Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-30 / 198. szám

r­iO 13 1. / E A Z É K iíviua 103 9 u u u u s j. tu u j 0. ** { l 'isöMánU cikkünk fululmúsa) lu-nu'l mondanak, amidőn arról van fcs.-ó, hogy fenyegetés es erőszak alatt kell tárgyalni. Tudjak meg, hogy ké­szek vagyunk szembenézni minden es­hetőséggel, hogy tele vagyunk önbiza* lommal cs reménységgel. Ez az egyet­len ut, amelyen keresztül el akarjuk kerülni a háborút és ha ez lehetetlen, akkor megcsináljuk és meg is nyer- jiik.“ Hiller válasza Daladiernak Dalaidier levelére Hitler az alábbi vá­laszt küblle: Miniszterelnök IJr! „Nagyon jól megértem az ön ál teil ki­fejezett aggodalmukat,. Sohasem leVd kezdem meg a magam iőldöss égéről, «amely azokra hárul, akik a nn-mzelek sorsáról döntenek. Mint voll frond vair- eos, akárcsak ön, én «is ismerőm a há- l»oru boiv-ateait. Ezen érzelmek és ezen ismeret alapján igyekeztem őszintén kr kiiszöíböini a francia és német nép kö­zött összes vita tárgyát képező kérdése­ket. A német nép nem viseltetik sem ha­raggal, som gyűlölettel egykori vitéz el* len leiével szemben. Ellenkezőleg. IfJtlier ezután kifejti, liogy Németor­szág sohasem nyúlt hozzá a német biro­dalom nyugati határainak végleges ren­dezéséhez. Minden józan embernek tud­nia kebelt azonban, hogy a versai-Uosi diktátum revíziójának el kellett jönnie. Hasonló helyzetben egyetlen becsületére ügyelő francia sem járt volna el máskép­pen, mint ón. Igyekeztem ebben az érte­kemben kiküszöbölni a« versaiillesi d?kiá- ttum legészsziei-ütlenehb rendelkezését. Olyan ajánlatot tettem a lengyel kor­mánynak, amelytől a német nép miegbor- jZadt. Senki rajtam kívül nem merészked- Ihetett volna a nyilvánosság elé állni egy ilyen javaslattal. Ezért ez a javaslat csak -egyetlen egyszer volt megtehető. Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ha kü* ilöixösképpen Anglia részéről Lengyelor- iszagot arra intették volna, hogy józanul íyiseUkedjék, ahelyett, hogy elkeseredett • sajtókampányt indítsanak Németország 'ellen, ahelyett, hegy hireket terjesszenek egy német mozgósításról — Európa.1 ma és az elkövetkező 25 év folyamán a leg­teljesebb békének örvendett volna. Ezzel szemben a fenyegető német támadás ha­zugságával uszították a lengyel közvéle­ményt. a lengyel kormányt óbba a nehéz helyzetbe hozták, hogy nem tudott jól átgondolt határozatokat hozni, mert kü­lönösképpen a szavatossági ígérettel meg­zavarták a lengyelek tényleges lehetősé­geinek határairól alkotott Ítéletét. A len­gyel kormány ennélfogva visszautasít alta javasba ta imát. A lengyel közvélemény I meggyőződött arról, hogy Anglia és Fran­ciaország meg fognak verekedni Lengyól- !országért. Kezdtek olyan követeléseket hangoztatni, amelyek nevetséges őrÜHtsé- !geknek volnának tekinthetők, ha nem ivolnának' igen veszélyesek. Ugyanakkor "tűrhetetlen terror, fizikái és gazdasági 'vegzálás kezdődött el a birodalomtól le- I csatolt területeken élő németek e’len, j akiknek száma másfélmiUlióra rag. Dmr zigbam is bebizonyosodott a lengyel ha­tóságok ásandó excesszusai folytán, hogy •ez a város, úgy látszik, reményteliiül kfi van szolgáltatva egy nemzeti jellegétől idegen nemzet önkényes hatalmának. Ho­gyan járna el ön, Daladier ur. ha egy hősi harc kimeneteleként az önök egyik tartományát korridorral választanák éli az anyaországtól és ha az elszakTttott terüle­ten lakó franciákat brutális módom báin- tahnaznák és «meggyilkolnák? On fran­cia és én tudom, hogyan reagálna erre. Én német vagyok, Daladier ur, ne kétel­kedjék az én becsületemben és érzéseim­ben. hogy hasonlóképpen fogok reagál­ni. Ugyanazon szenvedést éreznék át önök is, mmt írni. Megérthetné ön azt. ha Németország minden ok nélkül ragasz­kodna ahhoz, hogy a Franciaország mentén vomit korridor fennmaradjon, ’hogy az elszakított területek ne térjenek vissza Franciaországhoz? Megérthetné lön, ha megtiltanák, hogy pl. Marseille Franciaországhoz tartozzék? En minden­esetre nehezen tudnám elképzelni, hogy Németország hasonló okokból kntfolyőliaig önök eOen harcoljon. Én és mi mmdainy- jnylarn lemondtunk Elzászról és Lotharfim- [giáról, hogy elkerüljük az újabb véron­last Ann:'»'. kevésbé onhimúnk vért, hogy fenni ártsunk egy j gu z sú gtuk m sá goi, moly az önök számára liirheletlon és számunk ni lényegtelem M ihI.i.'i, amit ön ír, Daludier ur, ön­höz hasonlóan átérzem ón is. Én lig úgy érzőní, hogy Jehetoßon, hogy éppen mii, voll inai Ui arcosok, ne tudnánk megegye­zésre jutni sok kérdésben. De nagyon kérem, érlse meg azt, hogy nem lehet sé ges, miszerint egy, n becsületére kényes nemzet lemondjon csaknem kétmdlió honfitársáról« és végignézze azoknak bán­talmazását. saját határai mentén. Ezért egy \ lágos követelést fogalmaz hi m meg: Dia ni/-igot és u korridort vissza- kell csa­tolni a birodalomhoz, iái nem Hálom un iraik leli, léségét, hogy l>ékés megoldásit kifessünk Lengyelországgal, amely az ő garanciái aak fedezéke alatt meglómadhn- taJiáinnak tekinti magát. Am elveszteném mindéin, nemzetem jövőjébe vetett rer ménységémest, ha nem volnánk elhatároz­va, ilyen körülmények között arra, hogy ezt a kénlesi ilyen, vugy olyan módon megoldjuk. Jhi a sors kényszerít, hogy u mi nemzete uk egymás elVu harcolja maik, «ikkor én és népem az »gazságlulíur súg jóvátételéért, mások piaiig unnak foivn/tnrtásáért harcolnának. Számot vertek egy ilyen konfliktus súlyos követkéz mé* n veivel, ám én azt hiszem, hogy Len gyekn szag lesz az, amely ;1 .legsúlyosabb kövellkczmónveket «kééI, hogy elszenved je, mert bárhogy is végződne egy ebben a kérdésben kirobbanó háború, a mai lengyel nemzet mindenképpen el volna veszve. Ha a mi népeink ebből kifolyó­dig egy u; véres és rorniboló háborúba kettene sodródniuk, az .nemcsak önt, liá­néin engem is mélyen t-lszomorilana. Be­fejezésül, mint mondottéin, én a mi szem pontunkból senimilyen lehetőséget nem látok arra, hogy észszerűen befolyásol- hatnék Lengyelországot, hogy rendet te­remtsünk egy olyan helyzetben, amely a nóniiet nép és a birodalom szálmára tűr hetet'en. Ma a Rcyal Siágermozgóban két szenzációs premier 1 helyáré-t. L 4 KÍSÉRTÉS ÓSÁJA. Fősz. foan Cr wford Margaret, b-'ul'i- van, Robert Young és Melwyn Douetas 2 JEANETTE MAC DONALD ■ NELSON EDDY világíi mje: Tavaszi szerenád. fHagysilxerii tudományos elő­adások és daKiuisácgos vitái* az ÉHE vándorgyűlésén Beszámoló a vándorgyűlés első hét napjáról Gyergyószentmiklós, augusztus 29. Az Erdélyi Muzeum Egyesület tizen­hatodik vándorgyűlése, melynek megnyi­tásáról már beszámoltunk, az Ipartestü- lct helyiségében vasárnap délelőtt dísz­közgyűléssel kezdte meg tanácskozásait. Az elnöki emelvény mellett Jósika János báró, az EME elnöke, Kántor Lajos dr. főtitkár és dr. Tavaszy Sándor püspok- he'vcítes foglaltak helyet. A díszközgyűlés Az üdvözlések után báró Jósika János nagy hatást kettő beszéddel nyitotta meg a vándorgyűlés tanácskozásait. Az emelkedett hangú elnöki megnyitó a jelcniLévök -között mély hatást váltott kV Hatalmas éljenzés kisérte, majd dr. Kán­tor Lajos főtitkár nagy figyelemmel hall­gatott beszámolójában az EME célkitűzé­seit ismertette. A nagy tetszéssel kisért titkári beszá­moló után Vákár plébános elfoglalta he­lyét az elnöki asztalinál, majd a főtitkár Indítványára hódó’ó táviratot küldöttek őfelségének. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött Armand Calmescu miniszterelnöknek, Emlékezés az egyesüld Utalóiéira Az Ellenzék R. T. 3,Concordia" müinlézdének nyomása Ezzel a vándorgyűlés munkarendjét megnyitó dismíés végétért. A közönség, köztük a festőn népviseletibe öltözött nők és férfiak seregével a temetőkbe vonult, ahöl koszorút helyezett d az egyesület halottainak sírjára, A római katolikus te­metőben Csipák Lajos dr. kanonok, Kas­sa y Lajos, a Csíkszeredád róan>. kát. fő­gimnázium néhai igazgatójának sírjára helyezett koszorút, kegyddes szavakban ismertetve az elhunyt életét. Az örmény- katolikus temetőben Görög Joachim dr. kanonok sírjánál Benke Antal, dr., Gyer­gyószentmiklós utolsó magyar választott polgármestere mondott emlékbeszédet. Fejér Dávid dr. orvosnak sírjára László Dezső dr. ügyvéd, vott oszággyülési kép­viselő helyezett koszorút. Ünnepi pohárköszöntők Vasárnap délben közebéd volt, melyen Jósika báró őfelségére mondott pohárkö- $z öntőt. Balogh Ernő dr. az EME meg­állapító járói, Mikó Imre grófról emléke­zett meg kegyele tes szavakban, az alapító emlékére létesített Mikó-serleggel kezé­ben«. Vákár Józfef plébános Jósika János bá­ró érdemeit méltatta, majd Kántor dr. fő­titkár buzgó munkálkodását, aki â ván­dorgyűlést megrendezte, végűi köszönetét mondott Tavaszy Sándor dr. püspökheílyel* tesnek a gyönyörű előadásén. ____________ Niedre Zigre kultuszminiszternek és Sil­viu Dragórnár kisebbségi miniszternek. A hódoló és üdvözlő táviratok felolxa- sása után az üdvözlésekre került a. sor. Elsőnek Lengyel Emil dr. helyettes pol­gármester román és magyarnyelvű be­szédben üdvözölte a vendégeket. Vákár József pápai kamarás üdvözölte Jósika bárót, az egyesület elnökét, Boer ArLemie görögka tol :kus kanonok az Astra és az állalmi főgimnázium nevében beszélt ro­mán nyelven. Szabó György apát, a róra. kát. egyház nevében mondott üdvözlő be­szédet, Fejér Mihály dr. a város örmény lakossága, Freundl Mór főrabbi a zsidó­ság, Gaál Alajos dr. a Magyar Népkö­zösség helyi tagozata, Choleser Mariska a gyergyószentni'klósíi nöegylet, I. Dienes Jenő dr. a kézdivásárhelyi Székely Mu­zeum és végül Balázs Sándor igazgató* tanító az EMGE üdvözletét tolmácsolták. Az elhangzott üdvözlésekre Jósika báró é’nök válaszolt és Isten áldását kérte a nagygyűlésre. Ezután Tavaszy Sándor dr. püspökhe­lyettes emelkedett szólásra, aki gyönyö­rű élőadásban az ember liarmónikus éle tének nagy kérdéseit boncolgatta. Tudományos előadások A tudományos élőádáíok délután s óra­kor kezdődtek meg. P. Lukács Mánsvét: „Küzdelem az alkoholizmus éjién“. Moher Kárciy „Nyelvünk szépségei" címen tar­tott előadást. Ezután a gyergyószenrmikló- 6Í Iparos Dalegylet Bálint Ákoo Örmény kántor és karnagy „Gyiíkostói Szonáta“ ol'mü szerzeményét adta «elő á szerző ve- zény Iot évet. A művészi érrékü dalszerze- xnónyt nagy iapssal jutalmazta a közön­ség. Kollekzár László dr. „Az alkat az egyén életében“ cimrnel rendkiviil jelentés előadást tartott. Ezután Balogh Ernő dr. felolvasta Gergely Jenő dr. előadását a „XX. század fizikai alapgondolatai­ról. Vákár József pápai kamarás a gyer- gyószenfmiklósi róm. «kait. ós önményka- rolikus templomok történetét! ismertette­Vasárnap «este Gyergyószentmiklós ma­gyarsága nagyszabású ballada-estet rende­zett, melyet a királyhimmuszsail nyitottak meg. A fúvós zenekar nyitánya után Hoff­man Ferenc, Csiky Alice, Mátts Éva, Lázár Anti, Gaál Katalin', Páll Juci és Gyat- mathy Baby az „Egyszer egy királyfi“ éneke« népballadát adták elő nagy sikerrel. Ezután az énekkar nyárádi és marosmenti dalokat adott elő, majd Miklóssy Éva, Sa­lamon Gizi, Lázár Anna; Gaátt Katalin, Puskás Márta, Csiky Alice, Kercó Nándor. ' Bálint Barna, Fcrencz Lajos, Dávid Béla, M ik'Ló'.-y és I Jegyü>sy |.íno , a s/«' lo'y air»ló tárico' mutatrák be S/.ü<i<-t u'án a ,(D'lszcgi Nagy Anna“ című székely balladát adta <*lő Oiby Sándor dr-, a re- formátu's templomi énekkar kíséretében. A ballada zenéjét Bolgár József, :/üvegét Gaál Alajos dr. «//‘re/.tc. Ezután Bálim Barna adott elő énekkarával székely nép- dalokat, majd a „Váiárfia“ cimü színmű következett Karácsony Margit b Zárug Já­nos közreműködésé vei. A jóblkerüH mii sorr a király himnusz zárta be. A műsort reggelig tartó tánc követte. A vándorgyűlés második napja A vándorgyűlés má odik napján ícíyta- tódtak a tudománry<r, előadások, az orvos tudományi fi/.akosrlály pedig a inüvj e4v<*- t élés érdeke« problémájá't vitatta m<-g. }Jét- fön Bálint Viibnos píébános a kaftán-kazar lákró', Kelemen László dr. az öregedés problémájáról, A'.brechr Dezső a társadal­mi közösnég alapjairól, Bálint Á;ki>s a szé­kely népdal és egyházi ériekekfejlődéséi’ő*, Bányai János a ciskszenrtamáyi márvány rólepekmol, Tulogdi János dr. a békás! szo­ros rermó zeti «szépségeiről, Csíki János dr. a gyergyói nép táplálkozásáról, Jancsó £te- már dr. Ady Endre költészet óról, Pcrjessy János a székelyföldi szövetkezetek mülcö- déicről rarrntr előadá-t- A magasszivriffialon álló «népszerű b tudományos előadásokat rendkívül .sokan hallgatták végig és mele­gen ünnepelték az előadókat. Délután öt óraikor az EME orvoüudo tnánv ‘szzíkos/.áilya tartott ülést. Az ülé­sen dr. Stchier Pál egy,, tanár a ki.sebb ségi orvosok jóléiiiilézményének szerve­zetét és eddigi működéséi ismertette. Ez­után került ser a művi e'vetélés nagy ér deklöcléssí-J várt \ tájára. Dr. Nagy End re főorvos előadásában kitért ennek a nagyfontosságu kérdésnek minden vonat­kozására, ismertette az orvosok nehéz helyzetét, akiket esküjük arra kötelez, hogy szükség esetén művi beavatkozást hajtsanak végre, viszont az egyház ezt a leghatározottabban megtiltja. Dr. Nagy Endre előadásához elsőnek dr. Steiner Pál, majd Koleszár László. Parádi Bél* hílyett dr. Lázár Vilmos, dr. Nagy And rás és dr. Kelemen András, valamint dr Smidt Bi'b marosvásárhelyi on’osok szóltak hozzá. Az érdekes vitáról legkö­zelebb részletes beszámolót adunk. Czibij Lnjcj. lectiIbbspoctibss W&reséget szenvedett Budapesten a világ teg- iohb amatőr tenisz­láf ékosa BUDAPEST. Hétfőn délután játsz- ták le a magyar nemzetközi teniszbaj­nokság utolsó döntőit, melyeknek meg­lepetése az, hogy a férfiegyes döntőié* ben Gábory 1:6, 1:6, 6:1, 6:2, 6:2 arány­ban legyőzte a világ legjobb amatőr- játékosának tartott svéd Von Cramm- ot. Harmadik helyen Asbótli és Szigeti végeztek. A vegyespáros döntőjében az Asbóth—Körmöczy-pár 6:1, 6:4 arány’ ban győzött a Gáborv—KHppel együttes ellen. A nőipáros döntőjében a So­mogyi—Körmöczy oár 6:3, 3:6, 6:4 arányban győzött a Bárd—Paksiné ket­tős ellen. EURÓPA EVEZŐS BAJNOKSÁGAIT, melyet Amsterdamban kellett volna megtartani, a bizonytalan politikai helyzet miatt elhalasztották. | UJ 3X100 MÉTERES VEGYES ÚSZÓ- VÁLTÓ-VILÁGREKORD TOKIÓ. A vasárnapi nagyszabású uszóversenyen a japán úszók pompás eredményeket érlek el. A Koima, Arai és Hamuro összetételű 3X100 méteres vegyesváltó 3 p. 16.8 mp.-veí uj világ* rekordot állított fel. A 100 méteres hát, úszásban Koima győzött 1 p. 07.8 mp.* cel, a 100 m. mellúszást Hamuro nyer­te 1 p. 11.6 mp.-ce!, a 100 méteres gyorsuszásban pedig Arai 57.4 mp.«es nagyszerű idővel győzött. Fesvétel a szinészisko'ába. Herényi szí n ész iskolájába («srudió) felvételre jelentkez­ni lehet Herényi Elemérnél «naponta dél után 6 és fél 8 óra közÖrt, Sir. Gorun ír a Menza és Szent József intézet közötti ut ca. Felvételi vizsga szeptember 5-én cél előte 10 óraikor a színháznál. DR. GROIS LÁSZLÓ felhős szerkeszti távollétében az Ellenzék szerkesztéséé* Végh József szerkesztő felel. Serv, Cera, C. VI, A, Ciu|, SUJ& QÖ IH PRIMAR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents