Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-20 / 190. szám

2 B 1 LBN 7. ÜK 1 O 1Q núq ui7 f u v 2 0. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Fordulat előtt? Európában jelenleg, megbízható jelente- st'k. szerint, legalább ti/niillió ember áll fegyverben. A behívások tovább tartanaik, hérről-hérre emelkedik ez a szám és köze­ledünk az őszbe árhajlás kritikus időpont­jaihoz, melyet a külpolitikai időjósok mar hónapok óta különösen veszedelmesnek mondanak. Bevallott és rejtett hadgyakor. larok, mely «kiről a behivotrakat továb­bi intézkedésekig nem bocsátják haza, szin­tén tovább tartanak. Nagyszabású voltuk irt ott kétségtelenül a szentben álló hatal­mi arcvonalak erejének külső demonstrá­lására is szolgál. Az óriási keretek között letolyt északolaszországi hadgyakorlatok­kal egyidejűleg György angol király a rendes hadereje mellett újabban felállított tartalékos flottája felett tartott szemlét, melynek 'hadihajó-sorai harmincnégy kilo­méter hosszúságban húzódtak el a tengeren. Fokozott erővel folyik a szemben álló fe­lek ellenálló erejének megbénítására szol­gáló „idegek háborúja“ is, mely bent a kér hatalmi arcvouaal akaratereje van különö­sen próbára téve. Ellentétes álláspontok közelítésére irányúié törekvések egymás­A danzigi vita ugyanis most mar hetek óta újra ijesztőén kiélésedért'. Kiélesedése­ken nyilvánvalóan nemcsak Dánzigrol van szó, hanem az ellentétes hatalmi arcvorva" lak egész földrészbe kiterjedő nagy_ fe­szültségéről, amelynek csomópontja pilla -natnyiíag a balti-tengeri szavadvaros térti letére sűrűsödik össze. A dantzigi vita ma­gában, a mögötte levő szövevényes kap­csoljatok nélkül, alighanem könnyebbe» megoldható, vagy eldönthető volna egyik vagy másik irányban. Némer részről „a -berlini külügyminisztériumhoz közel áltó .„Frankfurter Zeitung“ hangsúlyozza is, •hogy „nem Európa sorsa van itt vitában, hanem egy német—lengyel külön vita, amely azáltal mérgesedére el, hogy Len­gyelország a nyugati hatalmak támogatá­sát: remélve, nem hajlandó Németország­gá! köz vet lan megegyezésre“. Ez a köz­vetlen megegyezés azonban ugyané cikk szerint csak annak a megingathatatlan né­I után mondónak csődöt. Az általános I hangulat mégsem az, hogy a háború e'- kerülhetetlen volna. Valami készül, talán a közeljövőre, talán hetekkel későbbre, ami a/. .írláthatatlanul feszült helyzetben1 tisz­tulás: fog hozni. Erre a fordulatra, min­den lehetőséggel számítva, a kér hatalmi arcvonal teljes erejét taraja készen, bár egyikük sem 'látszik elszánva arra, hogy erejét a szélső borzalom lehetőségéig is igénybe vegye. A világháború kitöréséről azonban felelős vezet él körök később mindkét oldalról azt állították, hogy ré­szükről nem tudatosan történt, hanem belecsúsztak a veszedelembe. A belecsuszás veszedelme az i 91 4-C-S'né^k jóval feszültebb mai légkörben még fokozottabban fenn áll. ha feltartóztatására az arra hivatottak nem tesznek meg mindent. Külpolitikai kö­rök az. hiszik, hogy a fordulatot jobbra, vagy balra Hitler augusztus 28-án Tan- ■nenbergben és szeptember elején Nürn­bergiben tartandó beszédeiről lehet várni. Addig kockázatos kezdeményezésre talán egyik oldalról sem kerül a sor. Bár van­nak kételkedők, akik abból, hogy Hitler A danzigi vita mer elhatározásnak érvényesüléséből állhat, hogy ,.Danzig német város, mim« ilyen, vissza fog térni a birodalomhoz és hogy a visszatérés időpontját a Führer határoz- za meg“. Ezzel szemben a francia külpoli­tika' vezető sajtóorgánuma, a „Témps“, azt írja. hogy nemcsak Danzigról van itt szó, a kérdés igy 'rosszul van feltéve, ha~ Áldott állapotban ievő nők, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok a mindig kellemes hatású természetes „Ferenc József“ keserüviz- nek már egész mérsékelt adagokban való hasz­nálata áltai is igen könnyű és hig ürü lést, úgy­szintén rendes gyomor- és bélmüködést érhet­nek el. Kérdezze meg orvosát. nem arról, hogy „kényszerülve lesznek e a nyugati hatalmak háborút viselni Len­gyelország politikai és gazdasági független­ségének biztosítására, mert ez a független­ség főbenjáróain fontos európai érdek“. A két álláspont közötti elitemét, amint lát­ható, szinten kibékíthetetlen ül nagy', ami­a szeptember elején megnyíló nürnbergi memzieti szocialista pártnapot előre ,.a bé­ke párwiapjámak“ nevezte el, arra követ­kezei tnel^ hogy a danzigi kérdésben már befejezett tényeket akar teremteni. Ebben az cserben a tamu nbergi beszéd jelen'éné be a némer terveket, ami esetleg gyors for­dulatot is jelenthet a holtpontra jurrt mai helyzetbe». A danzigi kérdés mmdeneserre eléggé aláaknázottnak látszik robbanó anyagokkal, hogy az állandóan rettegett nagy tűzvész lángragyulásának veszedel­métől ezen a ponton rettegni lehessen. hez hozzá kell venni a Danziggál kapcso­latos lengyel álláspontot is, mely 'hivata­los megnyilatkozások után ítélve, éppen olyan megingathatatlannak látszik, mint a német elhatározás. A német lap felteszi a kérdést, hogy vakokpe a lengyelek, mikor nem látják ellenállásuk szélső következmé­nyeit, mely egy háború esetén, a stratégiai adottságoknál fogva is, csak a némer ka­tonai lépések föltétlenül gyors győzelmér hez vezethet. Másik oldalról viszont a né­meteknek állítják fel a kérdésr, hogy nem lárják-e a veszedelmet, mely a danzigi helyzet erőszakos megváltoztatása esetén irta már feltétlenül a világháború biztonsá­gát zwdirja rájuk, ami távolról sem egy­értelmű egy lengyel—német elszigetelt összeütközéssel. Az igy felállított alterna­tiva alighanem mindkét fél részére 'igaz, de nem látszik nyoma sem annak, hogy akár egyik, akár másik fél elhatârov^cqban ezért megingatható volna. sében Paris és London szamára elfogadha­tatlan kötelezettségvállalást helyttcsirse. Kiszivárgott hírek szerint a megbeszélése­ken nagy szerepet játszanak tengerészeti kérdések is. A szovjerorosz katonai hata- 1 orrúról ugyanis meglepetésszerűen kide­rült, hogy óriási erőfeszítéseket tett a ten­geri fegyverkezés terén is. Ha hinni lehet moszkvai hivatalos adatoknak, a szovjet- oroszok az utolsó két ötéves terv alatt há­romszor akkora hajóhadat építettek, amek­kora az orosz cári hatalom hajóhada volt. A szovjerorosz tengerészet vezetője szerint: Szovjctoroszországuak ma több buvárha- jója van, mint Németországnak és Japán­nak közösen és csak távolkeleten több mint száz buvárhajó fölött rendelkezik. Ilyen tengeri erő már számottevő lehet an­gol számításokban is. Ez az oka, hogy a moszkvai tárgyalásokra angol részről a brit tengerészet egyik kiválóságát, Sir Re­ginaid Plunkert~Drax tengernagyot, az angol király tengerészen főhadsegédét kütórék ki. Katonai megállapodás termé­szetesen még nem jelenti a külpolitikai té­ren fennálló ellentétek feltétlen elsimítását is. A mosr folyó moszkvai tárgyalások si­keréből vagy sikertelenségéből azonban kétségtelenül következtetni lehet majd arra, hogy létrejön e végül, vagy nem a nehezen előkészített külpolitikai megálla­podás a nyugati hatalmak és Szovjerorosz- ország között. —s  nyerskoszé és a gyomorbafok A széísőkeíeti vita / A szélsőkeled vita, mely alig két hét előtt még az Anglia elleni katonai táma­dás közvetlen lehetőségével fenyegetett, nem kevésbé zavaros. A kérdés a közvet­lenül fenyegető katonai intézkedések teré­ről átkerülr diplomáciai térre. A tiencsioi .vitás kérdés körül éppen úgy, minit a köz­vetlenül vitára alkalmat adó többi angol— japán kérdés körül a tárgyalások még min­dig nem indultak még s a lehetőség sem javult ezeknek a kérdéseknek megegyezés utján való elintézésére. Azonban egy má­sik nagy és a világhatalmi ellentétek szem­pontjából igen fontos kérdés körül folyik a japán'.'* belső vi«a, Tokió számára ma az a legfontosabb probléma, hogy katonai szö­vetséggé!! csatlakozzék-e az európai ten­gelyhatalmakhoz. A kérdés, minden jel szerint, nem olyan egyszerű a szcísők'eieti szigetország számára, hogy gyorsan tudjon1 dönteni benime. Nap-nap után jelentik, hogy szükebb vagy tágabbkörü minisz- terramácsok ‘készülnek erre vonatkozólag határozatot hozni, de ez a határozat még mindig késik. Nyüvánválóan szerepet ját­szik .Tokió 'ingadózásában az Egyesült- ÁÜamok fenyegetése is, hogy kereskedelmi szerződését Japánnal a jövő év elején nem újítja meg. De szerepet játszik benn<e a humiokegyenest ellenkező felfogás is, mély Japán különböző vezető köréiben a szö­vetség kérdésében megnyilvánul. — Egy francia lap találó megállapítása szerint, Japán 1914-ben az angol—francia csoport szövetségese volt, de egyetlen katonát sem küldött Európába. Most ugyanilyen szö­vetséget szeretne kötni a tengelyhatalmak­kal és a következő indítvánnyal fordul Rúmához és Berliiinhez: „Ha az oroszok megtámadnak engem, akkor vállaljatok Oroszország megtámadását nyugat felől. Ha ti kerültök háborúba Európában, ak­kor én szívvel veletek leszek“. Ezt az aján­latot, a francia lap szerint, Japán már jú­niusban megtette, de Róma és Berlin nem kérdek belőle. Ugyanazt a lehetőséget je­lenítette volna ugyanis a tengelyhatalmak szamára, amiért Anglia és Franciaország ügynökkor szinté» visszautasították a szovjetorosz ajánlatot, hogy a szélsőkelet­re is kiterjedő szövetségiét kössenek vele. Ilyen feltételek mellett ugyanis mindkét arcvomal részére megtörténhetnék, hogy az európai helyzet nem viszi őket hábo­rúba, ellenben- a mandzsu-mongol határon gyakran ismétlődő véres összeütközések valamelyike azt a kötelezettséget teremt­heti számukra, hogy egész Európát lángba borítsák. A japán viszonyok egyik ismerője sze­rint Tokióban a kérdésre vonatkozólag három álláspont is küzd egymással. A szövetség minden körülmények közötti megkötését a Közép- és Délkiinában küz­dő, úgynevezett Jangcse-hadsereg vezetői követelik. Ezek a kínai ellenállás támoga­tásának megszűnését várják a német—olasz —japán katonai szövetségtől, mely leköt­heti az angcl és francia hatalmakat és megkönnyítheti a japán hadseregnek, hogy az eddig még megtöretílen kínai ellenállást végül megtörje. A japán hadsereg egy má­sik fontos részének, az úgynevezett mand­zsu hadseregnek vezetői, akik hibának A moszkvai A világhatalmi helyzet kialakulásának másik csomópontját a Moszkvában folyó angol—francia—szovjetorosz katonai tár­gyalások képezik- Ezek a tárgyalások most már egy hét óta folynak, angol és francia táviratok a bizottságok munkájának foko­zott tempójáról adnak hirt és tegnap az elvi megegyezést is jelenhették. De a négy hónapig tartó előzetes diplomáciai tárgya­lások után, melyek folyamán a megegye­zést szintén többször jelentették, ilyen je­lentésekkel szemben óvatosnak kell lenni. A katonai tárgyalások annak következmé­nyeképpen indultak meg, hogy a diplorná­ra/rtják a dél kínai előnyomulást, a tengely- hatalmakkal való szövetséget tisztán Oroszország ellen irányu'lóvá akarják kor­látozni. Számukra minden egyéb kötele­zettségvállalás ártalmas erőpocsékolás Ja­pán számára, melynek csak akkor érdemes európai kötelezettségeket vállalnál, ha az európai szövetségesek is legfőbb ellensé­güknek Japán főellenségét, Szovjetorosz- •erszágot tekintik- A harmadik álláspont végül a tokiói udvari és hivatalnokát kö­rök, a tengerészet vezetői és a nagytőkés gazdasági körök képviselik. Ezeknek csa­lódást hozott a kínai háború, nem akar­nak harcokat vinni tovább észak felé sem és félnek a katonai uralomtól, mely a „So- gunárus“ néven ismerr, 50 év előtt még érvényben levő katonai diktatúrát hoz­hatja vissza- Ezek a körök, különösen a tengerészet vezetői, Japán terjeszkedését dél felé kívánják, pillanatnyilag azonban, a kínai vérveszteségek és a folyton növe­kedő anyagi nehézségeik miatt wem kivan­nak ezen a téren sem szembekerülni Anr gliávaí és főleg a mögötte sejtett Egye- sült-Államokka;’. A katonai szövetség kér­désében való döntés elhúzódását ezekből az ellentétekből lehet magyarázni. tárgyalások ciai tárgyalások zsákutcába jutásáért egyik fél sem akarta a felelősséget vállalni. Mi­után nem sikerült a Balti-államok kérdésé­ben a „közvetlen« támadás“ fogalmának meghatározására vonatkozólag egyezségre jurád, orosz részről jelentették ki, hogy a politikai véleménykülönbség is talán köny- nyebben lesz elosztható, ha a három ha • talom katonai téren előbb megegyezésre jut. A megegyezést tollár mindahárom ol­dalról tényleg keresik- Csak az a kérdés, hogy milyen katonai biztosíték lehet elég erős a szélsőségekig gyanakodó Sztálin szá­mára ahhoz, hogy a Balti-államok kérdé­Mintegy két évtizede valóságos szektája ala­kult ki a nyerskosztosoknak, akik azt hirdetik, hogy az emésztőszervi megbetegedések, sőt az összes betegségek elkerülhetők és meggyógyít­hatok nyerskosztos életmóddal. Attól eltekintve, hogy ez az életmód borzasztó önmegtartóztatást kíván, a siker nem százszázalékos. Íme, mit ir dr. Vancea József, Târgu-Mureş, Strada Stefan cel Mare 14. „Minthogy tiz éve követem a nyerskesztosok tanácsát, húst ma sem eszem. Valóban megsza­badultam nagyon sok szenvedéstől, azonban ideges gyomorbajom nem műit el. A szigom étrendtől való legkisebb eltérés is fájdalmakat, szédülést, görcsölret okozott. Ellenben két üveg Gastro D. elfogyasztása után, teljesen megszűn­tek emésztőszervi panaszaim, nem érzek sem szédülést, sem görcsöket, ideges gyomorbajom­ból tökéletesen kigyógyul am. Nem mulasztha­tom el kijelenteni, hogy tökéletesen meg vagyok elégedve az elért eredménnyel. A gyógyszer ha­tása igazán meglepő. A „Gastro D-“-kezelés törhetetlen hive vagyok és meg vagyok győ­ződve arról, hogy ez a gyógyszer az ess es emésztőszervi betegségeknél, eddig soha nem apasztalt, kedvező hatást fejt ki.“ A fenti so- íokhoz nem kell kommentár. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és dro­gériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett: Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. A LUTERÁNUS TEMPLOMBAN va­sárnap d. e. 10 órakor magyarnyelvű istentisztelet lesz. Igét hirdet Maksay Albert ref. teol. professzor. Liturgizál Szabó Géza evang. lelkész. Műsoros müvész-est a katolikus gimná­zium dísztermében. E hó 24-én, csütörtö­kön este 9 órakor «agy műsoros estér ren­dez Fiüöp Sándor színművész, a kolozs­vári magyar színész Símen György és a Bacsenyszky-ik»rek felléptével. Színre ke­rülnek táncos duettek, szavalatok és az idei évad legnagyobb sikerű Salamon Béla darabjai. Jegyek etójegyezhetők a dr. Biró-gyógyszertárban, Piaţa Unirii. IDŐJÁRÁS. Bucurestiből jelentik: Emelkedő légnyomás, váitozó felhőzet és északi, északnyugati szél mellett az esőzés a déli részeken még tovább tart, a hőmérséklet további sülyedésévek Bucurestiben pénteken délben a hő­mérséklet 27 fok volt, -J v v • * ■/

Next

/
Thumbnails
Contents