Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-12 / 156. szám
AM 3 LEJ Szerkesztőig is kiadóhivatal: Cluj, Gdej Modlor 4. Telefon: îi—09. Nyomd«: Str. I. G Duo» No. S Fiókkiadó hi varai î- Z ji y v o * 1 y; P. Unirii 9 Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTÍIA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató * DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALL’AS R. T. Törvényszéki lajsiromoKÍ« szám: 39. (DöS^S16/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési ártatk: JíiToáta ’8a. ___11___ _ . - ___ .0-. -__ L___ ~ ~ í í: LX ÉVFOLYAM, 156. SZÁM. SZER D A CLUJ, 19 39 JULIUS 12. „ChanbcrlalH llicîiiicsci nan vâlioi- înlnoh Diilcr siiliri elhatározásán“ — mondják Berlinben Anglia felt étien ii! támogatja Lengyel^pszágot, d© Varsóval egyetértésben nem zárkózik el a danzigi statútum tárgyalások utján való megjavításától. — Bonnet francia külügyminiszter : „A Moszkvával való megegyezés útban van, de a tárgyalások nehezen haladnak eleire46 ; ------ "«I—lin." CSano olasz külügyminisztert rendkívüli ünnepélyességgel fogadlak Spanyolországban sót»ól visszaérkezett lengyel nagykövettel való tárgyalások után tette, nyilvánvaló tehát, hogy a tárgyalások lehetőségére való célzás Lengyelország álláspontját is képviseli. Viszont ugyan = akkor újra kifejezést adott az angol miniszterelnök beszéde a már iöbb= szőr hangoztatott álláspontnak is, hogy a London és Varsó közötti megegyezés szerint az angol segítségadás érvénybelépésének pillanatát nem London, hanem Varsó határozza meg. Chamberlain beszédének jelentőségét természetesen csak a Berlinben tett hatással kapcsolatban lehet méltatni. Ez a hatás azonban egyelőre nem mutatkozik kedvezőnek. Egyik Rador- távirat szerint a német főváros irányító köreiben kijelentik, hogy a német birodalom állásfoglalását Danzig kérdésében Hitlernek erre vonatkozólag tett kijelentései határozzák meg s ez az állásfoglalás azóta sem változott semmi tekintetben. . Chamberlain beszédéről ugyanezekben a körökben az a vélemény, hogy nem hozott meglepetést és hogy nem változtat semmit a helyzeten. Az angol miniszterelnök kijelentése, hogy szükség esetén Lengyelország segítségére fog sietni, szintén nem uj, — mondják Berlinben — ez angol illetékes részről már vagy százszor elhangzott, de most sem változtatja meg Németországban annak elhatározását, aki erre illetékes. (Ez a kifejezés nyilvánvalóan Hitlerre vonatkozik.) Német vezető politikai körökben különben újra kijelentik, hogy Berlin és Varsó között semmiféle hivatalos, vagy magánosok révén folytatott tárgyalás Danzig kérdésében nem folyik. Berlinnel ellentétben Paris, mint a Havas-ügynökség jelenti, igen kedvezően fogadta Chamberlain beszédét. Francia illetékesek újra hangoztatják, hogy Anglia és Franciaország teljes biztosítékot nyújt Lengyelországnak és feltétlenül rendelkezésére fog állani, ha a varsói kormány megállapítja, hogy létérdeke forog kockán. dm gröl MaMösa Barcelonában A nap külpolitikai eseményeinek Chamberlain beszédét és Ciano gróf olasz külügyminiszter kivételesen szívélyes spanyolországi fogadtatását le hét tekinteni. Chamberlain beszédében, melynek szövegét alább közöljük, félreérthetetlen módon kifejtette Anglia álláspontját Danzig kérdésével kapcsolatban. Megállapította, hogy Anglia segítséget ígért Lengyelországnak arra az esetre, ha függetlensége veszélybe kerülne és arra az esetre is, ha Lengyelország úgy vélné, hogy számára életfontosságú dolog valamilyen fenyegetéssel szemben a teljes nemzeti erejével való ellenállás. Hozzátette ehhez a megállapításhoz, hogy az angol kormány szilárdan el van határozva ennek a kötelezettségnek teljesítésére, de mindjárt ezután hangoztatta, hogy angol felfogás szerint a danzigi statútum javítható és enyhül- tebb légkörben ennek a javításnak módját meg is lehet tárgyalni. Chamberlain ezeket a kijelentéseket a Var= Ciamo olasz külügyminiszter a 7. olasz .tengeri hadosztály hajóival tegnap megér kezet: Barcelonába, ahol fényes fogadtatásban részesítették. Megérkezésekor a k'küfőben 21 ágyulövés hangzott el s az olasz hajórajt spanyol, német és olasz repülőgépek üdvözölték a magasból. Ezután Jot’dana spanyol külügyminiszter és Serrano Sunnier belügyminiszter szállottak fel Oano gróf hajójára és rendkívül szívélyesen üdvözölték az olasz vendéget. A hajón hosszabb megbeszélés folyt a három államférfi között, majd Ciano gróf a kér spanyol miniszter társaságában partra szállott, ahol az óriási tömeg leírhatatlan óvácóban részesítette. Egyelőre nem lehet tudm, hogy Ciano gróf spanyolonszági látogatása újabb megegyezéshez vezet‘e Olaszország és Spanyolország, illetve, ami ezzel egyértelmű: Spanyolország és a tengelyhatalmak között. A látogatást minden e--etre feszült érdeklődéssel! kisérik nemcsak a temgelyhataílmak fővárosaiban, hanem Londonban és Parisban i«. A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOK A moszkvai tárgyalások M-ololov és a nyugati hatalmak képviselői között to- vábbfcHryniak. A vasárnapi tárgyalások után tegnap is leeső esti óráikba nyúló megbeszélést folytattak. Az eredményről azonban eddig semmit sem lehet tudni. Chamber fáén az alsóház tegnapi ülésén egy hozzáiintézett kérdésre kijelentette, hogy a Moszkvába küldött újabb utasításokra a, szovjet kormány részéről már megjött <a válasz és azt a választ most tanulmányozza az angol kormány. Párisi jelentések szerin t, Bonnet francia kid ügy- miniszter is Molotov válaszával foglalkozóit tegnap s ezután hosszabb megbeszélést főiy-töltött a londoni francia, nagykövettel. Hozzáiintézett kérdésekre Bonnet kijelentette, hogy a megegyezés SzovjeP orosz’crs'Zággal útban van, a tárgyalások a zónban nehezen haladnak előre. Angol lapok szerint, a báromhatalmii szövetséget a moszkvai tárgyaláson elvben már elhatározták. A szovjetorosz tárgyalófél azonban nagy óvatossággal folytatja a megbeszéléseket, mindén fehétöséget végsőkig ki akar használni a maga javára és minden megállapodásit a legnagyobb aprólék ossággal foglal pontosan Írásba. Ez okozza a tárgyalások elhúzódását. CHAMBERLAIN BESZÉDE LONDON, juhus n. (Rador). Az angol ailsóház tegnapi ülésén mondotta el Chamberlain miniszterelnök nagy érdeklődéssel várt beszédét a danzigi kérdéssel kapcsolatban. Beszéde »órán az angol miniszterelnök kijelentette, hogy a közelmúlt eseményei azt a látszatot és egyben azt az aggodalmat keltették, hogy Dairzig sorsát a közeljövőben egyoldalúkig, „kézaLntt“ intézik el. — Abban az esetiben, — folytatta beszédét a kormányelnök — ha a jövőbeli események ezt a feltevést igazolják, akkor ezt a kérdést nem lehet helyi jelentőségűnek mondani, amely csak Danzig jogait és szabadságát érinti, hamm ez ki4 emelkedve súly osan ór.inrj Lengyelország nemzeti létét és függetlenségét. Segítséget Ígértünk Lengyelországnak, ha függetlenségét félremagyarázhatatla- nul veszély fenyegetné és abban az esetben is, ha Lengyelország úgy látná, hogy nemzeti létérdeke fenyegetésnek van kitéve s védelme érdekében ellent keli álljon, el vagyunk határozva a.rm, hogy ezt a kötelezettséget teljesítjük is. Mondottam, hogy Danzig mai helyzete alapjában véve sem nem igazságtalan, sem nem illogikus és nem jayitharatlan. Lehetséges, hogy türhetőbb légkörben a javulásról tárgyalni is lehessen. Az angol kormány számolt azzal, hogy a Danz'ggal kapcsolatos események megbolygatták a bizalmát és véleménykülönbséget idéztek fel, de talán sikerülni fog a módot megtalálni ezek elsimítására. Jelen pillanatban a lengyel kormány myugodr, az angol kormány pedig reméli, hogy Danzig még egyszer be tudja majd bizonyítani, hogy a különböző nemzetek együtt tudnak működni, amikor közös érdekeik úgy kívánják. Remélem, hogy időközben az összes érdekelt felek ismertetni fogják és nyilvánosságra hozzák majd akaratukat Danz'ggal kapcsolatban úgy, hogy ez a kérdés mm fog majd olyan méreteket ölteni, amely veszélyeztethetné Európa békéjét. HIVATALOS JELENTÉS KIOSSE- IV AN OFF JUGOSZLÁVIAI TÁRGYALÁSAIRÓL BELGRÁD, jubus u. (Rador.) K'osse- i van oft bulgár miniszterelnök hétfőn a brdoi kastélyban, kihallgatáson jelent meg Pál jugoszláv régentsherceg előtt. A kihallgatást diszebéd követre. Cincár Markovics jugoszláv külügyminiszter és Kiosseivanoff bulgár muuiszterelinök tanácskozásainak befejezése után a következő hivatalos közleményt adták ki: A két államférfi jónak látja: 1. a bulgár—jugoszláv (együttműködés politikájának továbbfejlesztését és kimélyitését. a barátsági szerződés szellemében; 2. mindkét ország érdeke, bogy lehető legszorosabb I gazdasági kapcsolatokat hozzon létre egymással; 3. a két ország függetlenségi és semlegességi politikája egyezik és megfelel a Balkán-szövetség bé- kepolitikájánsk. Szükséges, hogy a két ország kormánya szomszédaikkal szemben folytassa a jókapcsolarokon és barátságon alapuló politikáját. A TENGELY KÍVÁNSÁGAI EGY OLASZ LAP SZERINT RÓMA, jul'us 11. (Rador.) A ..Reste del Carlino“ című otesz lap vezércikkben fogtíla/likóizva Danzig nemzetközi kérdésével, annak kibontakozásával kapcsolatban a következőket úja: ,,Danzig kérdésének a német követelések figyelem be vétele melleid megoldása még nem jelenti a háború veszélyének elhárí tását :s. El a Európa ege felől véglegesen el akarják űzni a háborús feile- gokat, akkor Olaszországnak kell juttatni Tuniszt, DzsibuGt, Szuezt és az olasz földliek számító Máltát, ugyanúgy Spanyolországnak Gibraltárt , mert csak igy lesz szabad tenger a Földközi tenger és csak Így biztosíthatjuk a magunk részéről is oz angolok zavartalan közlekedését ezen a tengeren. Németországnak vissza kell adni Damigot és összes volt gyarmatait. Tekintve, hogy Frati>c«a»ország és Anglia erőszakos politikája erején felüli fegyverkezésbe kényszeritetíe Olaszországot és Németországot, helyén való lenne, hogy ezek a hatalmak pénzügyi érdekekből járuljanak hozzá a békeállapot visszatértéhez. Különleges engedmémyöknek kellene szabályozni az Olaszországnak és Németországnak szállítandó nyersanyagokat, anélkül, hogy ennek a két államnak az aranyalapját ezzefi meggyöngülnék- Be kell szüntetni a totális államok, valamint azok külföldöm élő állampolgárai ellen az összes propagandár és üldözésr. Végül közös megegyezéssel meg kell oldani a zsidókérdést olyanformán, hogy országot létesítsenek számukra, de az ne le- . gyen Európában, de még Palesztinában semLehetséges, hogy az Alpoko<n és a La Manche-csatormáiv ru‘l b'1 fogják tenni a kérdést: Ezzel szemben nőt ajánl fel a tengely? Erre azt feleljük: A Duce békét akar az igazság szellemében és légkörében. Nem ringatjuk magunkat azonban illúziókban feltételeink elfogadását illetőleg a barrikádoik túlsó oldaláról. És akkor? — teszi fel a kérdést a lap — a plurokrác'ák drágábban fogják megfizetni a békét, a végén sokkal drágábban.
