Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-20 / 163. szám

fe I. L E E N 7 fi K I (I 3 O j ii 11 ii s 2 0. Ilii tartalmaz az aj céh-főrvőnyferirezef ? Az Ellenzék szószerinti fordiSásbsin közli a törvényServ/ezetet V. közlemény MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ A Tribuna érdekes cikke az uj városház- épitéséröl A kolo/svin ui városháza építésével kapcsolatban* a Tribuna keddi számában cikk je ént mvg, amvtyet Andrei J’ompeiu tartalékos v2.redes, a . Schenker c‘i ^ Go. s. áliirási vállalat igazgatója irr. Az erde* kés írást az alábbiakban közöljük teljes egészében: Egy uj városház építése már akkor idő* s, erűvé vált, amikor Kolozsvár román vál­tóssá lett. Senki sem cáfolhatja meg ennek az épü­letnek a szükségességét, aizonban, ami Ko­lozsvár it-akóir kér táborra osztja, az annak a szükségességnek a magyarázata: miéit \ an gyors és nagy szükség uj városház- épületre? A kérdésben tartott gyűlések hozzászó­lásaiból megértettem, hogy az összes je­lenlévő utak azon a véleményen voltak, hogy Kolozsvárnak monumentális városha­za épületre van szüksége, mert be kell bi­zonyltja a román szellemet, igazolja a jö­vő nemzedék előtt a mai nemzedék szor­galmát és esztétikus, szép, vonzó város­részt kell alkosson. Égy szóval, hogy be­teljesítse az idealisztikus történelmi bi­zonyságokat, melyek a nagyvonalúság es pompa érzéséből eredtek. A város szolgálatában vezető egyénisé­gek hivatásuk öntudatában más vélemé­nyen vámnak és ezt szerényen ki is fejez­ték, műit ahogy az fegyelmezett risztvi­selőkhöz ülik. Nekünk, polgároknak és adófizetőknek, irrem kell szerényeknek 'lenini, amikor a nevünkben óriási szerződéseket kötnek, j nekünk jogunk van, sőt kötelességünk ha­tározottan kifejezmi a véleményünket, íme egy: Art. 33. A céhük és ragjaik közötti vi­szonyt az a'aps/abályok szabályozzák. Art. 34. A céhek tagjai Avhetmek azok a román állampolgárságú bizalmi szemé­lyek, akik az illető szakmát valóban gya­korolják és legkevesebb 18 betöltött élet­évük van. Hasai'ók éppen ragjai 'elleniek a céhnek azok az erkölcsi sz mélyek, kik az illető mesterséget legkevesebb egy lóképpen tagjai lehetnek a céhnek mind­azok, akik ideiglenesen munka nélkül van­nak, azonban efoktiv módom gyakorolták az iker őmesterséget 'egkeyescbb egy évig a céhbe való belépés előtt. Ezek el­vesztik tagrági minőségüket, ha két éven belül a céhbe való belépésükről kezdődő* Icg mem talá nr.k foglalkozást az ilTtő mesterségben A céh kbe való tag felvéte­lét és kizárását sürgős esetben az igazgató tanács végzi, a közgyűlés jóváhagyásával. Art. 3f. A tagoknak joguk van bármi­kor visszavonulni a céhből, anélkül, hogy ezt meg kel e,n,e indokolniuk, azonban ez ahhoz a feltételhez ' van kötve, hegy az év befejezt • előtt legalább 6 hónappal kö­zöljék a céhből való kilépésüket. Azok a tagok, akik kilépnek a céhből, vagy kizárják őket. nem tarthatnak igényt a céh vagyonára és kötelesek kifizetni az illetékeket mindazon időre, míg a céh rag­jai voltak. Art. 36. A céhbe való résztvéte! vissza­utasítása, valamint a tagoknak a céhből való kizárása a közgyűlés utján történik, amit meg kell indokolni, meghallgatva az érdekelteket is. Mindazok, akiket kizár­tak, vagy visszautasítottak a céhfelvérel- ből s napon be ül leicbbezhoMiek a céh j székhelyén illetékes törvényszékhez. A ki­zárlak minden esetben megszültnek részt" vermi a céh gazdasági, vagy szociális j T ’•gü vállalkozásában. Art 37. A célt felelő* mindazon károk­ért, amelyet harmadik személyek okoztak, lett volna légyen a céh törvényes repre­zentánsa, avagy a céh törvényes képvise­lője, vagy különleges megbízottja törvé- aiy-'s hatáskörének, esetleg alapszabálybeli megbízatásának hatáskörében. A céh feloszlatása Art. 38. A céhet feloszlatják, ha: a) visszavonják elismerését; b) a közgyűlés határozata révén; c) teljes joggá! olyan esetekben, amit a fel “szlatásról a jelen törvény ir elő. Art. 39. Abban az esetben, ha megál­lapítást nyer, hogy valamelyik céh műkö­dése alapszabályellenesein, az á lám alkot­mánya é* törvényei ellen irányul, a mi" niszt' rtanács az illetékes minisztérium je­lentése révén, amely az s- szakaszban elő­irt bizottság jel nrésén alapszik, e.határoz­hatja, a céh jogi személyiségének visszavo­nását és ugyanakkor elrendelheti a céh anyagi felszámolását. Ezt a visszavonást, valamint a feloszlatást királyi törvény ré­vén hajtják végié» a minisztertanácsi napló a'apján. Art. 40. A céh a közgyűlés határozata a apján oszlik fel. Ehhez szükség van a je­len és tá\ -llevő tagok kétharmadré»zének belcrgy; zéséhez. Art. 41. a) A céh feloszlik abban az esetben, ha célját nem tudja megvalósí­tani. b) Ha fizetésképtelenségből kifolyólag nem folytathatja tovább működését. c) Ha az igazgatótanács nem alakú hat meg szabályszerűen. d) Ha a tagok száma a jelen törvény ál­ról megállapított minimum alá süly«d. Art. 42. Az összes fdloszlatási cserekben az illetékes minisztériumok, a királyi hely­tartó, valamint azok a hatóságok, akiknek központi székhelyén a céh működött, a székhelyükön felszámolókat nevezhetnek ki. A feloszlatás passzív szociális körülmé­nyeit figyelembe véve, a tiszta aktivák el­osztása királyi rendelet utján történik és a hatáskört azon szövetséghez osztják be, melyhez a feloszlatott céh szakmailag tartozott, vagy ennek hiányában egy má­sik tartományhoz tartozó céh-hez, mely ugyanazon szakmához tartozik. Augusztus elseiéig meghosszab bitották az állam listába váló jelen A Magyar Népközösség figyelmeztetése KOLOZSVÁR, julius 19. A Magyar Népközösség irodája közli: Belügy­miniszteri rendelettel folyó év augusztus 1-ig meghosszabbították az állam­polgársági névjegyzékbe való jelentkezés batáridejét. Ezúton is nyomatéko­san felhívjuk mindazon magyar etnikai származású polgárok figyelmét, akik bármilyen okból kimaradtak az 1924-iki összeírásból, hogy augusztus 1-ig feltétlenül jelentkezzenek a községi elöljáróságoknál s kérjék felvételüket. Azok viszont, akik hiányos Írásokat nyújtottak be, egészítsék ki kéréseiket. Rendelet a nemzeté ünnepeken tartandó istentiszteletekről Gyors szükség van egy uj városház- épületre, mert a jelenlegi nem felei meg céljainak, hogy a város összes közigazga­tási hivatalait magába fogadja és mert a helyiségei nagyréözben vizesek, sötétek, nincs-n megfelelő fütő és szellőztető be­rendezése és nem tűrhetjük rovatS, hogy tisztviselőink fél életüket ezekben a helyi­ségekben töltsék el, ahol ki vannak téve gyilkos mikrobák támadásainak. Nem tűrhetjük tovább a hivatalok mai elhelye­zését, mert ezáltal sok elvessz a tisztviselők szolgálati idejéből, amelynek következté­ben a városi közigazgatás észszerű tleinül •működik. Azt akarjuk, hogy a polgármes­terünknek olyan do'gozószobája legyen, amely méltó a polgármesteri hivatalhoz s mellette legyen egy szalonja, ahol fogad­hatja kiválóbb vendégeit. Azt akarjuk, hogy a városházának Hegyen modem kon­cert- bálterme, va'aminc modern é& hi­giénikus étterme, mert erre nagy szükség van Erdély fővárosában. Azt akarjuk, 1hogy a városháza épületében legyen né­hány modern üzlethelyiség, mellyek jö­vedelméből az építésre felvett kölcsön ka­matait és amortizációs részleteit törlesz­teni lehet. Lehet, hogy az uj városház épülete még más kisebb kivánalmaknak is meg kell, hogy feleljen, mindenesetre azonban a fentebbiek elengedhetetlenül szükségesek. Más egyéb szükségességeket injem tudunk figyelembe venni, mert az anyagi erőink nem engedik meg. Mi, románok, a legfiatalabb nemzetek közé tartozunk Európába«. Szegények va­gyunk, nincsen tőkénk, kereskedelmünk, iparunk kezdetleges. Semmiesetre sem en­gedhetjük m'ég, hogy százmilliókat költ­sön k egy palota építésére, csakhogy meg­mutassuk a „román szellemet“, mert ép­pen az ellenkezőt bizonyítanánk be. Azonban éppen a mi városunkban több olyan szükség van, melyeknek előjoguk van a monumentá'is palotával szemben. Emlitsünk meg belőlük egy néhányati: A két cigányniegyeder a város központ­jából a külvárosokba kell költöztetni és egészségügyi szempontból gondot fordíta­ni a három cigánytelepre; az elhagyott gyermekek számára otthont kell építeni; modern vásárcsarnokot, ikell építeni, mert most az élelmiszereket az utcára rakják ki, ahová azelőtt pár perccel, talán va­lamelyik járókelő köpött; sok utcát csa­tornázni kell, nagyon sokat ki kell kö­vezni. Nagyon fárasztó volna tovább folytat­ni, ezért befejezem. BUCUREŞTI, julius 19. | A kultuszminisztérium sajtó utján való 1 közlés végett megküldte az ös*Z?s prefek- ruraknak a Hivatalos Lap folyó évi 157. számában julius ii"én közölt 1467. számú minisztertanácsi naplót. A minisztertanács az 1939. év május hó 17-én megtartott ülésén, tekintetbe véve a minisztertanács 1938 október 13-iki 2574. számú é$ az 1939 február 24-iki 669. szá­mú minisztertanácsi naplót, valamint a kultuszminisztérium általános rendelkezé­seit tartalmazó törvény iS. szakaszát, el­rendeli: I. szakasz. Az összes egyházak ce­lebráljanak istentiszteleteket a nemzeti ün­nepek és az urálik odócsalád ünnepeinek alkalmából. Az istentiszteletek órarendjét a megye prefektusa határozza meg. II. szakasz. Kivéve azokat az eseteket, amikor törvény vagy különleges szabás­zatok, rendelkezésiek nem határozzák meg a nemzeti ünnepek és az uralfcodócsaJád ünnepe alkalmával tar'-'Ott istentisztelete­ken váló testületi résztvéte r, az államha­tóságok megyei vagy községi vezetői, va­lamint a helyőrség legnagyobb egységének parancsnoka vesznek részt a helyi ortho­dox templomban tartandó istentiszteleten. Ha valamely helységben görögkatolikus templom is van, az államhatóság megyei vagy községi vezetőinek helyettesei, vala­mint a helyőrség legnagyobb katonai egy­ségének beyertes parancsnoka vesznek részt az itt tartandó istentiszteleteken. A más egyházak templomaiban és imaházai­ban a megyei, vagy községi hatóságok ve­zetőinek kiküldöttei jelöninek meg. A le­hetőség szerint ezek a kiküldöttek az is­tentiszteletiét tartó iegyházakhoz tartoz­zanak. III. szakasz. Ha az ünnepségeken kato­nai egység is részr vesz, ez az ortodox templomban tartandó istentiszteletiem kell, hogy megjelenjen. A katonai egység részt kell, hogy vegyi n a görögkato.ikus egyház bahizsfalvai, kolozsvári, nagyváradi, lugosi és nagybányai püspöki katedrálisban tar" ran dó istentiszteletén. A katonai lelőképzcr sök egyházaik templomaiban vagy imaha­zaiban tartandó istentiszteleten vesznek részt. IV. szakasz. Az állami vagy felekezeti isko ák növendékei szintén az egyházaik templomaiban vagy imaházaibain tartandó istentiszteleten vesznek részt. V. szakasz. A rendelkezések végrehaj­tására a kultuszminiszter, a belügyminisz­ter, a nemzetvédelmi miniszter, a légügyi és a 1 -nagerészetügyi miniszter és a nemzet- nevelésügyi miniszter illetékesek. VI. szakasz. Az előbbi minisztertanácsi napló rendelkezései érvénytelenek. Az itt közö t minisztertanácsi naplót Armand Calinescu miniszterelnök, vala­mint Zigte, Gornateamu, Marinescu tá­bornok, Ghélmegbeamu, Iamamdi, P. An­drei, Ţeodorescu tábornok és Victor Sla" vescu miniszterek Írták alá. r . ; g Megmérgezhetfo-e e szervezel egyszerű eleiekkel is? Igen ! Ha a gyomor nem emészt rendesen, ha a máj nem működik rendesen. — Mert tudvalevő az, hogy minden megevett été: emésztése alatt mérges anyagok is válasz­tódnak ki, amelyeket főleg a máj és vese hivatott méregteleniteni. Ha ezek megbeteg­szenek, akkor állandóan a szerkezetben egy abnormális méreglerakódás képződik, sala­kok, savak, meszesedések formájában, ame­lyek rendkívüli rombolásokat idéznek elő később a szervezetünkben. A világhírű amerikai GASTRO D. gyógy­szer, amely ma már a gyomorbajosok köz­kincsévé vált, főleg az emésztőszervekre bir rendkívüli hatással, normális állapotot terem: és a már fennálló gyomor-, bél-', epe-, vese- és májmegbetegedéseknél a legkitűnőbb eredményeket érték el vele. GASTRO D. kapha'.ó gyógyszertárakban és drogériádban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett CSÁSZÁR E. gyógy­szertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. JózseffalváéPt Lapunk más helyén tudósítást ad­tunk az elpusztult és újjáéledő József- falva helyzetéről. Az alábbi listában közöljük azoknak névsorát, akik az új­jáépítés munkájában segitökezet nyuj- 1 tanak és adományaikkal legutóbb feh keresték lapunkat. Gyűjtésünk julius 12=i nyugtázása alkalmából az uiösi re­formátus hivek adományaként 233 lejt tüntettünk fel. Ez az összeg téves volt, amennyiben az ujősi református hivek gyűjtése 333 lejt tett ki. Az újabban érkezett adományok — amelyeket itt nyugtázunk és eljuttattunk a Népkö­zösség központjához — az alábbiak: Bethleni református egyház gyüjése: Ref. gyülekezet templomi per­selypénze 300 Gróf Bethlen Béla 500 Yladár Sándor 100 özv. Székely Károlyné 50 Székely Gyuláné 50 Bereczky György (50 Jakab Ilona 50 Nagy András 20 Kertész Mihály 20 Özv. Konrádi Mártonná Az etédi református gyülekezet 20 adománya 2430 Rétihy Lenke 30 Schlett Farkas 100 Brosz Béla i 100 Tankó József ref. lelkész 10Ű

Next

/
Thumbnails
Contents