Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
19 39 j ul' u s 9. Ul ercBThnim A Thalia Rt- igazgatósága a most befejezett színházi évről az alábbi jelentést adta ki: Az elmúlt évad súlyos próbára tétre szinházunk és közönségünk teherbíró képességét. Az izgalmas világesemények időnként Teljesem a maguk számára kötöttek le minden közfigyelmet, egy időre ped'g fizikailag lehetetlenné tették mükö- désünker. (Az évad folyamán különben, rajtunk kiviil álló okokból, összesen húsz napon át nem tarthattunk előadást). Szaporodtak a társadalom összhangját megzavaró körülmények is, amelyek mindig is a ¥Siália színtársulat szezonja Beszámoló a színtársulat 1938—39. évi működéséről,— Beszédes adatok a színház nagyjelentőségű haltur munkájáról KOLOZSVÁR, j8. irányén érta«ték a «jnjírszi, helyzteet. Nagymértekben súlyosbodtak a színházunkra nehezedő közigazgatási és fiskális rerhek is. Ugyanakkor pedig uj feladatokat is kellett magunkra váhalnunk. A nagyobb vidéki centrumok vezetői ugyanis évek óta sürgették, hogy mi vállaljuk el az ő városaik színházi szükségletének kielég'té- sér is. Tették 'ezt azzal az indokolással, hogy városaikban a magyar színjátszás tekintélye és hírneve az utóbbi években szomorúan alászáilott s ezért ők inikább lemondanak a külön társulatról és hosz- szabb idényről, de a viszunyaűik között elérhető legjobb társulatot igényelik. Országos magyar színház Népközösségünk elnöksége, általában minden mértékadó tényező ugyanerre az álláspontra helyezkedett, mert az erőviszonyok mérlegelése alapján nem látták lehetségesnek egy másod'k nagy társular fenntartását. így azután vállalkoznunk kellett arr3, hegy a hosszú kolozsvári évad mellett úgyszólván valamennyi nagyvárosunk igényeit kielégítsük s működésűnket országosan kiterjesszük. Erre annál is inkább szükség-volt, mert az évad derekán a Thaha maradt az egyetlen jelentősebb magyar színház Erdélyben. Jellemző egyébként a súlyos közviszonyokra, hogy a német népközös^ég országos színháza, a különben kitünően megszervezett Deutsches Landesthearer, már decemberben beszüntette miiködésér és több hónapig teljesen szünetelt. A kolozsvári román Nemzet* Színház pedig, amely egyébként az őszi és téli hónapokban, több hónapon át — megosztott társulattal — párhuzamosan játszott Kolozsváron és más vidéki városokban, már május hatodikán bezárta (kapuit. Egyébként bízvást megáWapirhatjuk, hogy a válságos időket színházunk még- rázkodás nélkül éke át, kitűzött programjának jórésaér elvégezte s a nehézségeket a teljesítmény mennyiségi és m'nő- ségi szaporításával leküzdötte. S bárha olyan időket élünk, amikor a legkülönbözőbb szempontok tagolják szemben átló csoportokra a társadalom egységét, színházunkban mindenütt örömmel állapíthattuk meg a társadalom minden rétegéinek rendszeres jelenlétét, nemzeti különbség nélkül. Talán nem téveditek, ha ezt elsősorban az egyetemes, transzilván, magyar szellem vonzóerejének tulajdonítjuk, amely szinházumík művészi revékanységé- mek irányát megszabja, s a sajátos népi feladatokat a színjátszás területén is az egységes, örök, emberi eszményekkel hangolja össze. Sólymosán Magda halála Mielőtt az évad történetét a statisztika tükrében bemutatnánk, meg kell emlékeznünk arról a csapásról, amely nagytehet- ségü fiatal primadonnánk, Sólymosán Magda elvesztésével ért bennünket. Dísze volr atunalk a fiatal gárdának, amelytől színészetünk megújhodását reméltük, — korai halálá azr a súlyos feladatot rója együttesünkre, hogy az ő páratlan értékű segítsége nélkül igyekezzék elvégezni vállalt művészi kötelességét. E Kovács Gyula emlékezete Nagy előd szellemének hódolt az együttes, amikor a házsongárdi temetőben, február 14-én kegyelet es ünnepet tartott E. Kovács Gyula születésének századik évfordulóján. Az ünnepi beszédet, Kemény János báró, a Thalia elnök-igazgatója tartotta. Az évad statisztikai adatai A rársulat az évad előkészítő próbáira 193S szeptember 12-én gyűlt össze, a •munkát 1939 juhos 6-án fejeztük be. Tiz.hónapos működésünk során 89 napon ár külön játszott a prózai és külön az operett-együrtes. (A megelőző évadban a párhuzamos előadási napok száma 129 volt). Kolozsváron 203 napor töltött az együttes, 277 előadást tartva. Váradon 74 nap alatt 132, Temesváron 56 nap alatt 97, Brassóban 28 nap alatt 42 előadást, Marosvásárhelyen 21 nap alatt 39 előadást tartottunk. Rövidebb kiráodulá- sa>nk során Aradon 4 nap alatt 7, Lugo-; son 2 nap alatt 4 és Dettán 1 előadást tartottunk. A színház játékrendje Az 599 előadás megoszlása műfajok szerint a következő: a) dráma, népszínmű és vígjáték-előad ás 339, b) zenés vígjáték és operett 246. c) gyermekelőadás 14. Eszerint tehát az idén i's tovább tartott színházunkban a drámai műfajok előretörésének folyamata s az idén a prózai előadások száma már lényegesen meghaladta a könnyű zenés darabok előadási •számát, — 58 százalék prózai előadással szemben 42 százaléík volt a zenés darabok aránya.^ (A zenés darabok közé soroltuk e statisztikában az Angyalt vettem feleségül és a Megsértették a minisztériumot c. müveket is, amelyeket a prózai együttes adott elő. A já fék renden 54 különböző diarab szerepet. Ebből 30 volt dráma s vígjáték, 4 népszínmű, 8 zenés vígjáték, 6 operett és 0 gyermekdalra!». A színház továbbra is fontos feladatának tekintettea sajátos erdélyi játékrend kialakítását. Ebben a szellemiben előadnak tekintette a sajátos erdélyi játékrend amelyeket a Szép-míves Céh és a színház közös drámaik háló bizottsága bemu tatásra ajánlott. Örömmel* állapíthattuk meg, hogy az erdélyi difáimatrás lassanként megizmosodik. Az írók munkaked vének fokozását szolgálja az állandó dráma pályázat, amelynek 30.000 tejes diját az i'dién Tomesa Sándor ,,Műtét“ ohmi vígjáték árnak ítélte a bizottság. A kulturális csere nagy ügyének szolgálatában az idén két román darabot tartottunk a játékrenden, ÉftLmiu Pro- met/heusát és Victor Ion Popa Muskátlis ablakát. Megkezdtük továbbá Luckin Blaga nagy drámájának, a Gyermek kérész leseknek előkészületeit, amelynek bemutatóját az ősz derekára tervezzük. A műsor 54 darabjának szerzői közül 40 volt magyar, 7 francia, 2 román, 2 amerikai, 1 angol, 1 német, l svájci. A műsor darabjai A színház játékrendjén az elmük évadban a következő darabok szerepeltek: 1. Drámák vígjátékok, népszínművek: aj Erdélyi szerzők alkotásai: Napié gének, Idáihegyi pásztorok, Jézusfaragó ember, Sikátor, Paradlies kisasszony, Műtétb) .4 magyar klasszikus játékrend darabjai: Liliomfi, A vén bakkancsos és fia a huszár, a csikós, A cigány, Gyteneji vadvirág. c) Mai magyar szerzők alkotásai: Bizánc. Kék Róka, Hazajáró létek, Havasi napsütés, Bors István, Fűszer és csemege, Ragaszkodom a szerelemhez. A rossz asszony. Nincsenek vétettenek, Mindig a nők kezdik.' Müvészpár, Vallomás. d) .4 világirodalom klasszikus s modern alkotásaiból: Tartuff, Gyi'ano de Bergerac, Candida, A démon. Via mate, Pro metheus, Muskátlis ablak, Duo, Francia szobalány, Hatodik emelet, Asszonyok, Válóok. 2. Zenés vígjátékok: Angyalt vettem feleségű1!. Megsértették a minisztériumot, Örökké?..., Bubus. Nem teszek háláltam Egyetlen éjszakára, Szilveszteri kabaré 3. Operettek: Ide gyere rózsám. Légy enyém mint régen, Nincs szebb, intet a szeretem, Szomjas krokodil, Egy bolond százat csinál. Juha. 4. Gyermekdarabok: Hamupipőke, Piroska és a farkas, Jön a Mikulás, Sicc urfi, Robinson Crusoe, Jancsi és Juliska. A legsikeresebb darabok A legtöbb előadást ■ megért darabok a következők: a) prózai müvek: Francia szobatamy 48, Kék róka 30. Havasi napsütés 20. Fűszer és csemege 19, Hazajáró létek 18 előadással; b) zenés müvek: Ide gyere rózsám 30. Légy enyém, mint régen 25, Egy bolond százat csinál 25, Szomjas krokodil 25, Nem teszek hálátlan 25, Bubus 23, Angyalit vettem feleségül 19 előadással. Február 23-án díszelőadást tartottunk j az EGE nagygyűlésének tiszteletére. Szág- 1 ligeti népszínműve: A cigárty kerüli színre. Nyolc, ifjúsági előadást tartottunk — szinrekerüttek: Liliomfi, Fűszer és csemege, Prometheus, A vén bakkancsos és fia a huszár; A csikós, a Bizánc, Cvrano I de Bergerac. Gyim.esi vadvirág, j Gyermokelőadásaiink száma 14 volt. t A szín rehoz olt müvek szerzői köztit j megjelenésükkel tiszteltek meg a színházai Bánffv Miklós gróf, Bókav János és Hunyódy Sándor. Az eredeti erdélyi darabok szerzői természetesen jelen voltaic darabjuk póbáin és bemutatóin. Az -évad folyamán több értékes hang- verseng is voh színházunkban: Fischer Annie, Giaconda de Vito, Uagár Imre és Ran.zalo EmiiÜ.io közreműködésével. Nevezetes zenei események voltaik még a Magyar Zenekonzervatórium és a Gold- mark Társaság hangversenyei, Éghv Gyssai. Molnár Imre és Vajda Teréz tánc bemutatói, a Főiskolai hallgatók Bartók Kodály estéje s a Györgyfalvi lakodalom bemutatója, amely e'őlt Vásárhelyi ,János dr. ref- püspök tartóit bevezető élő- adást. A színház segirfő fényezői Az igazgatóság. kedves kötelességének tartja, hogy e beszámoló végén megköszönje a nagyközönség odaadó támogatását, ami e nehéz esztendőben kétszeres tanúsagíételi volt színházunk törekvései melted. Köszönettel tartozik az igazgatóság a Szmpártoló Egyesület vezetőinek, akik az anyagi támogatáson felül áLamdó és rendszeres tanácsaikkal, gondos elten - örző tevékenységükkeü feSbecsüíheteí len szolgálatokat tettek színházunknak. Köszönet illeti Kolozsvár város polgárinesle rét, aki a színház segélyét háromszázezer tejre emelte fel s Nagyvárad és Temesvár városok vezetőinek, akik jóindulatú tárgyilagossággal tették lehetővé oltani munkánkat. Nagy segítséget jelentett a bánsági népköz ősségi vezetőség értékes erkölcsi támogatásai isDe köszönettel tartozik a színház a sajtónak is, amely valóban telkesen és miegórtöen támogatta a színház erőfeszítéseit. Az igazgatóság jól tudja, hogy a kitűzött feladatokat ebben az évben is csak részben sikerült megvalósítania s számos fontos problémát még nem sikerült meg- cMiama. Ugv érzi azonban, hogy egyfelől a színház és a közönség, másfelől a színház és az élő erdélyi irodalom közötti kapcsolatok az elmúlt évben is tovább mélyültek. E kapcsolatok jelentik elsősorban a színház szellemi és erkölcsi alapjait. Éppen ezért a Thahat, müködé- j sének hetedik évébe lépve, remetei meri, ! hegy e tényezők továbbra is jóindulatú j bizalommal saját ügyüknek tekintek a színház sorsát. felfüggesztette a közigazgatási tábla a gaz szétosztásáról szótő szaöatqrendeleiet július 15.-én döntenek az Aragázáársaság közigazgatási keresete ügyébe11 . __T. - • 1- o eredményre és erre a város tanácsa a gáz KOLOZSVÁR, julius 8. Ez év tavaszán ,,gázháboru“ tört: ki Kolozsváron. A Bucurestlben szék-tő „Aragáz“ cég kolozsvári képviselője szállott harcba a város tanácsával azért, mert a tanács a községi javak kihasználásáról szóló törvény rendelkezése értelmében megtiltotta,; hogy a város területén az Aragáít forgalomba hozza, A vonatkozó törvény ugyanis kizárólagossági jogot botosát a városoknak és a községeknek területükön mindennemű‘pari energia termelésére, szétosztására, legyén az elektromos, vagy művi utón előállítva, vagy ped'g bármilyen természetei gáz fel-használásával.' A város tanácsa élni akart ezzel a jogával és ezért csak abban az esetben volt hajlandó a város területére az aragázt beengedni, ha az eladási haszonból a városnak is juttat valamit. Megbeszélések 's indultak meg a kolozsvári megbízott é- a városi tanács között, de nem vezettek forgálombahozatalát bet'ltotta, egyidejűleg pedig a pénzügyi szabályrendeletben a város területén forgalomba hozott folyékony gáz minden kilójára 4 lej 50 bani »lletékec vetert ki, a metángáz köbméterére ped'g 2 lej 63 bannt. Az aragáz kolozsvári képviselője a szamosi k'rálvi helytartóság által már jóváhagyott szabá’yrendelet tjén a kolozsvári közigazgatási táblához keresetet adott be s ebben a keresetben a szabályrendelet vonatkozó szakaszának megsemmisítését kérte. Kérte továbbá azt is, hogy am'g a közigazgatási tábla érdemben dönt, a szabály rendelér alkalmazását függessze fel. Keresetét a kolozsvári köz'gazgatási tábla tegnap tárgyalta. A tárgyaláson felhozott érvek alapján a szabályrendelet alkalmazá át iuliu-s.i9-!g felfüggesztették, amikor a köz- igazgatási tábla érdemben fog dönteni afölött, hogy ennek az illetéknek kivetése helyes volt-e vagy sem.
