Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-22 / 191. szám

1939 augusztus 22. ELLENZÉK 5 Hadüzenet a leánykereskedelemnek-------------------------­Erélyes intézkedéseket hozott a kormány a titkos pros­titúció ellen. — Hogyan működnek az artistaügynökök? KOLOZSVÁR, augusztus 21. A kormány a« egészségügyi miniszté­rium és igazságügyminisztériummal kar­öltve erélyes akciót indított a titkos ta­lálkahelyek és a tiltott prostitúciót előse­gítő személyek ellen. Ennek az akciónak a során kiderült továbbá az is, bogy a tiltott prostitúcióval foglalkozó személyek közül igen sokan foglalkóznak leányke­reskedelemmel. A hatóságok közegei, rá­jöttek továbbá arra is, bogy a leányke­reskedelmet — különösen a külföldre (irányúiét — elsősorban az ugynevezett artistaiigynőkö’k üzik. Hivatalos ügynökségek és [„impresszáriók“ mert ki kell egészítenie ruhatárát és egyéb kiadásait kell fedezze. Teszi ezt ab­ban a reményben, hogy megérkezése után már amngyis busás pénzt kap a fizetéséből. Amikor megérkezik a külföldi vendégszereplésének városába, azután ke serii csalódás fogadja- Kiderül, bogy a tulajdonos szintén nem hajlandó megfi­zetni őzt a gázsit, amit az impresszárió ígért. Az artistanő ki van szolgáltatva az idegenben és kénylden olyan szerződést kötni, amilyent a tulajdonos diktál, mi­után előlege is van és a lokáltulajdonos a rendőrséggel és másegyébbel fenyege­tőzik. A külföldre került artistanő egy ideig még tartja magát, később eladó­sodik és lejjebb s lejjebb züllik. Züllésé­nek lejtője pedig egyre kelet felé vezet. A román kormány az idők során fel­merült panaszok alapján reájött arra, hogy a leánykereskedelem legveszedelme­sebb és leglelikiismereUeriebb ügynökei ezek az engedély nélkül működő impresz- száriók, akik minden emberi érzésből ki­vetkőzve adják el külföldre a nőket és zsebelik be értük a magas közvetítési di­jat. Éppen ezért indította a kormány alantas szervei utján az irtóhadjáratot az engedői yné'lküli a rti staii gyn ökségek, il­letve burkolt leánykereskedő intézmények ellen. ! I•.*; : • i / .&-■: (b. a.) Részletes beszámoló a tasanlí kikötő alapkőletételétől Őfelsége beszéde. — A légügyi és tengerészeti miniszter a tengerészet fejlődését ismertette Az ország területén több hivatalos ar- tistaügynökség működik, természeesem m'iniszeri engedély alapján. A törvény in­tézkedései értelmében ezek az engedélye­zett ariistaügy nők ségek állami ellenőrzés, jobban mondva az artisták országos szö­vetségének ellenőrzése alatt állanak. A vonatkozó intézkedések értelmében minden megkötött szerződést láttamo- zás és jóváhagyás végett be kell mu­tatni az artisták szövetségének. Ez kettős célt szolgál: elsősorban e’Ien le­het őrizni, hogy a mulatóhely és lokáltu­lajdonosok nean használják-e ki a szerződ­tetett artistákat, másodsorban a látt-amo* zott szerződésnek per esetén könnyebben lehet érvényt szerezni. A jogszokás ugyanis az, hogy a bíróságok nem érvé­nyesítik azokat a szerződéseket, amelye­ket nem láttamozott az artisták országos 'szövetsége. Az ország területén azonban több engedélynélkülj ügynök műkődik,- akik magukat nem mint ügynökök, bá­néin nrnt impresszáriók szerepeltetik, amihez nem kell külön engedély. így egy-egy ügynök egyszerre több artistának az impresszáriója is. A törvény értelmé­ben az impresszárióval kötött szerződés szintén nem részesül a bíróság előtt jog- yédelemben. A törvény keretei között működő és mi­nisztériumi engedély alapján működő ar­tista-ügynökségek természetszerűleg csak a normális lehetőségek között és olyan árak mellett köthetnek szerződéseket az artistákkal, amelyeket a lokálok is meg­tudnak fizetni. Itt lépnek azután közbe az impresszáriók, akik felelőtlenül nagyobb fizetést ígérnek az artistának, mint ame­lyet bárhol is adhatnának. Igv természet­szerűleg az artista oda szerződik, ahol ai fizetése nagyobb s mellőzi a hivatalosan .elismert artistaügynökségek közvetítéseit. ■A leszerződött artista, a szerződéskötés pib lanatábgjQ az émip rés szári ótól előleget is vesz fel, azután elutazik abba a városba, ahol szerződése szói és bemutatja a lokál tulajdonosa dőtt számát, amire az kije­lenti. begy annyi pénzt, amennyit az im­presszárió Ígért érte, nem tud adni és CONSTANTA, augusztus 2L A tasauli kikötő építésének alapkőletéte­lénél Őfelsége a következő beszédet mon­dotta: Mi, II- Károly, Isten kegyelméből és a nép akaratából Románia királya. Az Ur 1939. esztendejének augusztus 15. napján Mihai gyulafehérvári nagyvajda trónörö­kös és az á-lam méltóságainak jelenlété­ben Armand Calmescu miniszterelnöksé­ge és Paul Teodorescu tábornok légügyi és tengerészetiigyi miniszter idejében le­tettük annak a rakpartnak az alapkövét, amely a tenyer habjaitól fogja megvédeni a tasauli kikötőt, amelyben királyi ten­gerészetünk hajói és a kereskedtemi ha­jók fognak menedéket találni. Kívánom, hogy ez a fontos munkálat, melyei; a rcmán mérnökök a kikötők és a vizi közlekedés vezérigazgatóságának vezetése mellett végeznek, hozzájárul jón szeretett tengerészetem minélelöbbi to­vábbfejlesztéséhez. HAVONTA UJ HAJÓVAL’ GAZ­DAGODIK A tengerészet BUCUREŞTI, augusztus 21. A Constan­tái tengerészeti ünnepségeken Paul Teo­dorescu tábornok légügyi és tengerészeti miniszter ismertette a tengerészeinél tör­tént örvendeztető elöhaladásokat. A mu't esztendőben, a királyi tengeré­szet a „Transilvania“ és „Bsarafoáa“ hat- duhajokkal, a „M'ircea“ iskölahajóval és j az „Amiral Murgescu“ akna-rakó hajók- j kai gazdagodott. Jelen pillanatban Galat on két tenger- j al'attjárót építenek. És még az ősz folya­mán érkezni fog három őrhajó és két | teherhajó a tengerész etünk számára. Majdnem minden hónapban egy hajó- • * val gazdagodott a tengerészet, ami azt mutatja, hogy a hadfelszerelési tervet a lehető leggyorsabb menetben hajtják végre. Az is örvendetes esemény, hogy az or­szág hajógyáraiban készítik el az egész hajót. Ezeket az óriási megvalósításokat az Uralkodó akaratának lehet tulajdonítani, ki a nemzetvédelem alapos előkészítése érdekében ösztönzött mindenkit a ne­mes versenyre. >. • A királyi serkentést követve, el lehetett jutni ezekhez aiz erőfeszítésekhez és meg­valósításokhoz. amelyekre büszke lehet az ország. Ennek elismeréseként adtuk a II. Ká­roly nevet a tasauli uj hadikikötőnek, amé-ynek alapkövét a tengerészet nap­ján tették le. . i •. . Ennek a hajóbázisnak terve és építése királyi kezdeményezés. Őfelsége mdit- ványara kezdtek francia és angol szak­én'ők véleménye alapján az építéshez, mert a Constantát kikötő kibővítése -°k nehézségbe ütközött volna és nagyon sokba került volna­A Tasamnál építendő kikötő 2590 hek­tár terjedelmű lesz (a constanta! kikötő­nek mindössze 74 hektár a terjedelme) és a munkálatok több évet vesznek igénybe. Ezeken a munkálatokon kívüli uj csa­tornákat és egy kereskedelmi kikötőt fog­nak építeni. Tengerész etünknek az utóbbi esztendő­ben történt fejlesztése egyik fázisa az or­szág ujjáaikató munkájának, melyet a Nemzeti Újjászületés kormányzata való­sit meg. Igazoló könyvecskéket állít ki az iparosok, kereskedők és kereskedelmi utazók részére a kolozs­vári kereskedelmi és iparkamara csaik jóval kisebb összeget hajlandó gázsi­ként fizetni. Az artista — miután már dő'ege is van — kénytelen a kisebb ősz- szegért is vállalni a szerződést, miután a hivatalos szervek megkerülésével kötött szerződésnek nem tudna a bíróságok előtt érvényt szerezni. Amíg a szerződés tart természetesen rendszerint nem tud ki­jönni a felajánlott fizetésből, újabb és uiabb adósságokat csinál és & végén to­vább és tovább kénytelen egy helyben maradni, amig a tulajdonos meg nem unja. vagy tartozásai fejében valósággal eladja egy másik lokál tulajdonosának. Virágzik a leánykereskedelem Sokkal súlyosabb a helyzet külföldi vi­szonylatban. Külföldre az impresszáriók előszeretettel szállítanak nőket és itt vál­nak azután leánykereskedőkké. Az im­presszáriók fényesebbnél fényesebb szer­ződési ajánlatokkal halmozzák el az ar­tistanőket, olyan fizetéseket ígérve nekik', milyent csak a világhírű revü vagy film­csillagoknak adnak. Az artistanő, ki itt­hon kk pénzekért dolgozott, megszédül: a hatalmas pénzösszeg hallatáról és gon­dolkodás nélkül irja aki a szerződést, fel­veszi az eiö’eget, amit azonnal el is költ, KOLOZSVÁR, augusztus 22. Ä kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara az alábbiak közlésére kért tel minket: Az iparosok és kereskedők úgy székhelyükön, mint utazás közben igen gyakran kerülnek abba a helyzet' be, hogy foglalkozásukat és bejegy­zett cégi mivoltukat igazolniuk kell. A személyazonossági bizonyítvány egye­dül természetesen errea célra nem ele­gendő, mert hiszen számosán vallják magukat kereskedőknek olyanok is, akik kereskedelemmel már rég nem foglalkoznak, vagy csak alkalmi üzle­teket kötnek. A személyazonossági igazolványok nem is terjednek ki en­nek az igazolására. JA bejegyzett cégek tulajdonosai rit­kán gondolnak arra, hogy cégjegyzési kivonatot hordjanak magukkal, keres­kedő, vagy iparos mivoltuk igazolásá­ra. Ha pedig ilyen kivonatuk van is, ez a használatban könnyen elszakad, vagy elvész. . ■ Ezek a meggondolások és számos esetben megnyilvánult kívánság birta rá a kolozsvári kereskedelmi és ipar­kamara vezetőségét arra, hogy kisala- ku, tehát kevés helyen elférő, bekötött igazoló könyvecskéket bocsát a bejegy­zett cégek tulajdonosainak rendelkezé­sére. Ezekben a könyvecskékben fel“ tüntetik a cégjegyzésre vonatkozó ada­tokat és egyben ellátják őket a cégtu­lajdonos fényképével is. így tehát ezek a könyvecskék úgy a kereskedelmi élet­ben, mint a hatóságokkal szemben tel­jes igazoló okiratul használhatók. Ez a könyvecske hasznos a külföldön uta­zó kereskedőknek és a vásárokon já­róknak is. [ Ugyanilyen igazoló könyvecskéket kapnak -kérésükre a kereskedelmi uta­zók is, akiknek foglalkozásuk gyakor­lása közben erre az igazolványra nél­külözhetetlen szükségük van. Számos nehézséget és visszaélést fog megszün­tetni a kamarának ez az újítása. Eze­ket a könyvecskéket szintén fény­képpel látják el s az utazót alkalmazó cégnek az igazolására a kamara hiva­talosan bizonyítja, hogy a könyvecske tulajdonosa cégének képviseletében és megbízásából végzi munkáját. Ameny- j nyiben az utazó más cég alkalmazásába lép át, ezt a könyvecskébe szintén bevezetik. « ‘ Az igazoló könyvecskék kiállításáért a kamara 200 lej dijat fog felszámítani, j hogy ezáltal a könyvecskék beszerzé­sét mindenki számára lehetővé tegye. 1 A kolozsvári kereskedelmi és iparka- * mara. Kőbor cigányok támadásai j BRAILA, augusztus 21. A Buzaume- gyében fevő dedulesti—baurei orszáut vak­merő bamditarámadás és rablógyilkosság 1 színhelye volt. Eddig még ismeretlen tétre- $ sek az országúton megtámadtak több de- j dtflesrii itakosr, akik éppen, vásárról voltak1 visszatérőben. A támadók cigányok vol- ‘ tak, megállították a szekereket és fejszék­kel, borokkal felfegyverkezve, arra 'kényt szoriterték őket, hogy értéktárgyaikat; 1 adják át. A szekeresek ellenszegültek, * amire a banditák nejeik estek és alaposan* * elverték, közben mindegyiktől) elvették11 pénzüket. így körülbelül 6200 lejt szedtek1! ' össze a megtámadottaktól', majd a közeb j erdőségben nyomtalanul eltűnteik, hátra- , hagyva a súlyosan összevert áldozatokat, j Később érkező szekeresek szedték össze és szállították be a kórházba. Az áldozatok' j közül egy Sandu Coman nevű. gazdálkodó röviddel kórházbaszállitása után kiszenve- , detf. 1 < ' Rusetu község közelében) ugyancsak cr 1 gányok támadták meg Dumitru Afbu j gazdálkodót, akitől pénzt. követeltek s . miután a felszólításnak nem tett eleget, az! egyik cigány revolverből kétszer reá lőtt. t Majd felültek szekerére és elhajtottak 1 vele. Albut a járókelők találták m«g és szállították kófházba. A .nyomozó közegek feltevése szerint, a támadást egy és ugyan­azon banda követte el. < aD . • ­---------- —mm -1 > Székelyföldi szintársu» , falót szerveznek Kozma Hugó és Battyán Kálmán színigazgatók KOLOZSVÁR, augusztus 21. n, örvendetes kulturális esemény, hogy. a nagy világpolitikai feszültség ellenére, az erdélyi magyar színtársulatok zavartala­nul végzik szervezkedési ténykedésüket. In ne ív onnan érkéznek a hírek, hogy a vi­déki színigazgatók komoly tárgyalásokat, folytatnak a vakációzó tagokkal, s valósá­gos versengés folyik egy-egy értékesebb erő megnyeréséért. Most kaptuk az értesítést, hogy Kozma Hugó színigazgató Battyán Kálmán mű­vészeti igazgatóval együtt, a műér eszten­dőben székelyföldi sziniévadját olyan nagy erkölcsi sikerrel zárra le, már csak­nem teljés egészében összeállította tag­névsorát s marosvásárhelyi központtal is­mét a Székelyföld felé gravitai. Ugylát- sziik, az a szeretet és megbecsülés, amely, ezt a két művészembert és társulatát kö­rülvette, okot és kedvet nyújt ahhoz, hogy ugyanazon a teriiletejni működjenek tovább. És, hogy a lehetőség és kivitelezés, minél eredményesebb és szabályszerűbb' legyen, tervüket a Magyar Népközösség égisze alatt óhajtják keresztülvinni s ezért kérésüket a Népközösség illetékes szak­osztályához már bé is nyújtották. Előttünk fekszik a Kozma—Battyán direkció programja és társulati névsora, mely a vezetők hozzáértéséről és Úszta művészi elgondolásairól rész tanúbizony­ságot. A tagnévsorból csak néhány never említünk meg: Györkös Kató primadon­na, Vörösmari Lili, Balogh Lula, Ács An- ny, Gróza Böske, Földes Berta, Polgár Irén, Harcser Irén, Badóczy István- bon- viván, Karácsonyi Miklós, Kürtő Ernő, Luikács Imre, Darvas Dezső, Bács László és Bács Károly karmester. Mind ismén nevek, egynémelyike korábban az Arad— Temesvári társulat kedvek művésze volt. Programjuk: operett és próza. A névsor összeállitásából kirünik, hogy a fősuiyt az értékes darabokra fektetik. De komoly fe3készülrséggel látnak hozzá a prózához is, amit bizonyít az, hogy az augusztus végén induló szezont Kézdivásárhelyen a Havasi napsütéssé], Hunyady Sándor re­mek vígjátékéval kezdik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents