Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-21 / 164. szám

ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calc* Motfior 4. Telefon: xi—• 09. Nyomda: Str, 1 G. Dúc* No. 8 Fiókkiadó hivatal to !. 5 n y v 0 szT'H y: P. Unirii 9 Tdcfon 11-99 ALAPÍTOTTA BARIBA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgatót BR. GROÍS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R„ * X» Törvényszéki Hjsfcromozisi szám: 39,. (DotjUlSSfi 1938. Tcb. Cluj.) Előfissercsi árak: negyedévre 240, félévre 480 egész évre 96a hj. LX ÉVFOLYAM, l 6 4. S Z A M. PÉNTEK CLUJ, 1 93 9 JULIUS 21. Izgalmas kom a Ellentétes hírek nagyíonlosságu tanácskozásokról és katonai készülő­désekről* -* A lengyel sofíó erélyes hangú cikkei a danzigi kérdésben Bulgária semleges akar maradni háborús viszály esetén A helyzet lényegében változatlan. Csak a Távolkelet harcterén láthatók újabb fejlemények, mert a kínaiak fel­használva a japánok egyre fokozódó lekötöttségét a növekvő mandzsuim on= gol határvilíongások miatt, ugyszól* van minden arcvonalon ellentámadás­ba mentek át, egyelőre komoly gon = dot okozva a japánoknak. Európában a szavak és hadigyárak mérkőzése fo­lyik. A valóság és a képzelet hírei va­lóságos élet-haláJharcot vívnak egy­mással s fokozzák a politikai légkör feszültségét. Az elmúlt 24 óra törté­nelmét igy foglalhatjuk össze: az iz­gató hírek valóságos sorozata hívja fel a világközvélemény figyelmét. Ilyen hír volt többek között, hogy a Szovjet és Németország nemcsak fél- hivatalos: gazdasági eszmecseréket foly= tat, hanem a német és szovjet repülés barátságos kapcsolatairól is szó esik. . Beszélnek arról, bogy Németország is- * mét a müncheni egyezményt megelőző | idők mértéke szerint, részleges mozgó- 1 sitást végez a lengyel határon és Szlo- j vákián keresztül megbolygatni készül j az ukrán kérdést azon ürügy alatt, I hogy a lengyelek sokezetr ukrán pa- [ rasztot gyiijtötáborba kergettek. Gö- ! ring marsa!! nyugatnémetországi ut- j ját, aminőt gyakran szokott végezni, j összefüggésbe hozzák egy nagyarányú ; nyugati német készülődéssel. Stephen ! Kinghall íevél-bujtogatása ellen vála- j szül Németország fokozza az ir zöld- j ingesek támogatását és igyekszik a | Smaragd-sziget nemzeti szocializáló- i dását siettetni. Különösen a francia j lapok Írnak arról, hogy Németország- ; ban egyre több porosz és egyre több j tartalékos korosztályt hívnak be és ' augusztus 15-re jelzik az uj német di­namizmus kezdő idejét. Viszont a né­metek is vádolják Franciaországot, ; hogy a nemzeti ünnepen, julius l4*én, j nemcsak óriási csapatfelvonulással tűn- ! tettek, hanem nagy titkos angol—fran- J cia gyarmat-katonai tanácskozást foly- i tattak le a küszöbön álló angol-fran- cia=orosz katonai egyezmény ügyében. Élénken támadják az angol-francia- lengyel biztosítási háromszöget és az angol sajtó támadásait Bulgária ellen, i amelynek területi igényeit, amelyeket : Romániával és (jörögországgal szem- í ben táplál, a brit birodalom minden j tényező közül a leghatározottabban j visszautasítja. Természetesen az angol 1 repülöflotta újabb tüntető megjelenő- j sét — száz gép 1300 kilométeres útját j Baífour államtitkár vezetésével — i szintén keményen szóvá teszik. Cllcnlcics lirei A In rész te résekkel való harc egyik ré­sze, hogy a moszkvai tárgyalások meg­rekedéséről, a tokiói nehézségekről és Roosevelt semílegességi harcának állítóla­gos bukásáról' beszélnek. Azt a hirt, hogy Molotov kaukázusi üdülésre készül, ugv fogták fel, hogy a moszkvai tárgyalások hosszabb időre megszakadnak. Chamber­lain tegnapi nyilatkozata az alsóházban ezt a hirészlelésit éppen úgy meggyöngi- tette. mint egy 25 mi Utó fontos hitei indulását Szovjetoroszországba, amely va­lóság esetén sem volna egyél», mint áru- száWitmány. Chamherlaiiii és a mareggeli angol sajtóközlemények erőteljesen hang­súlyozták, hogy mielőtt az alsó! iá z augusztus 4-én megkezdené nyári szün­idejét, Chamberlain már fontos nyilatko­zatokat fog tenni a moszkvai ‘tárgyalások eredményeiről. Ama az amerikai semle­gesség! harcot illeti, Roosevelti és Hull ta­nácskozásai mind a két pák! szenátorai­val, Roosevelt határozott nyilatkozata, hogy a semlegességi törvény megváltoz tatása nélkül az USA eredményes külpo J tókát nem foly Lathat, már kezdik meg­tenni kedvező hatásukat. A hangulat egyre inkább javul Roosevelt javára, igaz, hogy a parlamenti ülésszak rövid szünetét megelőzőleg, most már döntés aligha várható, mm danteiiéit hamarosan megtörténik a semlegességé törvény mó­dosítása és ennek érdekében Roosevelt a kongresszus berekesztése után körútra indul, hogy számos beszédben elmondja j a módosítás kényszerét. Feltűnő a hang, amivel Roosevelt Németország háborús szándékait bizonyltjai. A mai: hlirek sze­rint lehetséges, hogy a kongresszust csak két héten beiül rekeszük be és Roose- fveH fenntartja azt a jogát is, hogy rend­ki vüU ülésszakra gyűjtse össze, amikor a nekii- tetsző döntés már valószínű. A tegnap érdekes eseményeihez tartó- j zik, hogy Daladier francia miniszterelnök egymásután fogadta Románia, Lengyel ország és Oroszország követeit, továbbá TliLca Viorel követ és felesége London­ban szerda este estebédet adott lord Ha­lifax és felesége tiszteletére, melyen az USA. Franciaország, Törökország és Lengyelország nagykövetei, Culberson, az USA volt. bucureştii követe vettek részi- Érdekes Masán ov bulgar Szobrán yc-ehíök •nyilatkozata, hogy Rulgárkt háborús vi­szály esőién. lekintellel jelenlegi veszélyes helyzetére, sem,leges akar tenni. A Ha­vas-ügynökségnek ez a híresztelése azon­ban ép akkora vitára adhal okot, mint Musünov az a kijelentése, hogy Battler angol külügyi államtitkárnál történt ven dégeskedése és Eden volt külügyminisz­ternél tett látogatása után, derülten déli mieg a világhelyzetet. Ez a -hir épp akkor jelent meg, amikor a damzigi helyzet ismét rosszabbodott. A danzigi népszövetségi biztos lévaiét inté­zett a danzigi szenátus elnökéhez és fel­hívta figyelmét arra, hogy a város lengyel kormánybiztosának jogait nem lehet csök­kenteni és a lengyel munkáso-k tömeges elbocsátása nem válik a danzigi helyzet előnyére. Egy másik hír «zărim a beözön­lött német birodalmi önkénteseket a má­ris igen erős rendőrség fejlesztésére oszt­ják he és atra készülnek, hogy a danzigi szenátus néhány törvénnyel előkészítse a birodalomhoz való csatlakozást. LETARTÓZTATÁSOK DAN- Z1GBAN , DANZIG, juhus 20. A rendőrhatóságok jel öntést adtak ki, amely szerin! to tartóz- taftak húsz személyt hazaárulás vádjával, akik baloldali szervezetekhez tartóztak. A letartóztatotiPákaL azzal is vádolják, hogy nierényVtc.t koszait ettek elő A szenátus jó- váh agy la a totartóztodásl. Damzigft lengyel körökben azt állítják, hogy a letartózta­tottak száma nem busz, mint ahogy a hi­vatalos jelentés mondja, hanem megha­ladja a százat­A LENGYEL SAJTÓ ÁLLÁS* I PONTJA VARSÓ, ju)ius 20. A Dobry Wieczor, a Jengyei kormány hivatalosa, kommentál­ja azokat a német forrásból származó hí­reket, amelyek szelént a danzigi szená­tus rövidesen több olyan határozatot hoz, amelyek által megálliaipüja majd, hogy Danzlg népének az a határozott akarata, hogy visszacsatoljálc a német birodalom­hoz. A lengyel lap ezzel kapcsolatban azt Kisiklott a Budapesf-Praga között közlekedő morcomat ÉRSEKÚJVÁR, julius 20. Egy Érsekújvárról érkező szűkszavú jelentés szerint, súlyosabb kimenetelű vasúti baleset történt) a város állomásának kö~ zelében. A Budapest—Prága között közlekedő gyorsvonat a váltókkal eüá= tott pályatesten nekiszaladt egy tolató vonatszerelvénynek. Eddigi jelentés szerint a vonatösszeiitközé.s nem követelt emberáldozatot. Néhányan a gyors* vonat utasai közül azonban könnyebben megsebesültek, közöttük Trócsányi Géza országgyűlési képviselő is zuzódásokat szenvedett arcán és kezén. írja. hogy a danzigi szenátus dekrétuma semmit sem változtathatnak a helyzeten Az csők a levegőben való üres hadoná­szás tonne, nm'i szerzőjét tenné csak ne­vetségessé. Meg keli érteni, hogy Lengyel- ország sohasem ad fel semmit danzigi lé­nyeges jogaiból. OLASZ VÁLASZ A TÖRŐ* , KÖKNEK RÓMA, julius 20. A „Giornale d'Ita- iia“ válaszol mai számában a „Yeni Saba“ cimü török lapnak, amely egyik cikkében azt követelte, hogy a dode- kánisosi szigetcsoportot, melyet Olasz­ország az olasz—török háború folyamán foglalt el, adják vissza Törökország­nak. A „üiornale ddtaiia“ ezt a kíván* ságot az angol bekeritési politika ag~ ressziv jellegének bizonyítékául veszi és azt irja, hogy az ilyen kívánságok tökéletesen igazolják Olaszország vé*. JeSiP-i intézkedéseit ezeken a sziget-; csoportokon. NÉMET KATONAI INTÉZ'* KEDÉSEK 1 PARIS, julius 20. (Rador.) A Figaro' londoni híradás alapján azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a német kormány intézkedéseket tett arravonatkozólag, hogy haderejét augusztus 15'ig olyan iokra emelje, mint volt a mult esztendőnek ugyan' ebben az időszakában. i A kormány úgy intézkedett, hogy ed­dig az ideig j mindennemű közmunka befejeződjék s igy a tartalékosok nagyrésze ké­szenlétben álljon behívás esetére. Ugyancsak a Figaro közli meg nem erősített német forrásból azt a hirt is, hogy német repülős vezérkari tisztek látogatnak el repülőgépen Aloszkvába. PARIS, julius 20. (Rador.) A francia lapok legfrissebb számai megbízható német hírforrásra való hivatkozással, közük, hogy a » j Rajnán túl a tartalékosok behívása gyors ütemben folyik. A L‘Ordre foglalkozva a danzigi kér­déssel, arra a következtetésre jut, hogy. Ugyanúgy, mint Csehszlovákia eseté­ben, a szudéta-németek ügye csak a csehek eltüntetésére, úgy a danzigi kérdés a lengyelek elnyo­mására szolgál. ‘ i A L'Epoque megállapítja, hogy nincs semmi okunk derűlátással figyelni a danzigi eseményeket, mert azok csep­pet sem javultak. j HIVATALOS JELENTÉS A ME­NEKÜLTÜGYI KONFEREN­CIÁRÓL LONDON, julius zó. Hivatalos jelen­tést adtak ki a kormányközi menekült­ügyi tanácskozásról, amely befejeződött. A hivatalos jelentés szerint Roosevelt, az Egyesült-Államok elnöke, meghívta a me­njek ült ügyi bizottság elnökeit és aleluö“ keit, hogy szeptember első felében vegye’ niek részt azpn az értekezleten, melyet a washingtoni Fehér Házban rartanak meg a menekültek ügyében. A hivatalos köz­lemény jelenti, hogy a bizottság elnöke azt a javaslatot vetette tel, hogy különböző kor­mányok álljanak el az eddig követim módszertől, amely szerint egy kormány sincs kötelezve arra, hogy közvetlen se­gélyt nyújtson a menekülteknek. Az Egye­sült-Államok, Franciaország, Brazilia és San do mim go megbízottai ezzel kapcso­latban. azr a kijei!.'titest tették, fyogy a javaslat bevándorlási politikájuk meg vál­toztatását je öntené és mielőtt határozatot hoznának ez ügyben, jelentést kell tegye- I nek kormányaiknak-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents