Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)
1939-08-27 / 196. szám
19 39 augusztus 2 7. ELLENZÉK 5 Szabad beresbedeSem Annak a nagy válságnak, amely most egészen szárnyaira kel és sötétségbe borítja világunkat, egyik föoka volt, bogy a háborút követő rövid gazdasági felvirágzást erőszakos intézkedésekkel megzavarták és szinte mesterségesen I előidézték az emberiség egyik leg- nagyobb gazdasági válságát, amely tér mészetesen még ma sem ért véget. Ez intézkedések sorában vezető szerepet vitt a szabadkereskedeleni elvének fel- borítása s helyettesítése az autarkiá- nak nevezett gazdasági nacionalizmus fonákságaival, mint számos eleme kö= zott a gazdasági élet állami beavatkozással való irányítása a mereven előirt tervgazdaság, az iparosítás erőszakolása, óriási vámfal, kiviteli nehézsé" gek, pénzügyi korlátozás, hitel befagyasztás, valutaháboru, aranyhalmozás néhány ponton, kész fizetések letörlése az aranyalap lebontásával, igen rövidlejáratu kereskedelmi szerződések tömege és sok minden egyéb, ami a gazdasági törvényeket szitává lőtte és a kereskedelmi erkölcsöt gyökerében megváltoztatta. A szerencsétlen következményeket az igazi nagy közgazdászok előre látták, sőt* * 1 az angol Keynes már a párisi béketárgyalások idején, majd amikor Anglia korán visszatért az aranyalapra és megkezdte a háborús adósságok visszafizetését, anélkül, hogy a jóvátétel! kérdésben az igazi megoldás létrejött volna. pontosan megmondotta, mi fog következni, ha majd a pénzgazdálkodás régi rendszerével egyidőben nem alkalmazzák a klasszikus szabadkereskedelem alkotmányát és a középkor feltámadt intézményeit örökre nem száműzik. De most már felesleges törni a fejünket ezen, mint ahogy terméketlen dolog annak firtatása, ki és hogyan okozta, hogy a mai szörnyű politikai válság ránk törhetett s alig 25 év után esetleg egy újabb világháború még csak nem is sejthető borzalmaival. A következmények megvannak és ma már nem tehetünk egyebet, minthogy módot keressünk, ha esetleg nem tör ki a háború, legalább félig-meddig visszataláljunk az elhagyott útra. Ez a gond nyugtalanítja most derék nemzetgazdasági miniszterünket is, aki a mostani államrendszer nagyobb hatalmi lehetőségére való tekintettel legalább az árak szabályozása terén szeretne üdvös és hatásos újításokat bevezetni a klasszikus szabadkereskedelem szellemének némi helyreállításával. Rujoiu miniszter egyre szilárduló meggyőződése szerint régi, nagy és örökösnek látszó gazdasági törvényeket, főleg a kereslet? és kínálat kódexét ismét szabad érvényre kellenék emelni s az államhatalom irányítása, beavatkozása és megtorlása csak akkor , álljon elé, hogyha a törvényeken keletkeznének fattyúhajtások s veszélyes (visszaélések mérges gyümölcsei teremnének. Meg akarja akadályozni, hogy a közigazgatási vagy állam vezérlet gazdasági műkedvelői beleszóljanak az árak alakulásába, sokszor törvényes felhatalmazás nélkül, abban a hiszem- ben, hogy a minisztérium szeme nem lát meg mindent a végrehajtás legalsó vonalán. A miniszter az árak ellenőrzésének egész eddigi rendszerét’ és az eddig nyakunkba döntött összes rendelkezéseit elsepri. Gyökeresen módosítják majd a helyi maximális árak megállapítását és törvény fogja szabályozni, mely árucikkek azok, amelyek árát helyben is megállapíthatják, hogy kis helyi zsarnokok ne intézkedjenek olyan dolgokban, amelyek a legmagasabb belföldi, sőt világkereskedelem körébe tartoznak, egy=egy kis gonoszság következtében országos nagy érdekeket sérthetnek meg. Nyilvánvaló, hogy a helyi maximálásnak átengedhető cikkek nem lehetnek mások, mint a legfontosabb tömegközszükségleté. Ebben az esetben is azonban a minisztérium jóváhagyását kell kikérni s ezzel ezen a fontos területen is végre rendet és egészséges helyzetet létesít. Milyen rendkívül nagy fontosságot tulajdonit a miniszter az áralakulásnak, főleg a közszükségleti árak tekinteté- toen, bizonyítja, hogy a nemzetgazdasági minisztérium ezentúl naponta megköveteli mindenfelől a legfontosabb fogyasztási cikkek áralakulásának adatait. Esztani következménye lesz a törekvéseknek a spekulatörvény oly módosítása, amely a tisztességes kereskedelem szabadságát helyreállítja, viszont megfogja és megfékezi a tisztességtelen kereskedelmet. Ez természetesen csak egy kis részlete a szabadkereskedelem nagy ügyéVASÁRNAPI KRÓNIKA Bog, a vaj zseni Nem, Bog «jmcs egyedül felfogásával és szándékával Európában. A világon ije|z' itőőn elszaporodtak a zisen'ik, akik szereppel pótolják azr, ami müvükből 'teheitíség- ben, mélységben, erőfeszi résiben, bensőség ben,.igazi értékben hiányzik. Ez a típus általános. Mem jou -baj use zal vagy anélíkül, fein övékedért egy nemzedék, moly jellegzetesen háború utáni s az éier célját nem az alkotásban, hanem a szerepben látja; a szerepben, melyet, ha jóhiszemű, ősszelé- veszt az alkotással. A világ (ijesztően megrak írókkal, akik gúnyosan mosolyognak, ha az ember megkérdi tőlük, bol vannak hát a versek, elbeszélések, regények és drámák, melyeknek elismerését oly sértődötten követelik e barbár világtól? — s a hiányzó müvek helyében, melyeket „ma nem érdemes megírni“, cézár! mozdulattal nurtatnalk életük nagy szerepért', mely a társadalom megváltásának, az emberiség gyökeres és azonnali felszabadi fásának s más ifiyen (kétségtelenül üdvös, sürgős és nemes feladatok problémáival telitek. A szerény 'ellenvetésre, hogy az alkotó ember akkor és úgy szolgálja a liegbiz'tosab'ban az emberiség ügyét, ha alkot — mégpedig hűségesen, szive, eszmélete és az isteni parancs sugallatára hallgatva alkot —, lurch metienül elutasító mozdulattal felelik, akik nem festik meg ugyan a „Közömbös"-*:, de apostoli cselekedetet vélnek teljesíteni, ha felhívják a világ figyelmét arra hogy a Louvre szakértői egytől-egyig kontárok és hülyék: ami megeshet ugyan, de egyáltalán nem valószínű- Igen, a festő, kinek chef dcoeuvre-jé az, hogy nagy görögtüz közepette etiópja és kijavítja — „tökéletesíti“ — a „Közömbösét, ahelyett, hogy festene valamit, ami erőfeszítésben és nome «égben megközelíti a „Közömbös“-1: ez a festő jellegzetesen a korszak gyermeke. A világ kezd ijesztően megtelni zsenikkel, prófétákkal é$ vátiesziekkel, akik nem hajlandók többé holmi apró, piezlicsár munkával rölt'eni idejüket, amilyen munka könyve't 'Imi, képet festeni, színpadon nagyon jól játszani, baktérházat építeni: mindeme nem érnek rá, mert hiv a szerep. Hát persze, tisztelet a kivételinek. Cs. Szabó László közli kitűnő „Magyar néző“-jében egy ikorszerü nagyság életrajzából a következő sorr: „És aztán megírta hires röpcéduláját.“ Erről van szó- A szerep nemzedéke megírja hires röpcéduláját — ahogy Tolsztoj megírta a ,,Háború és béké“-t — s a szerep magaslatáról az alkotó pihegő önelégültségévé! lek int le a kicsinyekre, akikét mélyen megvet s akik egyszerűen csak dolgoznak, ahelyett, hogy „alkotnának“ és- „megváltanának . . .“ A zseni elsimítja homlokáról fürtjét és megveti azt, aki „csak írástudó“. A festő zseb- redugott kézzel áll a párisi újság címlapján, mert világraszóló tettévéil, amély egyáltalán' nem festői, bebizonyította, hogy jobban érs Watteauhoz, mint a Louvre csendes, névtelen, szorgos 'szakértői. A festő beblzennyitotía, hogy zseni és vátiesz, n>ert cselekedett. Csak éppen nem festett egy „Közömbös“-!, mert ilyenre nem ér rá: várja a szerep é$ az emberiség. A Watteau-kép tolvajai a fényképeken, melyek elfogatása után és 'letartóztatása előtt a párisi Igazságügyi Palota folyosóján készültek róla- zsebredugot't kézzel áll s büszkén és elégedetten, mosolyog a gép lencséjébe. Akkor még valószínűleg nem tudta, hogy büntetése lehet tizenhat frank, de lehet öt esztendő börtön is. A tolvaj a képen elegáns, duplasoros kabátot visel, kihajtott gallért, a 'szivarzsebben egy zsebkendő csücske kandikál; fiatal ember, la" nek. De örömmel és megnyugvással fogadjuk. Mint jó kezdetet. Mert még sok egyéb tennivaló is van a belső kereskedelem területén, szóval ott, ahol önállóan járhatunk el, hiszen a világkereskedelem régi szabadságának és élénk forgalmának helyreállítása még a legbékésebh békében is egy külön nemzetközi békehangulat és lelki megvilágosodásnak feladata lett, amely számos tényező és az összes vezető államok összehangolódásától függ. Ma ettől pedig távolabb vagyunk, mint az elmúlt húsz év bármelyik esztendejé" ben, főleg amióta gazdasági ultimátuM huszonöt évé.v, ajka körül gúnyos moty s a Memjou-bajusz, a dús müvész'sö rény, mindez együtt olyan embert mutat, aki magabiztosan jár kál a világban s véleményét, mely felébbe zh e t e t le n, nem szekta el hallgatni baráti köre előtt. A tolvaj, Serge Boguszlavszké — akit a népszerű párisi pletykaujság, mely közzéadja most fényképeit, a rövidség okáért egyszerűen „Bog“mák becéz —, időközben már bevonult a fogházba s valószimüleg eltűnt arcáról a fitymáló öltéit» magabiztos mosoly, mellyel, a letartóztatás pillanatában, a fényképezőgép lencséjébe bámult. Igen, igy, ilyen hanyag előkelőséggel, zsebredu* gott kézzel, Monjou-bajuszkával vooult be a hires „Bog“ az ügyészségre s kijelentet-, •te-' ,,A művészet iránti rajongás (késztette a (lopásra ... A Watteau-képet a Louvre szakértői hibásan restaurálták s elhatároztam, hogy visiszäadbm a „Közömbös“ nek igazi jellegét“. S csakugyan«, elvitte a képet a mamzardszobába s ecsettel és ferpen- rlnnél néhány hétéin át pepecselt rajta. A vizsgálat újabb adatai azt bizonyítják, hogy „Bog“ nem annyira rajongó, mint Inkább csak «tolyaj -— de ez már mem érdekel miniket, a messzeségben. A francia pletyka-újság, mely előszeretettel fényképezi a gyifckosokar és betörőket premier plánban — s a tömegek legalacsonyabb szenzációéhségér etettj, mikor gyöngéd képeket közöl a bűnözőkről, bemutatja a gyilkost mamája keblén, mint egyéves csecsemőt, bemutatja a nagy betörőt, mait- rózgaEéros vizsgaruhában: — a magy francia pletyka-újság természetesen bizonyos gyöngédséggel kezelj a Watteau‘‘kép tolvaját is, akit egyszerűén „Bogosnak becéz s •kitünően sikerült fényképeken bemutatja a tolvajt magánéletében«, amint éppen csónakázik, vagy barátaival társalog. Valószínű, hogy „Bog“ híres ember lesz Párásban, ha ugyan el néni f el ejtik mire elhagyja a börtönt; meet Paris kiváncsi, de hálát.an is. Bog — maradjunk a beeénél? —,, természetesem • ragaszkodik majd állításához, hogy a müérrő felháborodása késztette a tolvajlásra. Ez a huszonöt éves, Menjou' bajuszos, apacsinges fiatalember — akit mamája egyébként elcuszodr kölyöknek és semmi rév aló h impel férnék tart — meg akarta mutatni! a világnak, hogy a Louvre szakértői hülyék és kontárok s nem értenek a remekművek karbantartásához. Majd ő, Bog, majd ő megmutatja- És megm«u tarta. Mit mutatott meg? Azt, hogy mindenáron fel akart tűnni, szerepet akart: ítélkezni akart, a nagy tökéletesítő szerepét akarta, vill'ághirü akart lenni. Ezzel a szándékával Bog csakugyan érdekes és nem is olyan társtalan jelenség. Bog fesrőnek készüli s a francia lapok megállapítása szeriont nem is volt feherségtél'On. De a munka helyett a szerepet választotta, a nagy botrányt, a hordót, melynek alján kongó szó- I larnok hivalkodnak. Watteau is festőnek készült, sőt azzá is lett s megfestelire, más müvekkel egyetemben, a „Közömbös“-!!, mely később a Louvre ba került. Bog, a kései kor vad zsenije és lehetséges gyermeke, hasonlóan festőnek készült, de a sikert és világhírt más utóin iparkodott megközelíteni: munka helyett beérte azzal, hogy ellopta Watteau képét és „‘tökéletesítette“ a remekművet, mélyet egy zseni festett & a világ egyik legjobb képtárában, a legkitűnőbb (szakértők restaurálták. Remekművet. tökéletesíteni műiden esetre könnyebb, mint 'remekműve! alkotni; a szerep mindig könyebb és hálásahb, mint a munka-; - c I mok és fehér háborúk intézményével is megismerkedtünk. De reméljük, i hogy a mai válságból szerencsésen ki» 1 menekül a béke s akkor talán elérkezik a nagy gazdasági világmozgalom is, mely a mai válság egyik nagy okozóját, a szabadságától megfosztott kereskedelmet és forgalmat méltó helyére ülteti, termelés és fogyasztás nemzetközi akarattal való bölcs és emberi szabályozásával együtt. Mert a szabadság nem jelent korlátlazatlanságot és ezen a gazdasági területen is különbség van szabadság és szabadosság között. Előléptetések a CFH-nél KOLOZSVÁR, augusztus 20. A CER vezérigazgatósága a napokban körrendeletét intézett az összes kerületi igazgatóságokbat bogig sürgősen terjesz- szék fel azoknak a tisztviselőknek névsorát, akik különböző okokból <*z eddigi előléptetésekből kimaradlak. Ezzel a rendeleti cl a vezérigazgatóság, remél belong, egg sereg kisebbségi vasutas sérelmét fogja orvosolni, mert bizony a kisebbségi vasutasok.' annak ebenere, hogy szolgálati éveik, iskolai végzettségük és szak- képzettségük semmivel sem maradt mögötte a többségi vasutasoknak, az előléptetések során mostoha elbánásban részesüllek. fia ezeket a vasutasokat most előléptetik, egy csomó lelkiismeretes és szakképzett vasutas sérelme nyer orvoslást. Befejeződött a logarasi repiilőfonfotyani BUCUREŞTI, augusztus z6Most fejeződött be Fagarason a fizika' kémia tanárok tanfolyama, amelyen a repülés technikájára képezték ki a tanárokat, mert a légügyi és tengerészeti miniszter és a nemzetnevelésügyi miniszter kölcsönös megállapodása szerint a jövő Unévtől kezdve úgy az elméleti, mint a gyakorlati középiskolákban előadásokat fognak tartani a 'repülés technikájáról. Az előadásokat az illető középiskolák fizika* kémia tanárai fogják megtartani, ezért az ország térülőiéről tanfolyamra hiv'lák egybe az összes fiziikadtémia tanárokat. A tanfolyamon a legjobb repülőszakértő 1c tartottak ’előadásokat a 150 'tanárból álló tanárcsoport előtt. A lanfolyamot hallgató tanárok miegtekilmHerték a brassói ’repülőüzemeket, a harc ászén r péteri vitorlázó repülőközipontot és a brassó—vidombáki pilóta iskolát. A 'tanfolyam végén záróünner pet tartottak, melyen résztvett Gheorghiu ellentengernagy, a légügyi és 'tengerészeti minisztérium á.lamtitkára és Egon Nasra, a romániai repülőszövetség főtitkára is, akik beszédeikben hangoztatták a tanárok fontos szerepét, melyei az ifjúság aviatjikai nevelése kÖTÜl) kell végezniük- Az ünnepély végeztével a tanárok köszöne-tüker fejezték ki a légügyi és tengerészeti mi* nisziternek, a nemzetnevelésügyi miniszternek, valamint a repülőszövetségnek, hogy lehetővé tetrék számukra a repülés tudományának megismerését. Leszállították a tordai fürdőárakat az uió- idényben TÖRD A, augusztus 26- Barbu fürdőigazgató nyilvánosságra hoz- 'ta a városi 'tanács határozatát, mely szerint az u^ó idény ben 50 százalékkal szállítja le úgy a régi, mint az uj fürdőszálloda áraű a tordai Bányafürdőben. Az uj utói'dény- árak a következők: az uj szállodában egyágyas szoba napi 38—43 lej, kétágyas szoba 60—70 lej, amihez még öt lej villany- és a vizi Hét ék járul. A régi szállodában egyágyas szoba 23—28 lej, kétágyas szoba 38 — 50 lej. A hidegfürdő ár a az utó- idényben. 12 lej helyett 6 lej. A fürdőtelepre a nap minden órájában indul társas- gépkocsi a tordaii főtérről- A meleg-fürdő megfelelő, «szép idő esetén egész szeptemberben nyitva maradKimutatás Anglia vas- és acéltermeléséről LONDON, augusztus 26. (Irtt.) Az utóbbi idők nemzetközi feszültségének legbiztosabb tükrének tartják a közgazdászok a vasércek kitermelését és az acél feldolgozási ábrázoló statisztikák Az angol statisztikusok összeállították az elmúlt év és ez év első felének vas- és acéltermelésének angliai táblázatát. Eszerint, tonnákban jelezve, a következőképpen fest a helyzet: 1939 1938 Január 811,100 1,OSI.400 Február 911.100 1,057-600 Március 1,110-900 1,115.800 Április 1,058-200 938.600 Május 1,218.100 957.000 Junius 1,115-600 716.100 Eszerint a termelésben mintegy 808 százalékos emelkedés mutatkozik.
