Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-21 / 164. szám

*■» BL LB EN 7 ÉK 19 39 Julim 21. ♦ ‘ r V MB-HSfiM**»-.- „». Aranyhajók az iszapsirban Kincshalászat a tengerekbe merült miíliárdok után KOLOZSVÁR, július 20. A tenger, ez az iVröU étvágy, ma -s mindegyre megle vőn ja zsákmányát cin- herben s oniívlnni. Megkívánja s a ki- s emeltet gyakran meg is szerzi magá­nak, bár az éberebb védelemnek a bar •- ban tökéletesebbé finomult sok mester­kedése próbálja ma elállni útját. Ma azonban nem egy esetben csak időleges sarc a zsákmány, k'gailább is az arany ik. \/ embert, ha a fürge gépraj s szorgos mentő igyekezet idejében nem tudni >s- mét az életpartra átemelni, meggyás/.ól­juk és elsiratjuk, szép szavakkal eV.m le­geljük. de az elsiUycdl anyag-kincsért meg-megujuló küzdelembe lendül az em­berakarat, l's lassan talán visszaszer/1’- Neptun arany játékait, melyeket a nagy vi/.i isten LugernuVvi ti kos zugokban idők során felhalmozott. Valamikor — és lényegében ma :s még — az elmerült kincsek megszerzése nehéz dolog volt, gyakorta elejétől lógva kilátástalan küzdelem. Az eredményi, me­lyet kdán nehány régen volt vakmerő kortársai közt felmutathat, az erők és le­hetőségek csüggesztően kicsike volta az emberi akarat hősi történelmének szép unk sikerült a féltékenyen őrködő tenger- t<d niss~remii a ,,Lutin'' értékes arany- kincsét. MESEBELI KINCSEK A MÉLYBEN A spanyol V'goi öhök. a portugál par lók fölött, valóságos kmcsiemetö. Mélvén jé) spanyol aranvak > berniek, melyeket el­eddig nem tudlak a felszínre hozni a mindegyre megújuló, nagy izgalmit pró­bálkozások. A .lóreménység !' >k körül most igye­keznek vsszavenni a ..Ihrkenhead“ an got bujóvat elmerül't arany rudak at. ISő'E brn futott sziklára n hajó egy és negyed­millió) dohár értékűre beesőit arannyal. Most nagyarányú készülődés folyik az Indiák leié vivő régi u| «• veszélyes ré­szén valaha elmerült hajósor felkutatá­sára. Remélik, hogyha sikerül a nagy szabású kincshalászat, mintegy szúr millió d<dlúrra becsült érték kerül ki ismét (I viz és iszap börtönéből. Három év elölt nekifogtak az arannyal és drágakövei hűha felöl Angliába hala­dóban a Fokhoz, közel elmerült ,,Gros­vennr‘‘ legendás terhének a megmenté 1 elír/. \z Indiai Társaság Európába in dióit küldeménye volt a hajón: tizenki­lenc Indámji gyémánt, rubin, zafír, sma | rágd és végül ", :0 nrnngrud, továbbá i '/ és félezer ezüstrnd, Es a skót partok közelében a Tobcr- wory i öböl mélyén a . Due de Eloren- eia" nyugszik, II. Fiilüp győzhetetlen ár mád ajan k egy ha jója a százötven kö­zül. 1588. évben merül! e’. s hatszázmil­lióra becsült kincstár veszett vele. Az Antilláktól Vera Grúz feV* haladtá­ban elm'riik ..Merida“ éltékes térin* illán most kutatnak a ..Faflco“ szorgal­mas buvarak Niovyorklót negyvenöt mén­fődre, a hajó vizi sirja helyén lázas kineskeresés l’o’yik. Százmilliót a kiírnak újra megszerez ni nz Óceániát. A legenda úgy tudja, a tragikus mexikói császár, Miksa vagyonát szállítóba a ha jó Vera Grúz felé. A valóság azonban m is: a ..Merida'- ..mindössze“ löbb dúsgazdag mexikóinak a vagyonát vitte maigával egy j ködös éjszakán a mélybe, hogy merész l kincsluilászok álmát 'azóta is busás ha­szon reménységével melegítse. árnyékok a nagy kék tü­körben Vájjon az. abukini kikötő előtt huszon­öt méter mélyen pihenő, valaha büszke »«MBBWHlMpMllWíJMin r Az ügynök nem szállíthatja haza az árut a kereskedőnek Hogyan értelmezi a posla a monopóliumról szóló törvényi? csodái között előre helyez*. De ezek a ki- sértetek mindig csak gyér morzsákat tud­tak megszerezni a vágyott kincsből. S a fennhéjázó tenger gyakran, hogy ahi- innssnáivak mutassa azt, aim'd a tisztes törekvés, vagy talán csak a kapzsiság az eszközök fejlődésével egyszer amúgy is visszavesz tán, mialatt bizarr kotrógépek, szörnynek öltöztetett búvárok tapogatják rejtelmes mélyét, vesztegető ajándékkép­pen a partok homokjára dobja egv-egy megunt játékszerét: elmerült kincsek ki­est! részét. Ma a dolgok díszletezése igényesebb, többet ígérő. A helyzet arca változott. De a szembenálló erők, a tenger s ember lehetőség viszonyának örökké megvolt csüggesztő aránytalansága módosult-e lé­nyegesen0 Alapjában véve á!ág„ noha a mélyben vizsgálódás az elmerült kin­csek után. a küzdelem az ellenséges, hall- I gatag vizéj titka ellen tökéletesebb esz­közökkel sokká! könnyebbre változott s már-már — jellemzően a korra — :v sport mezét öltötte fel. A tengerek közöm­bös arcát a huMansárba ragadott kincsek visszaliarcolására épült különleges hajók szántják fáradhalattam daecab Es amit itéfetes orkán, orvgyilkos zátony elmeri- tertt, a néma vizi éjszakából, a furcsa szörnyek ligetéből az ember lassan vasz- szasizerzi az elvesztett aranyakat. Ma még csak gyér eredmény biztat, de a késői unokának, léiket a távoli jövő nagy is­meretlensége ringat, bizonyára sikerül végre járhatóvá tenni az ösvényt, mely­nek kezdeti szakaszán mi félvakon tapo­gatóztunk. ­felszínre hozott milliók Nemrég sikerült az „Egypt“ kincstá­rának egyrészét ismét felszínre szabadí­tani. Brest előtt, a nyílt tengerem, egy összeütközés nyomán sülyedt el az aranyhajó s Är-Men világító-tornyával szemben, erős vízáramlások játékakép­pen 127 méter mélység éjszakájáig rin­gott le mesebeli kincse: 4.500 kg-nyi arany, 43000 kg. ezüst és 37 ládában összesen 165.000 angol vert arany. Az el­merült kincstár után nagylendiUeUi haj­sza indult. Előbb egy angol társaság, majd egy svéd és egy francia vállalkozó bróbálta meg visszahalászni legalább a kincs töredékét, miig végül egy genova! társaságnak sikerült aztán a rakományát híven őrző vázból kiszabadítani az ara- nyak egyrészét. A hiáromárbocos „Lutin'*, mely Dun­can tengernagyparancsnok vezetésével a hamburgi angol kölcsön aranyát vitte, 1799 októberében nagy viharban elme­rült a Zuiderzee táján. Hárommillió an­gol fontot vitt magával a vizfenékre. A hajót lassan hatalmába kerítő tengeri bo­zót sűrűjéből 1801 óta at halászok közel százezer fontol kiemeltek. 1821. évben, majd 1857-ben, 1886-ban és 1914-ben négy eredmény télén kísérlet indult, hogy tizenkét méternyi vastag iszapta.knrójá- ból kihámozza a ,,Lutnv; lestét. Aztán kitört a háború s megakadályozta a munkát, míg végül a matt hónapokban a ,,Karimala Straih* hatalmas koiróhajó­KOLOZSVÁR, jülius 20. A posta a monopóliumról szótó tör vényt sok esetben olyan szigorúan értel­mezi. hogy emiatt egész szokatlan és sokszor a forgalomra nézve káros követ­kezmények állanak elő. Nemrégiben ar­ról volt szó, hogy a posta arra akarta kényszeríteni a kereskedelmi utazókat, hogy főnökük javára az ügyfelektől be­hajtóit pénzeket ne vigyék haza vonaton, Iranern postán adják fel, nehogy a posla emiatt károsodjék. Most a csömagszálir­tással kapcsolatban, hasonló intézkedést adóit ki a posta vezérigazgatósága, mc'y az érdekelt kereskedők körében 'gén nagy feltűnést keltett­A posta rendeiete értelmében, április elsejétől kezdve nem lehet árukat ügynökök utján szét- küldeni, csak akkor, ha az ügynökök­nek errevonatkozóan külön felhatalma­zásuk van a pesta vezérigazgatóságá­tól. Ezt az autorizációt természetesen csak megfelelő taxák lefizetése ellenében lehet megszerezni és amellett olyan sok forma­litáshoz van kötve, hogy a hivatásos ügynökök számára szinte lehetetlenné válik az engedély kíeszközllése. A szabály­zat többek között arra kötelezi az ügy nököket, hogy külön könyvet vezessenek, amelyben be kell irni az ügynök által szállUott csomagok szórnál, súlyát és értékét. Különösen az «királyságban igen elter­jedt szokás voh eddig is, hogy az ügy műkők tartották fenn a kapcsolatot a nagyvárosok kereskedői és a vidéki ke reskedök között. A kiskereskedőknek nincs elegendő tisztviselőjük, a nagyke­reskedők nem voltak abban a helyzet­ijén, hogy az áruk elhelyezését még kül­lőn költséggel terheljék mceg és ezért az. a szokás alakult ki, hogy miután a k s kereskedőknek sem tőkéjük, sem meg- ! felelő hitelük nem volt ahhoz, hogy ma­gukat nagyobb mennyiségű árukkal lás- sák el egyszerre, Íréiről hétre vásároltak a nagykereskedőktől.. A nagykereskedők pedig, nk*k utazói­kat és ügynökeiket amúgy s rendszere* sin vidékre küldték, a kiskereskedők ál­tal megrendelt árukat a megrendelőknek leszállították, sőt igen sok cselben ők sze- j rezuék meg a vevőt is, akiknek az árut ! azonnali eladták. Ilyenformán jelentékeny költséget lehe­tett megtakarítani, amelyek egyébként az árut megdrágították volna. Ez a kialakult szokás lassanként oda­vezetett, hogy esztendők folyamán Ro­mániában egy teljesen. uj szoknia alakult ki, az ügynökök szakmája, akik bizalmi emberei voltak a nagykereskedőknek és kiskereske­dőknek egyaránt és ük gondoskodtak arról, hogy a: áruk minél kevesebb költséggel jussanak cl a nagykereske­dőiül a kiskereskedőhöz. A posta uj rendeleté következtében A DANZIGI NEMZETI SZOCIALISTA PART-NAP A dartzigi nemzeti szocialista párt-napon többezer ember vett részt. Képünk azt a jelenetet ábrázolja, amikor Forster danzigi kerületi vezető beszédet intéz az egybegyiilt párttagokhoz I r.nneia h.i jók valamikor lö-1 k«• i ühn-K e még? Vezérha jójuk, a/ „Oue.xl“ uy egy p tömi hadsereg liarhk neslái aval veszeti el. A nagy Napoleon hajómjánuk roncso t hajón repülök pillantották meg először: sötét ánivfollokal a tenger szelíd kék lük l eljen. ! 798 lián, augusztus elsején tör­tént, hogy .Nelson ágyúi fenékre küldték a francia hajókat. A spongyál kereső rri Iá szók a v’z mélyéről nem egyszer ho/ t ik magukkal fegyvert, ágyúgolyót, mely valamikor a hajók kelléktáraihoz tarló zott. Egv olasz társaság igyekszik most 's mél le's/inre emelni ezeket a reliqu ókat, emlékeit egy rég elül: esa’ározásn ik, mely egész világunkat megrázta hajdan. így megy a sor. Ki tudja meddig? Ki lenne képes felsorolni a tudott, a sejtett s a korok torlódásában emlékét is elvesz­ti*! t valamennyi kincset, melv a derült", kék tenger s'kián ringó hajók alatt, a mélvhen nyugalmas álommal pihen? M L liárdok nyugszanak olt lenn, orz őket fekete mélység, sírjuknak ismeretlen vol­ta, a merészt is visszariasztó erős 1 enger- áram’atok s a rettenetes éjszaka, a vízi mélység szörnye’.ága. MilUárdok, me­lyekből fösvény milliókat visszaad néha a szeszélyes tengeri isten s ezek a r’-lka ala­mizsnák meg megújuló küzdc’emre ösz­tökélik a k ncshalászok el nem apadó se­regéi. ...(—) azonban ez a működés megakadt. A for­galomnál; ez a zökkenése a gazdasági életben már is észlelhető. Az áruk elhelyezése stagnál. A vidéki kereskedők, akik nem vásárolhatnak többé ügynököktől, személyesen sem utazhatnak mindig a fővárosba, vagy a nagyobb vidéki városokba, miután néháuyczer lej értékű áru bevásárlásá­ért nem adhatnak ki sokszor ugyan- annyi, vagy még több útiköltsége!. Ezt a hiányosságot egyformán érzik a nagykereskedők, akik nem tudják kei Jő időben eladni az árut és a kiskereskedők is, a.k k azt nem tudják kellő időben megvásárolni. vEz a ma* helyzet. Valamilyen megol­dásnak okvetlenül be keL következnie. Az n kötelezettség, amelyet a posta vezér- igazgatóság az ügynökökre hárít rendkí­vül súlyos, különösen akkor, ha ügye­lőmbe vesszük, hogy ezek az ügynökök állandóan ifi on vannak. Ezzel a kérdéssel a mul't héten igen részletesen foglalkoztak a fővárosi szak­lapok. Kifejezték azt a kívánságukat, hogy a posta vezérigazgatósága találjon olyan megoldást, amely egyik felet sem károsítja meg és amely melleit a posta is megkaphassa az öt megillető jövedel­met. Mindenesetre az ügynököket fel kell menteni a formalitások kötelezettsége alól, talán olyképpen, hegy havi átalányt axát kellene bevezetni, amelyet bérlet alakjában fizetnének meg az érdekeltek. Ez a bérlet névre szólna és feljogosíta­ná a bérlet tulajdonosát arra. hogy* ezen­túl 's. mint eddig, szállíthassa magával a csomagokat A mi véleményünk ezzel szemben az, hogy a posta, amely a forgalom egyik legjelentősebb eszköze, nem vezethet be olyan kényszerítő rendszabályokat, me*. Ivek a forgalmat legkevésbé is korlátoz­hatnák, meri hiszen ezzel saját magát is károsítja. Ha a postának jövedelemtöbb­letre van szüksége, ezt más formában kell előteremtenie, de semmiesetre sem úgy, hogy a gazdasági élet rovására ve­zessen be korlátozó intézkedéseket. ÁLARCOS RABLÓK TÁMADTÁK MEG A DISCO Yl KOCSIJÁT. Constan­tából jelentik: A SarighioLerdöben két álarcos rabló támadta meg a Discom dohányelosztó kocsiját. .4 rablók meg­állították a kocsit és fegyverrel a kéz=* ben akarták rákényszeríteni a ko­csist, valamint a kocsiban tartózkodó Discom-tisztvisetöt, hogy adják át a trafikáruért inkasszált pénzösszeget, valamint a kocsiban lévő dohányárut. Szerencsére éppen akkor jött arrafelé a csendőr járőr, melynek láttára a rab­lók otthagyták a dohányos kocsit és elmenekültek. NE JÁTSZ A FEGYVERREL! Lúgos- ról jelentik: Ciurescu Grigore földmű­ves egy revolvert talált. A talált fegy­verrel játszadozni kezdett. A revolver elsült és súlyosan megsebesítette Mu» rariu loan 17 éves fiút, ,*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents