Ellenzék, 1939. július (60. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

bllenzbkr ■■MBB n A termeszét játszik... VirCwszanatórium Kolozsváron o ÉRDEKES LÁTOGATÁS TRISKA VILMOS „KAKTUSZBÜLCSŐDLJÉBEN“ ÉS „KÓRHÁZÁBAN“ Több mint negyvenezer kaktuszfajtát ismer a tudomány KOLOZSVÁR, június 30. I Mosolygdszemü, őszhaju ur vezetget ;; virágágyak é« cserepekkel megrakott a.l ványok közö'l. — £z ;i növény 50 évig fejlődik, hogy életében egyszer virágot haji son ,s az d«ő virágzásba belehal. A 'neve: aga ye-kaki asz. Virága másfélméteres, hatalmas vörös cső* ti ', amely hetek alatt fej ód'k ki teljesen s i'/.alatt a növény elhal . . . Ez ti kak'usz- li-s'/avirág ... Az agave-kaktusz széle« virágágy köze­pén tárja szét húsos leveleit a nap felé Mel­lette kétméteres tüské-s növénycsodák szökkennek a magasba s amerre csak né­zünk, m'" den fele különös szinti e-s ólak* zatu növények ötUnck szembe, amelyekről első pillantásra azt sem tudjuk, hogy gyü" mölcs-e vagy valami különös eioleny. — Látta-e már az agave virágát? — kérdezzük vezetőnket. — Az agave-kaktusz, akárcsak a száz" évben egyszer nyíló a!oé, a mi éghajlatunk alatt nem hajt virágot. * Uj szenvedély: a kaktuszgyüjtés ' Nem Brazíliából írjuk ezt az „egzoti­kus“ riportot, ahol a kaktusz őshazája van, csak innen Kolozsvárról Az őserdő, ahol mindezek a növénycsodák élnek, ‘ti van a Patak-utcában, a Malomárok partján, jó­kora szobánál ahg szélesebb udvarban. A kert gazdája Triska Vilmos — kaktusz- gyűjtő. Azt is megtudjuk tőle, hogy nem egyedüli barátja ezeknek a hideg, tüskés, íllattaLan növényeknek. A kaktusz még nem olyan népszerű ugyan, mint a levél­bélyeg, die gyűjtése, ápolása nem ás olyan egyszerű. • — A kaktuszgyüjtés — mondja Triska Vilmos — csak lassan népszerüsöd'k. Sok türelem és a virágoknak nagy szeretete kell hozzá, már pedig a mai világban olyan ke­vés a türelmes ember . . . Kevés olyan ember van, aki hajlandó 5 —10 évet várni, amíg az elültetett kis kaktuszpalánta kifej­lődik és megjelenik rajta az első szinpom- pás virág, de akad még ilyen, ember is. Kolozsváron például három gyűjtőt is­merek. 3?~- 4 A 1 - V "V-.- Az agglegények virága — K;k ezek a gyűjtők? — Valamennyien férfiak. A nők nem szeretik ia kaktuszt. Lassan fejlődik, virá­ga a legtöbbnek nem illatos. Különös nö­vény ez, inkább férfiak, magányos férfiak kedvelik. A kaktusz az agglegények vi­lága. — Hányféle kaktuszfajtát ismernek? — A kaktusznak megszámlálhatatlan kereszteződése van. A különböző fajtákat nem Is lehet számom arta ni, mert amig egy- egy ilyen kataszter elkészül, azalatt is újabb és újabb fajták jönnek létre. Körül­belül 30—40 ezer kaktuszfajtát ismerünk. — Melyek a legritkább fajták? — Az egyik legritkább kaktusz, ami ná­lunk is megél, az ,,ős'Zlfej“. O’pkeszerüen mintázott, vaskos, világoszöld testű nö­vény, amelyet ősz hajra emlékeztető finom pihe borit. Ez a klaktusztfajta rendkívül kényes. Ez-er magból mindössze százötven palánta kelt k1 és a százötvenből — öt nőtt fel. Ennek megfelelően, természetesem uz ára is magasabb, mint más fajtáké. Gyertyalartó, püspöksüveg és csipke — virágból Nagyítóval kezünkben sétára indulunk Triska ur birodalmában. Finom porföld- deii töltött ládikó e ott állunk meg. — Ez a bölcsőde — magyarázza Triska ur — így lehet a kaktuszt a legegyszerűb­ben. szaporítani. A letépett kaktuszlevelet kitesszük a napra és a. lévé a nap mielegé­nek hatása alatt apró, hajszálfinom gyö- *érszálakat ereszt. — A letépett levél nem pusztul el a na­pon? — Nem. A kaktuszlevélben annyi viz halmozódik fel, hogy évekig is el'él. A következő állomás az „óvóda“. Itt már apró cserepekben fejlődnek tovább a gyökeres növények 6 amelyik a fejlődés során kiérdemli, 8 —10 év alatt bekerül a gyűjteménybe. > Ebben a gyűjteményben a legcsodálato* sabb példányok vannak. Egyik mint hatal­mas, tüskés zöld kéz áll ki a cserépből, a másik cserépben szabályos hétágu gyertya- tarlóvá formálódik a kemény zödhusu lest, a harmadikban tengeri csőre, ónási hernyógubóra cmlékczlctő különös alak­zatokat látunk, amelyeket utánozhatatlan finomságú csipkemiolákkal c'comázoit fel a természet:. Amint nézegetjük a nagyító­val ezeket a bonyo ült s mégis szabályos mintákat, olyanok, mintha csillogó hókr'S- lályokkaif hintették volna be a halvány' sárgától sötétzöldig vá takozó testeket. A legtöbb ilyen uövénycsodát összeboruló, kemény tüskerács védi az érintéstől, de az egymásmellé állított cserepekben megfi- gye Ítéljük, nnnt finomult ez a vad tüskés- bozót a fejlődés és nenushés folyamán a kényes „őszfej“ selymes simításit pilléjévé. Van olyan kaktusz i-s, amelyet növeke­dés közben valami betegséggel oltanak be s ennek hatására az egyenes törzs legyező- formájú lombokat hajt. Egész sort foglal­nak el a különös formájú ,,püspöksüve­gek“, -amelyek felülete már teljesen sima. \ * y A beleg virágok orvosa Külön kertrészen terül el a ,,kórház“. Szinte’en, satnya K különféle betegségek­től, gombáktól, penésztől megtámadott kaktuszokat próbál itt Triska. ur uj életre kelteni. — A betegeim — így beszél róluk s az ■ — 1———M Az ELLENZÉK 3 r'rri KOLOZSVÁR, juntos 30­Jóleső elégk'telíel alapítjuk meg, hogy az Ellenzékben közölt panaszos leve tele célhoz érnek. Figyelembe veszik az el­hangzott panaszokat azok. akik erre ille­tékesek, amennyiben a panaszok orvos- ílása lehelséges, a megtVelő 'intézkedés nem marad eh Főkép azoknak a pana­szoknak orvoslása történik meg gyorsan, amelyek a város polgármesteréhez van­nak címezve, mert 0 polgármester, a vá­ros első polgára, igyekszik a polgárok kérését teljesíteni. Az á’ábbi panaszos le­velek egy részét olvasóink szintén hozzá­intézik. Olyan sorrendben adjuk le őket, ahogy hozzánk érkeztek. íme a levetek: A VITÉZ MIHÁLY-TÉR KÖRNYÉKE Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Az Ellenzék egyik számában olvasom, hogy a város csen őre nd etetet ad ki kö­zelebbről. Ezzel kapcsolatban bátor va­gyok pár sorban felhívni az ihlet ékesek figyelmét egy pár olyan körülményre, aminek ismerete esetleg befolyással lehet a kiadandó rendeletre. Az Ellenzék ál landóan közli a közönség panaszait s a legtöbbször eredményre is vezet. Csak a napokban jelent meg egy cikk a piacról s két nap múlva örömmé! tapasztalhat­tuk azt, hogy intézkedés történt az ügy­ben. * Ismét csak a Vitéz Mihály-tér és kör­nyékéről1 van szó. Pontosabban a Doga- ritoT-utcáról'. Azt lehetne miondani, az egész város teherforgalma ezen a szűk, kis, rosszul kövezett utcán keresztül bonyolódik le, I reggel 5 tol este 10 óráig. Az utca olyan szűk, hogy 2—3 teherautó és szekér mindegyre összetorlódik s legalább na­ponta egyszer nekimegy egy jármű va­lamelyik villanyoszlopnak. Tény az, hogy a betonliidhoz ez a legrövidebb utca', de szerintem, el lehetne osztani a forgalmat a Ia.siilor utcában jobbra és balra. Olyan orditózás, dübörgés és porfelhő kíséretében folyik a nehéz társzekerek át­vonulása, hogy az ablakokat ebben az utcába n nyitva tarta ni egy percre sem le­het. A lakásberendezések, fiallak erős rez­gése szűrte egy pillanatig sem szünetek Ilyen forgalmas bolyon naponta több­ször is kellene öntözni. Ebben az ideá­ban, ha sepernek, a szemét 2—3 napig is az úttesten hever s egy kis szél min­dig akad a seprőipar fellendítésére. A Vitéz Mihály; téren _ délben, vásár orvos gyöngédségével simogat m«g l(‘gy- egy lekonyu l b'jü Si*níJi«t, Luforbiát s néhány érdekes „esetet“ külön 's bemutat. Van olyan beleg is, amelyik évekig iek*>z.ik a napos, levegős szanatóriumban, inig 1 rb- ka ur goflidos keze alatt végül uj életre támad. — A nap és a levegő a kaktusz éltető érme — mondja — * méha n<‘m is kell más orvosság. A gombák és penészf'ajták ellen persze permetezni, néha valósággal injekciózni kell s ha «ikerül a növekedést megm-dd"ni, a beteg meg van mentve. Ahol pedig már nincs más segítség — ope­rálunk. A beteg részi kivágjuk, vagy ha keik uj, egészséges törzsbe ültetjük át. A kaktusz ugyanis egyike a legkönnyebben áloltható '"övérnyeknek. Ezekkel az oltá­sokkal nemcsak gyógyítani lehet, hanem uj és érdekes keveri fajiak K jönnek igy léire. Az elhagyott gyermek története Meghaló szereteliel készé' 'a. „betegei­ről“. Vékonyka futókakiuszt emel le az egyik állványról. — Ezt a kaktuszt körülbelül fé.évvel ezelőtt egy hölgy hozta el hozzám. Na­gyon beteg volt szegény, azt hittem, nem is marad életben. Sokáig keretiem a baját, f'gyelgetlem, kísérleteztem vele, amig vé­gül sikerült clo-trekelteni. A hö'gy talán emlékbe kaphatta valakitől, mert ugylál- szott, nagyon szereli. Többször í.s meglá­togatta s aggódva kérdezne, vájjon éleiben marad-e? Három hónappal ezelőtt azon­ban elmaradt, pedig a ki« betegei most már eívihetné, mert kiheverte a baji. Ér­deklődtem utána s megtudtam, hogy a hölgy férjhezment közbpn — azérl nem törődik tovább a k's beteggel. Gyöngéden vissza!eszi a cserepet. — Szegény kis elhagyott gyermek . , . Én örökbcfogadlam . . . Kövess József. panaszos-ládája után, sepernek. Száraz időben o'-yan por­felhő kavarog ilyenkor a téren, hogv azt kind nem is lehet. Látni és tapasztalni ke'lene azt. M égték inthető naponta 1 és 4 óra közöd. Úgy tudom, gyakor'atbók hogv a seprést öntözés előzi meg. Az elő írás legalább is ezt mondja. Itt mind:g fordítva történik. A Dogarilor utca egyik oldalán húzód­nak végig a gyümölcsös sátrak. Szinte ei­le ép z ölhet ellen i yen seprés után. hogy mennyi por és p:szok, bacillus és légy szádja meg a gyümölcsöt. Ezt az utcát használják fel a járókelők, falusiak olyan szükségleteik elvégzésére is. amely célra a város a téren már a második házacs­kát emeltette- Ezekbe már a városi főor­vosi hivatalnak is beleszólása tenne. Na<- pon'a itt visz az utam keresztül s nem­csak tapasztalom, hanem a járókelők megjegyzéseit is hallom. Tovább me nő Heg, a Dogarilor és a Vi­teazul Mihailéi- közölt van egy nagy be­kerített tétek, amit a vidéki szekeresek táborozásra használnak. Csodálatos, hogy a város központjában ilyesmit meg le- bessert engedni. Itt naponta sepernek, de a miaé állapotában az is hiábavaló. Bűz és porfelhő. Fentiek egy részén könnyen tehetne segíteni, nehezebb a Dogarilör-utcai zaj enyhítése, amte csak aszfaltozással!1 és forgalomeloszlással tehetne segíteni. Ez azonban már nem a mi dolgunk. A vá­ros belátó és bölcs urai biztosam megta­lálják a megoldást, ha fáradtságot vesz­nek maguknak és fentiek valóságáról meggyőződnek Kérem, fogadja Szerkesztő Ur, előre >s hálás köszönetét azoknak a szenvedő polgároknak nevében, akiket a sors és a hivatás aura kényszerű, hogv itt lakja­nak, vagy hogy iibt keresztüljárjanak. Tisztelője a Lap egy hűséges obasója. * A „Hűséges olvasó“ kérését is abban a reményben tesszük közzé, hogy a le­vélnek meg lesz az eredménye, mert köz­tudomás szerint, a polgármester a pana­szok okáról személyesen szokott meg­győződni. A polgármester ur kiszállása mindenesetre tisztázná a helyzetet. MIÉRT CSAK A BICIKLISTÁK? Az uj közlekedési rende’et indokolatla­nul súlyos megszorításokat eszközöl a ke* 10 3 0 In Ihm l.\ ■■■—au—iiwii ***** rékpárfurgalnut illetőleg. IM. Manor útról és ,i Jőtérlői cló 1 >- íekvő 1 ‘-rü 1 c - ken lakó kerékpárosok hogyan ju«sam>k cl a vashídon luü részen Jcvő R. I-erdm‘"d- útra, az állomásra, a v.. uh műhelyekhez, ahol Jiíiponla sokszáz embernek van dolga, ha .n P. Unirii, a. Sir. Saguna, BariIíu, M:i tei és a R. Ferdinand-ut clccj cl van zárva ■előlük. G,ak óriási kerülővel tudnának ezek a Szamos balparljára ju'n 1 s a P. M. Vteen- zuHéren az egyetlen leherhidon a. jármű- tor óda« soroz 1 In, balesetekéi fog oko/n1. A város 4500 on felül» kerékpárosa, dol­gozó muii'ká-s, ügynök, pénzbe zcdő, ki­hordó, kereskedelmi alkalmazott és tiszt­viselő, aki a város .szé’én csak olcsó kis bi­kádban tud lakni, nagy távolságra munka- helyélől s azért jár biciklin, mert a méreg­drága autebu'szokat nem tudja igénybe­venni. Külföldön, ahol lizezerszánira van a városokban kerékpározó, kevesebb kor­látozás van, sőt az úttest szélén :i járda me rít, kü ön aszfaltozott fuló«áv van, ki­zárólag kerékpárosoknak készítve. A külön engedély k vá.iása az cdd'gi engedélyek é> rendszámok dódhoz csők újabb költségeket és napokig tarló után­járást jelent a közönségnek, mig a rendőr­ségi hivatalnak csak újabb munkaíor.ó' dást okoz. A Chestor Ur közismert, szociális ér­zékére hivatkozva, kérjük, engedélyezze továbbra is változatlanul a dolgozó k'sem* berek kerékpárközlekedését, mert ennek az előre bejelentett módon va’ó megszo­rzása nem volna méltányos, sem közérdek. Több munkás és tisztviselő biciklista. I t. * Régen vártuk már, hogy a kerékpárosok ic ée!jelt adjanak magukról, mert Kolozs­váron valahogyan úgy kezelik a kerékpá­rosokat, mintha gonosztevők volnának. Megszokott és nem kellemes látvány, hogy a rendőr leállítja u kerékpárosokat, akik pedig azért járnak kerékpáron, mert sür­gős az ütjük s minden indok nélkül kivál­tát ja őket. Általában tiltakozunk a kerék­párosok ellen tanúsított mostoha elbánás mbit. A kerékpárosok még nem idéztek elő hala os forgalmi balesetei. Nem ont­ják a benzinbüzl és nem zavarják az ut­ca nyugalmát sem. Miért akarják őket a belvárosból kizárni? SZENZÁCIÓ A KEREKDOMB ALATT Mélyen lisztéit Szerkesztő Ur. Mi, ak'k a Kerekdomb környékén la­kunk, dolgos, rendes adófizetői vagyunk a városinak. Megélheíésünk a vasuli mű­hely környékéhez köt és ezért itt egész vasutas városnegyed keletkezett. A város urainak nem sok gondot adunk. Néha mikor kiárad a Nádas és kiszorít hajlé­kainkból, jajgatunk egy keveset, de aztán elhallgatunk. Hogy most mégis panaszra •nynjuk szánkat, annak az az oka, hogy kerületünkben megkezdték a városi adók és illetékek kivetését. A b'zotisági urak fejenként 300—400 lej köztisztasági adó­val „tisztelitek“ meg, holott! a mi tisztasá­gunkra a város nem fordít semmi gondot. A Kerekdomb környékén levő V. Popo- v'ci és DoruluLutcákban nincs se ut, se járda, se viz, se v'Hany, utcaseprő soha­sem jár s a ház' szemetet sem szedik soha­sem össze. Tegnap aztán, ahogy a,z, adó­kivelő bizottság a köztisztasági illetékei ki­vetette, nagy meglepetésünkre megjelent a szemetes szekér. Az emberek Hallottak az ■ajtóba s úgy bámu ták a szekeret, mintha a hepe-hupás ütem cirkusz vonult volna' végig. A gyerekek 10 éves korukig ilyet még nem láttak. Az anyák mutogattak a kocsikra és magyarázhatták gyermekeik­nek, hogy mire szolgál az a szekér, amely az utcában megjelent. Nagy szenzáció volt a Kerekdomb alatt. Kérjük azonban, ne csteájanak tréfákat. Akkor is fizetjük a köztisztasági adót, ha sohasem jön a sze­metes szekér. M‘ tisztában vagyunk köte­lezettségűinkkel, csak a köztisztasági hiva­tal is teljesítse az adófizetők jogos kíván­ságát. A Kerekdomb alatti lakók. A könyvnap ragyogó gyöngyszeme: Gárdonyt Géza: Az öreg tekintetes A lélek muzsikál ebben a regényben és megindulás nélkül senki el nem olvas­hatja. Könyvnapi ára kartonálva 54 lej, díszes vászonkötésben 100 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidéki meg» rendelést utánvéttel is azonnal inté­zünk. Kérjen teljes könyvnapi ingye­nes jegyzéket. ^ . v * • *>

Next

/
Thumbnails
Contents