Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-21 / 164. szám
*■» BL LB EN 7 ÉK 19 39 Julim 21. ♦ ‘ r V MB-HSfiM**»-.- „». Aranyhajók az iszapsirban Kincshalászat a tengerekbe merült miíliárdok után KOLOZSVÁR, július 20. A tenger, ez az iVröU étvágy, ma -s mindegyre megle vőn ja zsákmányát cin- herben s oniívlnni. Megkívánja s a ki- s emeltet gyakran meg is szerzi magának, bár az éberebb védelemnek a bar •- ban tökéletesebbé finomult sok mesterkedése próbálja ma elállni útját. Ma azonban nem egy esetben csak időleges sarc a zsákmány, k'gailább is az arany ik. \/ embert, ha a fürge gépraj s szorgos mentő igyekezet idejében nem tudni >s- mét az életpartra átemelni, meggyás/.óljuk és elsiratjuk, szép szavakkal eV.m legeljük. de az elsiUycdl anyag-kincsért meg-megujuló küzdelembe lendül az emberakarat, l's lassan talán visszaszer/1’- Neptun arany játékait, melyeket a nagy vi/.i isten LugernuVvi ti kos zugokban idők során felhalmozott. Valamikor — és lényegében ma :s még — az elmerült kincsek megszerzése nehéz dolog volt, gyakorta elejétől lógva kilátástalan küzdelem. Az eredményi, melyet kdán nehány régen volt vakmerő kortársai közt felmutathat, az erők és lehetőségek csüggesztően kicsike volta az emberi akarat hősi történelmének szép unk sikerült a féltékenyen őrködő tenger- t<d niss~remii a ,,Lutin'' értékes arany- kincsét. MESEBELI KINCSEK A MÉLYBEN A spanyol V'goi öhök. a portugál par lók fölött, valóságos kmcsiemetö. Mélvén jé) spanyol aranvak > berniek, melyeket eleddig nem tudlak a felszínre hozni a mindegyre megújuló, nagy izgalmit próbálkozások. A .lóreménység !' >k körül most igyekeznek vsszavenni a ..Ihrkenhead“ an got bujóvat elmerül't arany rudak at. ISő'E brn futott sziklára n hajó egy és negyedmillió) dohár értékűre beesőit arannyal. Most nagyarányú készülődés folyik az Indiák leié vivő régi u| «• veszélyes részén valaha elmerült hajósor felkutatására. Remélik, hogyha sikerül a nagy szabású kincshalászat, mintegy szúr millió d<dlúrra becsült érték kerül ki ismét (I viz és iszap börtönéből. Három év elölt nekifogtak az arannyal és drágakövei hűha felöl Angliába haladóban a Fokhoz, közel elmerült ,,Grosvennr‘‘ legendás terhének a megmenté 1 elír/. \z Indiai Társaság Európába in dióit küldeménye volt a hajón: tizenkilenc Indámji gyémánt, rubin, zafír, sma | rágd és végül ", :0 nrnngrud, továbbá i '/ és félezer ezüstrnd, Es a skót partok közelében a Tobcr- wory i öböl mélyén a . Due de Eloren- eia" nyugszik, II. Fiilüp győzhetetlen ár mád ajan k egy ha jója a százötven közül. 1588. évben merül! e’. s hatszázmillióra becsült kincstár veszett vele. Az Antilláktól Vera Grúz feV* haladtában elm'riik ..Merida“ éltékes térin* illán most kutatnak a ..Faflco“ szorgalmas buvarak Niovyorklót negyvenöt ménfődre, a hajó vizi sirja helyén lázas kineskeresés l’o’yik. Százmilliót a kiírnak újra megszerez ni nz Óceániát. A legenda úgy tudja, a tragikus mexikói császár, Miksa vagyonát szállítóba a ha jó Vera Grúz felé. A valóság azonban m is: a ..Merida'- ..mindössze“ löbb dúsgazdag mexikóinak a vagyonát vitte maigával egy j ködös éjszakán a mélybe, hogy merész l kincsluilászok álmát 'azóta is busás haszon reménységével melegítse. árnyékok a nagy kék tükörben Vájjon az. abukini kikötő előtt huszonöt méter mélyen pihenő, valaha büszke »«MBBWHlMpMllWíJMin r Az ügynök nem szállíthatja haza az árut a kereskedőnek Hogyan értelmezi a posla a monopóliumról szóló törvényi? csodái között előre helyez*. De ezek a ki- sértetek mindig csak gyér morzsákat tudtak megszerezni a vágyott kincsből. S a fennhéjázó tenger gyakran, hogy ahi- innssnáivak mutassa azt, aim'd a tisztes törekvés, vagy talán csak a kapzsiság az eszközök fejlődésével egyszer amúgy is visszavesz tán, mialatt bizarr kotrógépek, szörnynek öltöztetett búvárok tapogatják rejtelmes mélyét, vesztegető ajándékképpen a partok homokjára dobja egv-egy megunt játékszerét: elmerült kincsek kiest! részét. Ma a dolgok díszletezése igényesebb, többet ígérő. A helyzet arca változott. De a szembenálló erők, a tenger s ember lehetőség viszonyának örökké megvolt csüggesztő aránytalansága módosult-e lényegesen0 Alapjában véve á!ág„ noha a mélyben vizsgálódás az elmerült kincsek után. a küzdelem az ellenséges, hall- I gatag vizéj titka ellen tökéletesebb eszközökkel sokká! könnyebbre változott s már-már — jellemzően a korra — :v sport mezét öltötte fel. A tengerek közömbös arcát a huMansárba ragadott kincsek visszaliarcolására épült különleges hajók szántják fáradhalattam daecab Es amit itéfetes orkán, orvgyilkos zátony elmeri- tertt, a néma vizi éjszakából, a furcsa szörnyek ligetéből az ember lassan vasz- szasizerzi az elvesztett aranyakat. Ma még csak gyér eredmény biztat, de a késői unokának, léiket a távoli jövő nagy ismeretlensége ringat, bizonyára sikerül végre járhatóvá tenni az ösvényt, melynek kezdeti szakaszán mi félvakon tapogatóztunk. felszínre hozott milliók Nemrég sikerült az „Egypt“ kincstárának egyrészét ismét felszínre szabadítani. Brest előtt, a nyílt tengerem, egy összeütközés nyomán sülyedt el az aranyhajó s Är-Men világító-tornyával szemben, erős vízáramlások játékaképpen 127 méter mélység éjszakájáig ringott le mesebeli kincse: 4.500 kg-nyi arany, 43000 kg. ezüst és 37 ládában összesen 165.000 angol vert arany. Az elmerült kincstár után nagylendiUeUi hajsza indult. Előbb egy angol társaság, majd egy svéd és egy francia vállalkozó bróbálta meg visszahalászni legalább a kincs töredékét, miig végül egy genova! társaságnak sikerült aztán a rakományát híven őrző vázból kiszabadítani az ara- nyak egyrészét. A hiáromárbocos „Lutin'*, mely Duncan tengernagyparancsnok vezetésével a hamburgi angol kölcsön aranyát vitte, 1799 októberében nagy viharban elmerült a Zuiderzee táján. Hárommillió angol fontot vitt magával a vizfenékre. A hajót lassan hatalmába kerítő tengeri bozót sűrűjéből 1801 óta at halászok közel százezer fontol kiemeltek. 1821. évben, majd 1857-ben, 1886-ban és 1914-ben négy eredmény télén kísérlet indult, hogy tizenkét méternyi vastag iszapta.knrójá- ból kihámozza a ,,Lutnv; lestét. Aztán kitört a háború s megakadályozta a munkát, míg végül a matt hónapokban a ,,Karimala Straih* hatalmas koiróhajóKOLOZSVÁR, jülius 20. A posta a monopóliumról szótó tör vényt sok esetben olyan szigorúan értelmezi. hogy emiatt egész szokatlan és sokszor a forgalomra nézve káros következmények állanak elő. Nemrégiben arról volt szó, hogy a posta arra akarta kényszeríteni a kereskedelmi utazókat, hogy főnökük javára az ügyfelektől behajtóit pénzeket ne vigyék haza vonaton, Iranern postán adják fel, nehogy a posla emiatt károsodjék. Most a csömagszálirtással kapcsolatban, hasonló intézkedést adóit ki a posta vezérigazgatósága, mc'y az érdekelt kereskedők körében 'gén nagy feltűnést keltettA posta rendeiete értelmében, április elsejétől kezdve nem lehet árukat ügynökök utján szét- küldeni, csak akkor, ha az ügynököknek errevonatkozóan külön felhatalmazásuk van a pesta vezérigazgatóságától. Ezt az autorizációt természetesen csak megfelelő taxák lefizetése ellenében lehet megszerezni és amellett olyan sok formalitáshoz van kötve, hogy a hivatásos ügynökök számára szinte lehetetlenné válik az engedély kíeszközllése. A szabályzat többek között arra kötelezi az ügy nököket, hogy külön könyvet vezessenek, amelyben be kell irni az ügynök által szállUott csomagok szórnál, súlyát és értékét. Különösen az «királyságban igen elterjedt szokás voh eddig is, hogy az ügy műkők tartották fenn a kapcsolatot a nagyvárosok kereskedői és a vidéki ke reskedök között. A kiskereskedőknek nincs elegendő tisztviselőjük, a nagykereskedők nem voltak abban a helyzetijén, hogy az áruk elhelyezését még küllőn költséggel terheljék mceg és ezért az. a szokás alakult ki, hogy miután a k s kereskedőknek sem tőkéjük, sem meg- ! felelő hitelük nem volt ahhoz, hogy magukat nagyobb mennyiségű árukkal lás- sák el egyszerre, Íréiről hétre vásároltak a nagykereskedőktől.. A nagykereskedők pedig, nk*k utazóikat és ügynökeiket amúgy s rendszere* sin vidékre küldték, a kiskereskedők által megrendelt árukat a megrendelőknek leszállították, sőt igen sok cselben ők sze- j rezuék meg a vevőt is, akiknek az árut ! azonnali eladták. Ilyenformán jelentékeny költséget lehetett megtakarítani, amelyek egyébként az árut megdrágították volna. Ez a kialakult szokás lassanként odavezetett, hogy esztendők folyamán Romániában egy teljesen. uj szoknia alakult ki, az ügynökök szakmája, akik bizalmi emberei voltak a nagykereskedőknek és kiskereskedőknek egyaránt és ük gondoskodtak arról, hogy a: áruk minél kevesebb költséggel jussanak cl a nagykereskedőiül a kiskereskedőhöz. A posta uj rendeleté következtében A DANZIGI NEMZETI SZOCIALISTA PART-NAP A dartzigi nemzeti szocialista párt-napon többezer ember vett részt. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor Forster danzigi kerületi vezető beszédet intéz az egybegyiilt párttagokhoz I r.nneia h.i jók valamikor lö-1 k«• i ühn-K e még? Vezérha jójuk, a/ „Oue.xl“ uy egy p tömi hadsereg liarhk neslái aval veszeti el. A nagy Napoleon hajómjánuk roncso t hajón repülök pillantották meg először: sötét ánivfollokal a tenger szelíd kék lük l eljen. ! 798 lián, augusztus elsején történt, hogy .Nelson ágyúi fenékre küldték a francia hajókat. A spongyál kereső rri Iá szók a v’z mélyéről nem egyszer ho/ t ik magukkal fegyvert, ágyúgolyót, mely valamikor a hajók kelléktáraihoz tarló zott. Egv olasz társaság igyekszik most 's mél le's/inre emelni ezeket a reliqu ókat, emlékeit egy rég elül: esa’ározásn ik, mely egész világunkat megrázta hajdan. így megy a sor. Ki tudja meddig? Ki lenne képes felsorolni a tudott, a sejtett s a korok torlódásában emlékét is elveszti*! t valamennyi kincset, melv a derült", kék tenger s'kián ringó hajók alatt, a mélvhen nyugalmas álommal pihen? M L liárdok nyugszanak olt lenn, orz őket fekete mélység, sírjuknak ismeretlen volta, a merészt is visszariasztó erős 1 enger- áram’atok s a rettenetes éjszaka, a vízi mélység szörnye’.ága. MilUárdok, melyekből fösvény milliókat visszaad néha a szeszélyes tengeri isten s ezek a r’-lka alamizsnák meg megújuló küzdc’emre ösztökélik a k ncshalászok el nem apadó seregéi. ...(—) azonban ez a működés megakadt. A forgalomnál; ez a zökkenése a gazdasági életben már is észlelhető. Az áruk elhelyezése stagnál. A vidéki kereskedők, akik nem vásárolhatnak többé ügynököktől, személyesen sem utazhatnak mindig a fővárosba, vagy a nagyobb vidéki városokba, miután néháuyczer lej értékű áru bevásárlásáért nem adhatnak ki sokszor ugyan- annyi, vagy még több útiköltsége!. Ezt a hiányosságot egyformán érzik a nagykereskedők, akik nem tudják kei Jő időben eladni az árut és a kiskereskedők is, a.k k azt nem tudják kellő időben megvásárolni. vEz a ma* helyzet. Valamilyen megoldásnak okvetlenül be keL következnie. Az n kötelezettség, amelyet a posta vezér- igazgatóság az ügynökökre hárít rendkívül súlyos, különösen akkor, ha ügyelőmbe vesszük, hogy ezek az ügynökök állandóan ifi on vannak. Ezzel a kérdéssel a mul't héten igen részletesen foglalkoztak a fővárosi szaklapok. Kifejezték azt a kívánságukat, hogy a posta vezérigazgatósága találjon olyan megoldást, amely egyik felet sem károsítja meg és amely melleit a posta is megkaphassa az öt megillető jövedelmet. Mindenesetre az ügynököket fel kell menteni a formalitások kötelezettsége alól, talán olyképpen, hegy havi átalányt axát kellene bevezetni, amelyet bérlet alakjában fizetnének meg az érdekeltek. Ez a bérlet névre szólna és feljogosítaná a bérlet tulajdonosát arra. hogy* ezentúl 's. mint eddig, szállíthassa magával a csomagokat A mi véleményünk ezzel szemben az, hogy a posta, amely a forgalom egyik legjelentősebb eszköze, nem vezethet be olyan kényszerítő rendszabályokat, me*. Ivek a forgalmat legkevésbé is korlátozhatnák, meri hiszen ezzel saját magát is károsítja. Ha a postának jövedelemtöbbletre van szüksége, ezt más formában kell előteremtenie, de semmiesetre sem úgy, hogy a gazdasági élet rovására vezessen be korlátozó intézkedéseket. ÁLARCOS RABLÓK TÁMADTÁK MEG A DISCO Yl KOCSIJÁT. Constantából jelentik: A SarighioLerdöben két álarcos rabló támadta meg a Discom dohányelosztó kocsiját. .4 rablók megállították a kocsit és fegyverrel a kéz=* ben akarták rákényszeríteni a kocsist, valamint a kocsiban tartózkodó Discom-tisztvisetöt, hogy adják át a trafikáruért inkasszált pénzösszeget, valamint a kocsiban lévő dohányárut. Szerencsére éppen akkor jött arrafelé a csendőr járőr, melynek láttára a rablók otthagyták a dohányos kocsit és elmenekültek. NE JÁTSZ A FEGYVERREL! Lúgos- ról jelentik: Ciurescu Grigore földműves egy revolvert talált. A talált fegyverrel játszadozni kezdett. A revolver elsült és súlyosan megsebesítette Mu» rariu loan 17 éves fiút, ,*