Ellenzék, 1939. augusztus (60. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-20 / 190. szám

EL/JE/VZ« 3 J £ 5 9 au ff u s i íu s 20, mm Zsinat Na hire megfelel a valóságnak, úgy világtprténeti jelentőségű eseményt ké­szítenek elő. A római Szentszék, állító- lag egyetemes zsinat összehívásának tervével foglalkozik. Már pedig manap. ság a római egyház életében a zsinat ritka és rendkívüli esemény és nem* csak esetleges tárgysorozata, hanerh a tervezés, vagy összehívás és az egybe* gyülekezés révén is egyházi és világ- történeti fontosság». Maga ez a zsinat szó is nagyot jelent: a legszélesebb és legteljesebb összejövetel fogalmát, amely már magában véve rendkívüli tekintélyt és rendkívüli érteimet áraszt. Az egyázi zsinat nem csupán a legmagasabb egyházi méltóságok gyü­lekezete, hanem ezer számra menő más egyházi tekintélyek egybesereglé- se is, abból a célból, hogy a csalhatat­lan pápa és a magas egyházi székek -rendkívüli tekintélye mögött az egy­ház legegyetemesebb ereje, tekintélye, tudása, méltósága és hatása is megnyi­latkozzék. Ezért ritka esemény a zsi­nat és ama utolsó nagyjelentőségű ösz- szejövetel után, mely a pápa ex kathed. ra szólásában megnyilvánuló csalhaíat- lanság dogmájával utoljára és végér­vényesen foglalkozott!, talán már soha­sem is gondolnak ilyen összejövetelre, pedig az összes vallások uj fényre és erőrekapása idején és az utolsó eszten­dők súlyos válságai között, amikor Mexikóban és Oroszországban nehéz üldözések történtek és Európa szivé­ben bizonyos pogánykodó mozgalmak ütötték fel iistöküket, bizonyára kel­lette magát egy-egy súlyos alkalom egyetemes zsinat összehívására. Ezért most álmélkodva, de bizonyos jóleső megrendültséggel és csillogó vidám* sággal hallja mind az egész világ a hirt, hogy 1941-re zsinatot akarnak összehívni. Ha ugyan igaz ez a hir. A Corierra della Sera röpítette világgá és az irányított olasz sajtó rendszere mi­att nem igen ad okot kételkedésre. Ne tegyük mi se. Vegyük készpénznek, hogy a Szentszék csakugyan megteszi ezt az óriás jelentőségű lépést, amely­ről azt hisszük, hogy sziikebb egyházi céljai mellett alkalmat fog adni nem­csak a katolicizmus, hanem az egész •emberiség belső életében fontos válsá­gok gondos megvizsgálására és meg­oldására. I A zsinat fő tárgya a Corierra della Será-nak cikke szerint egy dogmatikus kérdés lesz: Szűz Mária halál nélkül történt átköltözésének csalhatatlan megállapítása és e hittétel elfogadta­tása, ami különben csak alaki kérdés, mert lényegében századok nagy egy­házi vitái nyomán a katolikus köz­véleményben már rég ideje eldőlt ez a bizonytalanság. Arról is szó lehet, hogy Kolumbus Kristófot Amerika fel­fedezésének 4S0. évfordulója idején szentté avatják, ami egyben megbocsá­tását jelenti a nagy teljesítmény má­sodik napján jegyzetei közé került eme mondatnak: arany és rabszolga... Amerika felfedezése, mint a humaniz­mus, renaissance, hitújítás, gyakorlati bölcseiét egyik társeseménye valóban sarkalatos tényezője volt a pénzgazdál­kodás, az óceáni világkereskedelem lé­tesítése mellett egyházi érdekeknek, mert alkalmat adott a hittériíésre, az egyházi terület kiszélesítésre, a spa­nyol vallási buzgóság átvitelére az óceánokon túl, de még inkább V. Ká­roly és II. Fiilöp Spanyolországéból az európai szárazföld protestántizmusától fenyegetett vidékeire s igy megmozga- tója egy trienti zsinat és hitvallás igé­jének, amelyben az uj egyházi fórra* dalom győzelmét már megállíthatták a jezsuitizmus hadaival. De mindakét müsorszám szorosan hitbuzgóságu és hitéletü dolog, nem igen tartozik a sajtóra. Ezt e percben a még ismeret­len egyéb tárgysorozat és a zsinat eset­leges összehívásának mellékkörülmé­nyei foglalkoztathatják. Bizonyára je­lentős szavak fognak elhullani a nagy történeti változások s lelki ellenmon* dások jelenében és lökést kap a törek­vés, hogy a politikai és szellemi zűr­zavarban döntő érvényre juttassák a kereszténység és a katolicizmus magas eszményeit, főleg a megindított ember- szeretet, lelkiismereti szabadság, krisztusi béke érdekében. Már eddig is történtek kezdeményezések és nem­csak egyházi, hanem történeti — főleg szellemtörténeti — szempontból óriási fordulatot jelentett, hogy a kezdemé­nyezések nagy hősét, Pacelli államtit­kárt választották nemrég pápának s igy az egyház isteni eredetű akaratát hangsúlyozták, már a különös hang­súllyal, hogy a konkláve első napján — ami szinte példátlan — töltötték be Szent Péter örökét. Erre a szellemre gondolva, csakugyan föltételezhetjük az egyetemes’ zsinat összehívásának lehe­tőségét. A lelki, szellemi, politikai héke és emberszeretet fáradhatatlan keresője? XII. Plus alkalmas és Kivár lőtt rá, húg}' olyan zsinatot kezdemé­nyezzen, anrţino az utolsó századokban még nem volt. Embermegváltó zsinatot. Még van egy második körülménye a hírnek, ama részének, hogy a pápa 1941-re tervezné az összehívást. Azt jelenti-e, hogy bíznak a béke fenn­tartásában, amelyet aztán véglegessé tenne és megkoronázna ez a zsinat, vagy talán magasabb sugallatra úgy érzik, hogyha nagy válságunk elkerül­hetetlen, már 1941-ben véget kell érnie i ------------ ... ——am—«ai és akkor gyorsan újra kell teremteni a rémesen vérző, vagy talán össze is om­lott világot? Kísérteties kérdések... Bizonyára erősen foglalkoznak majd az elkövetkezendő napokban velük. A zsi­nat gondolata, terve, lehetősége bizo­nyára számos olyan gondolatnak és ér­zésnek tör majd utat, amely a megpró­bált emberiségnek és a súlyos korszak­nak javára válhat, akkor is, ha nem le­het vagy nem lesz egyetemes zsinat 1941-ben Holott az egyetemes béke­vágy és a béke megmentésének világ­szerte folyó művelete — minden egyes ember legbensőbb támogatásával — kí­vánatossá tienné. i Elismerő cikkekéi közölnek Románia külpolitikájárólaz angol lapok LONDON, augusztus 19. A Cavalcade c. angol folyóirat részle­tes cikket közöl Románia időszerű kérdé­seiről. A cikk cinie: „Miért támogatja An­glia Romániát?“ Az alcím: „Károly király országa az európai helyzet kulcsa“. A cikk azt irja, hogy Románia egyike azok­nak az államoknak, amelynek függetlensé­gét Nagybritaunia szavatolta s ez az állam a jövőben sűrűn fog szerepelni a világla­pok első oldalain. A romániai politikai hóüyzetrel foglalkozva, a szerző meleg hangon méltatja Őfelsége II. Károly király tevékenységét, Calimescu minisztere lmok munkáját, azokat az ujjitásókat és hala­dást, amelyet az ország katotnai, társadal­mi, művelődési és ipari téren, tett. A ro­máncai kormányzat nagy gonddal törődik a mezőgazdasággal Is, amelyen felépül Ro­mánia mai élete. Közli a folyóirat Őfelsé­ge, a király és Mihály nagyvajda fényké­peit, bucureştii- látképeket, az uj alkot­mányt megszavazó választók egy csoport­ját s Európa térképét, az angol politikai befolyási területek feltüntetésével. Nagy cikket közöl Romániáról a Great Britain and the East cimü angol folyóirat is. A cikk keretében hozza Őfelsége, a ki­rály fényképét s megállapítja, hogy az or­szág haralmas előrehaladás« tett az ural­kodó vezetése és a körülötte csoportosuló emberek munkája álalt. Vázolja az ország bel és külpolitika» problémáit, méltatja Calimescu miniszterelnök munkaerejét és azokat, a sikerekét, am'elíyeket munkájá­val a hadsereg, az ipar s a nemzet; élet más területein elért. örömmel állapítja meg, hogy az utóbbi időben a román— bulgár feszültség enyhült*. SELECT MOZGÓ DOROTHY LAMOUR legszebb filmje: ALOM A* ügy exotikus énekesnő élete, melyben a művésznő Amerika legnépszerűbb da­lait énekli Tito Guizar gitárkiséretével. URÁNIA MOZGÓ Csak MA és HOLNAP látható még ©lympiada I, és II. pész 1936-ban lejátszódó népek ünnepéről készült egyetlen teljes és tökéletes film, melyet mindenkinek látni kell. — Ilyen film még nem készült soha ! Műsoron kívül mindkét mozgóban hangos híradó. Bucuresti-Páris: 24 óra Befejeződtek a párisi román—francia légügyi tárgyalások j PÁRIS, augusztus 19. (Rador.) A francia fővárosban a Pá- ris—Bucureşti légi közlekedés ügyében folytatott tanácskozások a legkedve­zőbb körülmények közötit fejeződtek be. A román küldöttséget a francia légügyi hatóságok a iegszivélyesebben fogadták s az értekezlet fontosságát állandóan hangoztatták. Légi utón Bu­cureşti Párisból egy nap alatt érhető el és a légi közlekedés rendszeresítése még szorosabbra vonja a két ország baráti kapcsolatait s ezenkívül isme­retes, hogy a bucureşti—párisi légi KOLOZSVÁR, augusztus 19. A már-már eltemetett kéményseprési! szabályrendelet körüli vita megint élet jelt adott magáról. Emlékezetes, hogy a város és a kéményseprőmesterek közötti vita az­zal zárult le, hogy a város tanácsa a szer­zett jogok elvesztésének kárpótlásául a kéményseprőknek életük hosszát«, ha néni is nagy, de a körülményekhez ké­pest mégis kielégítő havi fizetést biztosított Igaz ugyan, hogy elsősorban nem pénz­Keresetct adlak he a kolozsvári köz iga/,- gaüísi táblához és ismét szőnyegre hoz­ták a kérdést. Keresetükben azt hangoz­tattak, hogy a sokat vitatott kéménysep­rési szabályrendelet érvényessége vitás, ők nem fogadták el az egyezményt és meg a szabályrendelet értelmében is jo­guk van kéménysepréssel foglalkozni. Szerintük a városi tanács túllépi hatás­körét azzal, hogy ,a kéményseprés kizá­rólagos jogát magának tartotta fenn., mert megfosztotta őket keresetük lehető­ségétől és súlyos anyagi károkat idézett elő. Az érdekes kérdéssel tegnap foglalko­zott a kolozsvári közigazgatási tábla De- ciu tanácsa. A tárgyaláson az elégedetlen kéményseprők érdekeit képviselő bucu­reştii) ügyvéd, aki aon állódé jen a központi közigazgatási táblánál is képviselte őket, hosszabb beszédben fejtegette védencei­nek igazságát. Leszögezte, hogg q ké­ményseprőket szerzett jogaik gyakorlásá­tól megfosztották és kérte, hogy a sza­bályrendelet alapján hozott városi tanácsi határozatot semmisítsék meg. A jogi ér­veléssel szemben dr. Costea Sabin városi ügyész a kereset elutasitását kérte és azt állította, hogy a, városi tanács és a ké­ményseprők közt;, vitát már a legfőbb bí­róságok eldöntötték és azt már újból nem is lehet felidézni. A köziigazgatási bíróság meghallgatta a feleket s hosszas tanácskozás után közölte velük, hogy a határozatot e hó 2A-én hirdeti ki. Jogász körökben érdeklődéssel várják a közigaz­gatási tábla határozatát. vonal eddig is egyik legjobban kifize­tődő légijárata volt az Air Érance-nak. A tárgyalások során a francia kormány kérte, hogy a román kormány engedje át a bucureşti—isztambuli járatot, hogy igy megvalósíthassák a london—páris —bucureşti—isztambuli közvetlen, egy nap alatti légi összeköttetést. Ellen­szolgáltatásképpen Románia látja ei a constanta—Velence—marséi llesi repü­lőjáratok szolgálatát. A Páris—Bucu­reşti vonalon, amelyet eddig csak fran­cia repülőgépek láttak el, már ebben az évben megindulnak a Lares román repülőtársaság gépei is. Ismét bíróság elé kiépült a kolozsvári kéményseprő“ mesterek ügye Gyakorolhatják-e foglalkozásukat azok a kéményseprők, eshik nem léptek a városi üzem szolgálatába ? ügyi, hanem elvi kérdésről vo’t szó. Ar­ról, hogy a törvényekben bizíosilotf szer­zett jogok gyakorlásától meglehet-e fosz­tani valakit, vagy sem. A törvények hiva­tott magyarázói, a bírók, nem adlak vá­laszt erre a kérdésre. Azzal azonban, hogy Kolozsvár -körletében a kéményseprési jog gyakorlását a városi tanácsra ruházta, illetőleg szentesítette azt a városi szabály­rendeletet, amely kimondotta, hogy a vá­ros területén csak a városi kéményseprési üzem alkalmazottai seperhetik a kémé­nyekéi, már él is döntötte a vitát, mert hiszen ezekután a kéményseprőmesterek papíron megmaradt szerzett jogainak már nem voh semmi gyakorlati értelme- Ezért méltányosan járt el tehát a tanács akkor, mikor q kéményseprőmesterekkel' kiegyezett. Néhányan azonban a kéményseprő mesterek közül, akik szerzett jogaikat az életjáradéknak nevezhető liavj fizetésnél többre becsülték, nem írták alá az egyez­ményt s ezek most ismét akcióba léptek. Őfelsége és Mihály nagyvajda látogatást tettek a bucureştii lőszergyárban BUCUREŞTI, augusztus 19. Károly király Őfelsége és Mihály nagy­vajda tegnap látogatás« tettek a hadsereg lőszergyárában. A magas vendégek a leg­teljesebb rendről és fegyelemről és szor­galmas munkáról győződtek meg. Őfelsé­ge megelégedését fejezte ki a látottak fe­let« és megállapította, hogy az újabb ren­delkezések következtében az állami lő­szergyár munkájának eredménye fedezi a hadsereg szükségleteit. Szeptember 15.-ig marsd nyílva a „Pluafca es Jäüedv“ Kiállítása BUCUREŞTI, augusztus 19. A munkaügyi minisztérium elhatározta, hogy a „Munka és Jókedv“ nemzetközi kiállítását, amely a II. Carol király park­ban van elhelyezve, egész szeptember 15-ig nyitva hagyják, hogy az összes pro­fesszionista munkásszervezetek és az ösz- szes munkaadó intézmények tagjai meg­tekinthessék. Bucuy&stlbe viszik aBrasséb&n fefarfozfa- toit nemzetközi betömi BRASSÓ, augusztus 19- A hires nemzetközi betörői. Dumitru CaramelQt, akit Brassóban letartóztattak, a fővárosi rendőrség kikérte a vizsgálat lefolytatása érdekében. Uj törvényrendelet az igazság­ügyi bélyegek használatáról BUCUREŞTI, augusztus 19- Őfelsége törvényrendeletet irt alá teg­nap, amely módosítja a bírósági akták igazságügyi bélyeggel való önkéntes ellá­tására vonatkozó rendelkezéseket. Ezen­túl minden igazságügyi aktát kötelező el­látni az igazságügyi bélyegekkel. A tör­vénymódosítás szövege a hivatalos lap mai számában jelenik meg. A bélben keletkező mérgek által okozott rosszuliéteknél egy-két pohár természetes „Ferenc József“ keseriiviz, gyors és alapos bélkiüritö hatásánál fogva, gyakran a legjobb szolgálatot teszi. Kérdezze meg orvosát. Eckhardt Tibor lemond a magyar kisgazdapárt elnökségéről ? BUDAPEST, augusztus 19 A Független K isgazdapárf ma, este rendkívül fontos választmányi ülést, tart- A „Magyar Nemzet“ cimü lap értesülése szerint ezen az ülésen Eckhardt Tibor, a párt vezére lemond elnöki tisztségérők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents