Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

ÍO

r I. I r 1• N 7. i; K

I 9.? 9 j ii 11 ii a / ó.

Mr. Butiin volt piaci árusnál

A KISPÉNZŰ EMBEREK

n\/Pl Î A H Cfi IPI NYARALÓTÜNDÉRKERTI » V Cl f Cf I Vw vOt. All » W I ICX JEI.-ROMANTIKA ÉSELEK^ V*^ V“/ TROMOS KÉNYELEM A HOt IDAY-CAMPEREN. - FÉNYSZÓRÓKKAL VILÁGÍTOTT TENISZ- ÉS JÉGPÁLYÁK, KOKTÉLBÁR ÉS ZENÉSKÁVÉHÁZ A FIZETETT SZABADSÁGÁT ÉLVEZŐ ANGOL ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA

LONDON, július hó.

Az ürítői szünidő hivat »los kezdetit' augusztus e’sejc. A Bank holiday napja. A parlament által vörösbetüs ünneppé emelt közönséges hétköznap. Persze az angolok sem várják meg a hivatalos vaikáckS kezdetét, hmem máris el.epik tengerpartjuk megszámlálhatatlan fürdőhelyeit. Mult év óta nagy propaganda folyik a „spreaded holnda-i“, vagyis a ,,szétosztott szünidő“ érdekében, ami annyit jelent, hogy az an- go>l közönség lehetőleg jumifus és szeptember között oránylagosan ossza be vakác'ő- já*, nehogy augusztus elsejével bekövetkezzék :.z üdülést megnehezítő, a fürdő" hdyekei eiék'tefenitő túlzsúfoltság.

Vájjon, hány angol részesül a szünidő

örömeiben. Pontos statisztikái lehetetlen összeállitan1. de i most divatba jött privát népszavazások erre vonatkozókig is tel. v'lágosi'ássál szolgálnak. A legkülönbözőbb társadalmi os/'lá’vökhöz tartozó százezernyi poigár megkérdezése után meglepően kedvező kép alakul ki. T*z angol férfi köz ill négy, tiz angol nő közül pedig Pat van abban a kellemes helyzetben, hogy a nagyvárosok gőzkat anát legalább egy vagy két hétre felcserélje a fürdőhelyek frissebb, 'kellemesebb légkörével. így derült csak ki, hogy a szünidő intézménye müven nagyszerűen kifejlődő t Angliában. A fejlődés egyre tovább tart, hiszen csak a mult évben vezették be a compulsory holiday-'., moly most már egyre főbb

munkás é: alkalmazotti réteg szamara biztosítja a >eljcsfizetésü nyári szabadság jógák Ma i. ja tengc'tp:|rl i üdü es szinte terme z.et s az angol kispolgár és munkás ‘zámara is, pedig 1890-ben, London már akkor is többmilliós lakosságán.'!,k tulmyo- mó*-ész“ még csvt meg sem is látta a len" gert egész életéb m. A 'tengert, ahová ma 1 villanyvonatok rövid óra alatt elrepülnek ... A vagyonosabb körök már a XIX. század folyamán is kivették részüket a nyári utazás örömeiből, de a nagy löm'fg még csak nem is álmodort c kiváltságos féri} üzésrői. Az angolok, bár mint sok más '■kos dolgot, a tengeri fürdők gyógyhatásút is felfedezték nemigen törődtek azzal, hogy ez .1 felfedezés közkinccsé legyen.

Egynapos tengeri strand — télen

Pr. Richard Russel angol orvos volt az rlső, ak‘ 1750-ben azzal a meglepő felfedezéssel lépett a világ elé, hogy a tenger vize kedvező befolyást gyakorol az embe- ,ri szervezetre. Voltak ,akiik eltűrték, voltajk okik nem. A hajdani tengeri fürdőzésnek azonban édeskevés köze volt a mai strand- élethez. Az orvosi tanácsra tengeri fürdőben ^részesülő urakat és hölgyeket egy-egy pillantásra (és ped'g lehetőleg té..e-n, hogy a viz minél hidegebb legyen), markos ápolók bedugták a vízbe, azután jól becsomagolva szobáikba cipelték őket, ahol ágyban, takarók alatt pihenték k‘ a nagy meg próbálgatást. A napot pedig mint kellemetlen, káros és aav-«ró körülményt, lehetőleg kerülték. A part mentén ugyan épültek

szállodák a ,,páciens'k“ számára, de ezek hátat lo-dilottak a víznek, miután a jó- társaság fincmlclkü tagjai a renger képét unalmasunk és idegesítőnek találták. Közei 150 évig tartott, mig a tengeri gyógyUir -lökből k'aiakult a mai fürdőéi h Egészen a háború utáni évekig azonban bármi.yen hihetetlenül is hangozzék is ez, még műidig csak. egy aráiiyiag kis réteg gondolhatott arra, hogy felkeresse a brit partok tengerparti fürdőhelyeit. Tiz év e'őtt még csak merész reformerek gondo tak arra, hogy majd elkövetkezik az az idő is, amikor a kisfizetésű kereskedelmi alkalmazott, az irodai személyzet, sőt még a munkás is fizetett rzünidőben fog részesülni. Vagyis, hogy az angol nép többségének alkalma

nyílik a nyári üdülésre. Ma már ez az kiő elkövetkezett. £s ez a fejlődés, örven* (ietes eseményekben különben igazán nem gazdag korszakunk egyik legörvendele- febb es'menye.

1870 ben egy szociális szellemtől áthatott képv selő még megelégedett azzal, hegy egyetlen egy napi szünidőt kérjen a do gozók számára. A törvényhozás <ed is fogadta javaslatát é* ígv született meg az országos ünneppé lett bank"hol>day. Mi tűrés-tagadás az újítás csúfosan megbukott. A nép nem tudta, hogy m'hez kezdjen az ajándékba kapott szabadsággal. A munka- szünet napját vad tivornyákra használták fel és ‘ömegpihenés helyett a bank'ho.day a tömeg'észegség napja lett.

Nyári fizetett szabadság munkások és alkalmazottak számára

Az angol milliók nyári szabadságának képe még mindig kialakulóban van. De már roppsnt haladás történt a legutóbbi időkben. A vakáció ajándékában részesülő roppant 'tömegek voHaképen most tanulják meg, hogy mihez kezdjenek szünidejükkel. A szünidőre való ,,nevelés né-“ vezetőszerep jut egy egészen uj intézménynek, a holiday camp“-nek. Az ilyen szünidei

táborok pár év előtt még ismeretlenek voltak, de újabban gombamódra sza" porodnak az angol tengerpart minden

íZÖgVtébcn. Szép kiállítású, vastag füzet vau a kezemben. A címe ,,Hobday Camp Guide“, vagyis a szünidei táborok kalauza. Ebben körülbelül 120 holiday-camp neve és leírása szerepel. Mindmegaonyi a kispolgári réteg és a polgárságban lassan, fel- emelkedő angol munkásság számára készült. A részletes prospekus még csak fel sem sorolja a 'legnagyobb és legfényüzőbb holiday campeket. Tulajdonosuk, Mr. Buciin külön utakon halad, nem keveredek 'össze a többiekkel, van telég pénze hozzá, ;i>ogy vállalkozásai roppant reklámját, egy- magában finanszírozza. Ez a Mr. Buciin voltaképpen a szünidei tábor intézményének megteremtője. Nagyszabású üzletember, zseniális szervező. Nem jótékonyságból teremtette meg ia szünidei telepeit, hanem előre látta az uj vállalkozás nagyszerű, üzleti lehetőségeit.

^ Mr. Butin milliomos lesz

Mr. ButUn körülbelül 10—íz év előtt mint koTdusszegény piaci mutatványos jött át Ausztráliából Angliába azzal a túszte- Ie.remél'ó elhatározással, hogy egy évtizeden be1 ül milliomos lesz. Ezt a céját teljes mértékben el is érte. Most nincs helyünk •rá, hogy ismertessük érdeke«' karrierjét, elégedjünk meg azzail, hogy a vásári mu- tL'iványosból pár év alatt az angol tömeg" s 2 óra koz tatás iparának fejedelme lett. Ma Mr. BuŢn látja «eil az angol városokat a mérték urán készülő pleasure*garden1 és pleasure-parkot tömegeivel, vagyis azokkal az 'angolparkszerü szórakozóhelyekké!, melyek az alacsonyabb angol néposztályok szórakozási . igényelt teljes mértékben ki légink. Bullin hatalmas gyáraiban százszámra állítják elő a hullámvasútákat, ■u ringlisp'leket, az óriáskerekeket és e régbevált atrakc'ók egyre modernebb, egyre m'.mész'bb vá tozaiait. Butiin már e téren 's bebizonyította, hogy kitűnő üzleti érzékén k'vüi a tömeglélektam kivételes ismerőse is, azonban pszichológiai képességét még jobban tudta érvényesíteni, amikor a holiday cam pékét ajándékozta (jól jöveI de'mező ajándék?) az angol népnek.

■ Az ifiuság számára épült rögtönzött sátortábor és jóléti intézmények által fenntartóit szünidei telepek már azelőtt is voltak- de az ilyeneknek miközük sincs azokhoz a fényárban úszó, ragvogó „holidáy- városokkoz“, melyeket Butiin felépitelt és benépesített. Mr. Butiin t'sz.lában volt azzal. hogv az ő közönsége az eliparosodott Anglia dolgozó hadserege, az lmok és az e'cmunkáe, az elárusltók'sasszony és a gép- 'rór.ő, a postás és a masiamód és mind az a sok más millió, aki ikörü belül ugyan- I ehhez a --átsada'lmi réteghez tartozik, miiven szünidőt kíván magának. Tudta, hogy 1 ezek megelégednek az igazi luxus helyeit T fényűzés il űzi ójával, arra vágyódnak, hogy az üzemek monoton zaját a szórakozási üzem változatos muzsikájával cseréljék fel és m’u'án maguk nem igen tudnak mihez kezdeni szabad'dejükkel, boldogan veszik, ha mások gondoskodnak számukra az időtöltés szakszerű megszervezésérő'. M'ndez'k az emberek, fiatalok és öregek egyaránt (persze inkább fiatalok, mint öregek) nem individuális örömökre áhítoznak (noha persze egyéni örömeiket is megtalálják a szünidei táborokban kivirágzó idd* höben), nem a kies tájak magányát keresik, hanem azt várják a vakációló1, hogv rob’Gtos évük ragyogó felejthetetlen élménye legyen, melyről álmodozhatnak, beszélgethetnek tizenegy és fél hónapig. Butii*n é? egyre szaporodó társai gondoskodnak erről az élményről

Fény és ragyogás

Mdyen is voltaképen az ilyen hojiday- camp? Kifinomodott izlésü emberek számára nem éppen nyújt csábitó látványt. Bár természetesen szépfekvésü helyem épült, öböl memtén, vagy a tengerpart lvö/veÜen közelében, az elhelyezés tömeg- szerűsége és 'egyformasága elrfaszithatja az érzékenyebb kedéJyeket. Viszont Mr. Butim szünidei városai nem is érzékenyebb kedélyek számára épültek. Száz és száz egyforma házikó — chalette a szépemhangzó hivatalos nevük — áll katonás sorokb in egymás ni'élletit. A házacskák, a drágább

helyeiken kőből, az olcsóbb táborokhan mázok fából' készültök. Berendezésük megjelel a tömegizilésnek, de komfortosabb, mint a táborok közönségének állandó lakása. ELdeg-meleg folyóvíz, villanyvilági- 4 ás, egyszerű, de kényelmi bútorok várják a vendégeket.

A ohnilelite-ek különböző nagyságúak, egy vagy több személy számára épüllek, a párok részére épült házakban nem követelik mag a házassági bizonyítványt, azonban vonaliak chalette-ek sokgyermekes családok számára is- Bár rendelkezésre áll

BUDAPESTEK AZ

Isiván Király Szállodában

(VI. Podmaniczky-u. 8) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43,294-24

Mimiiden házban *"/erény főzési alkailivi'1 oy ság is, a hol'day campek lakosságának ’áp láiása kö/.pontos'lva történik u pateias/.e lücji íe'!cic°jná/.ott óriás tmin-kben, mc lji'k a szünidei városok közpodiiját <‘lk.oi jók. E központi épületeknél 'ravasz bőke- /Ü'cge-L 'líinusíl'inak a holiday campek ép1 tői. A vendégek, akik javarészt szűk, egy- h/orii lakásokból jönnek, itt 11 fény c ragyogás iIllúzióját kapják. Természetein <z a pompa néni az ízlest, hanem a töinegfan- ráziá elégíti ik és erős' n amer'kai harasiz ka-. mutat. Az ebédlőtermckan kivül még külön báltermek, eserheg szinlháisbdyíségek i, csillognak " holiday camp közepén.

A legnagyobb szünidei vároo Londontól •kürü 1 be-1 ü 1 másféiórányira, Skegnes téls/i- gi lén épült (pers/e ez is Mr. Butim t-.v-cr- vezetéhez tartozik.) Itt Skegnesben többek között a következő berendezések' L találjuk: fűtőit uszodák, csónakázásra alkalmat ‘■-i.olgállató mesterséges tavaik, óriás játék* termek é> já'o'zótérmék gyerekek számára, 50 teniszpálya, melyek ! a sötétség beállta után fényszórókkal világítanak meg, hogy a vendégek éjjel A teniszezhessenek, mesterséges jégpályák, miniatűr golf, két tornaterem, egy boxaréna, f eleit aapozócsarnok (ul'raviolett sugarakat bebooátó ablakokkal), körülbelül féhucar fényesnéHényesebb koktélbár, egy kontinentális zenéskávéház utánzata, slb-, stb. Mindazt, amit az angol kisember, a man of the street legmerészebb álmaiban elképzel, mint a gazdagok 'kiváltságát, irt megkapja olcsó pénzért maga és. Ezeknek a azüm’dei város' kn-'k a kapuja mindig vakimi egzotikus felnagyított építészeti alkotás, mely bár az első pillanatban érzékelteti az érkező vendég előtt, h<gy meseországba tartja bevonulását. Az átlag angolból teljesen hiányzik az érzék az öná ló szórakozásra. Ha magára hagyják, unatkozik. Szórakozásáról gondolkodni kell (ezt felismerték London nagy vendéglőüzemei, a Lyons vendéglők is, ahol a hangos zene már eleve lehetetlenné teszi a bőszéig test).

A holiday campek pedig hajnaltól késő éjszakáig gondoskodnak közönségük szórakoztatásáról. Sportversenyek, szervezett társasjátékok, kabaréelőadás-ok, szépség- versenyek, Communiry singingnek nevezett együttes dalu.ás, tréfái? pályázatok, táncmulatságok, koncertek, ktegerik egymást. A vallásos lelkek számára isrentksz- relereker tartanak, a szülőket felszabadítják a gyerekekre való felügyelet gondjaitól. Emberek, férfiak és asszonyok, ak:k különben talán havonta egyszer mennek a moziba, most itt 12 óra alatt több változatosságban részesülnek, mint az egész év folyamán.

Romantika és kaland

Skegnesben többezea* ember egyszerre nyerhet elhelyezést. A k!sebb táborokban 250-től 1000 vendég lakhat. A holiday campok tulajdonosai jól tudják, hogy vendégeik pontosan kiszámított pénzösszegek felett rendelkeZtteik. Az árakat tehát úgy kalkulálják, hogy a penzióban minden benfoglakarik. A lefizetett összegért, lakást, élelmet, táncor, sportot, szórakozást romantikát és kalandor kapnak.

A holiday campok közül a legolcsóbb körülbelül heti 2000 lejbe kerül, a legdrágább sem kér viszont többet 2500 'lejnél. Ez román viszonyok között tekintélyes összeg, de Angliában körülbelül ugyanany- nyi, mint egy szerény kispolgári szálloda penziójának heti ára. Csakhogy a szünidei ráborokban a vendég ezért az összegért teljes nyár szórakozást is házhoz szállítva kapja. Nem csoda, ilyen körülmények között, ha â töm’egváká^ó ezen óriás telepei évről-évre népszerűbbek lesznek Angliában.

J. B. Pristley, a világhírű angol író nemrégiben meglátogatott egy Even holiday campet és élményeiről 'kissé ijedr csodálkozással számolt be. A szünidei élmény iparosítása természetesen sértette érzéseit. Attól fél, hogy ez a tömegélét a maga tömegszórakozásaival és rulszervezettségével a személyiség tedjes megöléséhez fog vezetni és most már nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is kialakul a mechamizálr ember, a robot típusa. Viszont Prislev sem tagadhatta, hogy százezrek számára csodálatos ajándékot jelen- teaiek ezek a holiday campek, melyeknek vendégei mindabban részesülnek, amj eddig c>ak a gazdagok kiváltsága volt.

*

A szünidei telepeik most már az angol vakációs. élet nélkülözhetetlen tartozékai. Szervezetük és életük pillantást nyújt a jövőbe, jóban é-s rosszban egyaránt. (—)