Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-14 / 158. szám
193 9 i u I 7'// s 7 7ZSIBÓl BÉLA E LLE73MZÉK 650 kilométer a Székely földöm Gyergyóalfalu és temploma. — Gyergyószárhegy. — A szárhegyi Szent Antal-kápolna. — A Lázár-grófók kastélyának romjainál II. közlemény. MAROSVÁSÁRHELY, július hó. j ról szép látványt nyújt templomával A havas tavaszának lágy zsongását elnyeli a motorzugás, elmarad havasi méhesével a kis akác-oázis, lefelé hala* dunk. Minden kanyar után egyre teljesebben bontakozik elénk a ritkuló fenyők között a lapály. Közepén itt* ott rnár fel-fetünik a Grécesből eredő Marosnak ágya: keskeny sötétzöld sáv még csak a sárguló vetéstáblák között. Két partján festői elrendezésben szóródnak szét a falvak és községek, melyeknek apró, katicabogárnyi, piros háztetői fölött karcsú templomtornyok őrködnek. Némelyiknek keresztje megmegcsillan a napfényben, itt már ismét nyár van a felnyitott soför^ablakon langyos levegőt présel be a rohanó motor. j Ritka nyires közepén vezet lefelé utunk, egyre közelebb fut felénk a gyergyói lapály : alattunk Alfalu, arrább, jobbra Csomafalva, ahol már borvizzel kínálja látogatóját a Székelyföld, az* tán Újfalu, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Szentmiklós, velünk szemben Szárhegy, balra, a túlsó oldalon Ditró, szemben vele Remete és ott, messze, a hegyek alján Várhegy és Salamás, melyeket közigazgatási szempontból újabban a régi Marosszékhez csatoltak. „KÉKLŐ HEGYEK ALJÁN“ „Gyergyóország“: egykori feljegyző- sek szerint Hegyalja volt a neve. A környező hegyeket 1412-ben a székelyek akkori grófja, Csák László tisztította meg a Gyergyót fosztogató rab* lóhadaktóí. | Most haladunk át a Maros hidján — a viz medrében itt még káka nő — és kevéssel túl a hidon már házak során robog a kocsink. Alfalu „külvárosa“. Az első, ami feltűnő nekünk •— a sok gyermek. A mi falcainkban olykor udvar-udvart követ, mig 2—3 gyermeket láthatunk együtt, itt minden kapuban négy-öt; gépiink berregése az utszélre csalta őket, a bátrabbak — jócskán akad közöttük — kiabálva integetnek felénk. Az ut hosszán összesereglett gyerekhadat s a robogó kocsikat ál* mos-unottan szemléli az egyik ház tetején rakott terjedelmes fészkéből a sárgalábú gólya, mellette három gó- lyafi unja a gyermekzsivajt. A községben vagyunk. Alfalu a gyergyói medence legmélyebb pontja. Szentmiklóssal és Szárheggyel egyike a legrégibb településeknek: a pápai dézsmák regesztrumában szereplő 3 Ősegyházközség egyike Alfalu lehet. A századok folyamán jelentős szerepet kaphatott Gyergyó életében, az 1567-i regesztrumban 44 kapuval szerepel. Főterén rövid időre megállunk és megtekintjük a régi templomot, melynek tornya aljában római fezám hirdeti hogy az első épületet 1213-ban emelték. De nyilván tévedés lehet a feliratban: a későbbi — az 1713 vagy 1782-iki bővítés és javítások idején kimaradhatott egy C betii az évszám« másoiás során, mert az egy-két, szinte már. alig észrevehető építészeti jellegzetesség e vidéken a legjobb esetben j is csak a XIV. században meghonosodott gótikára vall. A templom főbejárata fölött latin,nyelvű fölirat buzdít Isten házának látogatására: Porta patet 1 vitae sponsus voca ergo venite! Negyedóra múltán már a Szárhegyi Közbirtokosság Csiszár Lajos marosvásárhelyi építész által tervezett és épített Székházának hatalmas és impozáns nagytermében vagyunk, ahol a Közbirtokosság nevében többek között Sajgó József, Angi István, Vor* maier Frigyes és Oláh Tamás fogadták jóleső vendégszeretettel az EMGE íanulmányutjának 70 résztvevőjét. A Székház, amint a falán függő emléktábla bizonyítja, 1929 novemben 16-án épült meg, illetőleg fejeződött be és a 2,500.000 lejt kitevő építkezési költséget a közbirtokosság tagjai adták össze. I GYERGYÓ MARATONJA A Székházban tett látogatás után a Szármányhegy felé tartunk, hol a szentferencrendiek kolostorának templomát nézzük meg, A kolostor távolés épületével, közelről vizsgálva azonban figyelemre méltó építészeti jelleget nehéz felfedezni rajta. A fiatal fenyvesen átnyujtozó ösvényen a hegy csúcsához érünk. Tőlünk balra az öreg Szent Antal-kápolna áll, előttünk szélesen nyílik meg Ditró és Remete felé a síkság. Olyan ez a kép, mint nagyszerű, hatalmas festői alkotás, melynek távlatai a messzekéklő havasokba vesznek. j ,Amott, balról, a Szárhegy és Ditró közötti távolság feleutján 6—8 méter magas domb emelkedik. A Tatárhalom. A Székelyföld egyik kutatója Gyergyó Maratonjának nevezi ezt a vidéket: az 1658. évi moldvai betörés után, Maros* hévíz felgyujtása után a betörő bordák augusztus ó=án Ditró alá érkeztek. Borzalmas mészárlás és égő falvak jelezték útjukat s a szájhagyomány szerint a betörők ellen a szárhegyi „Gábor Deák“ szervezte meg Gyergyó népét. Az ütközet a mai Tatárhalom körül, a Szárhegy felé tartó ut mellett volt. A hagyomány úgy tudja, hogy Gábor Deák hősies küzdelme után 1500 tatár maradt a csatatéren, kik közül mintegy ötszázat a Tatárhalom takar. Ehhez a küzdelemhez fűződik Gyergyó hős asszonyának, a ditrói Pus = kás Klárinak története is, aki egymaga 7 talárt szúrt át nyársával és a csatából hazatérve, három gyermeknek adott életet. j A Szármányhegy csúcsán épült Szent Antal-kápolna köti most le figyelmünk. Építésének idejére hiteles adat nincs, de az eredeti stílusából szerfölött kivetkőzött épület támasztófalaival némiképen a marosvásárhe* lyi váríemplomra emlékeztet. Ujrafa- lazott ajtajának köríve fölött csucsiv hajol össze — jól látszik már a csucsiv a bomladozó vakolat alatt — és a legutolsó javítások folytán eredeti stílusából kiforgatott épüíet le = !ehulió vakolata alól, mint valami elrejtett ősi címer, tünedeznek eiö a fiatalabb gótika jellegzetességei. OMLADOZÓ VÁRFALAK KÖZÖTT A kápolnától a íenyöerdőn át indulunk lefelé, hogy megnézzük a gróf Lázár-család egykori várkastélyának festői romjait. Az erdőszél fái között máris elénk tárul a hatalmas négyszögben épült egykori cár, melynek keleti fala mellett régi épületrész földszinti, ma már alig használható helyiségei húzódnak meg. Fölöttük csupaszon mered a kék égnek óriás, gyár- kéményszerii méreteivel, egy, még aránylag épségben maradt kémény. A felénk néző várfal baloldalán terméskövekből épített hatszögül, jobboldalán pedig négyszögü bástya romjai hirde* |fogápoíss Kalodonttal-Egészségápolás Beteg fogak az egész szervezetre nézve veszedelmesek lehetnek. Ezért helyes iogápolás, egyben egészségápoíás ! Használjon ezért állandóan Kalodont fogkrémet ! Alaposan tisztítja fogait és megóvja a veszedelmes fog ke tői. Kalodont az egyetlen fogkrém, mely a tudományosan elismert, fogkő ellen hatásos dr- Bráunlich-féle Sulforizim Oleafof tartalmazza. vállalkozó számára nem nyílik lehetőség a fizetésre, mert a közintézmény a kök* ségvetési év végéig intem tik a fölöttük elsuhant századokat. A baloldali bástya belsejéből a leomlott falak fölé bokrok zöldje emelkedett, a levelek a nyári szellőben mintha simogatva vigasztalnák az elárvult kivén- liedt, de az idővel még romjaikban is büszkén dacoló falakat. |A keleti, félkörives kapun lépünk be az udvarra. A velünk szemben levő, most kitatarozott toronyszerű építményről azt tartják: kaszabörtön volt. Jobbról, a várudvar északnyugati sarkában, romokban, tető nélkül áll az egykori tanácsterem, hol a rendek Csik, Gyergyó, és Kászonszék ügyei fölött döntöttek. Az abiaknyilások egyik-másikáról még mindig nem hullott le teljesen a faragott kőszegély és disz, mely a XVI. század épiiletékit- ményeit juttatja eszünkbe. A déli falat két részre osztja*a főbejárat fölé épített lakrész, melynek helyét előbb minden valószínűség szerint, a kapubástya foglalta el. Erre az épületre is az enyészet ütötte bélyegét, udvarfelé néző tornácának padozata és a kapufolyósó fagerenclázata sok helyen beroskadt s a korhadt deszka és gerendadarabok minden pillanatban leomlással fenyegetnek. Társaságunk nagy érdeklődéssel szemléli az ódon várkastély történelmet lehelíő romjait, csodálkozásunk azonban akkor válik teljessé, amikor az épület homlokzatának művészi fes" téseit és díszítményeit pillantjuk meg, amelyek részben még épen maradtak. A vMaNttzt aflőját csan akkor leket Mafláit!, fia már fcfwcllc a pisai a BegrcRäelöHH Itj&fot ranstefelban ssabâlyozîa a péfűxügvmifilzzt&r a véSíalkoxék &eSó§éx$ak toútosjtásá: KOLOZSVÁR, juÜus 13. A legújabb adótörvény egészen uj rendszere vezetett b’e a vállalkozói szerződésekből származó jövedelmek megadóztatása tekintetében. Az 1939 április i'én életbelépett módosítás ugyanis úgy intéz' kedik, hogy a köz- és magánvállalkozók minden egyes vállalkozói szerződésből származó jövedelmek után külön-külön kereskedelmi adóval terhelendők nteg. Tekintette] azonban arra, hogy az ilyen köz* vagy magám vállalkozási jövedelmek a valóságban csak akkor következnek be, amikor a vállalkozó a szerződésben meghatározott vállalati összegeket megkapja, másrészről pedig az. ilyen vállalkozások nagyrésze különböző közintézmények számára még folyamatban van és a vállalkozások végrehajtása közérdek, a pénzügyminiszter legutóbbi rendeletében a vállalkozókkal szemben az adó behajtása tekintetében különleges szabályokat állított fel. Bivile? a vállalkozási szerződésekből származó jövedelmek utáni adót csak akkor lehet behajtani vagy végrehajtani, ha a vállalkozó a szerződésben előirt munkálat után a vállalati összeget egészben vagy részben felvette. Az adókivető és adóbehajtó szervek tehát a köz- és magánvállalkozók 'fűén az említett adó behajtása ügyében, csak akkor tehetnek intézkedéseket, amikor a vállalkozó a vállalati összeget felvette. Az adókat tehát a vállalati munka kifizetése alkalmával kell behajtani. Az adófizetésinek ezt az előnyér azonban a vállalkozó csupán a költségvetési év végéig élvezheti. Fia tehát, az esedékes adót a költségvetési év végéig a vállalkozó azért nej-n fizeti he, mert a vállalt munka összegér, vagy amin a k egy részét mem verte fel, az adóbehajtó közegek mégis megtehetik ellene a törvényben előirt összes behajtási intézkedéseket. Kivételesen azonban, a közintézményekkel kötött vállalati szerződésekből származó iövedelmek utáni adónál, amikor az adós folyósította a vállalati összeget vagy annak egy részét, az adós kérelmére esetről-esetre jeienrést kelti tenni a pénzügyminiszterhez, aki dön~ rém fog, hogy az adóbehajtásra vonatkozóan a vállalkozónak a kifizetéseknek arányában halasztást adjon-. A vállalkozók számára biztosított azon. előny, hogy az adót csak a vállalati ösz- szeg kézhezvételének arányában fizethetik he, nem veszélyeztetheti a kincstár érdekeit, mert emmek « Ikerülése céljából az adót behajtó szervek már az adótartozás keletkezésének idején kötelesek a következő intézkedések magtételére: a) Le íkell tiltani áz adó összegét úgy, ahogy az a költségvetési évben meg lett állapítva, a vállalati szerződésben szereplő megrendelőnél, akár közintézményekről, akár magánszemélyekrő! van szó. Em‘n«k a letiltásnak k'eléghési végrehajtási hatálya van. b) Biztosítási végrehajtás utján le kell tiltani a megrendelőknél azokat az adókat is, amelyek az illető költségvetési évben még nincsenek véglegesem megállapítva, a vállalkozási szerződés végrehajtására kitűzött időn belül és olyan összegben, amely megfelel a valószínűleg kiverendő adónak. c) Ha a vállakozói szerződés szerint a megrendelő, tehát a vállalat' összeg adósa közintézmény, fel kell h'vnj formálisan ennek a figyelmér azokra a körelezertsé* gekre, amelyek az intézményt a közadók behajtásáról szóló törvény 143. arrikulusa értelmében terhelik. Az az előny, hogy 3 vállalkozó az adót csak a vállalati összeg kézhezvételének idején tartozik befizetni, csakis azokra az adókra vonatkozik, amelyeket az t939 április i*en életbelépett adótörvényül ódositás szabályai szerint vetettek k;. Ez annyit jelent, hogy kizárólag a speciális vállalkozási adó befizetésére mézve élvez; a vállalkozó azt a kedvezményt, hogy csak akkor tartozik adót fizorng amikor jövedelmét realizálja. Minden niás adóra vonatkozólag, vaia‘ m'nt olyan esetekben, ha a vállalati összeget a vállalkozó már előzőleg felverte anélkül, hogy az adót kifizette volna, vagy ha a vállalati jövedelmet mem vehette volna fel a költségvetési év végéig, az adóbehajtó közegek az adók behajtását az adó végrehajtási törvényben, megharáro zott szabályok szerint eszközük és e célból felhasználhatják mindazokat a végrehajtá- s' eszközöket, amelyeket a törvény elő’ Mind- nesetre figyelembe kell venni a zom bam. abban az esetben, ha valameb válla'lkozási szerződést közhatósággal kü törte meg a vállalkozó, Hogy az alkalma- zandó végrehajtási eszközök semmiesetre se akadályozzák meg a vállalati szerződt végrehajtását
