Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-20 / 163. szám

ii'9 3 9 julius 2 0. tiZTBWZ'ÉK. Tanácsház Természetes dolog, hogy oly nagy­jelentőségű és képzeletet izgató terv, mint aminö egy gigantikus uj város- ház felépítésének terve, élénk vitá­kat ébreszt. Nem könnyű dolog annak eldöntése, hogy éppen most épitsük-e fel az uj városházát, amikor az embe­riség általános helyzete úgyszólván minden termékeny figyelmet gúzsba- köt, hogy hol építsük fel az uj város­házát, amikor egy ilyen óriás érdekű kérdésben most még csak néhány em­ber elgondolása esketik latba, bármi súllyal és értékkel történik is s oly városban, amelynek beépült részein csak súlyos áldozatokkal és talán fon­tos emlékek lerombolásával alkotha­tunk újat és hogy miként kerítsük elé a pénzt, amely a dolog természete szerint ma csak csillagászati mértékű lehet és éppen most, amikor nehéz hi­telhez jutni és a városi közterheket az imént csigázták fői keserítő mérték­ben. Ezeknek az élénk vitáknak java­része nem kerülhet nyilvánosságra: személy és személy, csoyiort és csoport közt folynak leginkább, de kezdenek lassan közvéleményt kialakítani, amely legalább két; tekintetben állhatatos: el keLI halasztani e kérdés megoldását, amíg más, sürgősebb érdekek megob dúsa már végétért és amikor széle­sebb polgári képviselet több vállra he­lyezheti át a súlyos felelősség kérdé­sét. Néha a lapok hasábjain mégis föl- fii! bukkan egy-egy tudósításhoz fűzött óvatos jegyzet és hozzászólás. Külö­nösen, amikor kitűnő polgármesterünk lelkes buzgalmából részletesen foglal­koznak egy-egy városházépitési terv­vel, vagy amikor fáradhatatlan és lele­ményes képzeletű városvezetőnk egyéb tervei kapcsán a városház építésének a kérdése mellékesen is fölszínre ke­rül. Most azonban a kormány kolozs­vári félhivatalosának a hasábjain egy érdemes polgártársunk utat vág a szé­les és önkéntelen tárgyalásnak kellő figyelemreméltó fejtegetéseivel. Ezek legnagyobb része vitán felül áll és Ol­vasóközönségünk bizonyára méltány­lással merült el bennük. Azonban egy és más megjegyzése alkalmas arra, hogy az ellentétes eszméket is kicse­réljük. Egyetértünk pld. Andrei Pom- peiu tartalékos alezredessel abban, hogy Kolozsvár lakói csakugyan nem egy tábort jelentenek, mikor fölmerül a kérdés, vájjon gyors és nagy szükség van-e uj városház építésére? Viszont csak egy tábora lehet, ha csakugyan építkezésre kerül a sor, a körülménynek, hogy az uj városház csak nagyszerű lehet és ki kell fejezze az idők és a város igazi jellegét a hagyo­mányt és módosulását. Igaznak ismer­jük el a tételt, hogy amikor nevünk­ben óriási szerződéseket kötnek, jogunk van véleményünk tárgyilagos kifej­tésére, de hozzátesszük: akkor ebben a város minden emberének és rétegének a közös érdekei, a közvélemény szelle­mében kell részt venni. Igaz, hogy a városi közigazgatás elhelyezése ma célszerűtlen >s talán egészségtelen is. de hozzá kel! tenni a magunk részéről, hogy ezen átmenetileg olcsón is se­gíthetnek és igy kellő idő folyamán el* készíthetik a végleges megoldást. Vol­tak városok, amelyek előbb kiürített kaszárnyákban helyezték el érdemes tisztviselőiket, ott ahol nemcsak dol­goztak, hanem éltek is érdemes kato­nák és tisztek, aztán fogtak a nagy al­kotáshoz. Ahogy a cikk Írója elképzeli részletleiben az uj városházát, legfel­jebb csak a helyszűke miatt elmaradt szükségességek pótlására szorul s tud­juk, hogy ez a könnyű dolog egysze­rűen csak az alkotási képzelődés, vagy képzelgés szabadjára bocsátását igény­li. Elismerjük okos tárgyilagosságát, amikor a sürgős szükségletek felso­rolását végzi, mint aminö például egy újkori vásárcsarnok, a további csator­názás és több hasonló érdekű közin­tézmény kiépítése. És mindenek előtt egyetértünk vele, hogy száz és száz­milliókat most még nem fordíthatunk építésre, akár szükséglet az, akár fényűzés az s mindent kifejező nagy­vonalúság is cél akar lenni. /Ellenben az őszinte meggyőződés és a város szeretetének osztatlan érzése folytán bizonyos ellenvetéseket kell tennünk. Nem egészen mellékes szem­pont, amelyet ö csak egyszerűen „ré­giségtan! szempontoknak“ fokoz le és pontosabban az egész város hagyomá­nyos jellegének nevezhetünk, ez sem­miképpen sem ál! ellentétben azzal a lelkiséggel, amelyet a cikkíró, mint jó román ember, színesen, lendületesen, szükségszerűen kifejez. A mult és je­len szépen megfér együtt s a törté­nelem tulajdoriképpen ezt a kettőt egyezteti folytonosan. A város jellej^ét. nem szabad megbontani sehol, paran­csoló szükség nélkül, főleg elvi szen­vedélyből. S nem szabad régi épületek kifejezésében egy, még ma is időleges politikát keresni, hiszen a gótika, a barokk, az empire és ennek helytele“ mii biedermayernek nevezett egysze­rűsítése nemzetközi jellegű és ép ezért bámulattal adózik az idegenforgalmi hasznot jelentő átutazó, valahányszor Erdély régi városait megcsodálja és bámulattal telik el például Kolozsvár nagyszerű főterének láttára, holott a kiegyezés után rendelkező és ízléste­len hivatalos világ, sajnos, részben már kiforgatott igaz mivoltából. És vitat­koznunk kell valamivel, ami a cikkből hiányzik. Egy uj nagy középület ma már olyan helyre való, hol uj város­rész keletkezhetik, vagy íeiulüiet vár. Ahogy a mindenkit csodálattal eltöltő bucureştii páratlan építkezés során történik, ahol egyöntetű uj városré­szek keletkeznek uj közintézményektől sugallva és bátorítva. Ha óriási össze- geket óhajtunk fordítani egy kápráza­tos városházára — bárcsak alkalmunk és lehetőségünk nyílna reá már holnap vagy holnapután — bizonyára oly he­lyeket kell keresnünk e célra, ahol egy varázsütésre hatalmas uj városrész is keletkezhetik uj stilszeriiségben. Ilyen hely volna a Tanitókháza mö­gött egy uj kispark közepén s uj vá­rosrészektől körülvéve, vagy a Felleg­vár, ahol egy igazi nagyszabású város­A «agy tubus Les 28«— A kis tubus Lei 18.— politika évtizedek óta már egy capito- liumot kellett volna bogy létesítsen. De ba szerényebbek akarunk lenni, ott van a Vitéz Mihály-íér, amely a rossz városrendezés iskolapéldája s csak egy ily nagy építkezéssel rendezhető, vagy ilyen a posta mögött fekvő beépítetlen terület, amely hamarosan nagyarányú városrészletet hivna életre magakörül. De mindez csak futólagos megjegyzés annak bizonyítékául, hogy szükséges volna mentői nagyobb számmal a Tri- bunában megjelent cikkhez hasonló ér­tékes irásmii és szükséges volna men­tő! több széleskörű polgári értekezlet megrendezése. Mária királyné emléke Az ország összes templomaiban gyászistentiszteletet tartottak az egy év előtt elhunyf Márta anyakirályné letkiadoéér BUCUREŞTI, július- 19. (Rador.) Mária anyakirályné, az or­szág felejthetetlen királynéjának halá­la óta egy év telt el s ebből az alka­lomból az ország összes templomaiban gyászistentiszteletet tartottak. Curtea de Argesben, a királyné ham­vainak nyugvóhelyén,ikegyeletes gyász­istentisztelet volt. Reggel nyolc óra­kor különvonaton érkeztek Iorga pro­fesszor, Mironescu, Vaiioianu tábor­nok és* 1 Argetoianu királyi tanácsosok, később a kormány tagjai, élükön Caíi- nescu miniszterelnökkel, Ionescu, Ciu­perca tábornokok és más előkelőségek. Tizenkét órakor érkezett meg az állo­másra a királyi vonat A vonatból Őfel­sége II. Károly király, Elisabeta her­cegnő és kíséretük szállott ki. Branból gépkocsival érkezett meg Ileana fő­hercegnő férjével, Habsburg Antal fő­herceggel. A katedrálisban Leu püs­pök végezte az istentiszteletet. Őfelsé­ge II. Károly király virágcsokrot he­lyezett el Ferdinand király és Mária királyné sírján. Őfelsége, a király sze­mében könnyekkel hallgatta végig az istentisztelet szavait. Egy órakor az Uralkodó és 'kísérete visszautazott a fővárosba, Bucurestiben délben 12 órakor a pát- riárkián volt istentisztelet a nagy ki­rályné emlékére. Az istentiszteleten a hatóságok és a hadsereg vezetői vet­tek részt. I SZÓFIA, julius 19. Mária királyné Emlékirat a földgáz bevezetése ügyében Kizárólagos5ági íkéarrae'k *a kolozsvári iparosoknak a fémipari műnk a adók KOLOZSVÁR, juitius 19. A fö'dgáz Kolozsvárra való bevezetési­nek régóta vajúdó kérdése újabban ismét felszínre vetődött. Ez ad '.kapcsolatosan a váróé vezetősége és a földgáztársaság igaz­gatósága között megimt közvetlen tárgya­lások indultak meg* Ezek a tárgyalások a gazdaságilag érdekelt feleken kivüll nem­halálának évfordulóján a szófiai ro­mán templomban emlékistentiszteletet tartottak, amelyen megjelent Eugen Fi!oti román követ, Gudis ezredes, a román követség személyzete, valamint a szófiai román kolónia tagjai. A KOLOZSVÁRI EMLÉKÜNNEP KOLOZSVÁR, július 19. Egész Erdély kegyelettel ülte meg Mária királyné halálának évfordulóját. Kolozsvárt az összes egyházak templomaiban isten- tisztelet volt délben 12 órakor és a I különböző egyházak lelkészei emlék- j beszédeikben áldoztak a nagy királyné ; soha el nem múló emlékének. A Ste- j fan Cél Mare-téri görögkeleti katedrá- ! lisban Laurentiu Curea püspökségi ta­nácsos celebrált misét Nicoara, Belea, Suciu és Scurtu lelkészek segédletével. A templomban jelen voltak dr. Corio- lan Tataru, Szamos-itartomány királyi helytartója, Cristea Vasilescu hadtest- parancsnok, Cartianu altábornagy, Manóié Enescu ezredes, megyei pre­fektus, Sebastian ßornemisa dr. főpol­gármester, Clement Petrovan dr., az ítélőtábla szüneti tanácsának elnöke, llea Livius dr. táblai főügyész, Negu- lescu ezredes, a katonai törvényszék elnöke, Gr. Trifu törvényszéki elnök, Horvat Iosif dr. rendőrkvesztor, Dunca Jenő dr., volt prefektus, országgyűlési képviselő, Besä Eugen szenátor, báró Bothmer Károly magyar konzul és több előkelőség. I csak Kolozsvár összlakosságát érdekük közelről, hanem azokat az iparágakat is, amelyeknek felijein dőlése közvetlen kap­csolatban áll a tárgyalások eredményevek Ezek közé tartoznak e sősorban a fémipari munkaváll'alkozók, akik éppen ezért ■együttes megbeszélésen vitatták meg a kérdés reájuk vonatkozó részét. Ennek eredménye ként a számost ar rományi fém­ipari munkaadók Orbán Teodor elnök és dr. Oberding Antal titkár utján emlék­iratot szór koszté trek, amelyet — céhve- zetőségükömi (keresztül — dr. Tata.ru Co­ne lan királyi helytartóhoz terjesztettek elő* Az 'emlékirat esősorban azr az eszmét veri fel, hogy a lakásokat földgázzal ellátó fővezeté­ké: a földgáz részvénytársaságra bíz­zák, mig a felmerült bevezetési köUsé- get egyenlő havi részletekre beosztva, a fogyasztott gáz ellenértékének havonta történő beszedésével egyidejűleg hajt­sák be. Ez nemcsak a földgáz bevezetését végző vállalkozókra jelen rene előnyöket, d: a föidgáztársaságnak és a város vezetőségé­nek egyaránt kedvezőbb jövedelmet bizro- sitana. Ezzel ki lehetne kerülni a maros* vásárhelyi szomorú tapasztalatokat, ahol — éppen a bevezetéssel járó súlyos terhek miatt — hat év óta alig éri el a földgáz­fogyasztók száma a háromszázat. Az emffékfrat kéri továbbá, hogy min­den utólagos belső gázvezeték lefektetése kizárólagossági joggal az engedéllyel ren­del kező gázvezeték szerelőket illesse mjeg, a vízmüvek és a városi villamos müvek ese­tében) fetnmáil'ló bevezetési feltételekhez hasonlóan. Természetesen a földgáztár saság ellenőrizné és vizsgálná felül a be­vezetési munkálatokat, mielőtt használat­nak adnák át a vezetékeket. Annál inkább maguknak igénylik ezeket a jogokat a ko­lozsvári szerelőmestetek, miveíl — számuk arányában — jelentékeny összegekkel ve­szik ki részüket a városi közterhekből. Különben is, szakmai képesítésük alapján, •egyedül, jogosultak a.hasonmemü munkála­tok elvégzésére. Ennek alapján. nyomatékosan megismétlik azon kérésü­ket, hogy a földgáztársaság ellenőrzése Megrögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél a gyomorbélcsatornát reggel felkeléskor egy pohár természetes „Ferenc József“ keíerü- viz alaposan, kitisztítja, az emésztést és az anyagcserét előmozdítja, a vérkeringést meg­élénkíti s kellemes közérzetet és fokozott életkedvet teremt. Kérdezze meg orvosát. mellett a bevezetési munkálatoktól kez- dőleg, a belső vezetékek lefektetésén, a készülékek felszerelésén keresztül a készülékek ellenőrzéséig valamennyi munkálat elvégzését, csupán a szabály­szerű engedéllyel rendelkező kolozsvári gázszerelőmesterekre bízzák. Ezzel ellentétben! a gázszereléshez és gázfogyasztáshoz szükséges alkatrészeknek szabadkereskedelmi jogát ikéri az emlék­irat, hogy ezzel eleve kizárják ezeknek a cikkeknek esetleges monopolizálásár. Az emlékirat végezetül annak az elv­nek ikieresztülvirelét is kéri, hogy a beve­zetési és szerelési munkálatoknál csak ko­lozsvári munkásokac alkalmazzanak* Le­szögezi továbbá a gázvezetékszerelők azon kívánságát, hogy a földgáz bevezetési fel­tételeit megállapító szerződés megvitatá­sánál az érdekelt gázszerelőmesterek egy képviselőjét is hívják meg a bizottságba. Tragédiával végződöd a htriiiöiilás 1 BUŞTENI, julius 19. Súlyos szerencsétlenség áldozata lett a Bucegbi hegyekben Kohn Róza IS éves diáklány. Kohn Róza Károly nevű bátyjával és ennek egy barátjával ki­ránduláson volt a Bucegbi hegyeken. Hegymászás közben egy másik kirán­duló csoport tagjai közül valakinek a lába alatt megcsúszott egy hatalmas szikladarab, amely a hegyen legördül­ve, mellbeütötte a fiatal diáklányt. A íragikussorsu fiatal lány azonnal meg­halt. Farkasok támadták meg a iishnváiat CAMPINA, julius 19. /Az elmúlt éjszaka farkascsorda tá­madta meg Cocoreni községet és a falu juhnyájábó! több mint harminc juhot téptek szét. A falu lakossága kaszák­kal, kapákkal felfegyverkezve próbálta elűzni a feneA adakat, melyeket a csend, őrség segítségével nagy küzdelem után kergettek el a falu határából.

Next

/
Thumbnails
Contents