Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
r r. I r r n /*» * 193*1 I a 11 u >• ■■MaMM fi. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Szélcsend? V nyár tkz.uUüfcl nem jeleni hoMszi'/.ont I \ ikigpoli'.ika s/ámúra. Az i/.Rabnak m in s/iiurh ének, bár meglehet, 1 u»i*v augusztus második teléig a lány Iaidos külpolitikai szélcsend jut ajándékul Európa hiküi- r.ak. Berlini jelentések szerint, vezető át • lainférttak és vezető katonák ot'am nyála szabadságra men ek. Mint a Reuter lav'rU'ti ügynökség át it ja, egyelőre nyári szünet légköre terjeng a 'német birodalmi fővárosban és ebben augusztus második feléig nem 'esz változás. A7 aratáshoz szükséges idő is egyelőre valószimil'eimé tesz némtet részről, de más oldalró' is minden orvain kezdeményezést, mely nt lyos következményeket vonhat maga után. Külpolitikai szélcsend azonban távolról sem egyértelmű a nemzetközi feszültség enyhülésével is. A fegyverkezés fokozott arányban folyik, az ellentétes arcvonalak szélső erőfeszítéseket tesznek befolyási körük kiterjesztésére. Angliai káprázatos iramban szórja a mLlMvddkat hadereje gyors kiépítésére és barátai katonai ere* jeniek támágazására. A fenge'yhakilnuk megszokott lendületükkel dolgoznak tovább cflinarnikus politikájuk katonai és gazdasági hátterének megépítésén és hol itt, hol Ott bukkannak fel jefek arta, hogy az érdekeltek teljes erővel' készkik elő a további incidenseket is, melyek ősz1 hónapokban az ellentétes arcvonalak kö zöU újabb összeütközésekhez vezethetnek. Vannak, akik azt állítják, hogy léül vegében ez már háború, met vet nem az eddig megszokott eszközökké'- visznek ugyan, de már visznek mégis. Háború, moly köz vei len üsszeülkö/ési>k beíveli egyelőre az erők denmslráeiójäh am és tüntető hadgyakorlatokban nyilatkozik meg. Az ellenfelek felmutatják erejüket, amit a nagy közönség nem tud teljes mértékben fc becsülni, az érdek» '»lek azonban világosan Iáinak. \ hadműveletek repülőgépük építése 'erén (‘tért eredmények* lion, újabb szövetségek iétrebozásában, szárazföldi ('i*<"»l< és hadi hajó rajok tii111- tö csoportosításában s mini legújabban az angoloknál', a lég' (rönek kritikus pontokon \ aló felvonultatásában m iiatkoznak meg. Hadüzenet nines, de a kormányok mintha némán lennék fel a kérdés': ..line, itt nz én erőm. végig akarja-e játszani teljes kifejlődéséig a játszmát?“ A nyári szünetel, melyről felteszik, hogy oset’eg nem hoz a megelőző hónapokhoz hasonló viharos eseményeket, senki sem tekinti a kibéküléshez vezető útnak. Kár más külpolitikai nyilatkozat :k ez iVilf la ián hiányozni fognak. A haderők azonban lázas gyorsasággal készülnek elő a további Tehetőségekre. : m nek eddigi példák szer irt, nem okvetlenül kel1'1 tíz erők tényleges összecsapásában is megnyilvá- nuhiia. bár ilyen erők kiépítése sohasem járhat az összecsapás fenyegető veszedelme nélkül. A jövő katonák egy része p>! lanaitnydag kaszát és sairiót fog a kezében. A háttér .azonban a rég', ugyanazok az erők állanak kibékilheteUennek látszó ellentétben egymással szemben, melyek a tavaszi és multévi viharos eseményekhez vezetlek s amelyek közt a feszültség azóta még növekedett. Szélcsend Danziggatkapcsolatban is? A szélcsend egyelőre kiterjed Datnzig kérdésére is, mely a nyár első heteiben különösen fenyegetőnek látszott. Német részről ezzel a kérdéssel szemben fernn- tartjáik eddigi álláspontjukat, amit Hit’er abban a megállapításban foglalt össze, hogy Danz-ignak vissza kell kerülnie Né- melorszátghoz. Viszont a fenyegető német lépések, melyekről egy befejezőit tény megteremtésének valószínűségére lehetett következtetni, egyelőre mintha megtorpantak volna. Külpolitikán körökben ezt részint ugv magyarázzák, hogy a németek a rájuk nézve más szemponttól fontos nyári hetekben nem akarják élére ál- litani a kérdést, részint azt hiszik, hogy a danzigi döntés halasztásával el akarják kerülni azt, hogy a nehezen haladó moszkvai tárgyalások számára öle teremtsenek kedvezőbb légkört. Az időt viszont nyári szünet alatt sem hagyják k'ihasz- nála'tlanul. Minden vasárnap óriásé tömegeiében lepik el német kirándulók a szabadvárost s e kirándulók egyrésze nem tér vissza Németországba, hanem Dán zigban marad. Amint francia és ango1 részről gyanítják, igy lassanként és észrevétlenig tekintélyes önkéntes hadsereg alakul ki a szabadvárosban a német érdekek védelmére s rövid idő atlaét elérkezhetne a pillanat, amikor a város Németországhoz való csatlakozásának befejezett ténye előtt áll Lengyelország, mely ezen a helyzeten csak mint támadó fél változtathat. Chamberlainnek és Bonnehiak ( hét elején tett kijelentései ennek a lehetőségnek akarták elejét venni. Bonnet Welzek gróf párisi nemet nagykövet előtt hangoztatta, hogy Franciaország föltétlenül a lengyelek rendelkezésére áll, ha ezek ngv találják, hogy a danzigi események életérdekeiket érintik. Chamberlain pedig a következőkben foglalta ösz- sze Anglia álláspontját: !. Danzig jelenlegi helyzetnek megváltoztatását, akár erőszak, akár közvetett akció utján., Nagybritánnia nem tekintheti tisztán hehl kérdésnek: 2. ez a változás feltétlenül érintené Lengyelország életérdekelnek súlyos kérdését; 3. ha tehát Lengyelország e határozza, hogy a danzigi helyzet változtatását fegyverrel akadályozza meg, Angüa ebben is támogatni fogja, auni nyi-lvánvalóan háborút jelent. A Londonból és Parisból elhangzó kijelentések — amint az angol és francia lapok írják — nemcsak a lengyel álláspont támogatását szolgálták, hanem el akartak oszlatni Berlinben is minden kétséget aziránt, hogy Anglia és Franciaország adóit esettón visszariad Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségei teljesítéséiül. Több jel ugyanis, ugyané lapjelentések szerint, arra mutatott, hogy Kibbenbop német birodalmi külügyminiszter és H'IlVt kör nyezeb továbbra is kételkedik Paris és London ezirányu elhatározásának szilárdságában. Hogy ez a kételkedés, a párisi és londoni k:jelentések mán, most megszűnt-e, nem lehet tudni. A danzigi kérdés további fejleményei azonban, ugy- látszik, néniéi részről is e'halasztódtak. Bér®in augusztus 26. és 31. közötti időre jelentette be Varsónak, hogy a ..Königsberg“ cirkálóhajó látogatást tesz Danzig- bao. Német hadihajók ilyen látogatása a szabadvárosban minden évben egyszer megszokott dolog, maga a látogatás tehát nem tekinthető fenyegető eseménynek. A hürt pedig, hogy ezúttal Hitler is Danzigba látogatna, nem erősitik meg. Azonban augusztus 27 én lesz Németországban a nagyszabású tannenbergi emlékünnep, amikor Hitler vezér és kancellár éőreláthaiólag fontos külpolitika^ kijelentéseket fog tenni. A tannenbergi beszédnek és a ,,Königsberg“ cirkáló látogatásának idöbeii összeesése elé érthelő- en nem tekintenek Lengyelországban nyugtalanság nélkül. Ciano gróf spanyolországi látogatása A külpolitikai hét legfontosabb eseményének Cián»» grót spanyolországi láloga tás.u lehet tekinteni. L sorok meg jelt nése- k'»r vabW/.inühg hivatalos közlemény is beszámol már az u'isz. külügyminiszter spanyolországi tárgyak! .ónak eredményéről. Meglehet, hogy a Spanyolország és Olaszország közötti, szoros barátság Ciano grólnaie már mostani látogatása alkalmával! szövetségi szerződés nV-gköi éséhc-/, Ing vezetni a két ország között. Meglehet az is, hogy szerződések megkötésére egyáltalán •nem kerül a sor. Kómái magyarázat szerint a spanyolok és olaszok között fennálló szoros barátság miatt ilyen szerződésűt voltaképen nincsen is szükség. Németország és Olaszország között is csak évekig tarió szoros <gyüttmüküdés után jött létre szövetségi szerződés, a két or‘ sz.ág együttműködése azonban ezt megelőzőleg is minden szempontból teljesnek volt tekinthető. Mi-ndam' llett kétségtelenül jelentős lépés volna a most folyó diplomáciai háború sakkjátékában, ha az angol—francia—török megegyezésnek a Földközi-tenger nyugati medencéjében most egy olasz.—spanyol megegyzés adná meg a választ. Ez annál jlenrős bb volna, mert diplomáciai körökben elterjedt hírek szerint Franco tábornok tudatra volna Londonnal, hogy ha Anglia nem egyezik meg Moszkvával, Spanyolország biztosítékot adhat arra, hogy háború eseten semleges marad. FI<>gy a hír mennyiben fel'el meg a valóságnak, nem lehet tudni. London I minden,esetire tovább folytatja a moszkvai * tárgyalásokat és Ciano olasz külügyrni" nisz.tcr is egész sor katonai szakértői vítr magával spanyolországi látogatására. De meglehet az is, hogy olasz és német részről háború es1 téré sem tartják feltétlenül szükségesnek a spanyol semlegesség íd- adásár. Ez a semlegesség ugyanis még mindig nem rétimé lehetővé a franciáknak, hogy a nyugati határukat teljesen védetem nélkül hagyják, viszont kizárná azt, hogy a háború bizonyos korszakában a francia csapatok megerősített keleti határukon tisztán védelemre szorítkozzanak, h°gy teljes erejükkel a tengelyhez csatlakozott Spanyolország ellen fordulhassanak. Egy, a tengelyhatalmak iránt nyilvánvalóan erősen jóakaratai spanyol semlegesség, melyet Franco kormánya olyanformán gyakorolna, mint a polgárháború alatt, esetleg nagyobb értékű lehetne az olaszok s németek számára, mint a ny ílt csatlakozás. Franco tábornok.* különben Mussolini meghívására szeptemberben Rómába látogat. Addig az események men te és az Európában egymással szemben álló erők viszonya c-lőre- larharólag annyira tisztázódni fog, hogy a körülmények világosabb áttekintése alapján foglalhat állást. Valószínűnek látszik tehát, hogy a végleges döntés Spanyolország jövő szerepét illetőleg mm most, Ciano gróf tárgyalásaival kapcsolatban, hanem Franco tábornok szeptemberben esedékes római látogatásakor fog megtörténni. A moszkvai tárgyalások A moszkvai angol—.francia—szovjet- orosz tárgyalások még mindig nem vezettek en dményre. A megbeszélések azonban tovább folynak, amiből azt lehet következtetni, hogy London és Paris vezető 'körei nincsenek azon a véleményen., melyet ma már gyakran lehet hallani, hogy a szovjetoroszok csak látszólag tárgyalnak, tényleges megegyezésre azonban nem gondolnak. Inkább az látszik valószínűnek, hogy Moszkva angolok és franciák megír élese szerint túlságosan 'nagy árat és alig teljesíthető feltételedet szab megegyezési hajlandósága elé. Egyik moszkvai félhivatalos lap nemrég azt 'irta, hogy a megegyezés Anglia és Szovjatoroszország között, ha létrejön, a XX. század legjelentősebb eseménye lesz. Ilyen értékelés mellett nem csoda, ha az árat is megfelelő magasságba emelik a szovjetpohtika vezetői. Viszont most már alighanem elérkeztek ahhoz a ponthoz, mikor túlzott követelésekkel épen ellenkezőjét érhetik el annak, amit Moszkva elérni akar. Angliában kezd erősödni azoknak a csoportja, akik eddig sem szívesen nézték a Moszkvával való tárgyalásdkar, most azonban a folytonos nehézségek .nyomán hangoztatják, hogy gyors és végleges választ kel! követelni a szovjetoroszoktól. E körök szócsöve, a ,,Daily Express“, a következőket írja: ,,Ha .valaki eléri azt, amit követelt és azurán azt mondja, hogy niem is ezt akarta, akkor nyugodtan áilirhatjuk, hogy nem komolyan tárgyal. Ez az elv érvényes az üzleti életben és kétségtelenül érvényes a politikában is. Az oroszok bizTIENCSINBE ÉLELMISZERT VISZNEK BE A VESZTEGZÁRVONALON ÁT A tiencsini angol engedményes terület ellen még mindig tart a japán vesztegzár. Ez azonban nem zárja ki, hogy friss élelmiszereket is vigyenek be az engedményes területre. Képünkön látható, amint egy kerékpáros tejesiive- * Sekkel megrakodva halad át a japán katonaság záróvonalán rosiréket kértek Angliától a Balti-államokra vonatkozóan s ezt a biztosítékot megkapták. De még mindig elégülefleniek. Ebből arra lehet következtetni, hogy nem is akarnak megegyezni. A mi kötelességünk tehár, hogy szüntessük be a tárgyalásokat, hívjuk vissza Moszkvából tárgyaló kiküldöttünket és fujjuk 1* az egész dolgot. Ez természetesen Anglia keleteurópai politika járnak megváJtoztarásávai is járna, amir a moszkvai tanulságok fényénél kell végrehajtani.“ A „Daily Express“ az angol ujságerdőben ugyan egyedül áll ezzel a következtetéssel, a moszkvai tárgyalások elhúzódása azonban komoly változásokat idézhetne elő az angol közvéleményben, melynek irányát némelyek Chamberlain óvaros politikájának elítélésében, mások éppen ellenkező vonalon, látják. —s Az élei fslcsgacltfy józan ieélése... hátrább van, mint valaha. A kii’turált embertípus a csillagok világában repül, de lelke mégis borús ... tönkrelett szervezete és idegei fájnak a kultúra pokoli zaja, zs/botngásu, forrongása közölt s megbolygatott idegei kergetik a szegény, szánandó embert őrült mozifilmként lepergő nyomorúságos szenvedések és. kiiszámithalat’asn betegségek özön* tengerébe, mént gyomor-, bél-, epe-, vese- és máj megbetegedések, valamint ideges fejfájások, álmatlanságok és kiszámíthatatlan sok-sok 'Szenvedések felé. A 'vi'kighirii amerikai Gastro D.. amelyet legnevesebb orvosok hosszú kísérletek alapján legkiválóbb gyógyszernek ismertek el, a fen teán fi tett megbetegedések eseteiben, sőt régi, idiilt és már-már gyógyíthatatlannak, tartott ideges emésztési zavaroknál kitűnő orvosságnak bizonyul1*. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákba/!!, vagy megrendelhető 135 lej utánvét melleit Császár E. giyógyszertiáirában Bucureşti, Calea Victoriei 124. GYERMEKTRAGÉDIA. Budapestről jelentik: A magyar fővárosban megrendítő gyermektragédia játszódott !e. A tragédia áldozata dr. Busbach Ferenc ismert budapesti ügyvéd 11 éves kisleánya. Az ügyvéd, aki szoros rokonságban áll Bleyer Jakab volt kép = viselővel, feleségével egyáiít az egyik pestvidéki nyaralóhelyet kereste fel, míg gyermeküket a háztartási alkalmazottra bízták. Az alkalmazott gyorsfőzőbe gyújtott, amelytől vigyázatlan« ságból a kisleány' ruhája lángra kapott. A szerencsétlen gyermek égő ruhájában a fürdőszobába menekült, ahol a fürdőkádba ugorva, zuhanyt bocsátott magára. Bár a lángokat igyr sikerült eloltani, a kisleány mégis annyira súlyos égési sebeket szenvedett, hogy röviddel a Fehér-Kereszt-kórházba való beszállítása után, kiszenyedett. , ;
