döngetett kaput megnyitni és megtörni a jeget ebben az elvi kérőében, hogy semmiféle újabb határidő nem engedélyezhető az utólagos összeírásra, minit! ahogy az még a f. évi január hó 19=iki törvényből is kitűnt.

A kérdésnek tehát elvileg óriási jem íentősége van, de nagy jelentősége van gyakv, lati szempontból is, mert a kormány által ugyancsak a Népközösség intervenciója folytán már korábban elrendelt előzetes összeírás adataiból kitűnik, hogy circa 100.000 körül van azoknak a száma, akik rendelkeznek a törvényes előfeltételekkel, azonban egy utólagos összeírás! terminus hiányában semmi körülmények közötti sem birtak hozzájutni állampolgársági bizonyítványhoz. Ilyenek vannak a nyugdíjasok között is, akik nyilvánvalóan

I .

állampolgárok és mégis formahiba folytán kimaradták az állampolgársági listából. Ha tehát most mindenki jelentkezik, úgy egy igen tekintélyes része a magyarságnak hozzájut az öt megillető jogokhoz. \

Természetesen a magam részéről sem látom az ügyet befejezettnek, tovább kell harcolni a már kitaposott utón és oda kell hatni, hogy a félig kinyílt kapu egészen is kinyiljou és mindazok, akik 1918 december l-én itt lakiak és azóta is állandóan, megszakítás nélkül ezen állam területén laknak, ezen ittlakás ténye folytán elnyerhessék az állampolgárságot. Ez a probléma azonban igen nehéz, mert a lakosság nem minden kategóriájára óhajtják az illetékes körök ezt vonatkozhatni, ami kitűnik a jelenlegi állampolgársági módosítási törvényből is. Minthogy azonban sikerült az elvi álláspontot megváltoztatni és sikerült a jelenlegi módosítási törvénnyel a magyarságnak egy tekintélyes tömegét hozzájuttatni állampolgársági jogaihoz, ami mindezideig egyáltalán lehetetlen volt és amely irányban a magyarság vezetői mindezideig hiába kísérleteztek, hiszem és remélem, hogy, sikerülni fog a problémát véglege* megoldáshoz jutítlatni.

CHAMBERLAIN

u|abb haféra! kiküldésével fenyegette meg lapéul, ha a szélsőikéi©!! helyzeti nem váltiozik

A tengelyhatalmak és Japán szoros katonai szövetségét valószínűleg a nürnbergi pártnapon fogják bejelenteni. — Francia lapok szerint augusztus 20 után fog kialakulni az események sorsszerűsége

TOröhország a DariaiielSáh mellei! rendez nagy hadguahoriafokaf

rA külpolitikai viták előterében még mindig a széhőkelcti kérdés áU. A tokiói angol-japán tárgyalások hivatalosan nem szakadtak meg. de egyelőre nem is fo'y- tatúdnak. A japán kormány ebben a kérdésben tegnap minisztertanácsot készült tartani, a tanácskozást azonban elhalasztották s a miniszterelnök ehelyett a hadügyi és haditengerészeti miniszterekkel tanácskozott. Közben újra nagyszabású tüntetés folyt le Tokióban az angolok ellen s a tüntető tömeg Anglia elleni határozatát átnyújtották Craigie angol nagykövetnek. A japán sajtó azt írja, hogy az Anglia és Japán között folyó tárgyalások eredménytelenségét ma már végleg megtehet állapítani. Londonban ugyanez a vélemény, angol részről

azonban a szakítás felelősségét igyekeznek Japánra hagyni. A tengelyhatalmak és Japán közötti szoros katonai szövetség híre állandóan napirenden van. A tokiói elhatározás errevonatkozólag, ügyi át szili, még nem végleges, de a legtöbb jel szerint. rövidesen megtörténik. Berlinből ugyan egy Rador-távirat azt jelenti, hogy az egyezmény érdekében folyó tárgyalásokról hivatalos körökben nem tudnak semmit, sőt, nincsenek is meggyőződve arról, hogy a jelen pillanat különösen alkalmas volna. Egy másik berlini távirat azonban, amelyet a Havas közvetít, a katonai szövetség megkötését közeli valószínűségnek mondja. A jelentés szerint, a hét végén érkezik Berlinbe Terauchi volt japán hadügyminiszter vezetése alatt

az a nagy japán küldöttség, mely a mim bergi nemzeti szocialista ünnepségen fey rés-lvenni. Minden jel szerint, ez a küldöttség kap megbízatást a katonai szövetség érdekében folytatandó tárgyalásokra. Valószínűnek látszik, hogy ezek a tárgyalások eredményhez fognak vezetni s a Japánnal megkötött szoros katonai szövetséget Hitler jelenti be Nürnberg- ben. nagy ünnepélyességek közt. Japán berlini és római nagykövetei különben, akik az északolaszországi hadgyakorlatokon, mint vendég vesznek részt, tegnapi tanácskozásukon, Japán katonai kiküldötteivel együtt, szintén arra a inegál1 a- pedásra jutottak, hogy kormányuknak a tengelyhatalmakkal való szoros katonai szövetséget ajánlják.

Chaefihei'laira beszéde az alsóbáz bezárása előtt

Londonban tegnap közvetlenül! a parlament; bezárása előtti) Chamberlain minisz' terdjnök (nyilatkozatit a szélsőkeleti helyzetről. Nyilatkozatában náía szokásain erélyes hangot ii tótit meg. A szélsővel éti incidensekrő'i azt mondta, hogy azok kizárólag Japán hibájából töntetitek. Az ottani helyzet Angliára nézve (igen súlyos, mert a:z állandóan megismétlődő inzultusok és rágalmak ellenére is gondolnia kell a Kínában! és Japánban! élő angolok érdekeire, Angliának jelenleg nincs egyenlő

tengeri ereje Japánnal a szélsőkeleten. Hazai tengeri ereje azonban olyan, hogy szükség esetén keílilő erejű hajórajr (küldhet jelenlegi ereje kiegészítésére a szcísőkeler re is. Ezit nem fenyegetésképen mondom — tettre hozzá kijelentéséhez Chamberlain — csak intelemképen. Ami Japánnak a kínai ezüst valutával kapcsolatos követeléseit illeti, azok nemcsak Angliát érintik, hatnom más államikat és Anglia csak ezekkel egyetértésben foglalhat a kérdésben ál- Sása Árra a kérdésre, h-ogy, Angföa föl"

mondja-e, Amerikához hasonlóan, a JV1 pánnaíl kötött kereskedelmi szerződést, Chamberlain kijelenteUte, hogy .ez a kérdés a dominium'olkat i$ érinti, azért igenlő választ a kérdésre nem adhat. . Ha azonban megtagadom, hogy ebben a® (irányban biztosítékot adjak — folytatta ChanU her,lain — ez úgy tiÜnme fel, mintha el volnék határozva arra, hogy nem mondjuk feil a kereskedelmi szerződést. Szavaimnak azonban senki ilyen magyarázatot tne adjon, * (Folyt, az utoJisó oldalam)