Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
ama it. V. r.LENZ Ó K v ■ y—* --—"'TmmiriW MWi'itmminn 19 19 luliu» 9. A 120 éves Singapore, a brii viEágiisralom Icéi «''j«ágiíeís*£erd uraló iegbaialmasabb iámaszgsuBiija Irta NYIRY LÁSZLÓ Nemrégen ünnepelte Anglia a most nagy szerepet játszó Singa porénak,*- amelyet másképen „Kelet Gibraltár iá nak" is neveznek, 120 éves „születésnapját“. I <}.'* Amikor ISló-ben Sir Stanford Raffles, a brit kormány akaratának ellenére birtokba Tette a malakkai félsziget deli csücskénél levő kis szigetet, akkor a Vi!ág még nem gondolta, hogy ezen a helyen az angolok a világ egyik leghatalmasabb támaszpontját építik majd ki 20 millió fontsterlingért. Abban az időben Singapore csupán a „keletindiai társaságot“ érdekelte, hogy ez bázisát képezze egy Hollandia ellen megindítandó kereskedelmi hadjáratnak. Sir Stanford Raffles ne'e.* úgyszólván feledésbe merült. Sírját nem díszíti emlékmű, csupán a Singapore! kikötőben jelzi egy szerény kis nvár- ványtábla annak a nevét, aki elsőnek" tette lábát mint „angol hóditó“ a kis szigetre. V 1 A „hóditó angol“ azonban nem szorult rá arra, hogy nevét díszes emlékoszlopok hirdessék. Nevét késő utódok számára állhatatosan őrzi Singapore, amelyet méltán nevezhetünk ma éppen geopolitikai fekvésénél fogva „két világtenger urának.“ V Amikor Raffles a szigetre lépett, ott csupán halászok éltek. A csendes hóditó szultánt szerzett a benszülöttek- nek, akit előzőleg a Rio-szigetekről hozatott oda. Ezzel a szultánnal kötött Raffles szerződést, amelynek értelmében Singapore Nagy=Britannia tulajdonába megy át. A brit kormány ezt a szerződést csak öt év múlva ismerte el és akkor is nagy nehézségek árán. AkjvOr Singapore csak néhány kunyhó, ból állott, amelyeket szánalmas külsejű szegény halászok laktak. Ma pedig, 120 év múlva, a lakosság száma a félmilliót is meghaladja és a világ gumi- és cinkszükségletének kb, fele a Singapore!' kikötőből indul hóditó útjára. Az a néhány darab hatfontoş ágyú, amely a régi Singaporet szerény' iöid-~ halmocskák mögül védelmezte, ma félelmetes acélrengeteggé nőtt. A ma Singaporeját a legnehezebb ütegek védik. karöltve a legkorszerűbb hadirepülőgépekkel és haditengerészeti egységekkel.. Lord Robertsnek. igaza voit, amikor kijelentette, hogy7 „az európai civilizációnak sorsa egykor Singapore- ná! dől el és pedig egy olyan nagy csatában, amelyet a világtörténelem eddig nem látotit“. SINGAPORE KATONAPOLITIKAI Jelentősége Ha a TávoUKelet térképeit szemügy- re vesszük, akkor azt látjuk, hogy az Indiai-óceánból a Csendes-óceánba vehető legrövidebb ut a malakkai föld- nyelv mellett, a malakkai szoroson át. vezet keresztül. Ezzel tulajdonképen már kifejezésre hoztuk Singapore hadászati, de egyúttal világpolitikai jelentőségét is. Singapore helyzete egyedülálló úgy hadászati, mint gazdaságpolitikai tekintetben, mert a brit indiai gyarmatokat úgy kelet, mint nyugati irányból várható támadások ellen védi. Földrajzi helyzeténél fogva, mint a malakkai félsziget legdélibb csücskén felépített hatalmas tengeri légi és szárazföldi támaszpont, egyúttal világhatalmi választóvonalat is képez két világtenger, az Indiai és Csendes-óceán között. Singapore lövegei teljes mértékben uralják a malakkai szorost, amely a világegyetem legsűrűbb haió- zási útvonala és legrövidebb összekötő útja a két óceánnak. Singaporetól két irány'ban ágazik el a tengeri összeköttetések iránya: északkelet felé, Kelet-Ázsia irányában, Kina és Japán felé. délkelet irányában pedig Ausztrália, Ujzéland és a déli tengerek felé. Singapore előtt kereszteződnek tehát a kelet—nyugati tengeri összekötő vonalak az ázsiai és ausztráliai észak—déli irányokkal. Különösen nagyfon'tosságu Singapore hadászati értéke a Távol-Kelet mai helyzetében, amikor a „Felkelő Nap országának“ dinamikus erőkihatásai a Távol.Keleten befészkelt európai hatalmakat állandóan fenyegetik. A japánok eddigi hadműveletei azt mutatják, hogy a sárga vezérkar a hadszínteret állandóan kiterjeszteni és bővíteni igyekszik, igy legutóbb Hainan- sziget elfoglalásával is, amely rnár a francia Indokina közelében van. Az sem titok senki előtt, hogy Japán, nép- feleslegének levezetése céljából, ina is arra törekszik, hogy a Kínában folyamatos terjeszkedésével; párhuzamosan a legelső kínálkozó alkalmat megragadja a csendesóceáni szigetvilágba való betöréshez. Ezekután nem lehet csodálkozni azon, hogy elsősorban Nagy-Britannia mindent elkövet indiai gyarmaláMomá- nyának minden körülmények között való megóvására és az anyaországhoz vezető tengeri utak biztonságának fenntartására. ( Ezt a célt szolgálták és szolgálják a jöv őben ,is azok a hadgyakorlatok, mely elv, mint legutóbb is, a haditengerészet, a légierők és a szárazföldi hadsereg bevonásával Singapore körül lezajlottak és amelyek eddig azt igazolták. hogy „Singapore bevehetetlen“. •Természetesen a brit hadvezetőség arról is gondoskodott, hogy Singapore t ámaszpuisLot más hasonló erődít menyekkel kiegészitse. illetve megerősítse és biztosítsa. Ezt a célt szolgálja Hongkong, a Kína deli partjain levő brit sziklasziget . is, erődéiv el, amely egyúttal igen fontos kereskedelmi központ is. Nem lenne azonban teljes a brit iá* Tolkeleti védelmi -szíratégia, ha a Sin* gaporetóf északnyugatra fekvő Pe- nang-őfe nem erősítenék meg. Kiépitése hadikikötövé folyamatban van s igy Penangot a malakkai szoros brit „előőrsének“ nevezhetjük. Penang jelentősége fokozottabbá válnék abban az esetben, ha a Kra fülűin elvet idegen hatalmak átmetszenék, mert ezáltal Singaporet hátában fenyegetnék és ezzel egyidejűleg veszélyeztethetnék a brit-indiai gyarmatok biztonságát is. Ilyen esetbeír Penang szerepe Singapore hátának biztosítása lenne. ‘ • é A rendkívülien megerősített Singapore tengeri és légierői úgy' keleti irányban a Csendes-óceán, tehát Japán felé, mint északnyugatra az Indiaióceán felé1, brit Birm^ irány’ában bármikor kitörhetnék ék támadásaikkal minden ellenséget úgy kelet, mint nypgat felől táveltarthatnak. ... így- Singaporet a délázsiai brit védelmi rendszer fegfőbb . támaszának és AUMUKCMUU me i t,m. men ato rj lemmil vem vc.-maz le. magvának kell tekintenünk, amely nemcsak offenzív kikötő bázis lehet, rhanem - egy tisztán defenzív ’ védelmi rendszer kulcspontja is. IRJOD/ILOM Az erdélyi magyar színészet hőskora Om alut' jelén: meg a mulc hónapban Nagy Lázár emlékirau'az ’erdélyi magyar s-z:*nész-^ 1/9-—t82i-ig tarló' koráiéi. A ki a dán kockázatos munkává1 dr. Jam'csé Elemér, erdélyi irodalomtörténész v áljait a magára. Amint előszavában írja, Nagy Lá‘ zár viszaemJékezései'nrk kiadásául o.yan könyvsorozat megindítását ' határozta ti, ,,melyben erdélyi irodalmunk és' művelődésünk kiadatlan és’ értékes em ckn 'napvilágot láthatnak“. Ezért adja a könyvsorozat címében — „Erdélyi Ritkaságok“ — az. ezután1 -kiadványok leválasztásának mértékéé is>. N Az erdélyi magyarság széFlerni éWeben a könyv megjelenése olyan mozzanat, mely mellett nem' szabad figye mealenül elmenni. Beletartozik »• háború utáürií magyar sze'lem'ség fejlődésének szerves egészébe és ugyanakkor bizonyos 'elköíedzést' jelent a szükséges folytatás kedvező 'ehetőségeinek elősegítését és biztosítását illetőleg. Valóban- a háború utáni magyar szellemiség fej ődését ismerők előtt nyilvánvaló, hogy a ■változás, átalakulás és átértékelés általános j lensége a. magyar szedemi életben különlegesem megnyilvánult. Nemcsak a gazda agie politikai. ' stb. élet változott mm, hanem a tudományos élet E. Törté' nelemben; irodalomban ogyárrá'ht • bar almását ért ék-e lő.- tevékenység kezdődött.'Uj szempontok merüllek fel egyes jelenségek megítélésében s csakhamar régi történeti és irodalmi mozgalmak egész másr-az addigi felfogástól, gyökeresen különböző • jelentősége! nyerlek. Az egész magyar történelmek sok tekúnletben 1 az irodalmat’ is . u j, szintetikus fe dolgozásokban adták ki, az tő alapelvek és a források uj szempontok szerinti értékelésének figyelembe vet ele vél. E ég, ha csak a Hóman—Szekfü Magyar Történetéie gondolunk s már^s nyilvánvaló a fentiek igazsága. A történelmi és irodalmi jelenségek új értékelése azonban -a források' fontosságát rnég jobban előtérbe helyezte. Az ovasók nagy része, de különösen az ifjúság fokozódó érdeklődéssel fordult az eseményekről szóló elsődleges leiránok, források felé. Ez magyarázza .a háború utáni forráskiadványok gyakoriságát. Gondoljunk a Szék; fü forráskiadványaira, a Széchenyi lévé’ kenységérc v. a magyar áHamfiy-élv kialakulására vonatkozó kiadványokra. Ezek a kiadványok sok eseményt egészen uj riaeg- viág'tásba helyeznek. ! ’ * Jane só Elemér vállalkozása ugyan-ebnek, a célkitűzésnek jegyében indult meg. Levéltáraink nagyon gazdagok kiadatlan, kéziratokban és csak kevesekből ismer!:e-m- lék ipa tokban. Csak nemrég' jeLot meg Pá’ffy János emiléktrata,. moly mindenfelé- hatalmas érdek’ ődéy, .és ,,vil!dé,zév. elő. Kéiségéeléjv hogy;->Jaa;nc^''Elénaer tervének .■megyítlÓuilá5ia.r--lebáí-.évenkEat,;3‘-i-;3 kiadai-l-lan kézirat, érdekes .ytnié^fhiVTbveg- ieLmbae nagy mértékben ho^ádár;dhy^;%yi- lenri életünk értékelek -növeléséfcf&ţ;Vf.-.’e NagV Lázár emlék-irata- - az \,F?ri|éyy' Nemzeti fát ék szűrnek“, , .Magvar Tátszdp. társaságnak“ eted?te.- fenná.ifácánok, vászon tagságainak o 1 mai időkig leírása, jfr>§- bégévé’.- eredeti megfigyeléseit) -k Q#şi*>ţe. visszaadásával " maevar -. . ofVasóközi^yégVgm-gvbb; térdekiedésére tabrhap. p;|nţy’: Az emlékirat mtgga yj oldal terjedelműéi?. dr. Jancsó E'emér tanulmánya vezeti be. Szép illusztrációk teszik vonzóvá és még érdekesebbé a Minervánál nyomtatott 19S olda-Ls könyvet.. Nem kis büszkeséggel olvasunk Nagy Lázár emlékiratában arról a rendkívül' i^ljeVitményről, melyre az erdélyi magyarság-a színészet érdekében képes volt. A í«zé*lő-osztály tehetős emberi valósággá! r’i^öenyr-z'nk egymással az ál dozai hoz araiban. Az első állandó magyar színház ép' aen -ezért nv‘l meg először Kolozsváron, í-8a i március i-i-’én* Nagy eredménye volt z a magyar áldozatkészségnek, úgy, hogy Vlagya.rországcn sokan «óhajtva gondoltak •...„boldog • Erdély országra“. De nem is leletet!-; máskép, mikor az erdélyi magyar -zines-zét érdekében olyan emberek buzgóE todlak, mint br. Wesselényi M'k-lós, aki tem barátkozott azokkal a mágnásokkal, 'kik közömbösek vagy. éppen ellenségesek .'oltjuk a magyar színészet 'ránt. Mert i yen ere! is-v-olt. Gr. Rhédei László például két- három hozzá hasonlóan gondolkozó társával egy üt 1810-ben német «ziné-szekec hozatott: Kolozsvárra s valósággal dédelgette őket N magyar színészettel szemben. Kicsi ltja, hogy a magyar színészet ugye nem szenvedett végzetes csapást emiatt. De az értté vi mugynrsá.r vezetőinek többsége nem hagyta, magát. Kitartásuk 1 Serben hozta’ meg az- ismert eredményű Akkor meg a- .németek bcjkotá-lták a magyar szi- nészetyi, , 'dc ez már keveset árloíu Valóban kívánatos, volna, hogy a magyar olvascközöntSég á'landó érdek ődése tegye lehetővé dr. Jancsó Elemér szép tervének -további megvalósulását. Micsoda ér- íékek kerülnének • napvi ágra, ha évente a—3 á Nagy Lázáréhoz hasonló, érdekes endé kihat; j&l-fe-nhelfie meg az „Erdélyi Rit* kaságok5V.vbrözatában. Biró Sándor. Eml’éScSíöny vek nagy választókban mi? .leitől kazáva az Silenzék köayV03ZÍ; 11 ráho Ciuk, P« Uniri.** No. 9* kapkatr/k l L
