Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-21 / 164. szám

rm iunus rí. TfflTMÉgű ÉllEENZéR Reuter A világsajtó meleg méltatás kísére­tében emlékezik meg a Reuter angol távirati ügynökség páratlan méretű és páratlan felszerelésű uj székhazának a felavatásáról. Ki nem ismeri a Reuter nevet? Ezért beható ismertetések mu» íratják be az uj palotát és annak e felülmúlhatatlan tökéletességű miisza ki berendezését. Amit tivolbairó és beszélő találmány, amit a rádió és hullámfényképezés csak szolgáltatni tud, annak elvégzésére a legeslegutol- só lehetőségig rákényszeríti azokat a Reuter uj székhaza. A technika vív­mányai révén a Reuter-ügynökség a legfinomabb és legújabb gépezeteket, berendezéseket, hálózatokat, stb. rá­kényszeríti, hogy állandóan dolgozza» nak és újabb meglepetésekkel ragadják el a közönséget. Az egész világon, mert az ügynökségek keze mindenüvé el­nyúlik. A hírszolgálatinak ugyszőlva már nincsenek többé akadályai részé­re. A nagy esemény, vagy a nagy el­határozás megszületik az egyik pilla­natban és már a másik pillanatban a hírszolgálat ügynöksége szerteszórja részleteit egész földünkön. Kápráztató tény! Ez a parancsuralom annál szédi« több hatást gyakorol az olvasóra, men­töl inkább ráeszmél a nagy különbség­re, amely a kezdeti Reuter-iigynökség és a mostani Reuter-ügynökség céljai, lehetőségei és szervezettsége között föltetszik. Az uj székház felavatásával és ismertetésével kapcsolatosan a cik­kek özöne elmondja, hogy ez az intéz- meny, a Havas, a Domej, a Tass, a Ştefani, Dunaposta, Rador és ki tudja még mind felsorolni a hasonló vállal­kozások címét, közös őse, hogyan in­dult és hogyan folytatódott. Nyolcvan­kilenc évvel ezelőtt a nevet adó bank- tisztviselő még csak arra szoritkozott, hogy a londoni tözsdepalotából köz» gazdasági és tőzsdehírekkel szolgáljon a City és otthonülő urainak és a vidék közgazdasági tényezőinek. Tudta, hogy a gyorsaság ezen a téren — boszor­kányság, hiszen minden angol tőzsde- tudósító és tözsdé's napjában legalább egyszer elmereng rajta, hogy a londoni Rotschild»ház feje miként leste a Wa­terlooi csata hírét s mikor ezt meg= kapta, lóhalálában és „hajó-haiáiában“ hogyan vágtatott és vitorlázott haza és mindenkit megelőzve a tőzsdén ösz- szevásárolt másnap emelkedésre hiva­tott értékekei ezzel a gyorsasággal a saját döntő pénzügyi hatalmának alap­ját vetve meg. Nos, ez a kis Reuter csakhamar még inkább megérezte a bankárok meggyőződésének valóságát, hogy mentői inkább haladnak előre a történelemben, a politika és ennek más eszközökkel való továbbvitele, vagyis a háború, mind nagyobb hatással van a gazdasági élet fejleményeire, már nem hetek, nem napok, nem órák, ha­nem percek ismerete dönt. Ezért a francia—porosz háború idején már a gyors politikai és haditudósitásra is vállalkozott s igy iskolapéldáját az új­kori hírügynökségnek megteremtette. Hogy mi ma ez a Reuter-iigynökség, nem kell fejtegetni: minden fontosabb hir kezdetén olvassuk, hogy ő a jelen­tő, mert ö a benfentes, ő az újkori továbbítás legjelentősebb parancsura. Mondhatnánk: ö a hírszolgálat ujjáfe- reintő és könyörtelen — Kemál Atta» törkje. Tagadhatatlan, hogy a fejlődés és ha­ladás egy ilyen intézménye és ennek az intézménynek életében egy uj és meggondolkoztató állomás általános elégiiltséget és érdektelen örömet is. kelthet. De az ilyen érzések határai kezdenek ma már összezsugorodni. A fény mellett az árnyék egyre inkább dönt. Kérdés, hogy nem okoz-e a fejlődésnek és< haladásnak egy Ily nagylépése keserű boldogtalanságot Is, egy rousseaui utánaérzést? Cső» dálatos, hogy vannak olyan találmá­nyaink, mint a rádió; az embernek meg kell hajolni önmaga bámulatos képessége és kitartó találékonysága előtt. Ilyenkor az önimádat sem visz* szaíaszitó. De a fájdalom elmaradha­tatlan. A nemrég elhalt nagy angol ka­tolikus iró s a szellemes és igazmon­dás egyik legnagyobb mestere: Ches­terton valahol merészen állította: ha Visszasírjuk a régi viszonylagos bol­dogságot, akkor dühösen össze kell törnünk az utolsó távbeszélőt, amelyet a sivatagban a rábukkanó benszülött nem birná, de nem is akarná használ» ni. Egy nagy zenész, aki nemcsak mű­vész, de tudós is volt, elmenekült a rádió elől, valahányszor ez klasszikus zenemüvet közvetített, mert tökélete­sen csiszolt szelleme nem birt el sem­miféle zöreit, vagy hamis visszhangot. Fölvetődik a kérdés, vájjon a tökéle­tes hírszolgálat nem távolitja»e el egy­re jobban a közönséget a betűtől? A szellemiség nagy hívei panaszkodnak, hogy egyre kevésbé olvasnak az embe­rek ts főleg a hírforrásokkal szemben egyre nagyobb elégüleílenséggel telnek meg. Sokan csak átlapozzák az újsá­gokat, elmenekülnek a kávéházi poli­tizálok elöl, a nyaralási magányban pe­dig boldogan állapítják meg, hogy jó­idéig semmiféle hir sem jutott el hoz­zájuk a nagyvilágból. Ez az újkori re- ineteség jellemző. Hányán zárják el idegesen a rádiót, ha híreket közvetít és főleg ha bujtogatás szolgálatába sze­gődik. Mindez kétségtelenül igaz, ám de épp oly igaz, hogy a repülőgép és a gépkocsi elvi ellensége rögtön követ­kezetlenségbe esik, ha gyors utat kell csinálni. Nagy percekben a milliók iz­gatottan lesik a rádiók és különkiadá­sok híreit, nem beszélve róla, hogy a közgazdasági élet bénalábu kacsa len­ne abban a pillanatban, ha villám­gyorsan meg nem kapná a tőzsdék hí­reit. A valóság az, hogy a történelmi élet fejlődése hívta életre a Reutere­ket, a távoübabeszélö huzalokat, a rá- diópaloíákat és bármennyire ütközzék is a magánélet nyugalma és szépsége velük a történelmi kényszer minden lirát csirájában eítapos. Gyorsan élünk, gyoás híradásokra van szükségünk és ezért a legnagyobb elégtétellel állapít­juk meg Reuter-paloták felavatása w&mţmmammmămmst. mm, iriNii'üaníiíiW w .........«***''' * sléos*9 a slonVor«v.-* ■ y Illyés ESY i°b(b nem !*•**■ 3 Ö tfé9 ma lesi i„*va.*W'V v a fogakat )ehérré VM.«®» * *»»«• m Maááliati kegye gyilkolt a kóbor agám Megdöbbentő gye?mekgyilkosság Baeau közeiében BACAU, julius 20. Tegnap reggel Baciu Gh. a mezőre menve, a környé­ken elterülő mocsár szélén, Sascut község határában egy kisfiú holttestére talált. A szerencsétlen kisfiút egy lánccal fojtották meg. Az esetet Baciu azonnal jelentette a csendörségnek, amelynek közegei megállapították, hogy a holttest Ion Angheíuta tízéves kisfiúval azonos, aki korán reggel kiment a mezőre, hogy tehenüket legeltesse. Ug3’anekkor egy ittas állapotban levő Parvu nevű cigány feleségével átment a mezön, a bestiális férfi a feleségét elkezdte ütlegelni. Az alig tízéves kisfiú az asszony 'segítségére sietett, azonban a cigány úgy a fejére ütött, hogy az eszméletlenül esett össze. Majd az eszméletlen gyermek nyakára láncot kötött és megfojtotta. A csend- őrség a gyilkos cigányt letartóztatta. Mozgó — Ma különleges mslsar. if|| Hácsilétkuli kürtöst (Prisors saiss Barreauxí Ez a film bebizonyítja, hogy a szeretettel többet lehet elérni, mint bármilyen szigorú büntetéssel. Főszerepekben: Anie Ducaux, Roger Duchesne és Corrinne Luchaire. A francia filmgyártás remeke, mely a nemzetközi filmversenyen aranykupát nyert. Műsoron kivül a legújabb hangos hiradó. Előadások hétköznapokon 5.20, szombat és vasárnap 3.20 Kétévi börtönre héttők s feaíoMssSőrf s szamosiéival fflntöszerencséffenségirí I KOLOZSVÁR, julius 20. A VI. hadtest katonai törvényszéke tegnap vonta felelősségre, gondatlan­ságból okozott emberölés, súlyos testi- sértés és áílatgázolás vádja miatt Gu» batea Vladimir közlegényt, aki a sza- mosfalvai repóiöosztaguál teljesít sofőri minőségben szolgálatot1. Ez év március 30»án Gubatea azt' a parancsot kapta, bogy katonai egysége részére husszálHtmánvt vigyen ki gép- kocsiján Szamos fal var a. A sofőr este 8 órakor indult útnak, de alig ért a görög katolikus templom előtti ka­nyarhoz, midőn vakító reflektorfény* nyél, egy kolozsvári autóval találko­zott össze. Bár a szabályszerű oldalon hajtott, annál inkább, mivel éppen ab­ban az időben a másik oldalon egy katonai szekér haladt, az éles reflek­torfénytől elvesztette tájékozó képes­ségét és bár a szembehaladó autót ki­kerülte, a fénysugártól megvadult ló által feléje vitt szekér küllőjét sárhá- nyőjával elkapva, a szekeret' két ka- íonautasávaí együtt, lovastól az árok­ba fordította. A szerencsétlenül járt katonák egyike súlyos sérüléseket szenvedett, mpg a másik: Blei loan közlegény, akire a szekér rázuhant, rövidesen kiszenvedett. Ugyancsak be­lepusztult az összeütközésbe a felfor- ditott jármű elé fogott ló is. A katonai törvényszék előtt Gubaíea Vladimír védelmében dr. Giurgiu loan ügyvéd enyhítő körülményként azokra a végzetes okokra hivatkozott, ame­lyek a halálos szerencsétlenséget elő­idézték. A katonai törvényszék azonban sú­lyosbító körülménynek találta a gyors­hajtást is és a vádlottat 2 esztendei börtönbüntetésre, valamint 2000 lej pénzbírságra ítélte eí. | az utcaelnevezéseket vizsgálta felül. A ‘bizottság a fenti elv alapján megáí- lapította, hogy városunkban a Iuliu Ma- an.iu, Nicolae iorga, Gheorghe £nescu és Amasrasiu tábornok neveikről elnevezett utcák neveit kell megváltoztatni. Ezzel egyidejű'eg kimondották, hogy a jövőben elsősorban a nemzet nagyjai jönnek szám­ba, valamint azok az elhunyt személyi" ségek, akik a város életében jelentős sze­repet játszottak. Ennek keresztülvitelére a bizottsági tagok kézhezkapták a jelenlegi utcanévsorr, hogy áttanulmányozása után már a legközelebbi ü és alkalmával meg­tehessék módosító javaslataikat. Remélhe­tőleg itt a magyar törzslakosság hagyomá­nyaira is tekintettel lesznek­Ez alapon uj szabályzat elkészítését ter­vezik, ami egyben Erdély és Bánság többi városainak mintául szolgálhasson.. Elgondolás szerint elsősorban az utca- elnevezések állandósítására kell törekedni, minden személyi törekvéssé)! ellentétben. Nehogy megismétlődhessen az az éppen, városunkban, történt eset, hogy egy és ugyanazon po it lkai nagyság nevét — utódai jóvoltából — fokozatosain .kér utca is viselte egyszerre mindaddig, amíg a kü­lönös tévedést fel mem fedezték. Az elnevezések állandósítása — a név és számtáblák, úgyszintén a telekkönyvi változtatások keresztülvitele során felme- rü ő — felesleges költségtől kímélné meg a várost és lakosságát, de igen sok, gyak­ran hátrányom tévedést is kikertilhetővé rennte. Ezzel kapcsolatban vetődött fel az egyazon családnevet viselő személyekről •elnevezett utcák ügye is. Ezeket az elne­vezéseket a jövőben mindig a személyek jetcmrőségcb z mértem, a különbségre utaló keresztnevek hangsúlyozásával viszik ke- raszrüh Mindezen irányelveket felölelő intézkedé­sek végrehajtása az uj városrendészeti Ter­vezet sarkalatos pontját képezi. nggga3Eí3L3SW ­MciiilioiliíSáSi a c® rciicicfe 1! Uf nevet kap a Mastiet, íorga, Enescu és ÄstasSasiu-ufca. — Összeüli az utcák elnevezését tanulmányozó bizottság KOLOZSVÁR, julius zó. A legújabb rendelkezések értelmében közintézmények, valamint utcák <b terek még cetben levő nagyságok neveit nem viselhetik. Ennek az intézkedésnek ér­vényre juttatása végett Kolozsváron is összeült 'egy városi bizottság, mely a ro­mám egyházak képviselőinek bevonásával Szakadékba zuban! a vasérce! szálul# füsti szereivé» u DÉVA, julius 20. Súlyos károkat okozó vonatkisiklás tör­tént a káló ni vasgyár rakodótelepén, ahol az ehnnU hetekben bővítették ki a pálya testet. Az u j sínek lefektetését azonban nem hajtották végre a követelmények szerint és a vasúW töltés sem volt kellő gonddal megalapozva többionna su’yu vasrakomány szállítására. Erre vall az a körülmény, hogy amikor tegnap ogv mozdonyból és két vagonból álló szerel­vény rászakadt az uj sínpárra, a talpfák megiazulása folytán, kisiklott a pályatestből és vasé re rako­mányával együtt a vonal mellett elhú­zódó Hz méter mély szakadékba zu­hant. Szerencsére emberéletben nem esett kár. mert Mayer János mozdonyvezető és a személyzet még idejében 'leugrott az egyébként lassan haliadó szerelvényről. \ mozdony és a vasnti kocsik awnbatn da­rabokra törlek. A hatóságok műszaki bi­zottságot küldtek ki a helyszínre a fele­lőssé í? kérdésének niegáRa palására*. idején, hogy egyre tovább haladunk ezen a téren s egyre tovább akarunk jutni, még ha az idegzetünk belesza- kad is.

Next

/
Thumbnails
Contents