Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-06 / 178. szám

m ELLBENZfifC T9 39 augutxí ut 6. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Londontól Tokióig A mai külpolitika nőm ismer nyári szü­netet. Kormányok és parlamentau l’a^jai legtöbb helyen nván szünetre m nlek, a külpoit • ka i események »azonban nem <zünete’nek. Az angol kormány tagjai meg is állapodtak abban, hogy a szün­idő ahdt sem hagyják el Aogl<a téridé* 'ét Az Angol Jhink szintén figyehno/leito szabadságrainenö tisztvise<k'töl. hogy ne hagyják el az országot. Alighanem, ugyanez az. elv más országokban is. anél­kül, hogy a ny'lvánosság számára is 1(1- t mb lenék. Egy bizonyos egyensúly, mely az crop a i erőviszonyokban kialakít t. le­hetővé teszi a nyári vakációt. Hogy azonban meddig tart ez a szünet, mikor kell esetleg váratlanul félbeszakítani, senki sem tudja. Az ellentétes hatalmi arevonailak között hosszuV járatit játék folyik, melyben egyiknek, vagy másik nak átmeneti sikere távolról sem jelent döntő eredményt. A világháborúban sem egyes csaták döntötték el a nagy össze­ütközés kimenetelét. Diplomáciai téren vi­lágháború folyik már. várakozó szeren­csével és győztesnek távolról sem lehet azt tekinteni, aki az óriási harctér egyik másik pontján mia vagy holnap siker­ről számolhat be- A megszakított, vagy feldúlt diplomáciai arevonailak mögött újabb erődítési rendszer keletkezők s a külpolitikái küzdelemben is kezd állan­dósulni az á'ó harcok rendszere. Nagy, körülfogó mi zdu la'tokkal mindkét rész iöl k sérletenek. Mindcnik lél igyekszik a másik arcvonalának nem egész szilár­dan össz.i kovácsol! részeit meg'azilani. Végeredményben mégis látni lehel már a nagv frontok körvonalul, melyeknek •.é- onely tagjai a diplomáciai harcban még in ott csak laza kapcsolatokkal fii/ödnek egymáshoz, de a fegyverek harcai»:1 n, mint a világháború tanúságai is mutat j iák. szoros egységben á-lámáink az elhív teles arcvonailal szemben, Európában piélamatnvilág a szeinbemálló erők egyen­súlyáról lehet lueszé »n«. S/é’isöketalen azonban ez az egyensúly már meg ngolt és álló harc helyett a külpol'lik »i tak­tika újabb mozdulataira lehel várni. A diplomácia’ álló harcot azonban p ba­mbi vi híg a béke gazi feketéiének te­kinthetjük. Ha az álló harc állal leróni* fe't pozíciók megrendii nek, utat adva az ellenfél behatolási szándékainak, akkor közvetlenül fenyeget a diplomáciai küz­delem átcsuszása a fegyverek küzdelmé­nek terére- Ettől az átakíkmásiól külö­nösen az ősz kezdődő hónapjaiban léi­nek a borúlátók. S minthogv rem min . den alap nélkül sokan iáinak igy az ér­dekelt á lamok vezetői köz.öl* is. a nyár 1 végi és öszeVji hónapokban az eddigi­nél is nagyobbs/abáv.i ív ilouai lépésekre lehelünk elkészülve. A most Mindenfelé meginduló nagy hadgyakm'.i>b»k aligha­nem ásandó katonai ki ..'eu'éhé fognak álalakuhv. A szárazföldi és !•'*gi hadsere gek vezetői megteszik előkés'íiVta'kfl erre a felfokozott készeidét/ • s i hadi I lot iá k é'én ál-ó egyéniségek is felkeresik azokat ;i pontokat, melyeik n, jövő lehető­ség k 1 zeni]»<)ix1 jáhó'l különösen fontosnak látszanak Pár nap (‘tölt öt nagy an got ha ddiajó ment át, egy ésmertnievii angol tengernagy vc.zi léséve', a Dardanellák on és I színim bili elölt veled horgonyt!. Köz vétlenül a világháború előtt némát hadi­hajók toMék meg ugyanezt az utat. Töt" Hev:ny ólonimérgezésnét a régóta ki­próbált, gyors és biztos hatású, tisztán ter­mészetes „Ferenc József“ keserilviz azon­nali alkalmazása mint hatásos ellenszer tel­es mértékben beválik! Kérdezze meg or­vosát. léire Imi hasonlóságok keresése nélkül is lehelt f en ennek a hírnek fcnvegelö je­lentőség t nem tulajdonítani. Egy'Jk an gol miniszter. aki a kormány békésebb szárnyához tartozik, ugyanekkor kijelen­tette, hogy megbízható információi alap­ján, a háborút majdnem kizártnak látja. De a derülátó mimisztarrel szemben ugyanennek a kormánynak egy jelentős csoportja súlyosabb lehetőségeket tart valószínűnek s ezieknék a súlyosabb ta- heiöségeknek adott kifejezést Halifax külügyminiszter legutóbbi beszédében, mikor az elkövetkező hetek, va*gy hóna­pok fenyegető eseményeiről beszélt. A szélsőkeleti küzdelem A szembenálló hatalmi arcvonialak leg- nagyobbjelentőségü lépése utolsó időben szélsőkgleten folyt le. A mozdulat kezde­ményező lépése nem arról az ól dalról indult ki. mely a kezdeményezést mostan a kezében tartja. A támadó fél Japán volt és jóidéiig úgy látszod, hogy a tá mád ás áldozatául kiszemelt Anglia kény­telen visszavonulót fújni. A nagy külpo­litikai játéknak alighanem egyik 'legér­dekesebb fejezete, hogy ez ,a helyze;, majdnem együk napról a másikra, tel­jesen megfordult és megtörtént az, ami a mai szélsőkeleti erőviszonyok után Ítélve majdnem kizártnak látszott. Ma Japán a védekező fél s a rendkívül óvatosan tak­tikázó Anglia van támadó állásban, ter­mészetesen a perdöntő erejűnek látszó E gye sü'l t - ÁMíamok segítségével. Hogy mennyiben az angol külpolitika egyéni tevékenységének következménye ez a vál­tozás és mennyiben az Egyesüit-Álilamlak- kal való közös külpolitikai manőveré, azt ma nehéz kibogozni. Az események megelőző fejlődése azonban valószínűvé teszi, hogy egyforma szerepe lehet ebben mindkét tényezőnek. Á brit birodalom, melynek majdnem teljes erejét mind kizárólagosabbatn fog­lalják le az európai események, »egyideig majdnem tehetetlenül ál'l'ot't az ellene irá­nyuló japán támadással szemben, ama lyet nyilvánvalóan a Japánnal kapcsolat­iban álló európai front is szorgalmazott. "London és Párís, hatalmuk megőrzésére1, ma alapvető szükségességnek tekintik, hogy nemcsak szárazföldi, hanem tenge­ri erejüket is egységesen tartsák kézben európai területen, mert csak igy látják | fenntarthatónak az eddig kialakult erő- »1 viszonyt. Japánnal szemben tehát csak Szovjetoroszország, vagy az Egyesült-Ál­lamok támogatása tette volna lehetővé számukra a fellépést. Ez a két lehetőség azonban, bármennyire is türelmesen ké­szítették elő. mind inkább a bizonytalan jövőbe tolódott. Moszkva fenntartásait a nyugati hatalmakkal való megegyezéssel szemben a távo'keleÜ események sem érintették s az Egyesült-Államok szintén nem mutatott különös hajlandóságot ar­ra. hogy Angliával együttesen lépjen fel szélsők eleien. Even körülmények között határozta el magát a londoni kormány a döntő lépésre, mely a Japánnal való tárgyalások megkezdésében állott. Ezek­nek a tárgyalásoknak kettős célja lehe­tett és mindenekelőtt az időnyerést szol­gálták e célok érvényesülése érdekében. London ugyanis tisztában volt azzal, hogy mind Washington, mind Moszkva, \ziírtén életbevágónak tekintik szé’sőke- 1 eHí érdekeiket és végeredményben nem nézhetik tétlenül Japán korlátlan térfog­lalását Angsával szemben sem. A ben csini konfliktussal kapcsolatiban viszont japán részről olyan nagyszabású táma­dás indult az angolok ellen katonai, gaz­dasági és propagandiszt.kus téren egy­aránt. hogy Tokió döntő lépésekre való felkészülésére ke'taM következtetni belőle. Ugyanakkor éreztették japán részről az angol kormánnyal azt is, hogy megegye­zés esetén egy európai háborúban Japán semleges maradhatna. Mindez sürgőssé tette London részére az eddigi tűre1 mi politika megváltoztatását. Megindultak tehát a tokiói tárgyalások, melyek nagy általánosságú előzetes megegyezéshez vezettek. Ez a megegyezés nagyon ha­tározatlan formájú volt s amint rövidesen kiderült, ellentétes magyarázatokra adod Megkhet, sör valószínűinek 'látszik azon­ban, hogy az Egyesült-Államoknak ez a belekényszerdése a Japánimal szemben rétit1 lépésbe nem RooseveStmiek és kormányá­nak előzetes beleegyezése nélkül történt. A semlegesség! törvény Roosevelt által kí­vánt módosításának visszautasítása a wa­shingtoni parlament két háza által aízD a látszatot kdterre ugyanis» hogy az elnök kezdeményező ereje külpolitikai téren egy- ideig teljesen1 megbénult. Roosevelt tehát, ahelyett, hogy a semlegességi törvény kér­désében folytatta volna a vitát belpoliti­kai ellenfeleivel, olyan »töreti keresett; mely­ben! az EgyesüU-Áftamok közvéleményé­nek túlnyomó támogatásával újabb kül­alkalmiat Londonban és Tokióban. Az Anglia á tál várt következmény azonban, mely amint most kétségtelennek látszik, távolról sem a Japánnal létrehozandó ba- rátkozás volt. nem mardt el. A Moszk­vában nehezen előrehaladó tárgyalások egyre gyorsabb tempót vetlek s az Egye­sült-Államok váratlanul olyan közbeié" pásre határozta el magát, ame'y teljesen megváltoztatja a szélső keleti helyzet ar­culatát. Hogy ugyanekkor a Tokióhoz való közeledés helyett még kiéleződött az í e’flentct Angi* a és Japán közöd, az ke­vésbé érinti a londoni külpolitikát, mely a japánokkal való tényleges megegyezést csak arra az esetre kereste, ha lépésével szemben Washington és M ís/.kva lovább- 1 ra is érzéketlenek maradnak. ; _____ politikai kezdeményezést kockáztathat. Ennek a lépésinek teremtette meg a lehe­tőségét az angolok általi1 Tokióban meg­kezdett tárgyalás, mélyben ezúttal a 'két ravaszlkodó fél közül nem az angol, hanem a japán maradt alul. Angliának sikerült a nagy világpolitikai el tanterektől vissza­húzódni látszó Egyesült-ÁEarniokait újra a külpolitikai »küzdőtérre kényszeríteni és ugyanakkor Japánnal szemben olyan támo­gatót nyerni benne, amelyneik erre a je­len pillanatban egyedül van megfellelő ereje a szélső keleten. S a helyzet teljes megfordulására vall, hogy ma London is mind nagyobb erélllyöl hangoztatja kínai politikájának változatlanságát és mind ke­Együttes játék vésbé hajlandó a japánok mos' már mér* sék'-flt lw>vetéléseinek eleget lenni, hz/.ol szemben japán réstzrői újra a •égü fegyver* hí/, folyamodnak és Tokióból ma már küszöb elönti állónak jelentik az európai tengelyhatalmakkal kötendő szoros katoe nai szövetségen is. Szélső keberen azonban Japán, ma már az EgycsüilJt-Államokkal találja magát mindeneik előtt szembori Anglia ludyed, mely az események ilyen; forduflara urán sok tekintetben felszabadul keled kötött" ségcitől (‘urópa'i ütőeroje javára. Az ame­rikai—japán kereskedelmi Szerződés fel­mondása, melyhez esetleg az angol—japán kereskedelmi szerződés felmondása is csat" lakozhaililk, igein súlyos lehetőségekkel jár* hat a széüsőkdleti szigetország számára. Japán külföldi vakítóját tul'nyomórész- ben amerikai kiviteléből menü $ a kínai háborúhoz szükséges nyersanyagok jóré­szét is Amerikából hozta eddig be. A ja­pán külkereskedelem másik legnagyobb része pedig az angol világbirodalommal bonyolodoíir le. Ha ez a ikét piac Tokió számára elzárul- akkor más súlyos lehető­ségek mellett igen nagy nehézségekbe ü»> küzhetik a kínai háború továbbvitele is.. Ezérí a rcrü'tatan pedig már mostan holt­pontra jutottak a japán hadműveletek. — Mintegy 800.000 japán katona vám itten óriási területen, egymástól távolálló fiz frontra elszórva és kénytelen céltalan har­cokat folytatni a hátsó öszekörtetéseiib ve­szélyeztető fldnai gueriikla-csapatok ellen. Nem valószínű tehát, hogy ilyen körülmé­nyek között a tokiói kormány további összeütközéseket (is kívánatosnak latna akár a Közép- és Délkinában érdekelt angolszász nagyhatalmakkal, akár az északkinai ha­tárra nehezedő szovjetonoszokkal szemben. A szélsőketati á'l'ló harc egyensúlyának fo’billdnése következtében tehát újabb fej­leményekre nyílik kilátás, melyek nem je­lentőség nélkül szövődnek bele az ellenté­tes hatalmi arcvonalak hosszúlejáratú és egyelőre még nem közvetlenül katonai fegyverekkel vivott küzdelmekbe. —s Of esztendő óta eSköb töitem több mint 730.000'— leit... Írja nekünk Kertész Gyula nyug. szeszgyár- \ezető Tárgu-Secuescből, majd folytatja: „...Az Önök által küldött egy üveg Gastro D. amerikai gyógyszer már annyira javította nagymérvű ideges gyomorbajomat és lekö- 'ötté savképződesemet, hogy bátran mond­hatom, ma Istennek hála 60 százalékkal egészségesebb vagyok és enni is tudok, amit eddig csak félve és igen kis mennyi­ségben tudtam. — Szíveskedjenek egy üveg Gastro D.-t utánvéttel küldeni, hátha a má­sodik üveg használata által teljes gyógyu- ást kaphatok, amit Isten után remélek is. Másoknak is bátran ajánlom a Gastro D.-t.“ Ezen sorokhoz minden kommentár feles­leges. Orvosok is ajánlják. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét melleit Császár E. gyógy­szertárában, Bucureşti, Calea Victoriei 124. SZÁZÖTVENEZER LEJT LOPTAK EL A KOLOZSVÁRI SZÁRMAZÁSÚ RÓTH ISTVÁNTÓL DE — MEGKE­RÜLT. Bucurestiből jelentik: Róth István erdélyi származású üzletember, a bucureştii „Transglobus“ társaság igazgatója, 155 ezer lejt veit fel a Ro­mán Kereskedelmi Bankból. Róth ha­zafelé tartott, amikor a Lipscani és Smardan-utcák keresztezésénél bele­kerülve a járókelők forgatagába, egy; szembejövő férfi „véletlenül“ egész testsúlyával nekiszaladt, úgyhogy a falnak esett. Udvarias bocsáriatkérés, ruhaporolás — az incidens már-már elintézést nyert, amikor felhangzott a „megállj!“ kiáltás. A következő pilla­natban a hevesjárásu férfi ott vergő­dött egy figyelmes detektív karjai kö­zött. Róth István legnagyobb megle­petésére a detektív a férfi zsebéből az ö 155 ezer lejt tartalmazó pénztárcáját húzta napvilágra. A póruljárt tolvajt, Ghers Ghizel, országoshirii zsebmet­szőt átadták az ügyészségnek. RENDBEN HALADNAK A KIKöTő- ÉPITÉSEK. Constantin Mihalopol ki­kötő-vezérigazgató az elmúlt napokban megtekintette a Bărâgan-siksâgon Că- Iarásig és Dobrudzsában Silistrától Constantáig épités alatt álló raktára­kat. A kikötő-vezérigazgató megállapí­totta, hogy mindenütt programszerűen végzik a munkálatokat és valószinüleg októberben átadhatják a használatnaR az, első raktárakat. v FELVÉTEL A TIENCSINBEN RENDEZETT POLITIKAI TÜNTETÉSEKRŐL

Next

/
Thumbnails
Contents