Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-26 / 168. szám

îl

ia 3 9 Julius 2 ő.

eit-'B'Bnvm*

T Társadalmi fegyelem

Napok óta érdekes tömegnevelés folyik Kolozsvárt. Rendet akarnak teremteni a gyalogos forgalomban, amire csakugyan égető szükség van. Városunk főterének különleges elhelyezkedése az egyik oldalról a másik oldalra való átkelés dolgában súlyos nehézségeket jelent és a közlekedési rendőr munkája, mely azonban csak a jármüvek, főleg gépkocsik rendjére irányul, nem igen ellenőrizheti a gyalogjáró közönség magatartását. A gyalogforgalom számára egy átkelési ponton a tömegnevelést már a multi évben sikerrel hajtották végire. A legforgalmasabb ponton, amelyet már évtizedek előtt is, amikor még a „frsicus szögletének“ nevezték a Központi-szálló sarkát, már segítettek kissé a bajon, amikor az ut- catorkolást lényegesen felemelték és egyúttal az ősi Hintz-gyógyszertár előtt a gyalogjárást lassító iépcsőzetet eltüntették. Tavaly ezen a zajos és mozgalmas sarkon mindakét oldalon hosszú láncokat helyeztek el és közlekedési rendörszem megkettőzésével hosszú hónapok munkájával ránevelték a közönséget, hogy egy derékszögű átkelésre szokjék rá. Nehéz munka volti ék ma sem sikerült egészen. Az, esti órákban, amikor a közlekedési rendőr elhagyja helyét1, a már kisebb számú közönség összevissza átkel, — boldogan fölszabadulva — ami a be= idegzett szokást gyöngíti; de nappal is a gépkocsi állomások irányában, a közlekedési rendőr liátarnögött, szintén fegyelmezetlenül és veszéllyel játszva, kelnek át, mert egy pár lépés megtia- jkaritás az önző és városi neveletlen embert már fegyelmezetlenségre készteti és különben is édesgyönyör, ha fölszabadulunk minden logika ellenére a rendelkezés távolabbi határvonalán. Mert, sajnos, a tömeg nehezebb nevelni, mint. az egyént, akinek nevelése szintén óriási feladat, mindazt iskola és katonaság verejtékes fegyelmezése és gyakorlatozása bizonyítja. Mindenki az utcát a sajátmaga kizárólagos birodalmának tekinti. Az esernyőjét úgy viszi, mintha csak neki volna rá joga, a kutyájával vagy hadonászó sétabotjával forgalmat akadályoz s a világért se tér ki a siető, vagy terhet cipelő ember elől. Igaz, hogy mentsége van, gya= Iogszerti fontos átkelési pontokon se mindég tudják megfékezni az erőszakos gépkocsivezetőket vagy kerékpárosokat. Megtörténik, hogy a jármüvek nem tisztelik a városháza előtt sem a hajtási üttemet és irányt. Vagy olyan utcákba fordulnak be, melyekből kocsival csak kifelé szabad hajtani, vagy fordítva.

Most városunk főterén újabb átkelési irányokat jelöltek ki, sajnos nem az összes helyeken szerencsés módon, főleg a városháza előtt, a Mátyás» szobor előtt átvezető átlós ut szempontjából és a Főtér nyugati oldalán ! még egyáltalába se. A célszerűség megtalálása bizonyára már csak idő kérdése. Most az újonnan szabályozott átkelési pontokon, amelyek közül leglényegesebb a városháza és Nevv- york-száíló lábánál fekvő sarok-vidék, a közlekedési rendőr mellé tisztviselőket állítanak és ezek az emésztő kánikulában fáradhatatlanul és meg kell adnunk, bámulatos türelemmel és udvariassággal késztetik a közönséget, hogy a fehér vonal között keljen át egyik oldalról a másikra. De meg kell állapítanunk, a közönség nyeglesége s makacssága következtében, még ma sem elegendő sikerrel. A jármüvek számára rendelt útvonalon minduntalan felbukkan egy-egy járókelő és a fehér vonalakat elkerülni nemcsak a •szórakozott, vagy idegen gyalogjáró, hanem tudatosan fegyelmezetlen és engedetlen „egyéniség“ is. Tárgyilagos szemlélők napok óta figyelik a rendőrség szívós munkáját és megállapítják újából, ami köztudomású, hogy nagyon nehéz a városi és ,,uri“ közönséget, főleg a nőket rászoktatni a gondos fegyelem és rend engedelmes követésére. Idővel meg lesz az eredmény, mint- ahogy az első tömegnevelési ponton a frscus szögietjén már meg van nagyfában. Nem elég azonban a hatóság munkája, a sajtónak is segíteni kell és más módozatokat szintén kell még alkalmazni. Kétségtelen, hogy a forgalmasabb utcákra ki kell terjeszteni ezt. az uj rendet és ezt) a nevelést, mert a biztonságtól eltekintve, városiatlan képet nyújt a kocsijárókon ide-oda cikkázó ember, mert ez olyan, mint egy megbolygatott hangyaboly, pedig tudk. hogy ezek a társadalmilag «ól

o.

vájb*, i'y'\

"WmJlrn s

veit állatok — mintha gyermekszobáx juk letti volna — hamarosan helyreállítják a kívülről megzavart rendet és így tanítóink lehetnek a saját magunk érdekét jelentő belső rend tiszteletében, megvalósításában és fenntartásában. Azonban az ily általános jellegű és egyénileg kényelmetlen művelet megkívánja, hogy ne lőjjünk túl a célon. Ok nélkül ne vezessünk be kényszereket, tartózkodjunk' a világvárosi szokás vagy rendszer nagyképii utánzásától. Aztán győzze a hatóság továbbra is türelemmel, mert elvégre nem lehet egy kakas kukoritásnyi tartam alatt százados és ösztönszerii engedetlenséget és fegyelmezetlenségét megfékezni. Fő dolog azonban, hogy aki a közből él és a közt igazgatja, maga legyen e szigorú rendszabályok legpontosabb követője és példát mutatója. De kötelesség, hogy ne csak a gyalogjáró emberét, hanem a

jármüvek nagy és hatalmas területének birtoklóit hasonlókép pontos fegyelemre és rendre szorítsák. Le kell törni már kissé a gépkocsivezetők, főleg az autóbuszok gőgjét, akik most egyre gyorsabban hajtanak és főleg a kanyarulatok veszélyes részével sem törődnek. Napról-napra látjuk, menynyivel több embernek, mint tegnap, kell el ugrani az átkelő pontoknál a hevesen szaladó gépek elől és csak Isten csodája, hogy az elgázolások száma nem szaporodtak el mostanság nagyobb mértékben. Csak a véletlen müve és ezt most. a nagy mozgást fegyelmező iskola idején, tekintetbe kell venni és általánossá tenni a megrend- szabályozást. Ha most a mozgás indulatos és célszerű irányítása legfőbb go ndunk, akkor ezt alkalmazzuk minden irányban a lehető legáltalánossab- ban és egyenlő jogérzékkel. Semmi kivétel és semmi megfeledkezés!

Teleki Pál gráf magyar minisztereinek felveti a bizalmi kérdési a kormánypárt értekezletén

BUDAPEST, július 25- A „Magyarország“ crinii budapesti lap. jó forrásból, ugv értesül, hogy Teleki Pál gróf magyar miniszterelnök a magyar kormánypárt szerdai értekezletén újra felveti n bizalmi kérdést és követeim fog ja, bogy a pártnak azok a tagjai, akik a kormány politikájával nem értenek egyet,

illetőleg más pártok keretében kívánnak politikai működést kifejteni, lépjenek ki a pártból. A párt egységére a mai Időkben különösen szüksége van a kormánynak, mert csak egységes és fegyelmezett párttal valósíthatja meg azokat a nagy- horderejű reformokat, amelyek már nem kés'l'ek e dhetnek.

Hélawlna temette el a kiránduló diákokat

WASHINGTON, július 25. Egy 24 fogból álló diákcsoport, amely meg akarta mászni a Baker hegység 3250 méteres csúcséit, borzalmas szerencsétlenség áldozata lett. Már majdnem a hegycsúcsra értek, mikor egy nagy hólavina lecsúszott és a kirándulók közül hatot egy jéggleccserbe dobott, úgy, hogy nem sikerült őket megtalcdni. Mindnyájan odavesztek. A többieknek sikerült nagy nehézség árán sebesülten megmenekülni.

Hl?ákÓÍ szigopuságu Ítéletet

..... hozott a törvényszék;

az unghenii kisajátítást panama ügyében

BUCUREŞTI. Az ilfovi törvényszék hétfőn délben hirdetett ítéletet a nagyarányú unghenii kisajátítási panama ügyében, melynek során az államot mintegy 40 millióval károsították meg. Az érdekes ügyről lapunk a hetekig tartó tárgyalás során többizben beszámolt. Az ítélet a következő: Berov állami ügyvédet, aki azzal, hogy nem fe= lebbezett, jogerőssé tette az államot elmarasztaló elsőfokú ítéletet, egyévi elzárásra, 15000 lej pénzbüntetésre és egyévi hivatalvesztésre ítélték. Gav- risciuci Elisabeta tisztviselőnőt, az állami ügyvédi hivatal iktatónőjét, aki az ügy kipattanása után az iktatókönyvbe hamis adatot vezetett be, mely- lyel főnökét, Alexandru Berovot akarta menteni, egyévi börtönre, 10.000 lej pénzbüntetésre és egyévi hivatalvesztésre Ítélték. Dumitru Turtureaiui adóhivatali főnököt, aki hamis bizonyítványt adott a kisajátított ingatlanok bérjövedelméről, 3 évi elzárásra, 10000 lej pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesz» tésre Ítélték. .Jón Pascaluta kijáró, akinek agyában fogamzott meg a panama ötlete, 4 évi börtönre, 10000 lei pénz- büntetésre ítélték. Petrescu Octav ügyvédet, aki Pascalutiáva! együtt járt el a vesztegetéseknél, 4 évi börtönre és 10000 lej pénzbüntetésre ítélték. Candid tisztviselőt 6 hónapi elzárásra és 10000 lej pénzbüntetésre, Fane Stefa» netcu kijárót másfélévi börtönre és 15000 lej pénzbüntetésre Ítélték. Virgil Popescu tisztviselőt 3 hónapi elzárásra Ítélték. A törvényszék az Ítéletben kötelezte az öngyilkosságot elkövetett Jón Fianu földművelésügyi államtitkár örököseit, hogy 28 millió lejt fizessenek az államnak kártérítés ciMironCristea síremléke

BUCUREŞTI, július 25. A kuMuszmr rüsz'ter kezdeményezésére Mlron Cristen voii páíriárka sírjára sir,emléket áIl i ta- mik, amelyre bevésik « pátriárka életraj zát és tétiéit.

Kiiőhötie büntetéséi Kenyeres-KauHinann ftflitclós

BUDAPEST, juk 25. KenyeresKauff- mann Miklós, akii, m'mt ismeretes, a magyar bíróság okmáuyhamls'iillás címén hiaithónapi elzárásra ítéli, kitöltötte büntetését és már el Ls hagyta a gyüjtőfogházaU

Megkezdődnek a társadalmi szolgálat tanfolyamai Szamos* Martomé ki yban

KOLOZSVÁR, julius 25.

A szaniosrarrományi társadalmi szolgálat előkészítő iskolái augusztus elsejével megkezdik működésüket.

Felsővisón, Máramarosmegyébeti a kö" zép és felsőiskolás ifjak, úgyszintén a kuP turotthonok vezetői részére, Szatmáron pedig a közép és felsőiskolás leánynöv'enr- dékek számára nyújtanak előkészítő tanfolyamukat. Tervbe vették Szatmárra még egy második fiuelőkészitő iskola megnyitását isA társadalmi szolgálat kötelezettségének alávetett személyek — a szamosvidéki társadalmi szolgálat vezetőjének, dr. Hatfe- gatiu Iuliu egyetemi tanárnak közlése sze- irnt — a lakhelyükről kapott ingyenes úti igazolványok segélyével, augusztus else* jen kell jelentkezzenek azokban az iskolákban, ahová beosztást nyertek. Az iskolákban a társadalmi szolgálat vezetéssel megbízott parancsnokai és a megyei kultúr otthonok képviselői fogják fogadni.

A jelentkezőket az iskoláknál működő orvosi bizottságok szigorú vizsgálat alá vetik.

Az iskolák munkarendjét illetőleg a társadalmi szolgálat terveete szerint, módszeres munka miellett különös tekintettel lesznek arra, hogy a növendékekkel megismertessék a vidéket, ahol tartózkodnak és az ottani égető kérdéseket, valamint a társadalmi szolgálat megoldására vonatkozó terveit.

A munkaszolgálatosák munkájának ünnepélyes megkezdése augusztus 6'án a ha*,

tóságok és vezetőik jelenlétében történik1 meg.

Segesvári hírek. Súlyos gépkocsiszeren- csétlenség történt Segesvár közelében a Segesd és Apord közötti országúton. A Bucureşti 4098. rendszámú autó, melyet tulajdonosa, Alfred Candel kereskedő vezetett, egy éles kanyar után, 85 kilométeres sebességgel, nekiment egy hid vaskorlátjának. Az összeütközés következtében a kocsi első része darabokra tört és az üvegszilánkok súlyosan megsebesítették a kereskedő feleségét és sógornőjét. Alfred Can dein ek és két más utasnak, akik az autóban ültek, nem történt s?mmi b&juk. A sebesülteket egy arra haladó autóbusz verte fel és szállította be Segesvárra, ahol első segélyben részesítették őket. Miurán a betegeket nem lehetett a segesvári kórházakban alkalmas módon elhelyezni, gyorsvonatom Bucurcstibe szállirották. A megejtett hivatalos vizsgálat megáialpitot- ta, hogy Alfred Candel igen nagy sebességgel haiotr az országúton, mert észrevette, hogy egy másik autó meg akarja előzni. A két autóvezető között verseny kezdődött, amelynek folyamán Alfred Candel elvesztette uralmát a gép fölött é$ igy következett be a szerencsétlenség. —- Ottó Emil 25 éves fehéregyházai gazdálkodó szénásszekerén hazafelé tartort. Útközben a mezei utón egy erős zökkenés következtében elvesztette egyensúlyát és a lovak közé esett. A lovak megbokrosodva, elragadták a szekeret és magukkal hurcolták a szerencsétlen gazdát. A mezőn dolgozó földművesek verték észre az esetet és megfékezték a megvadult lovakat. A gazdálkodót egy arra haladó luxusautó vette fel és beszállította a segesvári dr. Mülkr'féle szanatóriumba, ahol operációt hajtottak rajra végre. Állapota igen súlyos, de az orvosok bizmak életben máradásában.

Móricz Zsigrnond: ÉLETEM REGÉNYE

A legnagyobb magyar regényíró legszebb alkotása, 372 lap, könvvnapi kiadás, kötve most 145 lei, később 178 lei Lepagenál, Ko- ozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen könyvnapi egyzéket.