Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

1939 iiüiü$ 16,

VTXFXX 7 ÉK

Az uj m

művelődés alapjai

Dr. Győrffy István tanulmánya

Napjainkban egye gyakrabban calalko- zunk a népi gondolat kefdc^év*4!. Egyéni és közösségi életűnk szinte minden' forrna* jában érezzük, hogy rnüvelodesünkaiok uj al apóikra van szüksége, melyek egyetemesek és örökérvényüek, de ugyanakkor magyar sajátosságnak :s. Ezérr fordul figyelmünk fokozódó éberséggel a népi-nemzeti hagyományaink felé. Nagy segítségünkre van ebben a kérdésben a Hitel c- folyókat 1939. év’- 2. számában megjelent es külön“ lenyomarban is napvilágot latort dr. Győr- ffy István: Az uj magyar művelődés alapjai cimü kitűnő tanulmánya. A népszokások, néphagyományok és a parasztság kiváló ismerője gazdag tapasztalataival világosan mutatja meg ,,katejaban azokat az utakat, amelyeken indulnia és haladnia kell az uj magyar művelődésnek.

A néphagyományok jelentősége

Dr. Győrffy István a nyelven kmil a másik nemzeti műveltségi ík in esünk nek, a néphagyományunknak tulajdonit onasi jelentőséget, mert ezt a magyarság harom- negyedrésze, a parasztság vallja magáénak. ,,A néphagyomány nagy" nemzetfenntartó erején kívül szükségünk van a magatfoku nyugati művelődés műidéin vívmányára. A néphagyománynak emellett azt a szerepet ■szánom, h°gy m’-nden vonalon a-lapjaul szolgáljon a magasabbrendü művelődésnek, de annak ne csak szint, hanem belső tartalmat is adjon".

Kiváló atiiográfusunk a magyar r.ép" hagyomány minden fontosabb kérdését vizsgálódás tárgyává teszi tanulmányában. A magyar népi zenénk a magyar nyelv egyik legősibb kifejezési formája, (1500 éves) amiért féltő gonddal kell ápolnunk. ,,A magyar népdalt a maga sajátos népi előadásmódjában már az óv ódat ó! fogva tanítanunk kell". Különös gonddal kell tanítani a tanitóképzőinté.zetekben, ahonnan kántoraink kerülnék ki. A tanítók, tanítónők és óvónők teljes kiképzést kel} hogy kapjanak a magyar paraszt és népies müzenében. (Bartók Béla most rendezi sajtó alá a magyar népdal-anyagot.) „A magyar népzenét a magyar nyelvvel egyenlőjogu magyar nemzeti műveltség alapján kell nyilvánítanunk. A népi' drámának csak nyomait ismerjük, de a magyar népi 'beszél, éneklés, tánemód és kifejező mozgások tanulmányozóival nem reménytelen dolog a népi színjátszás felélesztése. Muharay Elemér kísérletei biztatóak arra nézve, hogy idővel' kisar- jádhatí a néprnemzei magyar dráma. Komoly veszély fenyegeti a népi táncot s ezen a téren gyűjtésünk is alig van. Sür-' gős tehát, hogy jő] felkészült szakemberek felkeressék azolkat a vidékeket, ahol a népi tánoök sajátos formájukban még élnek és zenés, színes filmre felvegyék azokat. Ha a szakemberek megállapították, hogy melyek az ősi, jellegzetes magyar táncok, aíkkor az iskolák utján, színes filmeken minden vidéknek visszaadhatjuk a maga táncait. A formanyelvben 'is magyar népi művészet szólal meg. A díszítőművészetek közül a hímzés, fafaragás, szövőmüvészer, agyagmüvesség kérdését kell tüzetes vizsgálódás tárgyává tenni, hogy népszerüsö- dési'mk ne történjék sajátosságuk rovására. A viselet nemzeti jelleget fejez ki. Sajnos, ma már csak a nép hordja ezt, de valószínűnek látszik, hogy a néprnemzeti viselet középosztályunknál is éterre kel. Az építkezés rerén is kísérletek folynak abban az irányban, hogy a népi jallleget megtalálják. A népművészetek között említhetjük á magyar konyhaművészetet, melynek Európa életikulfurájábáin jelentős szerepe van. Dr. Győrffy István erős érvekkel támadja azt 4 téves hiedelmet, hogy a paraszt tu' darkn és műveletlen. ,,Ha csak egy kicsit 's foglalkozunk a népi tudással, csodálattal látjuk annak sokoldalúságát". Rendkívül fontos volna, hogy a néptanító a hagyományos népi művelődést jól ismerje, azt megbecsülje és értékelje. ,,Az isik ólai műveltséget ne a megbolygatott néphagyo- mány romjaira, hanem annak szilárdan álló falaira ép'tené."

A népi gazdálkodás és állattenyésztésről >rt fejezer 'szintén igen érrékes és megsziy- lelendő része az átfogó tanulmánynak.

M“*g kell indítani a néprajzi gyűjtést

Dr. Gy&ít'fy István tanulmánya második részében néprajzi hagyományaink

gyűjtésével foglalkozik. A tárgyi gyűjtés szépen halad, hatalmas anyag gyűlt már össze, de annál szomorúbb a helyzete a szellém'i'nn.éprajzi gyűjtésnek. Ezért a legsürgősebb nemzeti feladatnak a szellemi' néprajzi gyűjtés megindítását tartja. A tárgyak ‘bemutatására szabadtér1 múzeumokat kell létesíteni, amilyen Finn—

Észt—Lettországban és Bucurestiben is

vannak. A néprajzi müem'léke'nk számbavételére pedig törzskönyvezni kell a birtokunkban levő tárgyakat.

,,A oéphagyomány, a népi tudás a magyar műveltség alkotó része. Nem elégedhetünk meg azzal tehát, hogy népi motívumokat vegyünk át az iskola nyújtotta kultúrába, hanem a nemzeti műveltség alapjává kell tennünk a népi müvelséget“. Ezen a téren az oktatás-ügyünkre hárul a nagy feladat. Csak elemi és középiskolám kon keresztüli lehetséges a népi műveltség ujjáórtékelése. ,,Még az európai művelődés csúcspontján sem mondhatunk le arról a ldaknázarlan, “agy nemzeti megújhodást jölenrő forrásról, amit a népha gyomány jelent. Egyébként Európa is azt kérdez1 rtőlünk, hogy mi az, amivel az európai kultúrát a magunkéból gazdagítottuk és mem azt néz1, hogy átvetrünk-'e múndent, amit az európa1 civilizáció nyújt., hat. Európa egyéniséget keres bennünk és nemzeti elfogultság nélkül mondhatom, hogy az is vagyunk“.

Néphagyományaink becsülése é*s értékelése elsősorban a tanítók, papok, tanárok és mindazoknak a kötelessége, akk a nevelési munkát végzőik.. Rajtuk muük, hogy sikerül-e uj alapokra helyezni a magyar művelődést. Éppen, azért különös gondot kell ford it anf a taniró, pap és tanárképzésre ebből a szempontból.

Ismertetésünk befejezéséül dr. Győrífy István tanulmányának végszavak adjuk: — „Napjaink világtörténelmi eseményei arra intenek bennünket, hogy nemzeti' erőnket, egységünket fokozzuk. A ma* magyar középosztály már nem azonos a történelmi középosztállyal. Sok olyan idegen elem szívódott fel! bele, mely nem asszimilálódott teljesen, vagy a^szlmiláló- dásra nem >s képes. Sőt, bizonyos dfssz1- milác'óvaf is számolnunk kell. A magyar

it

nyelv megtanulása még nem jelenti az ér-' zésben és gondolkozásban való megmagya- rosodást fe. A magyar történelem —j , melynek alakításában a mai magyar középosztály tekintélyes százaléka a múltban nem vett részt — ma már njem az a hatóerő, amely megbonthatarlan egységben tudná tartani a magyar társadalmat., A magyar társadalom utolsó, de legnagyobb erőrartaléka a magyar nép s a magyai- néphagyományok felvételével, sőt az abba való beleélésével a középosztályinak m g kell újulnia, meg kell erősödnie, sőt lelkileg is néppé keli lennie, ha magyar akar maradni, 1848-ban a nemzeti kiváltságokról a nemesség lemondott s a jobbágyságot felszabadította. Most pedig a lélek“ bem való egyesülést kell kimondania, ami azátal érhető el, ha a nemzeti művelődés alapjává a néphagy.ományt tesszük. Az ifjúság ösztönösen. megérezte a magyar ■nemzetmentés ez egyetlen módját, a nép felé való tájékozódás ma már általános. Középosztályunk az utóbbi években nagy érdeklődést tan/usit a népi műveltség iránt s ez arra a reményre jogosít minket, hogy rövidesen* társadalmunk min* dón rétege belátja szellemi életünk é>

1 egész művelődésünk ilyetén megújulásának szükségességét s uj művelődésünknek ose- Rkvőleges résztvevője is lesz.

Szabó Lajos.

Amüsement Area

Irta STELLA ADORJÁN

NEWYORK, julius hó

Túlhaladott- dcilog volna megállap'tani, hogy az amerikai Worlds Fa'rröl annyi mondanivalója van az embernek, hogy könyvet lehetne írni róla, mórt edd’g pontosan mégy könyv jelent már meg a kiállításról. Komolyan és szakszerűen foglalkoztak ezzel a százhatvanmillió dolláros látványossággal, amelyet bizonyára nem pipál le semmi — a soron, következő vi' lájg kJ ál 1 i r

A- sok -nagyszerű közgazdasági, kulturális és mechanikai csoda Között, hadd újunk nţost a szórakozások parkjáról, amelyet Amüsement Area-mak neveznek. A világ legnagyobb „angol parkja“ meg' érdemli, hogy külön kritikát kapjon.

Amit nem nézhetett meg a király

Köztudomású, hogy az angol -király nagyon szerette volna megtekinteni, az Aqua- cade-ct, a vizi cirkuszt, fájdalom, azonban közjogi akadályok nkarr nem lehetett. Megállapították ugyanis, hogy akkor az angol szórakozóhelyre, a Merrie> England- be is be kelletr volna kukkantani, erre pedig már nem volt idő. A viză revüt átlag naponta 26—27 ezer néző látogatja, szon> bát-on vagy vasárnap ez a szám 38—40 ezerre eimeilkedik. Heti bevétele több, mint százezer dollár. (A Metropolis legnagyobb- e-ikerü darabja, Katherine Hepbutrn-nal a

főszerepben, heti 20 ezer dollárt „csinál“-)

A szórakozó-éra nagyágyúja melR-tr meg lehetnek elégedve az üzletmenettel a többiek i-s.

Legjobb reklám a meztelen táncosnők letartóztatása

A kubai faluban sohasem lehet jó helyet kapni- Igaz, itt nincsenek ülőhelyek, a köralaku, méteres -magasságú színpadot állják körül az emberek és nézik revüt, amelynek az jelentette a legnagyobb reklámot, hogy kér táncosnőjét a serif személyeden Tartóztatta lé. (Hogy miért a serii, azt szívesen megmagyaráznám, dó lovagiasan bevaililom, abszolút nem értem az amerikai közigazgatást. A nyoícadfél- mOhós N'ewyork helyett Albany az állam fővárosa, miután azonban a kiállítás más városhoz tartozik, azt hiszen Queens-hez, ott pod’g még serti.f rendelkezik, tehát ő vitte be sajátkezüleg a oimos, ám pucér kubai táncosnőket).

A kubai falu másik nevezetessége a „mérő-ember“, alti 25 cenrórt mindenkit mérlegre állít és kötelezi magát, hogy maximum három font (135 deka) különbséggel előre megmondja a testsúlyt. Ha téved, levonja a konzekvenciát, a raktárból tetszés szerinti ajándékot ad az illetőnek. Főképen botor választanak azok. akiknél a közönség óriási derültsége mellett töb"

MARMELÁD

Irta HUNYADY SÁNDOR

Mostanában siókat utaztam és hazaér kezve kezdem összeállítani tapaszkd&taim eredményeit. Ezek a tapasztalatok na- gyom aprók. Akkorácsikák, 'amilyenéket összehunyoritott szemmel lát az ember Unom a nagy tapasztalatokat, amelyeknek jellege polüflkaii, vagy amelyek egy borzasztó Iélekzettel így szoktak kezdőd - nii; „láttam egy előadást a Pitoeífók színházéiban... nahál!!"

Most például apró üvegcsészék dollgán töprengek. Egy adagra való dséan, vagy mi van ezekben a pergamennel lekötött csészékben, amelyeket oly jól ismerünk a vasúti étkezőkocsüv ’ asztaláról. Oda vannak készítve a só, a paprika, a mustáros üveg és a fogpiszkáló mellé.

Rengeteget utazom, mégis, talán egész életemben tízszer sem láttam, hogy nálunk valaki hozzányúlt volna ezekhez az édességekhez.' Lehet, hogy fogynak valahogy, titokba11, de nagyon nem fogynak, annyi bizonyos. Pedig édesszájú emberek vagyunk A többség itt öt kockáén len t lesz a haiboskávéba és kettőt a feketekávéba. Miért nem nyúl senki a kis' üveg- csészékhez, mikor olyan gusztusosak ? Még játéknak is olyan jó leszedni róluk a feszes .pergament, elv csábítón esd ■ log üvegükön keresztül a lekvárrá filtrált

cseresznye, vagy kajszinbarack szűrne.

Franciaország és Németország vasié’ étkezőkocsijiaíiban azt tapasztaMam, hogy reggelinél' és Uzsonnánál az' első rohamra elfogynak a kis mézes és dsemes üvegek. Vám vendég, aki hármai-négyet eszik belőlük. Nálunk meg alig nyúl feléjük valaki, holott valószínű, hogy a mi dlse műnk jobb az övéknél.

Ml az okai ennek? Divat? Szegénység? Nem tudok sehogy sem rájönni a dolog nyitjára, még saját egyéni esetem kapcsán sem. Mert egész életemben én- sem elitem több dsemet a vonaton, mint egyetlenegyszer, a kolozsvári gyorsan egy meggyet.- Nagyon régen volt, mégis emlékszem rá,- hogy milyen jól esett. Friss volt, zamatos, remekül Lehetett rá cigarettázni.

Mégsem nyúltam többet a kis csészékhez. Fogalmam sincs, hogy miért? Mindig elfelejtem —- olyan szerények ezek a kis üvegesészéit talán valamivel’ karé rabbá kellene fenni őkét. Mi volna, háj fölimák egy cédulára az árukat és a. cédulát odbtüznék melléjük? Elképzelem, hogy a .szegényebb vendég fél tőlük, mert szerénységülkber. >s olyan előkelőén csillognak. Ida ott kacsintana rajtuk, hogy kevésbe kerülnek, talán jobban fogynának.

ben téved három fontnál. Éjfél felé feltűnt, hogy egyre nagyobb hibákat csinál* Társaságunk egyik tagja megkérdezte:

— Talán fáradr már és ezért téved

ilyen sokat? > *

Hamá«itatW amerikai humorral válaszaira:

— Dehogyis, kérem! Csak nem szeret* ném hazacipelni ezt a sok botot!

A fagyasztott nők paviUonja

Ugyancsak rendőri beavatkozás alapozta meg a „fagyasztort nők pavilonjának" népszerűségét. Itt tizenöt centért látható amint néhány nagyon csinos és nagyon lengén öltözött hölgyet befagyasztanak egy hatalmas jégrömbbe. Hogy m1 benme a vicc, senki sem érti, de a mutatvány mindenkinek tetszik- Az egyik kMány állítólag fürdőruhát is elfelejtett fagyasztás előtt magára ölteni és ezért vitték be a rendőrségre. A jeget mindenki megfoghatja, nem osaUs, nem ámítás, fogdossák Is ebben a kutya hőségben, de a trükkre nem tudtunk eddig rájönni. Bizonyára preparálva van valamivel mert a nők sima bőrrel frissen ugrálnak ki a jégkopor- sóból.

Kon k urrens Jégország is működik, pazar kis jégrevüvel, természetesen műjégpályán, da valódi sör mellett.

Hihetetlenül hangzik, de e sorok 'írója háromnegyed órát várakozott, hogy fel tudjon kapaszkodni egy ejtőernyőre, de nem sikerült sorra kerülni. Pedig egyszerre nyolc ernyő ereszkedik le a százméteres magasságból, de ennek a szórakozásnak olyan sikere van, hogy nfom. liehet bejutni. (Az ejtőernyőt egyébként sodrony is tartja, úgyhogy egyáltalán nem kockázatos vállakózás vele leereszkedni.)

Van egy másik mutatvány; a szórakozni vágyó látogatót bezárják egy repülőgép alakú karosszériába és azzal fantasztikus bukfenceket végeztetnek a levegőben. Garantáltan mindenki legalább háromszor es‘k a fejetetejére. Csodálatosképen ez a mutatványos-bódé rosszul megy. Annál nagyobb sikere van a vizrdodgemnek, pedig bele is lehet potyogni a finom langyos pocsolyába.

Kiröhögik az Amazonokat

A sok „mezcelienrevü" közül minden nap kiröhögik az Amazonokat. Ebben a csárdában modert hölgyek mitológiai pózban tornásznak.

Divatos hely a „természet1 tévedések" háza, ahol rengeteg ötflábu borjú és hasonló „Innon-onnan" rovatból ismert természeti csoda rejtőzik és amelynek kettős pénztára előtt sorfalat kell állank

Egyébként sok újat nem találtak kiHáromszáz holdnyit területen egymást énk a dancingok. céllövöldék, huliámvas- utak, ringilispilek, lapp-aluk mü-sipályák, elvarázsol kastélyoik éss egyéb gyermeteg

szórakozóhelyek, amelyeknek zsivajgó berkeiben boldogan mulatnak a fellnőttek.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyv p-artilvában. CIoL Piaţa Unirii. * ^ w-