Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-27 / 196. szám

1&39 űttgüsilüs 27, Ellenzék ti tmmMMK Ferenc tekintetes ur Kölcsey Ferenc életregénye, irta SZENTIMREI JENŐ Ez már igen! — mondanák a aniafi ut- széltség nyelvén. Igazi könyv, míeflyJiiek' értékét minden irodalmi csoportosulás­nak el1 keh ismernie, habár „a levegő ben, »török lógnak“, mint száz év előtt, mikor a. franciáik ezt a mondást ki talád- fák. Szüksége ,kivitele, jelentősége, érté ke nem vitatható, ha néhány fogyatkozó sót akár oly bírálat szigorával is mérnök, mint aaaüyöt Kölcsey szeretett megváló' site ni, de még ina. sincs meg Erdélyben. Szentimrei könyvét — tehet — Üt­ött el fogják hallgatni, de nem be cs ülhetek le és terjedésében most már nem állül hatják meg. Megteszi a ma­gáét. ~~ Nyugodtan megá Uapit ha-t juk az idei magyar könyvtermelés egyik legértékesebb alkotásnak és az el­túlzott magyar künyvtermelés egy-fc ma­radandó müvének. Különösen érezzük ol­vasata, hogy van igazság a közszólás- ban: „a könyv hü és megbíz ható barát“; ragaszkodunk társaságához és megőriz ■2 ük hálásait. Szent Imrei jó könyvét szin­te megpihenés nélkül szerettük volna cl vasni és meggyőződésünk, hogy a könvv- barát.ságra hajlamosak is így fogják ol­yasul. Tárgya, elbeszélése, tanúsága, nyel­ve tevékeny erővel, sebesen előre visz magával; lebilincselő és vonzó erő van benne. De még egy másik mozgató ké­pesség is: a rejtett célzat varázsa, mely tu- lajdonkép minden igazi könyvön áthat, még pedig annál inkább, nmeimtől mész* szebb akar álla ni a szerző az Írás mögött, « legóvatosabb tárgyilagosság magasla­tán. Az a célzat, mély az írót és idejét egybekapcsolja müvének hősével, ennek a korával’ és drámáival Egy találkozás ér­telme és tanulsága. Ennek az életregény­nek nemcsak egy érzelmes eszményteég- re hivatott nagy ember és az emberi lót legmagasabb csúcsára törő alkotó kor­szak a tartalmi lényege, Iranern az >ró és yilâga is, ki fájdalmasan látja, hogy az akkor szintén vérző és félreálltét ott em­ber sorsa most is tovább üldözi leszúrnia- zóit és a mi korunk, mely hasonlóan kla* s zi clsta - valásos, szellemiségre és meg­újításokra] tör, miként akarja e fölséges csúcsot lehordan'ta: romantikus hiányából eredt borzasztó idegbajában. Szenhmrei Jenő nemcsak a Himnusz és a Kölcsey halál« centenáriumának hatására és nem­csak a megírhat óság csábításaira nyírit a nagy Schwärmer“, a görög-német ídas-z• szicizmiLs zenészének, a magyar bírálat és szónoklat mesterének, a .szabadság és emberszeretet kemény és szent lovagjá­nak alakjához, hanem ai benső izgalom folytán is, melyet a mi korunkhoz való hasonlóságokból és ellentétekből, Kölcsey életiének román ticéz musából, csalódásai" bóT és bukásaiból, az ember és szabad- elvüség drámájából, mai szempontok szerint a nagy ember harcaiban mindig rejlő irodalmi és általános politikumból kiérzett. E magasztos alakhoz és nagyszerű kö rülményekhez a ma szokásos, de a mai magyarság, főleg az erdélyi kisebbség saj­nálatos „beállítottsága“ miatti Is legalkal­masabb műfajt választotta, az életre­gényt,- amely másvalami mint amit az életrajzi regény, vagy regényes életrajz, a történelmi regénynek egy uj rokonát, mikor ez nagy személyiség körül zaj­lott nagy időket ábrázolja és csupán a lel­kiekben enged némi teret a művészi kép* zeíetnek. Szentimrei nem akart a, tudo­mányos életrajz területére kirándulni, mert ez a tudósok földje és ő nem tu­dós. Különben is akkor nyiltan kellelt volna tintást foglalnia!. Es el kelleti volna menekülnie közönségével együtt ama csak nehezen, illetve csak részlete­sen közölhető tudományos anyagban1, mint például az akkor erősen szem­benálló 'irodalmi rendszerek, a ha­talmas nyelvújítási harc, most már isme­retien megyéi közéi el s rendi törvényhozás, a Napoleon korát követő dévaivá dió, szent szövetég, cenzúra, kémrendszer, a korai magyar liberalizmus, a született politikai és irodalmi műkedvelők, az ; akadémia--mozgalom és alapítás, az al­manach és folyóirat-szerkesztés bonyo­lult és rész'-etes méltatásába, de ami fő, :rengeteg esz'-iéákai és szövegkritikai fej­tegetésbe is, mert a verseknek, szónokla­toknak, paraniesíseknek, leveleknek ak­kor sok esetlege volt é.s igy azóta bő tör­ténete kelétkezett, no meg aztán Köl­csey uj műfajokat, vagy műfaji ár- nyálatokat is hozott, amely megannyi ki­térő magyarázatot követelne. Nemcsak a műnek, de a hősnek is lényeges rejtélyei tusnak, melyeket nem lehetne ily drámai és festő elbeszélésben megjeleníteni, ha szerzőnk minden tudományos érdekeit is terjedelmesen megvitatna. De a rej­tély se marasztalhat sokáig, miikor sür­get az. idő, kötietez a hely és cél1, a cseb szövényes kor viszont ma minden esz­mére és célzásra lesben áll. Szóval na­gyon vigyázni! kell az életrajzi regényre, vagyis a teljességre való törekvés szin­tén szigorú 'tudományos előkészítésre is művészi kivitelt követelt volnai. A regé­nyes étetrajz pedig nem egyéb, mint az azelőtti műfaj minden költészet nélkül, bár .minden művészet fölhasználásával. Egyik se volt való Szentimrcihez: aki lel­kes újságíró és köziró egyszersmind. A Szentimréek „életregényt“ írnak, vagyis egy regényes életpálya néhány fontosabb drámáját kiragadják és ezeket a regény­író líJelét igényelve csupán, a maguk szabad képzeletével átalakítják, kiszíne­zik és megérteik, az -egész mellőzhet - len valóságot röviden köréje helyezve. Szenkpirei igv inkább az Ember rejtélyét oldogatja, mintsem a költőét é spolitikír sét,' az ismert nagyság történeti adalé­kai — válogatott és fontos részletek valóságos díszletei — között megelevene­dik a kor. fontos eseményeivel és alak­jaival.. de megelevenedik főleg a nagy személyiség ismert külső drámája mögött a belső küzdélem egészen, és az elsősorban. Szentimre’i az Ember érdekelte — és Kölcsey emberfölötti ember volt —. aki magános árvaságban nő fel Debrecenben, e sürüvérü város szellemiségével és a.z egész magyar maradisággal szemben áll­va, függetlenül és dacosan, majd az olva­sásba., írásba, szenvedésbe, álmokba, sze­relmi tartózkodásokba és szemérmes bűnökbe, őszinte harcokban és gya­korlati kötelességekbe, anyagi gon­dokba és visszavonulás okba emelkedő, avagy sülyedő lélek, hogy úgy Tegyen költő és politikus, mint ahogy az Em­ber volt, aki magának az eszményt vá­lasztotta, . másoknak pedig a szigorú jel­lem és szívós munka gyakorlati, ajándé­kait. A Kazinczy kor és Iskola ezt az Örökké vérző aszkétáját, betegét, vívódó­ját, de a másokért a végletekig kiálló bölcs szentot és lovagot. Egy angyali for­radalmárt és szigorú emberszeretőt. Aliig van a könyvben p- irodalmi, politikai, társadalmi elemzés. Mégis megismerjük az Aintimomiakat, a Kölcsey-bVálat, a Himnusz és Vamtatum vanicas, a 'Wesse­lényi-védelem, a Para‘nézés, az ország- gyűlési szónoklatok és a követségről valló lemondás jelentőségét. Viszont néhány epizód borzasztó erővel nyomul előre és ilyenkor a szóbeszéd regényes hitelét is néhai egészen, sőt vakmerőén kiaknázza, mint például hogyan veszíti el a htirtiös irneska egyik szemét, mert a dajka vele öt miatyánk idejére a kenyérsütő kemen­cébe búvik, vagy amikor Kölcsey isme­retlen szerelmi életét néhány látszat és valószínűség alapján, megrázó regények­ké terebélyesül ki, a barátság és rokon)! szeretet hitotes fény nyalábjai között. A könyv első felének joggal adta ezt a cí­met: barátság és szerelem. A második részben, „a regény és haza“ könyvében a történelem és tudomány több helyet követet de az epizód Télek é.s szellem Ifi­vé ereje itt is bámulatosan megnyilvánul. Az Írónak van leleménye és alakító ké­pessége- Nem unalmas. Az egymáshoz ha sonáitó- részletek a belső harcokról, nagy nekilendülésekről és nagy ki­fáradásokról sem bírnak elernyesz­tem, sőt régénvszerőséggel valósággal iz­gatnak. A belső és külső ember kapcsola­ta se szürkül el soha és legszebben nyil­vánul. mikor Kölcsey visszadobja a kö­veti tisztét és megrendítő módon búcsúzik e! az országgyűléstől, mert Szalmái* bocs- koros nemesei és arisztokratái megváltoz­tatták az utasításokat. Műdén emberi és egyben kivételes e -'földi magasságban.. S zenitem rd tolón így jellemezhető c 101- séges részetekért: az epizód szakértője; fontossá és elevenné teszi, bmet olvas és aanál elképzel. Néha félünk, hogy a ma gánember t ito k beburkol t szerelm i dolgai nak részletes kiképzefese és nyers „be­állítása“ hatol üt ki. De nem. Kölcsey nem sülyed. '.Viszont politikai és irodalmi magatartását, főleg a kész ember csekei magámosságát, melyből a népdal és a. népérdek óriási jelentősége indul iki_ raj­zoló pozitiv részletek alaposan feüviágo- sliltnnaik és elfeled betétién ül halnak- Mi­kor olvassuk őket, magunk előtt a ház és a sovány, szürkearcu ember aki vagy a. végsőkig e-gyötei magáit munkával, vagy belső tanaiban, évszámra -óhajába zár­kózik, gépies sétáival a/ összerogyásig íróasztala körül, a padtiilba mély árkot kitapos és érthetően, fürdőszoba és feke­tekávé nélküli nem élhet meg. Etinezar v a rínak é.s élettől elvonalkozotinak hi­szik a tudóst, az aszkétát, a testvérek gyermekeit dédelgető játékost, de végül ws ebből a szürke magányból, érkezik meg a vármegye vezérlő főjegyzője, Pozsony hatalmas szónoka, az országoslürü bölcs, Becs réme, azonban az ú jító mezőgazda is, a magyar mii prózai fejlesztője és a nagy költő. Felségesen szép egyéni szomorúság, történelmileg hal haltadon munkásság tir ’án soha- meg nem ismétlődő emberi esz- ményiség meleg éneke a könyv'. Érde­mes olvasni e nagy Emberiség hüs tori ku­niét. Most különösen, mikor külsőségek­ben a mai szereplők Ír a són ti tanaik e táj­képhez, viszont a kor alkotásait szétrom­bolják és müveit lassan elfelejtik. Ma is rejtély még. miért kerülnek háttérbe, vagy töredékes és második sorba a Köl­es evek. Eötvösök és tanítványaik törté­nelmünk uj korában és főleg a XIX. szá­zad óta- Pedig kizárólag az ö érdemük, hogy szépség és fény hullott a magyár politikára: a Széchenyiek hűi és beteges timgesze, a Deákok tétlenkedő formaliz­musa csak az ő eszményles napsütésük­ben lett elfogadható. De a ha.tátinál, vagy hálást javarészt át kelteti engedniük má­soknak. Sötét magyar babona, hogy a születés kiváltsága gyakorlati tökélyt je­lent, viszont bárhonnan jön az eszményi magán élei és szónoki path ősz nagy em­bere, neki semmi helye a reáliák alkal- mazottságában. Kölcseyt egy súlyos csar Iád, egy cenzurás kor és vármegyei sö­tétség i-s nyomta e babona mellett. Pedig a reálfa irtasz ti kum és a gyakorlaton ala­puló esz ményiség tökélye ö. Szent, de a lovag va.söltözetébeüi is Arkangyal, de az igazság tüzes pallosával, az Álmodó, de munkaszubbonnyah Lemondása nem je­lenti mátok gazdasági érdekeinek nem ismerését'. Az első humorista és egy pár népdal költője, a gyakorlati jogász Wes­selényi véddirnében, a K öles e y vágyói í megmentője. Kődobáló jobbágyok és ter- rnéspiiszti>tó rokonok ellenére, a valóság állapján állott, útikor magánéletében ta­ken az egyeljen kálvinista szent élet szem­léletére adta. magát ösztönösen és öntuda ­tosan. Az író és bölcsész valósította, meg már önmagában eszményeit. De mert jól tudta, hogy a magyar kor és nemzet sötét elfogultságával szemben csak töre­dék tehet köznemesi volte, .szerénységé és tisztasága nbate minden közműre, aiz öröklött és szerzett mélabuja eddig a teg" keserübb magyar pessztenizmngbaji bőr dűlt fel. Nem csoda, ha e hangulat iro­dalmunkban legnemesebb terméket a</. el- ha gyatottságbím és félretollságbati előd­jének nevéről nevezte: „Zrinyi IL épe­ké“ nék. Ez a legmélyebb magyar hang- Alvilági már. Szentimrei érezte, hogy Köteseyben a legérdekesebb az Ember, a magyar tör­ténelem sok sötét bűnöseinek nemes megengesztelője. Az Embert hozta szem - látásnyi kőzeteinkbe. És jól tette. Mert a költő és politikus is az ember kifeje­zése és ismétlése, más anyagokban és Erőteljes, kövér egyéneknek, köszvé- nyeseknek és aranyérben szenvedőknek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár ter­mészetes „Ferenc József“ kese’rüviz gyak­ran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Kér­dezze meg orvosát. más módozatokban- Irodalmunk egyetlen alakjában sem ennyire láthatólag, még a legőszimtébb Petőfiben, vagy olykor szemérmetlen Advbau se. Az Embert ed­dig is szerettük, de mert a hideg magas­ságiból a rideg valóságba jött le hozzánk Szentimrei érdeméből, anélkül, hogy. fensége csökkent volna, még jobban sze­retjük, viszont Szenlimreit dicsérjük kü­lön. Néma egyoldalúság ez, de azért megeleveníti a kor is, a történetem Is, szóvá] irodalom és politika, amit stílusá­val is, igaz, gyakran erőlködve, külön akart kiszínezni szerzőnk- Köszönet a jókéit. És köszönet az Athenaeumnak is, hogy ezt a valóban erdélyi és valóban időszerű jó könyvét kiadta'. Olvasóinkat kötelességszerüen és melegen kérjük, ér­deklődjenek iránta. Hőse minden« érde­ket megérdemel. Szerzője minden figyel­met, hogij az egyik angol újságban „uj“ egy­tételes szépségtörvény jelent meg: „He­tenként legalább egyszer feküdj le ko­rán, vacsorázz ágyban, kicsit olvass, ki­csit ábrándozzál, aztán hunyd be a sze­med és edudd ki magad becsületesen. Nincs jobb, bizfosetbb kozmetika egy jó olvasnád': hogy nagy szeretettet ünnepelte az ara­di közönség Felhő Ervint, a kiváló szí­nészt, aki huszéues művészi jubileumát tartotta az aradi színházban. Saját ope­rettjében: a Bcdráiuj a. színházban című kitűnő színpadi érzékkel, sok ötlettel és tehetséggel megírt darabjában lépett fel Felhő Ervin, aki pCitrnerelvei egütt sok meleg tapsot kapott; hogy Newyorkban Max lordon szín­igazgató vállalkozásában legközelebb szinrekerül László Miklós Legboldogabb ember cimü darabja, .4 Newyorkban tar­tózkodó szerző is részt fog venni darab­ja próbáin; hogy a Londonban tartózkodó Tyro­ne Poiver, a népszerű hollywoodi film­színész Annabella férje fellépett a londoni televíziós stúdióban. .4 filmsztár kitünő­en érvényesült a televiziós-készüjéken ke­resztit: hogy Hollywoodban egy nagy párisi kiadóvállalat megbízottja tárgyai Alex­andre Dumas pere müveinek megfilmesí­téséről. Idősebb Dumas müvei mintha egyenesen a filmre kívánkoznának. 360 hátrahagyott müve közül csaknem mind­egyik alkrfmás megfilmesítésre; hogy a londoni Globe színház most ujitoita fel ]\’ilde Oszkár Bnnburg cimü szaUráiát: Helybenhagy‘la a Iá hl a az erdő eladási széüliá- másság ügyében hozol! elsöfoksa ilélele! 'KOLOZSVÁR, augusztus 26. Giurgiu Vádié tiondamcgyei lakos Pop Laurenltiu lelkész közvetítésévé] erdőt ado^t ol 18.000 Lejért Rekettó kolozsme- gyei község határában. A vásár megköté­sével egyidejűleg Giurgiu egy kiterme'ési engedélyt is átadott a vevőttek. Kiderült azonban, hogy a kitermelési engedély ha­mis, sőt az eladott erdőrész sem képezre Giurgiu tulajdonát, hanem az, államér. Az annak idején megtartott bírósági tárgyalás során a tordai törvényszék Giurgiu Vasilet ) esztendei börtönre és 18.000 tej kártérí­tés megfizetésére kötelezte. Pop Laurentiu lelkészt pedig szándékosság hiányában fel­mentette ugyan a vád alól, de egyetem- legesen kötelezte az okozott kár megtérí­tésére. Felebbvitel során került' az ügy a helybeli bihuetőrábla élé, amely a tegnap megtartott tárgyalásom helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet azzal a módosítással, hogy a 18.000 lej káron kívül még 10 ezer lej perköltségben marasztalta fi Giurgiu Va­silet, aki egyébként teljesen ismeretiem he­lyen tartózkodik. Pop Laurentiu lelkészt pedig fölmentette az anyagi kártérítés kö­telezettsége alól. MODERN HOTELT LÉTESÍTETTEK A KÖZEL EZERÉVES HÁZBAN. Flo- reneböl jelentik; Certalgóban most avattak fel egy minden kényelemmel ellátóit uj szállodát, amelyet egy kö­zel ezeréves épületben rendeztek be. Az átépítésnél vigyáztak arra, hogy az épület építési stílusa megmaradjon. Az érdekes hotelnek igen sok külföldi veri- dége van, akik Bocaccio szülőházát jön­nek meglátogatni Certalgóban.

Next

/
Thumbnails
Contents