Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-27 / 196. szám

iO-•vamomé /: /. L I: N 7. í: K / 0 j •) u u g ii s 7. í u K 2 7. SHAKESPEARE - ERANCIS DACON VOLT? Irta CASTANO-KÖSZEGHY MARIANNE ...„én a hires Tudor királynő, Erzsé- bet titkos fia vagyok, anyám azonban sohasem akart engem elismerni a nyil­vánosság elett. Különleges királyi tit kok birtokában vagyok, melyeket el akarok juttatni az utókor számára és ezért határoztam el, hogy különböző álneveken és többek között egy szí­nész, W i 11iám Shakespeare nevén fo­gom hátrahagyni a világnak azt a nagy miivet, melynek szövegében, elrejtett mondatokban fedezhető fel az a silfri- rozott közlés, ami származásomat bi­zonyítja .. Íme, az évszázados titok, mely né­hány hónap óta újra bejárta a világ­sajtót egy tudós cryptologus, Cartier tábornok, a világháborúban sokat sze­replő „Service du chiffre de 1‘armée francaise“ vezetője és segítőtársa, Mrs. Gallup szenzációs felfedezése nyomán, ldegfeszitöen nagy munka és hihetet­len kitartás előzte meg e rendkívüli és egyben mégis valószínű vallomás felderítését. Egyszerre uj világosság derül az irodalomtörténet egyik sokat vitatott! pontjára: Machbeth és annyi halhatatlan remekmű szerzője néni vol* na más, mint Erzsébet angol királynő fia, akinek igazi neve nem Shakes­peare, hanem Francis Bacon! * l kartier tábornok elsősorban arra a felfogásra hivatkozik, hogy egyes mérvadó angol irodalmi körök már régóta kétségbevonják Shakespeare di­csőségét. Amit eddig valóban tudnak erről az emberről, nagyon nehezen egyeztethető össze egy Homeros nagy­ságával vetekedő irodalmi hagyaték szerzőjével. Mindaz, amit eddig a régi iratokból, mint pozitívumot állapíthat­tak meg, csak mint iszákos, közönsé­ges és bosszúálló egyént* jellemzi a i kis színészt, Shakespearet, mig a vi- j lágirodalom szakértői a shakespearei | anyag Íróját csakis, mint kiváló mű- 1 veltségű, szélesskáláju, sőt a magas politikában is benfentes udvari em- I bért képzelik el, mint nagy jogászt, ! Franciaország és Itália kitűnő isme­rőjét, sőt olyan valakit, aki nagyon közel áll a trónhoz is. Mint látható, az igazi Shakespeare ; egyénisége csak bajosan felel meg en­nek a leírásnak. Eg37re inkább csök­ken az az irodalmi réteg, mely tovább is neki tulajdonítja a neve alatt meg* í jelent müveket. Az irodalmi connais- seurök egyrésze Derby grófjának, má­sok Edouard de Vere és még inkább Bacon = nek, a kancellárnak tulajdonit- , ja a shakespearei drámákat. A legtöbb valószínűség mindenesetre régóta Bacon nevéhez fűződött. Ö volt ama magasrangu udvari ember, a nagy jogász, a kísérletező módszer filozófu­sa, Anglia, franciaországi nagykövete. Életében mindenütt megtalálhatók a shakespearei színdarabokban szereplő vonatkozások. Viszont: fontossággal bír egy másik, kimondottan oryptologi- kiís tényező is — a Shakespeare sír­kövén található felirat. Ebből a cryp- tologusok által Frederici-módszer né­ven ismert eljárás azt is kideríti, hogy maga Francis Bacon szintén egy bizo­nyos chiffret használt. E nyomon elin­dulva, a szakértők irövidesen egy szót figyeltek meg a legtöbb Shakespeare* drámában, aminek semmi értelme nem volt: Honorificabilitudinitatibus! E képtelenül hosszú szó többféle válto­zatban kifordítva mindig ugyanazt az anagrammát nyújtja: „Hi ludi F. Ba- conis nati tuiti orbi!“ — és jelentése ez lenne: „F. Bacon e miivei fennma­radnak az egész világnak!“ jÉs valóban, Bacon maga magyarázza el „Advancement of Learning, 1605.“ című müvében azt a cryptografikus ntódszert, melynek feltalálója ő volt. E módszert követik azóta is a kémek es lényege az, hogy a teljesen világos és érthető, mástartalmu nyomtatott szövegben külön, titkos szöveg is rej­tőzik. E célból Bacon kétféle nyomta­tású betiiformát ajánl, ami a beava­tottak számára lehetővé teszi a titkos szöveg felismerését. A Bacon-módszer­rel tehát könnyű az egyébként teljesen ellenkező tartalmú szövegben bármi­lyen titkos üzenetet is elhelyezni, — mindehhez elegendő az, hogy a titkos szöveg ötször rövidebb legyen a teljes nyomtatott szövegnél és evégből egyet- len betii öt különböző, csak a chiitret értök előtt ismeretes befűt képezzen. Ez értékes utasítások birtokában most már nekiült Cartier tábornok és Mrs. Gallup a shakespearei titok meg­fejtésének. Hatalmas munka, el lehet képzelni, mivel legalább negyvenöt kö­tet nyilvánosan olvasható szöveghűi kellet kiböngészni a cryptologikus üze­netet. Sok hónap fáradságos munkája árán, a tudósok végül is megtalálták a ke­resett titkos szöveget! Ez az irás kü­lön tiz fejezetet tesz ki: ez maga Ba­con saját tüirténete! t Micsoda hihetetlen meglepetés, vá­ratlan fölfedezés! Drámai forrói ágtól túlfűtött hangok, egy szenvedélyes és lángoló lélek harsog felénk e soro­kon át: „Az én nevem Tudor. Megirtani e történetet csupa gyűlölet, fenyegetés és élet veszedelem ellenére, mert egesz szivemmel, lelki ismeretemmel tudom, érzem, hogy a világ is tudni akarja az igazságot! Én a nagyon dicsőséges Er­zsébet királynő fia vagyok. A királynő bizalmas embere, Sir Nicolas Bacon csak nevelőapám volt. Felesége, Lady Bacon éppen akkor holt gyermeket ho­zott a világra és a királynő engem csempészett hozzájuk a kis halott he­lyébe . ..“ Francis Bacon csak jóval születése után tudta meg származásának titkát, egy véletlen folytán, mivel nevelőszü­lei, a hűség mintaképei, hallgattak, mint a sir. Erzsébet egyszer, szokott hisztériás düfurohamai alkalmával, megütötte egyik udvarhölgyét, aki el­ájult szégyenében. Bacon megrendül­tén fel akarta segíteni. , „ön az én saját fiam! — kiáltotta a királynő magából kikelten. — De Ön mégsem fogja megalázni az anyját, sem egész Angliát!“ ác t Francis megdöbbenve sietett haza Lady Bacon-höz, aki keserves sirassa! fedte fel ezek után a valóságot. Ekkor tudta meg Bacon, hogy apja Leicester grófja volt. A királynő titkos házassá­got is kötött vele, azonban ezt a tényt két okból néni lehetett nyilvánosságra hozni. Mint Vili. Henrik és Boleyn Anna leánya, akiknek házasságát Ró­ma sohasem ismerte el, Erzsébet csak­is a protestánsokhoz való végleges csatlakozással tudta érvényesíteni a trónhoz való jogát. Viszont, végrende- leiében VIII. Henrik összes házassá­gait érvénytelennek nyilvánította, így egyedül csak a legelső. Aragóniái Ka­talinnal kötött házassága maradt ér­vényben. Ez a kijelentés tehát min­denkor jogot adott a Stuartoknak az angol trónra, ezt Erzsébet maga is na­gyon jól tudta, — bevallani most egy nem királyi sarjjal, Leicesterrel kötött házasságot — szintén a Stuartok mal­mára hajtotta volna a vizet. Másrészt Leicester felesége is még életben volt, olyan körülmény, amivel Erzsébet ke* vésbé törődött. Erzsébet rövidesen Franciaországba küldte kellemetlenné vált fiát. Ezidő- ben kezdi Bacon megalapozni a titkos irás módszerét és meséli e! általa meg­ható történetben Valois Margit iránt érzett reménytelen szerelmét. Azonban ebben a históriában is kiüti öt a nye­regből egy törvényes király — Navar- rai Henrik. * * j [ , • ! Î . • " * l /., Még egy másik szenzációt is leplez­nek le Bacon közlései. Testvéréről em = lékezik és ez a testvér nem más, mint Erzsébet és Leicester második fia, a hires Walter Robert Devereux, Essex grófja! , . . 1 Mily egyszerű és világos lesz egy­szerre e históriai dokumentumok nyo­mán mindaz, ami eddig rejtélyes volt és szokatlan! Erzsébet titokzatos és makacs szenvedélye az anya természe­tes rajongásává egyszerűsödik le a haconi leleplezésekben. A kedvenc, akinek minden szabad volt és aki kez­dettől fogva ismerte születésének tör­ténetét, alaposan kihasználta helyzeté­nek előnyeit s mig az idősebbet, Ba­cont, tanulmányai közé száműzte Er­zsébet, elnéző gyöngédséggel tűrte hó­dító megjelenésű kisebbik fiának sze­szélyeit. [ Tragikus visszaemlékezések sora kö­vetkezik e drámai feszültségű leírások­ban. Stuart Mária!... Bacon felhábo­rodása az Ítélet felett, mindenekfe- Ictt Iovagias és őszinte. A boldogtalan skót királynő halála mélyen rázta meg lelkét. „Mintha ma is az élők között virulna, mindvégig olyan iitie és har­matos marad szivemben bánatos szép­ségének emléke ...“ Leicester halála után Erzsébet „gyö­törve a lelkifurdalás, a fájdalom és a kétségbeesés tüszurásaitól“, teljesen Essexre vitte át „szivének emésztő szenvedélyét“. A fiú azonban túlságo­san őhozzá hasonlított: uralomravágyó, | kegyetlen lélek, aki inkább, mintsem meghajoljon a trón előtt, saját jogait ukarja érvényesíteni. Fivérét, Bacont is meg akarja nyerni az összeesküvés- re, ez azonban ellenáll. A terv meg- i hiúsul és a királynő halálra Ítélteti j megtévedt fiát. Setét komorsággal elevenednek meg j ! újra Bacon elbeszélésében az angol tör- ! i ténelem véres és aranyos emlékei. I „Füleim borzadva hallgatják az esze- | I veszett tömeg őrjöngő moraján át j ! Essex könyörgő sikoltozását... \ ele i pusztulnak el összes örömeink és bal ki keblünkben minden remény. Erzsé- bet számára e naptól kezdve szűnt meg minden béke a földön, ifjabbik fiának vére bosszuállóan tapad királyi kezére és életének hátralevő korszatca immár őrök szenvedés és pokol...“ ^ i Ö maga pedig, Bacon, a politikában, a tudományos munkában, a mindent meg­bocsátó filozófiában keresi és találja meg a kárpótlást életének csalódásaiért. Túlsókat tudott és túlságosan alkal­matlan pillanatban jött a világra. A chiffre volt számára az egyedüli elég­tétel. „Egy katona neve csak egy nem­zedéken át él — egy iró neve a hal­hatatlanságé! .. . Majd egyenesen az utókor eljövendő cryptologusához in­tézi szavait: „Vedd és olvasd! Kegyet­len kényszer követeli tőlem ezt a ne­héz és fáradságos titkos Írást, hogy érintkezni tudjak veled! Greene, Spen­cer, Peele, Shakespeare, Burton és ______ * GYORSASÁGI REKORD A LEVEGŐBEN A francia Rossi őrnagy (középen egyenru­hában) újabb gyorsasági rekordot teremtett a távrepiilésben. Tízezer kilométert repült be háromszáztizenegy kilométeres átlag gyor­sasággal. A képen baloldalt Vigouroux, a repülőgép konstiiiktora látható. Marlowe, mindezek csak álnévül szol­gáltak nekem! E nevek azonban nem költött nevek, viselői ma is élő embe­rek... Színdarabjaim még nincsenek mind befejezve, azonban a legközeleb­bit William Shakespeare néven fogom megjelentetni, egy valaki nevén, aki egyébként is le van nekem kötelezve és rabszolgája akaratomnak . . .“ . . .„Ez a rendkívüli irodalmi mii, amit hátra fogok hagyni, a legnagyobb lesz, ami korunkban létezett. Hírneve el fog terjedni, túl a tengereken, cl a legtávolabbi országokig... Én vagyok tehát az írás, mely elszórja a magot a szélben és elveti azt a vizek felett. Mit fog hozni egykor az aratás?...“ Alit fog szólni mindezekhez az utó­kor? Cartier tábornok, Alrs. Gallup és Fabyan ezredes a közelmúltban hozták nyilvánosságra a megdöbbentő Bacon­komplexumot a „Alercure de France“ hasábjain. Ök azok, akiknek Bacon oly pathetikus hangon ígérte a felfedezés dicsőségét annyi évszázaddal ezelőtt. Valóban nagyjelentőségű irodalmi meg­lepetés és uj, csodálatos megvilágítás­ban mulatja be azokat a drámákat, melyeknek Íróját Shakespearenek ne­vezték. Modernizálódó í í a lovak? tehenek tyúkok „íeíkef'j BUDAPESTEN AZ István Kifály Száiiodálaan 1 (VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mér­sékelt áru szobát. Teljes ké­nyelem, központi fűtés, áilandó rríeleg-hideg folyóvíz, lift, telefo­nos szobák. Telefon 202-43.294-24 m-egfigyelések megerősítik egyéni impresz- szióimac -— folytatja a nyilatkozó —, hogy a modern tanvai állatokat a felettük elzu- gó aerop’ániok már nem izgatják jobban, mint egy londoni verebet a taxik és autóbuszok lármája. Egy normamptonshirei farmer úgy nyi- latkozdtr, hogy .noha nagyszámú alacso­nyan repülő aeroplan vonult éli a tanyá­ja felett éjszakának idején, a barmai sem­mi nyugtalanságot nem tanúsítottak. El­lenben a nagy háború alatt egyetlenegy repülőgép megjelenése úgy megriasztotta a .nyájat, hogy az állatok szétfu*ortak, ke­rítéseket döntörrek le, mindent, összeta­postak és csak anpok múlva lehetett össze,’ szedni őket. Cambridgeshireben egy nagy baromfi­telep tulajdonosa megfigyelte, hogy szárnyasak a szomszédságban lejátszó­dét heves légi tevékenység egyáltalán nem zavarta, még az éjszakai zugás és berregés sem. Régebben viszont az éjszakai repülőgépek úgy megvadítorták a kutyáit, 'lovait, bar­mait, hogy egész éjszaka őrködni kellett béreseivel a tanyán, mig hajnaltájban vég­re megnyugodtak az állatai. Talán nem meglepő állapítják meg az állal lélek tan szakértői —, hogy a felnőtt álfátok az utolsó években hozzászoktak ezek­hez «z újszerű zajokhoz, de az mindenesetre feltűnő, hogy lovak, borjuk és tyúkok már szénám elláthat óati nem félnek az atropinoktól. A tanyai ál­latoknak ez az „immunizáltsága" nagy ál­dás a farmereknek és megnyugtató öröm­hír minden állatbarátnak — állapítják még az angol újságírók, • LONDON, augusztus hó. Állatbarátok, orvosok és pszicho!ógusok érdekes megfigyeléseket végeztek a leg­utóbbi nagy angol légi gyakorlatokkal 'kapcsolatban, arra vonatkozólag, hogy ^ho­gyan hatnak a repülőgépek a mai aha-» tokra. Egyetemes megállapítás, hogy a tanyai állatok mind modernizálódtak: hozzászoktak a légi technikai zajokhoz. — Amennyiben megfigyelhettem — fejte­geti a Daily Télegraph-ben iegy állatbarát mezőgazda — szarvasmarháink is lovaink közö-tf a légigyakorlatoik nem keltertek pánikot, moha sok repülőgép úgy éjjel, mént 'nappal, igen alacsonyan volt kényte­len szállni. Ez a lény annál érdekesebb, mert a múltban még egy*,2gy robogó vo­nat is rémületet támasztott a mezőn lege­lésző lovak közt, a fogatokat aÜg-aÜg le­hetett nyugodtan elhajtani egy gőzheingeir melleit és egy magányos repülőgép, ha eD repült valamelyik tanya feiert, az állatok és baromfiak közt nem egyszer olyan ria­dalmat és lármát kelteti, hogy idegességük csak órák múlva csitu® cl teljesen. — A'\ ország különböző részeiben végzett

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents