Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
10 fci* I iKk?. iíVuíjí101't Jullui 23, (■anMMMBM Tündérmese azemberi értelemről a Zürichi Kiállításon Az ismeretlen Svájc bemutatkozik a világnak. — Hogy lesz ipari civilizáció, gazdagság, aranyböség a — semmiből? ZÜRICH, Julius hó. A svájciak nagyon büszkék .1 zürichi ki“ átlátásra, .1 I.a'nde^au5K>'tcllungra, am‘“ yvr lv 'dv-ező oKdádlias^ággal ,,kandi“ "i.-k bc- ccznek; az idegen pedig, aki a i«*j(chér csarnokba" meghat va nézte az eget vivo emberi munka muzcâhs seregszemléjét, 'leiekben tisztelegve áll nu*g a kijáratnál a fehéres1!Ikigns svájci lobogó «-lőtt. Csoda" latos ki ál1’. Írás ez: megkapó a maga szerény egyszerűségében, józan tárgyilagosságába". Pcvsae, hogy nyom,, sincsen itt a new- vorki „Fair“ lonyiigaző menümén tab tásá- iij/k vagy akár a párisi ,,E.\po“ csillogó pompájának. Mégis: megil'totodvr jár" ká'sz e cicomátkm, szinte oktatóan áttekinthető termekben; úgy érzed, hogy testvéri közelségben jutottál a néphez, ame*!y meztelen őszinrewégg';* mutatkozik itt meg előtted: ilvcn vagyok, így élek, ez az én földem, ez az én fajtám. Eminek a kiállitás" nak élő hőse van: a svájci nép, amely terem ről-tieremne úgy bukkan eléd, száz meg száz változatban, mint egy heroikus opera újra meg újra ismétlődő wzérmotivuma. A szinte óránként fel viharzó svájci himnusz célzása nélkül is megérted, hogy ez a különös felvonulás a zürichi ró két part" ján, sokkal röbb, miint kiállítás. A Lan- dessaussrehung p(?Hipi'kai tett: 4 millió svájci polgár t linte rése a maga ősi földje és ősi é’J [formái meliert. A kiál it ásnak ezt a célját, velejét, hogy úgy mondjam; poirikumát minden látogató már az első percekben megérti. A 'kiák’itás területére t»ak úgy Lehcr belépni, hogy az ember végigmegy egy hosszú, fo* lyosósz’ rü-en megépített pavillőn.şoroais amely a földet és a népet ismerteti meg az idegennel. Ez a bemutatkozás olyan, mint egy jó riport: nyomban a lényeget mondja el. A töld, amelyből egy pár millió hegylakó, paraszti sarj, a világ egyik legcivilizáltabb országát teremtette meg, Európa legmostohább pontja. A természet oemmir mem adott itt ingyen és a p.ép embert elérti munkája né kül Svájc ma is a kőkorszak civilizációjában élne. Meredek hegyoldalakar kell felszántani, hogy a búzát ki leb ssen csikarni a talajból; ásványi 'kincsek sem teremnek meg az Alpok méhébein; minden éle miszert, minden nyersanyagot külföldről kel importálni. A nép maga négy nyeivcsaládon belül vagy 30 oyelvszigerre oszlik. Az i'gyik pavi Ion népi mozijában órákig nézheted a különböző ripusok és viteletek színes felvonulását és hallgathatod a svájci nyelvek változatait, a gruyérei franciát és a * fuganói olasz, amiből éppúgy nem értesz egy szót sem, mint a mü-rre-ni „ti’itPch“- hől vagy berni ,,matreni ,nig’isch“-bő1. Szellemeson, egyszerűen és világosain magyarázza meg a történelmi csarnok, amelyen keresztül keO menni, mert visszafelé nincs kijárat, hogy -ez a .sokfé’c és wok" nyelvű nép mégis egy nép, ame yet mindennél erősebben kovácsol össze az. cgyü- vétartozás és a szabadság gondolata. Mint valami roppant rörré-nelmi körkép, úgy vonuil i(l ■előttünk a hifyét köztársaság 600 évi-N rörtómere, ez a ver s, hábaruk" kai és a zsarnokság el'eni forrada makkal terhes kavalkád, a Rürli-t*skütői és a kui- per.i csatától 'kezdve a paraszt'ázadáson és a napoleoni harcokon keresztül egészen a modern Eidgenos? iruschafrig, ezé az amerikainál is radikaleabb demokráciáig, aho’ a népnek bármely pillanatban joga van népszavazást tartani a legfontosabb kérdésekről. Minden teljeskoru polgárnak, férfinak és nőnek, megvan az egyenes és csorbít a'fan „Mitspracheredhr“-je, közver- 1 n beleszólási joga az állam ügyeibe. Enne'- a kis népnek félmillió kiképzett katonája van; mindegyik kiképzett polgár odahaza tartja a fegyverét; mindegyiknek postán küldtek el száz éles töltényt és 'ezt a milíciát egy óra alatt lehet mozgósítani. Az emberi akarat tündérmeséje A többi pavilion elmondja, hogy ez az állam mit s hogyan teremtett meg imosto- ha anyaföldön, amely szemet és vasat épp úgy megragadott a fiaitól, mint ahogyan ■ nem adott iraekik búzát és aranyat. Nyers" anyag nélkül, mindem természetes akadály dacára, itt alakulr ki a világ egyik legfejlettebb ipari civilizációja. Az emberi értelem és akarat tündérmeséje az a hófehér csarnok, amely a svájci iparokat niuratja be: értsük rneg jól: csupa olyan ipart, amelynek kirerebélyesedésére a természetes előfeltételeknek nyoma sem volt. Az órapaviílkm nyitja meg a «ort; tojás- dad a'aku, nehéz szőnyeggel borított retemben a falba épitert üvegszekrényekben állnak a hires svájci órák, a kronométerek, a preceziós szerkezetek. Műremekek Bielből és Géniből, Patek, Tavan nes, Vach erem er Constantin utolérhetetlen kreációi, úgy ragyognak az üveg alatt, mine Patou vagy'’ Schiaparelli divatkölte- ményei a párisi Pavillon des Modesban. Miniegyik gyár tündökölni akart, az egyik az ötlet ességével, a másik az órák ékszenfogla'atával, a harmadik az egyszerűségével és mindegyik a precizitásával. És valamennyi és egész Svájc azzal, hogy negyedmillió embernek ad kenyeret és 278 millió frankot a köztársaság óraexporrja... Egy lépéssel odébb a cipőipar, a hires Bal" lyákreációk; világexport oz is, műit ahogyan komoly export, az ékszeripar, amely Parisom és Londonom át hozza vissza az aranyat Svájcba. Szellős viadukton keresztül jutsz lie a gépipar csarnokához. (Igen szellemesem úgy oldották meg a csarnokok dlhelyezé" sér, hogy a közönség csak egy utón köz- lekedhetik; iköríorgalomszerüem, nem kell keresgélni a pavilonokat.) Amir látsz: józan és száraz adatok és pompás gépalkotások m Inii a tűr modelljei. Semmi csillogás, semmi rendkívüli. Mégis: csoda ez, ami előtt állsz. Megteremtettek fűt egy gépipart, amelyhez a nyersanyagot külföldről kellerr behozni, gépipart szén és vas nélkül és fejlesztették ezt az ipart naggyá, úgyhogy magasabb munkabéreket fizettek a gyárosok, mint bárhol Európában. És dacára a legdrágább nyersanyagnak és a legdrágább munkaerőnek, a svájci gépipar ma mégis versenyképes a földkerekség valamennyi országában és a gépexport több, mint 200 millió frankot jelent az országnak. A titok nyi'tija: a minőség. Svájc minőségi gyártásra rendezkedett be, felállította a világ leghíresebb műegyetemét, kiképzett egy remeE mérnöki kart és gép- termelésével felküzdötte magát az első helyre — az az ország, amelyben a gépipar természetes előfölcételleinek nyoma Sem volt. Az ember legyőzte a természetes akadály okar, Pontosam úgy, mint a vasútnál. Sehol a vi ágon a vasútépítésnek olyan égbenyuló akadályai nincsenek, min'c Svájcban, ahol jégbe kellett alagutakar fúrni és ahol fel kellett találni a ,,Kehrtunnel“ technikáját ahhoz, hogy megépíthessék a Got hard- j vasutat. Most álmélkodva nézed a köz e- !kedési csarnokban a mozdony-masrod<>n<>- kar. a g eccserbe vágott Jungfrau'vasut modelljét, a legújabb tipusu harmadosztályú kitátókocsikat, alIum.m-iuml-ajtólvkal, kényelmes bőrülésekkel és nem csodálkozó' a magyarázó megjegyzésen, hogy Svájc egyre fokozódó vasúti kocsi kivitele év* ről-évre több svájci polgárnalk ad kenyeret. Kezdetben volt a fenyő... És ma is, folyton nőnek ki uj iparok a szikár svájci talajból, fittyet hányva a természetes előfeltételek gazdasági törvényének és emberi munkával pótolva azt, amir a természet az országtól megtagadót:. Svájcnak nincs bauxic-termeilése, ellenben a behozott bauxitból mégis meg tutda te rentjeni Európa egyik legvirágzóbb alumíniumiparát. Az aJuminium-pavi'lon a szakembernek ralin nem mond sok újat, de a laiku9 meglepetéssel tanulja meg, hogy Anglia és Franciaország repülőgép- gyárai számára Svájc szálúja az alumíniumot és az ui anyag, amelyet 'nap-nap után uj meg uj változatban használnak fel, utat tör magának a kereskedelmi forgalom haj- szá'Vr/án a világ mindion országába. A lehetőségeknek szinte nincs határa: láthatsz auminiumból székeket, automobilt, vasúti ki csit, ezer háztartási cikket és megérted a magyarázó tábác^kár, amely elmondja, hogy hány millió iramkor hoz be az országba ez az uj ipar. Ugyanígy, a semmiből teremlödötl meg Svájc textilipara ;:-s, amelynek ma már hatalmas csarnokai szentel a kiállítás. „Kezdetben volt a fenyő“ — látjuk a szemléltető magyarázatot. Külön kis laboratórium mutatja be, bogy miképpen lesz titokzatos processzusokon és rejtélyes átalakulásokon kérésziül a fenyőből miiselyem, a niüselvemből pedg izmos és hatalmas textilipar- Gyapot intem terem Svájcban, de a gyapotot behozzák és fei dolgozzák, a készgyártmányt kiviszik külföldre. ahonnan aztán arannyá vá'.a, visszafolyik láthatatlan esa'tornákon keresztül a zürich bankok földalatti páncélszekrényeibe. Ez a lényeg és e't a foly0' mato-t illusztrálja c-er változatban nz egész zürichi kiállitás. Ez az ország, ahol semmi nem terem, a külföldből ék Minden iparága, a csokoládétól kezdve n V,é Jullu$ 31-én indul 3-ik €$®&oriunk fő&zezom társas nyaralás Carmen-Sylvan A JP vas# ® | tetszés szerint választható napa Indulás Kolozsvárról julius 3l én este 9.26 órakor. — A 8 napos csoport visszaérkezik augusztus9-én reggel 7.22 órakor. — A 15 napos csoport visszaérkezik augusztus 16-án reggel 7.22-kor. Részvételi dijak: A 8 napos csoport L. 2.98D. A 15 napos csoport L. 4.830. Ezen összegben következők foglaltatnak benn: Utazás Kolozsvár—Carmen-Sylva és vissza gyorsvonat III. osztályon, fenntartott helyen (megfelelő számú jelentkező esetén külön kocsiba '), lakás a kitűnő Grand Hotelben, vagy JVtodern Villában és elsőrangú étkezés a Grand Hotel-éttermében 8, illetve 15 napra, kurtaxák, adók cs borravalók. Vágs© iele&tkezésa határidő iulsu* 29. Jelentkezések és részletes felvilágosítások: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Piaţa Unirii No. 9. Telefon 11—93, vagy ECONOMIA MENETJEGY1RODÁBAN, Piaţa Unirii No. 23. Telefon 32—93. csali Le) 89. lonlos hereshs- delmlszafthftmjv âricszâiii fásban Raith: A7. irodaüzem racionalizálása. A főbb gyüjtöfejezetek címei: Az üzemszervezés. Az irodaszervezés. Az üzem rendjének brítositása. A munkahely. A levelezés. A hirszolgflat. Az elszámolás. Az üzem verengeteg ábrával tiftííltX 89. Szécsi: Kirakatrendezés. A főbb fejeze- ek címei: Általános kirakatszemlélet. A kirakatrendezés felfogása é; munkameneté. A I- irakatraiz, festés és szövegirás. Kirakatren- dezési anyagok leírása. Szerszámismeretek. A színekről. Különféle árunemekből összeállított kirakatok. A kirakatrendezői hivatás. A kiállítások és nemzetközi vásárok. Szép 1 irakatok és üzlethomlokzatok fényképei. — A hatalmas kötet ára : Rövid ideig kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYABAN Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Tel. 1199. pékig, a külföldnek dolgozik, épp úgy,, mint a vendéglátó ipar, amely ne le töké letességéböl Ínycsiklandó ízelítőt ad a kiállitás miniatűr hotelje és mindenfajta, zseb és izlés számára berendezett kél tucat étterme. A pénzügyi csoda Az ipun tündérmesét kiegészíti, illusz tráíj és magyarázza a bankok és pénzügyek pavi Ilonja, amely a szakember precizitásával1, de formailag egy drámaíró ötletességével világítja meg a svájci pénzügyi csodát. Mert hiszen tulajdonképpen csoda az, ami itt történt, az ódén-, és tiszta svájci kisvárosok transzfigurá- dója hatalmas pénzügyi központokká. Matematikai számvULs szerint, Svájcnak az '.pan ku’tura minden fejlettsége dacára is, Európa legszegényebb országánál: kedene lennie. A külkereskedelmi méríeg- tanúsága szerint, a svájci behozatal hatalmas arányokban szárnyalja túl a kivitelt és ez a külkereskedelmi mérleg még a mult évben is egymillióid frank pasz- szivumot mutatott. A közhit azt tartja, hogy a hiányt az idegenforgalom póló’ja. A zürichi kiállitás másra tanát. Ahogy Svájc a semmiből teremtette meg virágzó iparát, épngy emberi kvalitásokkal v-e étié meg bámulatos pénzügyi erejének alapját is. A svájci bainkok megbízható sága és tisztessége már közmondásos volt száz évvel ezelőtt is- A svájci semlegességet biztosította az ország struktúrája, amely hódítások és külpolitikai kalandok helyett megelégedett a szerény polgári nyugalom biztonságával. Az arany özönlött Svájcba, mert a tőke számára Zürich, Basel és Genf biztonságos terület volt. A bizalomból és tisztességből tőke lett; a svájci bankok biztonsága, mint valami mágnes, úgy vonzotta a 'tőkéket a helvét köztársaságba, amely a nemzetközi bankárságbam spéci ah zálita magát. A zürichi Bahnhofstrasseból ép úgy fogalom lett, mint a a newyorki Wall Streetből. Az arany megduzzadt Svájcban, amely kihelyezte a rábízott tökéket és lassanként Európa egyik legnagyobb tőkeexportod országa led. Ma alig van a földkerekségnek olyan állama, ahol svájci töke ne lenne érdekelve számtalan vállalkozásban, ez a tőke pedig mind, mind Svájcnak fiadzik, Svájcnak hoz kamatokat és fedezi ezzel a láthatatlan tőkekivitellel az ország látható nyersanyagbehozatalát. Az ipari csoda megismétlődött: a terméketlen, szegény Svájcból a világ bankárja lelt. Gyarmatok nélkül, arcúig nélkül, természeti kincsek nélkül. A természetes adottságot pótolta az ember. Ez az emberi motívum a végső, diadalmas kicsendiüése az egész zürichi kiállításnak. Ezért olyan mélyen embert, ezért olyan megragadóan drámai ez a tiszta, egyszerű Landesausstellung a hegy övezte kék tó partján. Az emberi élet ősi, örök meséje a mindig meghaló happij- enddel; a derék, egyszerű, lelkileg tiszti ember győzedelmeskedik mindén akadályon. És ezért olyan tanulságos kis nem« zelek fiainakv-akik nemcsak tanulhatnak, hanem hitét és bátorságot meríthetnek a munkának' ebből az üveg alatt illusztrált eposzából, ' ’ 1 ' y •
