Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
\103V iitÎTuĂ 111I IiHíIIMÉWéB—■ TZ'Z Z ZN Z ÉK öd töl ijyí II 'J ni to t' im ß[ îâl »Iii 31 an 3V bß lie «5! síi ă / bl iu A S»« termeszei regeneráló eroi es Egyik nagy könyvesbolt kirakatát böngésztem s mindjárt szemembe öt* Jött egy könyv. Hogy került ez ide? Közelebbről szemügyre vettem. A könyv (íme: Regeneration, ihre Anwendung in der Chirurgie. Mit einem Anhang: Operationslehre. (A megújhodás és alkalmazása a sebészetben. Függelék: í mütéttan.) írója: Johann v. Érti. Mindjárt tudtam, hogy a világháború világhírű nagy magyar sebészének, legalább 50 újfajta sebészeti eljárás meg" teremtőjének, ,,a hadirokkantak apjának“, Érti Jánosnak régóta várt müvét látom magam előtt igen szép kiadásban. (Verlag von Johann Ambro* sfus Barth, Leipzig.) A modern kar tudománya, a biológia, mindenkor érdekelt, mint írót is. Bementem, hogy megszerezzem a könyvet. A holtban megmutatták nekem a külföldi szaklapok beszámolóit a legutóbbi berlini sebészeti kongresszusról s megállapítottam belőlük, hogy Érti János miiVe a sebészeti kongresszuson bemutatott uj miivek legnagyobb szenzációja volt. A SEBÉSZET TÖRTÉNETÉBEN A LEGKORSZAKOSABB FEJLŐDÉS ÉRDEME MAGYAR EMBERÉ Kétszer is elolvastam Érti dr. könyvéi, áttanulmányoztam s megállapítottam, hogyha a világháborúnak annyi sok, az egész emberiségre szakasz1 tfttt szenvedés' és nyomorúság mellett volt áldásos eredménye is, akkor az elsősorban a régi mechanikai sebészetnek biológiai sebészetté való átalakítása volt. S a sebészet történetében e legkorszakosabb fejlődés főérdeme éppen Erii Jánosé, És mikor Erii dr. már az 1918-iki budapesti kongresszus son bemutatta a regenerált dvsrasérü- ié-seket (agyvelö kemény burka), melyeknél nagyon terjedelmes koponyacsonthiányokat hajlékony csoníátül- telésekkel pótolt s a kongresszus résztvevői meggyőződtek róla, hogy ezeknek a betegeknek az epilepsziája teljesen megszűnt s hogy a bénulás megszüntetésével teljesen visszanyerték szellemi képességeiket is, Kümmel profesz- szor, aki a kongresszuson a durapót- iás különböző eljárásairól számolt be, Züz és Hauptmayer professzorokkal egyetértésben, látva a gyógyeredmé- nyeket, Érti dr. műtétéit sebészeti nagy tettnek — „chirurgische Grosstat“ — aposztrofálta. A könyvhöz mellékelt fényképek tisztán mutatják, hogy akárhányszor olyan esetekről volt szó, mikor a koponyaíedőcsout harmadrésze esett a harctéri sebesülés áldozatául. Az Érti dr. hajlítható csontátültetési eljárásának feltűnően kedvező eredményeiről Ostermann és Hauptmayer 43 esettel kapcsolatban számolt be az 1931-iki budapesti kongresszuson. A plasztikai sebészet és a bä©'!a^5ai lel fogás felívelése iá be rub an Érti János sebészeti eredményeinek azt mondhatnánk, bölcsője a világháború. í . A sebészet állását a világháború előtti korszakban legtömörebben Payr jellemezte a következőkben: „A valóság az. hogy a plasztika és az átültetés korában élünk.“ ,A plasztikai sebészet (pótló sebészet) és az átültetés tapasztalatainak fel- használása a világháborúban meghozta a további fejlődést, mert a világháborúban a lövészárok-harcok tömegesen eredményeztek addig alig tapasztalt sérüléseket, amelyek uj és pedig sürgősen megoldandó sebészeti feladatokat jelentettek .a amelyeknek megoldásánál egyre nagyobb tért nyert a biológiai felfogás. ,,A háború vesz és ad“ — írják Payr és Franz. „Különösen sokat adott a sebészetnek minden időben.“ A mechanikai sebészet az esetek túlnyomó részében szinte tehetetlenül állott a fegyverek okozta borzalmas sérülésekkel szemben s a kezelés egyre jobban ráterelte a figyelmet a regeneráció törvényszerűségére. Egyre jobban felismerték a szervezet céltudatos gyógyító törekvését, akaratát s ezt a törekvést egyre nagyobb mértékben állították az uj műtéti eljárások szolgálatába. Viszont éppen az orvosi gya‘ korlatok tapasztalatai egyre jobban feltárták a regeneráló erők titkait. így például a legnehezebben megoldható sebészeti feladatok közé tartozott az újra meg újra kiújuló csontfisztula és a csontüregek gyógyítása. Mindegyik eset mögött a mechanikai műtétek egész sorozata állott. Érti dr. a biológiai elveken és tapasztalatokon alapuló műtéti csontregenerációval végérvényesen meggyógyította a legkróniku- sabb eseteket is, a megtámadott szerveket visszaadta funkcionális hivatásuknak. I Olyan eseteket mutatnak be idevo- natkozóan a műhöz mellékelt fényképek, melyek mindegyike egy eleven betegségtörténelemnek a komplexuma. Látunk például egy 12 esztendőn ke* resztül fennállott és tízszer hiába operált csíeomveliíist (csontvelőgyulladás) és a másik fényképen látjuk műtéti regeneráció után a teljes gyógyulási. Látunk egy 23 esztendőn keresztül többször operált tisztulás könyök- tuberkulózist és látjuk a rüntgenké- pen tisztán kivehető újonnan kincs- veşîiett csontstrukturával a telje« gyógyulást 8 hónappal a regeneratív műtét után. És ma is, tizenkét esztendővel a műtét után, semmi panasz. Teljes és hibátlan funkcionálás. Látunk lőséfülésekből keletkezett daganatsze- rü osteomyelitiseket, álízületeket többszörös mechanikai műtétek után. Reménytelen eseteik, melyeket az osíeo- genetikus (osontképző) regeneráció teljésen meggyógyított. Ez utóbbi esetek, a háborús rokkantak esetei, már az eddigi végeredményeket jelentik, hosszas fejlődés mindjárt a világháború kezdetén megkezdődött, Éppen a lövészárotkharcok természetétől kifolyólag feltűnően sok volt az arc* é'-s a koponyasérülés. Ezeket általában a transplantatiónak (átültetés) és a plasztikának (pótlás) a háború előtt fennállott elvei szerint kezelték. így &z *rc »érült puhább ré» szelt a szokásos lebeny plasztikával, a csontsérüléseket a transzplantáció akkori elvei szerint pótolták. Az eredmény nem volt kielégítő. [A bőrplasztika természetesen nem pótolta a működéshez (funkció) szükséges szövetrétegeiket. Ért! János éppen ezért mindjárt kezdetben az anatómiai rétegek sebészeti kinövesztésére helyezte a fösulyt, amiből a réteges szevetpótlás bevált elve fejlődött ki. Ez az elv és az adott sebészeti fék adatok Erii dr.-t a bőr plasztikától egyéb sebészeti kérdésekhez is eljuttatták s egyre biztosabban ismerte fel a sikert biztosító biológiai feltételeket s a végleges eredmények bebizonyították, hogy a sebészeti funkcionális helyreállítás (gyógyítás) föfeííéteíét a réteges szővetpőílásban kell látnunk. A regeneráció titkainak pontos felismerése a sebészet terén lehetővé tette, hogy olyan szövetrétegeket, melyeket műtétiéi csak nehezen vagy sehogy sem lehetett volna pótolni, magaáí a szervezette! növesztessenek ki. Ezzel az eljárással 10—13-ször hiába végzett operáció után is gyógyulást tudlak elérni. i A regeneráció tana természetesen tovább fejlesztette, tökéletesítette és uj alapokra fektette a transzplantációs eljárást is. HÁROM TAN FEJLŐDÉSÉNEK ALAPJAI A világháború sebészeti feladatai általában a legnehezebb rokkantság’ eseteit is helyrehoz £ három tan fejlődésének az alapjait rakják (e. Kifejlődött: i. A rekon- struktiv plasztika. 2. A regeneráció sebé' szí felhasználásának tana. 3. A biológia’ transzplantáció. E három tan lehetővé tette a $ebés2er számára, hogy add’g megoldhatatlannak Hart feladatokat teljes funkcionális eredménnyel oldjon meg. Mert nemcsak a kés, az olló, a véső dolgozott, hanem elsősorban maga a szervezet, kinövőivé az elpusztult szöveteket. A műtét lényegében csak szabaddá teszi a biológiai helyreáll'tás útját, sebészetiig bevezeti a ’regenerációt s a gyógyulást maga a természet fejezi be. Körülbelül 8000 Ilyen biológiai operáció jelenő Érti János világháborús szolgálatát s a háború utáni sebészeti rokkant anyaga is óo-ocp ember volt. Ugyanannyi sebészeti eset, a legnehezebb (krónikus) föladatok megoldását hárítva Errl doktorra, aki sikereit, eredményeit személyi adottságain kívül elsősorban annak 'köszönheti, hogy tapasztalata' alapján ponrosam tudta, mennyit építhet a biológiára, a szervezet regenerációs törekvésére és erőire. A radikális operációk megteremtője és mestere, d • ez. a radikáhrás csak 'látszólag merészség, 'lényegében nem más, mint pontos számítás a regenerációs törvényekkel. A merészség mindég k'ssé bizonytalanság is, de az Érti sebészet' radikalitása a funkcionális sebészet biztonságán alapszik. És bebizonyosodott, hogy a funkcionális chirurgia a rckonstrukr'v sebészettel kapcsolatban azt az alapot jolrnti, amelyen a más- irányu műtétek is tovább fejlődhetnek» különösen azokon a területeken, ahol a műtér sikerét az operációk gyökeressége és az arra következő rekonstrukció biztosija. (Például: carcinoma (rákosdagana* tok), 'be (csonttuberkulózis), septikus folyam at0k (fértőzés). A teljes funkcionális gyógyulás ezen kívül a külső tökéletességét is követeli, mert a kertő harmóniája a megnyugtató, a végleges gyógyulás külső képé. Az alapA BRÜSSZELI NEMZETKÖZI REPÜLÉSÜGYI KIÁLLÍTÁS Brüsszelben megnyílt a nemzetközi repülésügyi kiállítás, amely nagyarányú katonai díszszemlével kezdődött. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor Lipót belga király Milch táborszernagyot, a német repülök főparancsnokát, üdvözli, Milch tábornok mellett balra VuiMemin tábornok, a francia hadsereg repülőinek parancsnoka, jobbra pedig Sir CyrilÎ News'll, az angol had* ■«'“í-eg légimar-salíija áll. íi elv az, hogy minden konstruktiv (követ kéz menyes) funkción áh s zavart, annál tökéletesebben megszüntethetünk, minél tökéletesebben rekonstruáljuk a megsérült, vagy megbetegedett anatómia’ tőrüket. Ezen a területen tehát bőrbefedés, vagy; mechanikai szövetpótlás héiyctr akkor tudunk teljes sikert elérni, ha a hiányzó szövetrétegeket különleges struktúrájuk* ban rudjuk pótolni. Ez teszt szükségessé a műtétek radikal irásár. Vannak azonban betegségek, például gonosz daganatok, a sebészeti tuberkulózis különböző ie$et©i, genyes, septikus processzusok (különösen a csontban), mikor az operáció egyetlen célja a beteg életének megmentése. Az ilyen betegségek gyógyulását az operáció radikahtása jelenti. Teljesen radikálisak azonban csak akkor 'lehetünk, ha nem gátol bennünket a boly reál li tás nehézsége az exstir patio (kdrrás) urán. így a gyógyító operáció radikaÜtásának a rekonstrukriv operáció biztonságára kje#! támaszkodnia. ,,A regeneráció sebésze“, talán igy jellemezhetném legpontosabban Érti sebészi működését. És éppen ezérr pontosan meg kell különböztetnünk a physólogiai regenerációt az. p$eci regenerációtól. A rege- nieráüó általában a szervezet helyreállító igyekezete s végső célja az egyén életének megtartása, megmentése a b’ológiai funkciók helyrééül Írásával. A regeneráló erők állandó működése a szervezet szünet ‘nélkül munkáló életjelen^ége, amely abban all, hogy a szervezet a normális physiolo- giai funkc’ók közben elhasználr szövet- résztker pótolja. Ez a physiol,ogiai regeneráció. Az. eset’ regeneráció, amely szorosan össz-efügg a phvsiolog;ai regenerációval, amely végeredménybeír nem más, mint fokozott physmlogLai regeneráció, nem egy állandóan működő élet megnyilvánulás, hanem a szervezetnek csak a sérülések után fellépő helyreállító akarata* A főtörvény pedig az, hogy a struktúra és a funkció közt szoros összefüggés van és csak a forma és a struktúra regenerálása által tudjuk megszüntetni a funkcionális zavart. Ez az alapja a rekonstrukt’v és a funkcionális operációnak. Erűi dr. müvéhez mellékelt sebészettanában egész sorát mutatja be uj műtéti eljárásainak. Regeneratív műtéteket az állkapocssebészetben, a funkcionálj sebészetben, a sebészi tuberkulózisban, a rekonstruiert plasztikában. Röntgenképp csodálatos agy hártya, csont, csonthártya, nyálkahártya, különböző csontréregek, mirigyek s hasonlóan kényes szövetelemek kinő vesztéséről számodnak be és az uj irányú fejlődés tökéletesítő és termékeny itő hatásáról' edd’g nem remélt eredményekkel az egyéb műtéti eljárásokban igy a rák, a sebészi tuberkulózis, stb. terén. Szövet, csont és mirigy-transzplantációkról. A könyv egy’k legérdekesebb része azok a fejezetek, melyekben a csont struktúrának azokra a szerkezeti (konstituclonális), öröklődés által >s megharáfrozor.D tulajdonságaira mutat rá, melyek az osteogen etikus (csontképző) energiában jutnak kifejezésre s amely tulajdonságoknak teljes ismeretéről és biológiai beállításából (osteosynthesis) — a siker vagy a s’kertelenség függ. Tudomásunk szerint Erei dr. ezirányu tapasztalatait külön műben akarja feldolgozni. Ide akarjuk írni azonban egy tételét, egy megíllap’rásár, melyre neki álkai* mar adorr az, hogy idegen nemzetiségű hadifoglyokat >s nagyszámban operált s figyelhette a gyógyulási folyamatot. Megállapítja Errl dr., hogy a korral (öregedéssel) összefüggő konsrituc’anáhs különbség nemcsak személyileg, de nemzet’ségileg is annyira kifejezett, hogy amint megkir lönbözterhetünk javánál is és szenilis konstrukciója szervezeteket, amelyek egyfelől a később’ években is megőrzik juvenilis (ifjúsági) karakrerü-ket, másfelől, amelyek már az ’fjuság éveiben is szenilis kárak* tért mutatnak, ugyanúgy megkülönböztethetünk nemzeteket, melyek úgy egyé neikben, mint összességükben juvenál’s, felfelé menő, még fejlődésben Üevő és fejlődés előtt álló karakterünk és megkülönböztethetünk szenilis degenerativ tipusu nemzeteket. Errt dr. a regeneráló erők erőteljesebb. gyorsabb, vagy nehézkesebb, lassúbb érvényesüléséből vonta le megál- lap’tásait, tehát a szövet- és csonrképző energiák különböző mértékéből. Megába püásai alapján pld. az orosz a regeneráció szempontjából fiatalabb nemzet, mint a magvar, vagy- a német, amely nemzetek azonban szintén a fiatal, fejlődésben lévő nemzetek közé tartoznak. P. Ábrabám Ernő*
