Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-26 / 168. szám

EL LEBN ZÉK 19 39 ] u 11 ii 1 2 (>. Számok ö&vénylésében Ó, elmaradhatatlan számol-. t ma fel­mért, beosztott emberének mindenütt je­len való üldözői. 1 (illetlen ‘epés elképzel­het etten számol: elödbetoriodása nélkül és tt<' ki már kisdiákkorod óta idegen­kedsz sok gyermek-bánatodnak nők oká­tól. o számok ördögéiül, megmegnjiró enyhe félelemmel neszed minden nap uj- ra tudomásul: számol: kormányozzák ni- lápodat. S mindig n<dani furcsa ámulat­tá!. talán értelmetlen csodálkozással érte­sülsz róla. hogy szorgos Indásol- megint ni számmal gazdagítanak, bonyolítják aprócska életednek mar amugyis az ide­gekbe fái jó, sokszor old hat Ion bonyodal­mait. Hiszen nem adatod — hogy is vitái­mul —, hogy tudósok munkája nagy érték, hogy a világ sok kereszt ál-kasul szőtt viszonylatának szorgos fürkészőit csak elismerés illetheti meg. Csodálattal vagy e politikáit!an harc töprengő bajví­vói iránt, kik munkaasztaluknál életed­nek eddig nem is sejtett, sok furcsa titkát bogozzák ,s jelzik megfelelő számmal, hogy ehhez, vagy amazhoz viszonyítva ilyen s ilyen mértékben vagy páráiig. Lehet, hogy azelőtt boldogabb volt ód, többnek, nagyobbnak képzelted magad tán, de a számok most durván megmu­tatják életed szinte-szinte semmi voltát, — hát ez a kor s az idők fejlődése gyakran lerombol önbálványokat. Azért ritkán tiszteletlen merészség ngy találja benned, hogy kitűnő kortársaidnak néha bizarr gondok fülik türelmes igyekezetét. Ú, nem biráiatkép. csak önmagadnak kis vi­gasztalására mond ezt. * * T- tín _____ IRií tartalmaz az a] céh~íörvénf fervezet ?--------M— ■---------------------­Rendelkezések a szakkamarák szövetségé­ről. - A szövetség megalapítása és X. közlemény És igen, a számok. Egy régi ősünk ta dán igen nagy méttóságos számnak be­csülte a százat, az ezret $ nui csak hét­köznapi találkozónak számát, ha százezer­rel. millióval, sőt nem is olyan ritkán miUiúirddal hoz össze egy egy kurta napi hír. Egy milliárd! Van-e pontos fogal­munk, mit jelent, mennyi is egy milli­árd-? Minap egy nyilván bőidéjü ember szemléltető módon kiszámította, mond­ván. legyen példa egy millióírd perc. A perc egy óráinak hatvanad része, egy ‘napban viszont van huszonnégy óra. ren­des évben 365. szökőévben 366 nap. És ne feledkezzünk meg róla, hogy 1582 ben a Gergely-naptár fiz napot török. Már •jnost mindezeket szem előtt tartva, ha türelmünkből talán telne rá, utóina szá- (mithatjuk: milliárd perc korunk induló- Isától, pontosan 1902. év májusának 14-ik ■napján délelőtt 10 óra 40 perccel fogy­na el. így mondja, aki már kiszámította. Nekünk nem volt merszünk utánanézni. Egész sor bonyolult levezetés jóvoltá­ból ma azt is tudni vélik, hogy egy köb- centiméter levegőben hányán vannak a kis molekukík. Ezt a számot egy hármas­sal s mögötte tizenkilenc zérussal jelölik. ’Legyük fel: n molekulákat milliárdos cso­mókba gyűjtve, meg akarnánk számolni aztán a kis molekula-csomókat, ha mind­egyik egyes csomóra egy másodpercet számítunk és a számlálást éjjel-nappal folytatjuk megszakítás nélkül, tíz évszá­zad keltene hozzá, hogy a művelet végéi érjült. Megpróbálhatja, aki ráér. S a molekuláit alkotó atom ennél sok­halta kisebb. Egy hy drogé iratom például méretében talán egy olyan kis körhöz ha­sonulható. melynek küllője egy millimé­ternek dizmilliomod részével egyenlő. Te­hát tízmilliónyi atomot kellene egymás végéhez ragasztani, hogy egg miliméter- nyi kicsi láncot alkosson aztán együtt az egész, fía azonban egg grammnyi hyd­rogen atomját egyvégbe helyezhet nők, az igy elért egyenes lóincolat hcitvanmilUárd kilométer lenne, négy százszorosa a napot s a földet egymástól elválasztó távolság­nak. : Igen, az atom végtelen kicsi. De kép­zeljünk el egy olyan világot, melynek arányai a meglevőnél egy millió szór na­gyobbak lennének. Rettentő óriás lenne az ember, a sokszor megcsodáld Eiffel- ioronynak nagy magasságánál! is ötezer- szer magasabbra nőtt eleven torony. Egy mikroba méternyi átmérőjű szörnyeteg An. ioo. A szak-kamarák szövetsége 'közhivatal, amely jogi személyiséggel ren­delkezik. Székhelye az. ország fővárosában van>. Arr. lói. A szövetség hatásköre a kü* vetkező: a) irányítja és egy vonalba hozza az ösz- szes szak'kamarák működését; b) határozott módom megformálja azo­kat a javaslatokat, amelyek az ország ősz- szes gazdasági tényezői mik termelését elő' mozdítják; c) Tanulmányozza mindazokat a kérdé seker, amelyek az ország gazdasági és társadalmi elrendczkedésére vonatkoz­nak, igy a nemzeti termelés megszervező' sér, a mezőgazdasági munka megszervezé­sét és védelmét, az ipar és k “r-skedelem megszervezését és védelmét, a mezőgaz­dasági termékek értékesítését, az 'export megszervezését, a szállítási cs vámpoíitr kár, a szellemi tulajdon védőmét, vala" mint a szellemi munka elősegítését; d) betölti mindazon hatásköröket, ame­lyeket különleges törvények alapján adtak a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a munkakamarák szövetségének, amelye­ket helyettesit; e) képviseli a kormány cs a hatóságok c’őtt az összes szak'kamarákat általános érdekű kérdésekben; f) véleményt ad az összes törvényter­vezetekről és szabályrendeletekről a gaz­dasági és társadalmi kérdésekkel kapcso­latban. ,■ j *• ír A vezető szervek A<rt. lói. A szövetség vezető szervei a következők: n ' ~ a) adminisztrációs tanács; ^ b) igazgaróranács. / a_.>* Az adminisztráció«: tanács Arr. 103. A sza^-kamarák szövetségé­nek adminisztrációs tanácsa a szak kama­rák elnökeiből és minden kamara két alel- >11 ükéből tevődik össze. A két alclnököt sor húzás utján választják ki. Art. 104. A szövetség a munkaügyi mi­niszter elnöklete alatt alakul meg. Meg­alakulás után a tanács egy elnököt és két alclnököt választ. Az elnöknek és az egyik ale!nőknek állandó lakhelye kell 1 gyen az ország fővárosában. Art. 103. Az igazságszolgáltatás előtt a szövetséget az elnök, vagy az alelnökök egyike képviseli. Art. 106. A 79. és 80. szakasz eflső be­kezdése, a 81. szakasz és a 82. szakasz a szövetség tanácsára ás vonatkozik. Art. 107. A szövetség vezetését és a fo­lyó ügyek intézését a megbízott igazgató- tanács végzi, amely az elnökből és a két alelnökből áll, akiknek a szövetség vezér­iga'gat ója asszisztál. A szövetség tisztviselő-személyzete Art. 108. A szövetség vezérigazgatóját királyi rendelettel nevezik iki a munka­ügyi miniszter előterjesztésére a szövetség igazgatótanácsának ajánlása alapján. A köztisztviselőkre vonatkozó törvény ren­delkezései a vezérigazgatóra is alkalma­zandók. A szövetség vezérigazgatójának ugyanazon követelményeknek .kelj megfe­lelnie, amelyeket a szak’kamarák főtitká­rairól követelmek meg. A vezérigazgató vezeti a szövetség ügyosztályait. Art. 109. A jövőben a szövetség tiszt­viselőit az igazgató bizottság nevezi ki és a munkaügyi miniszter hagyja jóvá a ki­nevezést. Art. 110. A kereskedelmi és iparkama­JAPÁN TÜZÉRSÉG ELŐNYOMULÁS KÖZBEN lenne ebben a világban, ugyanakkor ato­mokból még mindig tiz kellene, hogy egy miUimélernyi kurta láncot összcádíitsó­nak. Hogy egy centiméternyi átmérőjűi qo lyó arányaira felnöveljük, százmillióval kellene szoroznunk és ugyanilyen műve­letied egy hajszálunk tizkilométer vastag szörnyeteg-fáivá hizlal adna fel. És próbáljak még kiszámítani, meny­nyi energia s üzemanyag kellene hozzá, hegy a földgolyónkat mindössze csak harminc centiméterrel tovább taszítsuk az ür országút jón. Hetvenezer millió eszten­dőre volna szüksége egg hatalmas, tízezer lóerejü gépnek e költöztetés végrehajtásál­hoz. A gépet hajló óriás hazáin annyi vi­zet változtatna át gőzzé, amennyi kerge földünket kilencven méter vastagon el árasztanál. És e víznek gőzzé hevítéséhez négymilliőmilliáird tonna szénnel kellene aláfütni a kazánt. E szénmennyiség elszál­lításához tizlonnás, mondjuk kilenc mé­rik szövetségének jelenlegi tisztviselői jog szerint átmennek a szak-kamarák szövet* ségéhez azzal a ranggal és fizetéssel, mely­hez most van joguk és megőrzik összes jo* gaikat, amely számukra a köztisztviselők törvényében biztosítva van, úgyszintén nyugdij’jogukat is. Art. ni. Az igazgató bizottság időle­gesen is alkalmazhat olyan személyeket, akik szaktudásukkal képesek a szövetség által felvetett kérdések megoldásánál köz­reműködni. A kereskedelmi kamarák sző' vétségé kebelében működő tanulmányi bi­zottság tagjai jelen törvény kihirdetésével jogszerint átmennek a szak-kamarák sző* vétségébe. *> ._s -Á A szövetség költségvetése Art. ii 2. A szövetség jövedelme abból a 10 százalékos kvótából tevődik össze, amely az összes kereskedelmi és iparkama­rák, mezőgazdasági és munkakamarák adirionális kvótájuk jövedelméből juttat­nak számára. Ezt a kvótát a pénzügy* igazgatóságok inkasszálják és külön szám­lán könyvelik a szak'kamarák szövetsége számára. A letéri összegek eü.smervényeit legkésőbb 10 napon belül el kell juttatni a szövetséghez, ugyanakkor kimutatást kell küldeni számára a havi inkasszóról és letétiekről feltüntetve egyidejűleg az ösz- szes adirionális illetékeket, amelyeke: a kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági, fize­tési adókból és a szabadfoglalkozásúak adójából vontak le a kamarák számára. Art. 113. A szövetség költségvetését az igazgatótanács állítja össz.e, az adminisz" trációs tanács szavazza meg és jóváha­gyás végett be kell terjeszteni a munka­ügyi miniszterhez. Árt. 114. A 96, 97, 98. szakaszok, vala­mint a 99. szakasz második bekezdése al­kalmazandó a szövetségre is. Art. ii 5. A kereskedelmi és iparkama­rák szövetségének teljes vagyona jelen tör­vény kihirdetésével jogszerint a szak-ka­marák szövetségének tulajdonába megv­ár, de felelősséggel tartozik mindazon, (kö­telezettségekért, amelyeket a kereskedel­mi és iparkamarák szövetsége törvény, vagy szerződések utján vállalt. Arr. ii6. A szak'kamarák szövetségé­nek szervezési és működési módjait az a különleges szabályrendelet állapítja meg, amelyet a szövetség készített és amelyet királyi rendelettel jóváhagytak a munka­ügyi, a nemzetgazdasági és a íöldmüvelés- 1 üsyi miniszter jel öntése alapján. ter hosszú vagonokból négyszáizezermil- liárd kocsi kellene s a belőlük álló sze­relvény negyvenötmilliószorosa lenne csa­vargó földünk pályájának. És ez a kép zcletbeli vonat, ha negyven órakilométer sebességgel haladna utján, saját hosszú­ságúval egyező távolságot ötmillió esz­tendő alatt járna végig. Ez a távolság ti- zenegyezerötszázszor nagyobb a föld és a nap között terpeszkedő ürtávoJsáynád. Igen. n számok megtanítanak. Megta­nítanak rá, hogy végtelen távlatok ,s ará­nyok közt észrevétlen kallódó, csaknem semmiség az ember. S igen, a számok megijesztenek. Rég volt számtanóráik em­léke rajzik örvénylésűkből vádlón, feke­tén. És álmaimban gúnyos zérusokkal van kikövezve a végtelen minden s ben­nük, közöttük tévelyegve, kábán úgy já­rok, mint egy helyéről kibillent, eltévedt s vissza sehogy sem találó, magával te­hetetlen csorba zérus. ^ - - i—■). m «I« gyermekéi a tengerpartra is Haisgalfa szelektől védett partja a legideálisabb gyermeksí rand és ott Dr. i&nasiléz«i gyermekorvosnő nyaralójában gondos, szakszerű felügyelet, elsőrangú" ellátás (napi 5 étkezés) biztosítja az Ön gyer­meke számára a kellemes és hasznos szünidőt. Felvilágosítás és előjegyzés: Pp-Imasítéz €5 fciangafia, VILLA ÜStAGOS.. ■

Next

/
Thumbnails
Contents