Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-02 / 148. szám

1939 Julius 2.

'EttTETtTWKí

■mnni

Az iskolák vidékéről

'4 tanügyi érdekek megint erőteljesen kendnek 'homloktérbe — mondhatnák a sajtó egjj lekoptatott kifejezésével. Most, a nagy meleg beállt óvni, a vizsga kánikulája'is el következett: folynak a baccalmi- reátasi mozzanatok, amelyek testileg y-s" lelkileg alaposon megizzaszt jók ifjúságiinkat Irásbeh részük már véget is ért és a- 'eredményt js közölték, amely se nem lesújtó, se nem felemelő. Nincs okunk örvendeni és nincs okunk kétségt beesni. A kisebbségi fiatalság „élettér é- nelc“ ügyeihez tartozik, hogy csak nehezen léphet át az iskola és élet közé épített verseny futási gáton. Viszont ho~zá- tarfozik a kemény test gyakorlat kellékeihez és ezeket vállalni kell. Mindenesetre megnyugtató, hogy az írásbeli eredmény nem végzetes, csalt szigorú, de most az egész világon egyaránt uralkodik a célzat, hogy nem szabad többé megkönnyíteni az értelmiségi kilépést, mint a béke idején törlént, hanem számolni kell az aj feladatok súlyos követelményeivel és az elhelyezkedés egyre fokozódó nehézségeivel. Nem vizsga kell, hanem rosta is. Az írásbeli vizsgálatokhoz ezért vem füzünk több megjegyzést. Elvégre nem az írásbelire jut a kérdés fősulya, hanem a szóbelire, ahol a találkozás a tanuló és a tanár és az ifjúság és az élet között igazán közvetlen és ahol a szükséges tények ki puhatolására és megállapítására sokkal kedvezőbb és igazságosabb tér és alkalom nyl'ik. A szóbeli csak ezután lesz és kedvező légkör létesítéséhez még hozzájárulhatunk. Reméljük, a szóbeli vizsgáikon az egész ifjúság, de benne a kisebbségi rész jó eredménnyel fog végezni. Annyi esztendő tanulása és az utóbbi hetek annyi erőfeszítése után, megadják az ifjak a sarat és a testi-lelki kánikula minden hőütésvagy nap szúr ás nélkül fog lezajlani. Kisebbségi szempontból !é nyegesen könnyebbedett a szóbeli vizsga lehetősége a nudt évekhez viszonyítva, mert a törvényben biztosított jog egyes tárgyak során a kisebbségi nyelven való felelésre most, vezetőségünk figyelmeztetésére, határozottabb és világosabb lett. Különben is évről-évre mind jobb fegyverekkel küzdenek ifjednk, hiszen beletörődnek a fokozottabb igények teljesítésébe, azután egyre kitünöbb ismerői már a többségi nyelvnek, főleg n finomabb árnyalatoknak, amelyek a vizsgákon elsőrendű szerepet játszanak, mert a vizsgáztató sokszor nem tud, vagy nem akar az idősebb és tanultabb kifejezés magaslatáról leszáVani kevésbé teljes, alapos és | gyakorlott gondolkozást és kifejezési ‘ módhoz. Egyébként a tanulmányi és vizsgáztatási légkör lényegesen megjavult, a politikai és társadalmi légkör tisztulása következtében. Ember és ember közt el- 1 széleseden szakadék most már kisebb, viszont a közös érdekek kapcsolata erősebb. Az általános helyzet mindég tükröződik az iskolában, amely az élet kicsinyített mása. Ma több nyugalom és több érdek van körülöttünk és ez mintegy, a lelki hajszál csövesség törvénye szerint, megérződik az iskolában is.

Más tekintetben szintén ugyancsak előtérbe került az iskolai kérdés. Megkezdődött a kisebbségi tanítók régóta elhúzódó és nagy fontosságú államsegély-ügyének az elrendezése. Köztudomású, hogy a jelenlegi áikimpolitika erőteljesen és komolyan csüng a jogos kisebbségi óhajok megoldásán. Már többször határozottan kijelentette, hogy ezeknek az óhajtások nak egyik legfontosabb részét, amelyet kétizben az elmúlt húsz év alatt is teljesítettek, véglegesen és rendszeresen megoldja Szóval a jogszabályokban biztosított államsegélyt a kisebbségi tanügy részére ki fogja utalni és mintegy 30 millióban meg is állapitolta ennek lehetséges mértékéi. Most a kisebbségi felekezetek államsegélye jelentős lépéssel eőre jut; nemrég a nemzetnevelési, illetve a kultuszminisztériumtól leirat érkezett á protestáns egyházi főhatóságokhoz, amely lehetővé leszi, hogy a tanügyi élet legalább egyik oldalán, t. i. a protestáns tanítók világában, az államsegély megjelenése isméi vallásáig és tény legyen. Az összegeknek az érdekeltekhez való jutásának már csak igazgatási föltétele van s az egyházaiból nyert pontos kimutatás alapján most már kiutalják az összegeegy jó fogkefével és egy finom fogpéppel, ilyen az ODOL fogpép. Ezáltal elősegíti az egészséges vérkeringést és foghusa kemény, egészséges marad. Használjon a mindennapi fog és szájápoláshoz ODOL fogpépet.

két az érdekelteknek. „Öröm áll a kis házakhoz^. .4^ áprilisi és junius ehő részletet két részben juttatják el, azután következik a gépies utalványozás minden hónap folyamáén. Remény van, hogy nyílnám a többi kisebbségi tanintézet alkalmazottainak hasonló kielégítését szintén elintézik és ezzel egy régi szükséglet lassú megvalósítása szerencsésen véget ér. Az államsegélynek van egy fontos területe, amely a lelkészi kart illeti. Ennek a részesedését az állam jövedelmeiből: az úgynevezett kongruát, az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi nehézségei meg kurtították és most, amikor az állam örvendetes módon a gazdasági fellendülés hatalmas (iramúiban evez, elérkezett a lehetősége, hogy a régi kedvezőbb részese dési arányt helyreállítsák, vagy megközelítsék. A kormány komoly ígéretei meg van és az eddigi tapasztalat alapján, most már minden remény megvan reá, hogy a tanítók államsegélyének nyomán, a tanárok fizetéskiegészitésével kapcsolatosan, a lelkészi kongnia megfelelő pótlásban fog részesülni. Ezeknek a kérdéseknek a megoldása rendkívül1 fontos és hasznos. Nemcsak kisebbségi, hanem közös állami érdekből. A tanító és a lelkészi kar a nép- és nemzetnevelés, a társadalmi haladás és állami rend legbuzgóbb és leghatásosabb

Marosvásárhely, július i.

Nagyarányú sikkasztás, ügyében megindított vizsgálat tartja izgalomban Maros- vásárhely közvéleményét. Mintegy hónap* pail ezelőtt

Braian Árpád muroshéviz-i adóbeszedő egy h‘valalcs elszámolás során néhány ezer lejnyí összeg hiányáról nem tudóit felvilágosítást adni

s ez a gyanús körülmény néhány nappal később maga után vonta a felsőbb pénzügyi hatóságok beható vizsgálatát. A marosvásárhelyi pénzügyigazgatóság ellenőröket küldött ki M'aroshéviizire azzal az utasítással, hogy az ottani adóhivatal egész ügymenetét felülvizsgálják s a felvett jegyzőkönyvet azonnal terjesszék e’ő. Az ellenőrök több napon át tartó rovancsolása meglepő eredménnyel járt.

A könyvek átvizsgálásánál 3 millió le} hiány mutatkozott.

A nagyarányú sikkasztásról azonnal érten

szolgája. Sok tekintetben nagy és égető érdek, hogy ez az értelmiségi osztály nyugodtan és derülten teljesítse kötelességét és a kötelességen felül vállalt szerepeit, amit hathatósan meg fog támasztani, ha ez az osztály anyagilag megkapja mindazt az államtól, amiben azelőtt része volt és amit újabban megígértek nekik.

sketiték a marosvásárhelyi pénziigyigazga lóságot és ezzel egyidejűleg a vizsgálóbi- róság is megindította a bűnvádi eljárást.

A kihallgatás eddigi eredményei még nem ismeretesek, fény azonban, Hogy a vizsgálóbíró a maroshévizi adóhivat!®! főnöke, AnUal Constaniiu ellen b letar- tóztatási parancsot adott ki.

Az adófőnököt rendőri fedezet a’iatt Marosvásárhelyre száki to iták. A súlyosan beteg Antal Constamtint itt az egyik kórházban helyezték eb ahol rendőri őr’zet a1 alt várta felgyógyulását. Időközben a törvényszék vádtanácsa is foglalkozott az üggyel és miegerősilel'te a vizsgá’óbiró áltál elrendelt 30 napi fogságot azzal a ki" egészitéssel, hogy egészségének he’yreálli- t'áig továbbra Ls a fegyintézet orvosainak kezelése alatt álljon, természetesen rendőri felügyelet mellett. Az 'adófőnököt a, törvényszéki vádtanács tárgyalása után viszgyógy intézetbe.

másán és gazdaságában. Az esti órákban érkeztek meg Brassóba és más* nap délelőtt Höltövényben több szász gazdaságot tekintettek meg. A délután folyamán a fiátfalvi Ugron-gazdaság- ban, majd a székelykereszturi unitárius téli gazdasági iskola mintagazdaságát nézték meg. Innen Segesváron át gazdag tapasztalatokkal telve értek haza a tura résztvevői Marosvásárhelyre. j

Marosvásárhelyi munkatársunk a tura résztvevőit végigkísérte útjukon és a látottakról színes riportsorozatban számol be. Az első közlemény lapunk julius 5-i számában jelenik meg.

Református lelkészek és tanítók értekezlete

Marosvásárhely, julius 1.

Junius 28 és 29"ón Somosdon taniAói értekezlet volt, amelyen Marosmegyébö 1 lelkészek és tangók számosán jelentek meg. Az értekezlet első napját három, népnevelési és művelődési szempontból rendkívül fontossággal bhó előadás töltötte ki.

Az e*ső előadást Molt er Károly iró tartotta az iskolán kívüli nép neveléséről. Magasszlnvonahi előadásában rámutatott a kérdés fontosságára és azt minden oldalról megvilágította. Konkrét javaslatot tett arravonalkozóan, hogyan lehetne az isko’ónkiviili népnevelés fontos kérdését a gyakorlatban, szé'es körben, megvaló- siiüatni- Előadását terjedelmes vita követte, melynek során Pálffi Károly ákosfal- vai reform,áitus lelkész egyes, tudományos eél betöltésére hivatott intézetünk és intézményünk működését illette kritikával;

Hárommilliós hiányt fedeztek fel a maroshévizi adóhivatalnál

Antal Constantin adóhivatali főnököt és Braian Árpád adóbeszedőt letartóztatták

szaszáli torták

Nagmabâţu gazdatanulmánv- utat rendezett az EMGE Narosmegyében

MAROSVÁSÁRHELY, julius 1.

jAz Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet és a Marosmegyei Földműves Szövetség Mikó László EMGE-felügyelő és a Földműves Szövetség elnöke, valamint Anghi Balázs földművesszövet" ségi igazgató vezetésével Marosvásárhelyről nagyszabású gazdatanulmány- utat rendezett. A tanulmányút, amely junius 24, 25, 26 és 27-ik napjain zajlott le, a legnagyobb erkölcsi sikert hozta és azon hetven nagy- és kisbirtokos, valamint iparos és intellektuel vett részt Marosvásárhelyről és vidékéről. Jellemző a tura nagyvonalúságára, hogy szomszédos megyékből is számosán jelentették be részvételűket. A tanulmányúton a következők vettek részt:

Marosvásárhelyről: Anghi Balázs,

dr. Szilágyi Olivér, Botha László, Anghi Béla, Pálffy János, Incze László, László Gergely, Fogolyán Mihály, Kerekes Miklós, Kerekes Attila, Geszith Béla, Keresztes Gyula, Ambrózi Zoltán, Máthé János, Körtéssy Károly, Kacsó Sámuel, ifj. Fülöp István, Zsi- bói Béla. Lukafalváról: Adorjáni Zoltán, Bartha Lajos, Mátyás Miklós, Ka- kassy Gergely, Kosa János. Mezőcsá- vás: Kiss Sámuel, Rácz György, Nagy Albert. Mezőkölpény: Kacsó Lajos, dr. Jeney István, Kelemen Jenő. Mezőpa- nit: id. Várady Albert, ifj. Várady Albert, Kádár Márton. Szabéd: Keresztes Dénes, K. Nagy Simon, Pál Zsigmond. Nyárádszereda: ifj. Kása József, Kacsó István, Balogh Péter. Gyergyó- szárhegy: Sajgó József, Vormaier Frigyes, Oláh Tamás. Nyárádszentlászló: Mikó László, ifj. Mikó László. Beresz- telke: id. Hegyi Péter, Hegyi Zoltán,

ifj. Hegyi Péter. Radnótfája: Cserná- tony György, Csernátony Ferenc. Teke: Müller Ervin, Müller Hugó. Körtvély- fája: ifj. Márk Károly, Vormaier Péter. Désakna: Zakariás Endre. Nandra: ifj. Szász Ferenc. Mezőkapus: dr. Sándor István. Alsóbölkény: ifj. Fodor Miklós. Nagyida: Dósa Endre. Mezőriics: Németh András. Székelygöcs: Kovács Márton. Tancs: Fehér József. Demény- háza: Bencze János. Madarasi-fekete: Szekeres László. Bede: Havadtöy Mózes. Nyárádszentbenedek: Márton István. Mezőbánd: Végh Béla. Cserefalva: Kuthy Dénes. Mezőmadaras: Vajda Márton. Szabéd: Barabássy Sándor.

A tanulmányút résztvevői junius 24- én reggel fél 6 órakor két hatalmas, Vitális—Simon-gépkocsival indultak Nyomáton, Nyárádszeredán át Szová- tára, majd Parajd érintésével a festőién szép Bucsinon át a gyergyói medencébe. Szárhegy és vidékének megtekintése után Gyergyószentmiklóson át a Gyilkostóhoz és a Békás-szoroshoz tett kirándulást a csoport, majd visszatérve Szárhegyre, 25-én reggel Marosfőn, Szentdomokason, Mádéfal- • ván át CsikSomlyóra, innen Csekefal- vára, majd Tusnádra és Bikszádon, j Málnáson, Oltszemen át Sepsiszent- j györgyre érkeztek. Sepsiszentgyörgy- * ről 26-án reggel látogatást tettek Ko= vásznay János, a megyében elsőrendű, mintaszerű angyalosi gazdaságában, majd visszatérve Sepsiszentgyörgyre, megtekintették a Székely Nemzeti Múzeumot, a Székelyházat és a déli órákban folytatták útjukat Élőpatakon át Botfalu felé, ahol látogatást tettek a Cukorgyár mintagazdaságában és dr. Ştefani Wilhelm növénynemesitő álloaz:t igyekezeti bizonyítani, hogy ezek az intézmények „áJfcudcmányos“ működést fejteinek ki és igy nem állanak közel a magyar élethez, mert nem töltik be a célt, amely számukra nem lehet más, mint az iskolánk ivük népnevelés. Értékes és fontos megái lap il ásókat tettek hozzászólásaikban Fekete János, Nagy Béla lelkészek, valamint piszka Gedeon. Kiss Ferenc, Péter Sándor és Ferenczy Gábor.

Ezután Egey Jenő miarosvásárhe'yi iigvvéd értékes előadását ,,a székely fafaragás és a népművészeti gyakorlat eredményei“ címmel olvasta fék Hangoztatta a népművészet szemléltető oktatásának az iskolákba valló bevezetését, aminek elsőrendű szükségességét világos megokol ás sál1 domborította ki. Fejtegette a székely népművészet ősiességét és finn ugor rokonságát. Öt pontból álló határozati javasltában indítványozta miniszteri engedély megszerzését airra. hogy a felekezeti iskolák falaira székely népművészed munkákat szemléltető képeket és taiblókalt függeszthessenek ki. Határozati javaslta (át az értekezlet nagy he'véséssel fogadta.

A. harmadik előadást Gagvi László ivó tartotta. Mélyértelmü felolvasásában a tanítóság történelmi hivatását és azokat a küzdelmeket ecsetelte, amelyeket a tanítóságnak manapság az elhelyezkedési lehetőségek közepette kell megvívnia Különösen megragadta hallgatóságának figyelmét előadásának az a része, 'amelyben a/ imteTckluális nyomor döbbenetes képét idézte. Vázolta a a tanítóság -társadalmi helyzetét, végül befejezőben utalt arra, hogy nem üres frázis az a mondás, amely szerint Erdélyben a magyar sors a néptanító v állatin nyugszik.

Ferenczy Gábor elnökMe a latit folyt le az értekezlet, melynek második napját szakkérdések tárgyalása töitötle ki.