Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-12 / 156. szám

>

r 1.1. VPN 7 Í K

1939 lull u% 13.

UJKÖNYVEK

\ !1 \l ASZÚ M U'SkA I ICÁJA. Föl <L s Jolánnak v Magdij;is regénye, amelyet .1 világ minden nyelvére VforddoFak, must njbó! megjeleni. \ Halászó mjiesk i ideája Parisban van. a Szajnára Iul ki. Harminc unter hosszú es két lépés széles. olyan, mint egy sütet, keskeny hegy szoros. Hontalan orosz bankár és spa nyo'. anarchista, litván tanár és görög ke reskodü és még egész sereg száműzött lakik errefelé közöttük és veink pedig egy magyar munkásesaiád én itt és nem is é! rosszul. Magyarok külföVlön. Nem primadonnák, akik diadalmasan lérnek haza, csak józan, dolgos, szerény oimbc- rek. Történetük kicsit mégis Európa lő évének története. Földes Jolán: Halászó macska e. világhírű regénye, amely évek óta nem kapható, most Athenaeum kiadásban. vászonkütésben Itt) ‘lej minden könyvkereskedésben. Kérje az Alhrnac um újdonságok jegyzékéi.

ZBOR A V ERNŐ: TRÓPUSI NAP ALATT (Fgy kivándorló élete Jáva szigetén ) Hőse egy kalandvágyé magyar iiataiíember, aki miután elvergüdöti Portsaidig, egy Hol'andTn diába útban levő hajóra lopakodik. Mikor a hajón észreveszik. munkára fogják és Ratáviábao átadják a kikötői hatóságoknak. A jólel- kü holland hivatalnokok a lerongyol lan érkező fiatal magyart ellátják ruházattal, élelemmel és elhelyezkedést, sőt kölcsönt >s szereznek neki. így lesz gyakornok egyik gyarmati társaság ültetvényén. A reggeltől napestig folyó munka a hőségben és az állandó társtatlanság nagyon ki meríti. Félvér szomszédja rábeszélésére házvezetőnőt vesz magához. Az asszony rendbehozza az elhanyagolt legény-háztartást és rövid ideig Kovács Pál mértékkel és megbékélve él. Egyik nap titok zár fos betegség lepi meg. A szundacnéz asz- szony rejtélyes szerekkel gyógyítja és felépülése után ivásnak adja magát. Igazgatója figyelmezteti, hogy teljesen elmerül1, ha nem változtat életmódján és a« asszony elküldését tanácsolja, mert betegsége a benszülött asszony machinációjának következménye- Végre erőt vesz letargiáján és mivel gyanús jeleket maga «s észrevett, házvezetőnőjét elkergeti. Ez időben a gazdasági válság a gyarmatokat is kikezdte, elbocsátások következnek és ezekben a válságos időkben nyeri visz- sza életerejét. Egyre vágyóbban gondol vissza hazájára és végül honvágyának engedve, hazatér. Zboray könyve izgalmasan érdekes. Meglepő gyönyörű magyarsága. amelyen cseppet sem látszik, hegy 18 éve él Jáva szigetén. Pantheon- kiadás. Ára fűzve 119 lej, kötve 158 lej minű&n könyv-kereskedésben. — Kérje a Pantheon-újdonságok jegyzékét.

ROSAMOND LEHMANN: TITOKZATOS FELELET. A'égzetes és homályos útvesztőkben bolyong Judith, címek a l’ehell'étszerüen finom regénynek fiatat hősnője. Gyermekkori élményekben gyökerező érzelmi szálak szövődnek közte és a szomszédházbelii három unokáiivér között s e szálak egyre kuszább hálóvá sűrűsödnek körülötte a serdülés évei folyamán. Egyetemi tanulmányai s Jemiiferrel való veszedelmes barátsága- csupán múló közjáték, mely után uj szenvedéllyel kap lángra szerelme Roddy iránt; a tragikus kiábrándulás Martin, a rondilhéietüen imádó közelébe sodorja, akit nem szeret s végül a cinikus JuMia.n bűvkörében fejezi be nagy lelki kalandozását, bogy immár a vágyak és idegen befolyások örvényéből menekülve, uj reményekkel kezdjen élőből mindent. Rosamond Lehmann: Titokzatos felelet c. regénye az Athenaeum regénytár sorozatában, 308 lap, eg'észvászonkölésben 119 lej minden könyvkereskedésben. Kérje az Athenaeum újdonságok jegyzékét.

ERÍ ON: MEDICI LŐRINC. Brion pompás könyvében megeleveníti a kor, a reneszánsz Firenzéje, megelevenednek az emberek, a kalmár és uralkodó Medici család, a lelkes és önző nép, diplomata papok és ájtatos diplomaták s a nagy ellenlábas Savonarola. Egy nagy. mozgalmas dráma pereg le elődünk, középpontjában pedig ott áll groteszk fejével, ragyogó szellemével és hányhatott sorsával Medici Lőrinc. Igazi tragikus hős, mert gazdag volt, hala'imas volt. okos volt, élniszerető volt és mégis boldogtalanul kellett meghalnia. Brion: Medici Lőrinc az Athenaeum Életregény sorozatában jelent meg, vászonköiésben 178

lej minden könyvkereskedésben. Kérje az \lhenaeiun újdonságok jegyzékéi.

HARC A FEHÉR ARANYÉRT. Antim Z’sehka- künvvénck hose bármely poliili kosnál és fejedelmiméi I élelmelosebl) cid vei uniilkíKlik az emlicriség felc“!i|. I ral m i idestova ti/czer é\'e lari. Tízezer esztendeje ontunk vért és verejtékei érette A heavnhdlnnok nem is sej ik, hányszor húzódik meg évezredek ól.i báli ,ni és béke. államok felvirágzása és tömegek hirtelen eVszegényedése mögött. ..Gyapot király ", vagv ahogyan az ókori okmány nevezi; a ..fehér arany1*. Ej földeket lé de/iek Iád érié s uj gépekéi tafláltak fe» kedvéért, amelyik megnyit'-fiák a technika korszakát. Amerikában mi.'liió és millió néger lelt rabszo'gává miatta. Közvetlen iniatfa vívták az Miner'nka'i polgár háhorul. Mert a gyapotültetvényekért és

piacokért már rég nem egyes kereskedők Imrei Inunk, hanem városok és á'bnmok, sőt vi'agrészek- Ma lizezer eves történél inét \ ég'igk'.sér jiik, belek intést nyerünk az ókori Babylon s a modern Lancashire, Szovjelorosz,ország s a primitiv népek, India és Japán életébe, a gazdasági és politikai élet kulisszái mögé é-s modern vegyészei la hora lóri limai ha. FeMailá lók,

< sempészak, spekulánsok, hősök, tudósok. gazdagság és nvomor panorámája vonul1 cl előttünk s az egésznek kö zéppontjálnmi a ..Fehér arany“ áll. Aki világp ilifikái iskolázottságra akarja ne vtáni a ma gát. n m találhat jobb olvasnivalót Zischka könvvénél. Anton Zise.hka: Ilare a fehér aranyért e. pompás könyvének ára fűzve 90 lej minden könyv I ken skedéshi'n. Kérje a Renaissaince- I könvvek jegvzékét.---------------Buvárhajók az évszázadok utján

Hatszázharminchat a tengerfenék

" * * * KOLOZSVÁR, Julius n. (

Neptun isten kék paradicsomában bizonyára már elfoglalták tisztes, örök helyüket az ebülyedt három naszád, a „Squafe“, a Thetis“ s a „Phénix“ halálba merült volt utasai. Ne bántsuk őket, békéjük legyen szép a ringó neptumi magy éjszafkában, d — anélkül, hogy csendjüket zavarnánk — fessük meg múltját bénult eszközüknek, mellyel sorsuk a végső révbe ért.

A tengermély s a magas levegőég: az embervágy két örök törekvése. Múltja b1* zenyára az ősi ködb n indult, ahol az ember élni tanult. A röghözkötörtség mindig teher veit, a távoli titkok mindig csá" hívottak és lomha lohciásu, görnyedt ősünk bizonyára szintén 'megirigyelte a madarak s a halak tudományát, mellyel — ha elleshetné — birtokába jutna, a maéve tart az ostrom

meghódításáért

I gasságok büszke titka s a temgermélységek sok drága kincs övé lenne: egyedül az övé. Próbáljuk hinni, hogy a harci célok, a repülés s a mélységi hajózás adta erő- beni lehetőségek csak a versengő újabb századokban lettek legnagyobb mozgató rugók.

Hogy távol-ősünk, ak't csak gyani* tünk, mit ért el és mit nem — tudhat* juk-c? Bár tudományos firtatás kutatja a régmúltnál is régebb embermultat, felde* ritheti-é az embere1 me, hogy mit sodort el egy-cgy nagy világvész, mely földünk ar' cán daganatokat vert, felmérhetetlen göd* röket '■zak'uotr s talán semmit, talán egy ősi'ő 1 alkotás sok kincsét temette el? A felőrölt mag, mely a pusztulásban csodamódon titkos egérurat nyert, hogy a fé* leimet azóta 'is élve mo.sr bemmünik folytathassa lécezését, elmondhatta-é azelőtti sorsát, melyet egy világomlás szétzúzott?

Kísérletek, melyekről már tudunk

Adataink szerények, keverek. A XIII. ] században élt „doctor mirabübs“, Roger ‘ Bacon meggyőzni próbáit — bár kevés sikerrel —, hogy csak háromszázötven esztendővel a kereszténység ideje előtt az emberek le tudtak 6zátírni, a viz alá s ott é ni tudták. Az angol Bacon feltevését pár esztendővel megelőzve, 1203-ban pe* dig egy Gobert nevű mantesi feltaláló próbált olyan viz alatt járó eszközt ősz* szeál'jitani, mely vizi csatákban beválrfs. Azóta is a harci cél az, mely a buvárhajó utáni törekvéseket ösztökéli. 1371-ben francia—spanyol csapatok Pembroke lord hajóraja ellen, próbálkoztak hason)!ó módon. Leonardo da Vine' szintén gondolt rá, hogy csatahajókat el 'lehetne sülyesz* teni víz alatt haladó csónakkal, melyről tervet is készített. És a goaidolat megma* radt s az évek egymást követése mind valószínűbbnek mutatta a k«énletek sikerét. Az eredmény azonban még nagyon messze következett. Mai tudással gondolkodás nélküli tehetetlennek * ‘télt készülé* kék, különös, furcsa alakú harangok, a tenger mélyén ostromló hajócskák követ *

I ték egymást e kötöttek ki aztán feltalá* 1 lóikkal együtt örökre a védekező tenger fenekén.

Merész elképzelések — gyér siker

Van Drebbel Kornél holland feltaláló neve említést érdemel a régi kísérletezők érdekes sorában. Van Drebbel 1624-ben az angol király' udvar számára összeállitotr egy 12 embert befogadó evezős csónakot, melyben ,,mesterséges viz megelőzte a fulladást és helyreállította az élethez szükséges levegőt“. Állítólag ez a buvárhajó olyan bizalmatkeltő szerkezet volt, hogy I. Jakab, az angol király is ráb'zta magát és egy próbautján leszállt vele a tenger fenekére.

1640-ben aztán egy Jean. Barrié nevű feltaláló ki-érlerezerr furcsa eszközével, mellyel a hajótörések nyomán elmerült drága tárgyakat akarta ismét a tenger felszínére hozni, i65 3*ban Rotterdamban egy más'k francia szivar alakú hajót készített, melyről magabizón azt állította, hogy t'z hét alatt Indiáig érhet s gyorsaságban a madarak 'repülésével verekedheOLASZ HADIHAJÓK LÁTOGATÁSA LISSZABONBAN

Képünlkön a lisszaboni kikötőben horgonyzó „Conte di Cavour“ olasz páncélos látható, melynek vezetése alatt egy olasz hajóraj látogatta meg Por* / • tugálin fővárosát ' tik, 1692. év uj hasonló k'séihrcr hozott a német államszöv tségbwn, A XVIII. *>zá zad so rám Angliában tizenkét szabadalmat kértek ilyen hajók építésére, ns< lyeklez káváit kép pen had1 téren nagy reményt fűztek volt a feltalálók, ak'ker munkájukban elsősorban a háborús esély< k ösztönöztek.

A XVIII, században az angol Synum> és Lethbridge, valamint a francia Éréin1 net s Burlet jutott raflán legclébb a megoldás utján. Egy másók angol, akinek csak 1'. M. kezdőbetűje ismerr, 1747. évben olyan hajóról álmodott, melyet levegő ve!

megtöltött kec'kebőrtömlőT hegitnének

felszínre emelkedésében. 1777-ben az amerikai Bushnell Dávid angol hajók el* leni küzdelemben próbált döntő eiéjnyr Uérr.'i ,,Teknősbéka“ nevű találmányával, húsz—harminc percig v'z alarr mozgatható különös csónakjával, mely óraszerke- zetrel felszerelt lőpor ládát vitt a hajók alá.

A „nem tisztességes“ fegyver

A XIX. század folyamán a sikernek már több ígérete mutatkozik. Bushnell gondolata kisérr 188 r- évben, mikor Ful*r ton viz alatt járó hajóval kísérletezik, mellyel „Torpcdo'Snak keresztelt puskaporos dobozokat akart ' Men séges hadihajók alá juttatni s felrobbantani. De ötiete nem nyerte meg I. Napoleon tetszését s a tengerészek sem akarták a tisztességes fegyverek közé sorolni ezt az eszközt. 1834. évben, 1853-ban. újabb kísérletek adódtak és a század végefelé létrejött a „Nordenfeld-csónak“, melyet, az addigiak között a legsikerültebbnek tartottak. A török kormány maga >s íkét példányt szerzett meg b lőle. Testük szivar alakú volt- Hosszúságúk 30 és lé. méter? szélességük 3 és fél méter, súlyúk 160 tonna volt. Állítólag nyolc—k'lenc ember tiz órán át maradhatott velük a viz színe alatt.

£

Közben különösnél különösebb ötletek merültek fel Egymást űzve. Az egyik hatalmas fúróval próbáit v'z alatt kárr tenni az ellenfélben. Másik fából akart búvár- hajót, hogy a mágnestűt ne befolyásolja. Az egy'k keréken járónak látta, másik azr hitre, hogy négyezer embert tud v le viz alatt szállitan'. Egy Thirolier nevű feltaláló erősitette, hogy ötezer frankért jó buvárhajót tud kész'reni. Voltak hajók, melyek evezők révén, mások nag}1- lapátkerekekkel, vitorlás csavarral, 'rugóval, sűrített levegővel, forgó evezővel működtek volna. Volt olyan is, melybe bőrcsö* vön át vezették az éltető levegőt.

„Dáv'd“ harca a tenger-Góliáttal

A kísérletek 'lassan-lassan szabályos útra terelődtek. A buvárhajók gyakoribb alak* ja a mai lett: nem tulnagy s egyszerű* Két hajó megmaradt ebből a korból: egy-ik a kiéli reng-részeti Iskolában, hová a viz alatt töltött közel négy évtized után került, a másik meg Uj-Orleansban. Az elsővel Bauer bajor mérnök 1851. évben kísérletezett Kiel kikötőjében, die a viz összenyomta a hajót. A másik: „Dávid“, a szecessziós háborúban jutott rövid sze* rephez. Ez a „Dávid“ volt kétségtelenül az első buvárhajók egyike, mely az ellenséges hajók közé pusztulást tudort a víz alatt vinni. A kazánvashoz hasonló anyagból készült, szivar alakú szerkezet, hosszúsága tizenegy méter s k'lenc főnyi személyzete kéz' erővel működtette. Első útja Charlestown kikötőben drámai rövidségéi s végű volt. A „Dávid“ elmerült és egyedül Panna hadnagy menekült meg róla. A második kíséri’ar. alkalmával már csak hat embere veszett a v'zbe és Paine hadnagy ismét megmenekült. A feltaláló által vezetett harmadik próba is kudarcot vallott s az egész legénység elveszett. Végül 1S64 február 14-én a buvárhajó megközelítette ős elsüllyesztette a „Hokisatonic“ nevű 'ellenséges had'hajót, de vele együtt ő is 'elmerült. Évek elteltével aztán megtalálták a k'kötő iszapos femekén s helye azóta múzeumban van, mig gyorsabb, agyafúrtabb unokái folytatják a tengelymélységek keresztükasul kutatását s a háborúik legrettegettebb eszközévé ne' vélték őket a versenyt futó érdekek.

nagy választékban mái? 8D lejtől kezdve az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, F. Unirii* Ne* 9« kapbaték 1 %