Ellenzék, 1939. június (60. évfolyam, 122-146. szám)
1939-06-11 / 130. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Góca Moţilor 4. Telefon: 11—09. N y o m d c: Str. I. G Duqj No. S. Fiókkiudóhivatal és könyvo$ztály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató 1 DR. GROIS LÁSZLÓ . Kiadótulajdonos: PALLAS K. Th Törvényszéki lajsliromozisi szám: 39, (Dos. 886/! ‘1938, Trib. Cluj.) Előfizetési áriáik; havonta 80. negyedévre 240, félévre 480 egész évre 960 Uj. LX ÉVFOLYAM, 130. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1939 JUNIUS 11. Gafenca MHfljftnliiszfcr nagpiabäsu Külpolitika expozef íaríou az ország lörvcnuhozói elölt Részletesen foglalkozott a külügyminiszter a kisebbségi kérdéssel is* Románia külpolitikáját hangsúlyozta ki beszámolójában Gaíencu Valda-Yoevod Alexandrát a képviselőhöz, lorga professzort a szenátus elnökévé választották BUCUREŞTI, junius 10. (Radon) A parlament ülése délelőtt háromnegyed 11 órakor vette kezdetét, mikor bevo= nullák a kormány tagjai Caünescu miniszterelnök vezetésével. A képviselők állva, tapsolva fogadták a minisztereket. Dobrescu háznagy ezután rámutatott arra, hogy a megejtett vizsgálat után megállapították, hogy Nicolae Com- sa a legidősebb képviselő, akit felkért az ülés levezetésére korelnöki minőségben. Comsa elfoglalta az elnöki s éket és közölte, hogy napirenden a házel- nökválasztás szerepei. [Radulescu-Motru egyetemi tanár azt j indítványozza, hogy Alexandru Vaida Voevodot válasszák • meg elnöknek. | A képviselők felkiáltással elfogadták a javaslatot. j Vaida-Voevod átvette az elnökséget és köszönetét mondott a megtiszteltetésért. Az összesek összefogásának szükségességét hangoztatta, majd méltatta az uj országos rend első miniszter, elnökének: Miron pátriárkának az emlékét. A képviselők felálltak és egy j percig csendben adózták az elhunyt I emlékének. i Vaida ezután a kormány és Calines- cu tevékenységét méltatta, majd hódolatát fejezte ki Őfelsége, az uj korszak megteremtője iránt. Javasolta, hogy a képviselők egynapi dijukat ajánlják fel hadfelszerelési célra, amit a ház elfogadott. [ Ezután a felirati bizottság és a házszabály kidolgozására hivatott bizottság tagjainak megválasztására került sor s az elnök átadta a szót Gafencu külügyminiszternek, aki külpolitikai beszámolót mondott. «atomi KOiügiiitiiiisiier ülipolitifcal cipoztla BUCUREŞTI, jumiis 10- (Raclor.) Gri- gore Gafencu küilü gyimiinisz tér a kép viselő ház ülésén nagy külpolitikai expozét mondott. Beszámolója során, melyet a „Radar“ közvetítésében alább közlünk, Gafencu külügyminiszter ismertette a különböző európai fővárosokban tett látogatása folyamán elért eredményeket s elismerését fejezve ki a meleg fogadtatásért, melyben Berlinben, Brüsszeliben, Larudönban, Párásban, Rómában, a Vatikánban és Belgrádiban része volt. Hangoztatta, hogy külföldön értékeik a Romániával való politikai és gazdasági kap- csolaftokal, az országgal szembeni bizalom pedig mind nagyobb. Az ország egységét, erejét és határainak integritását mindenütt a rend 69 béke alaptételének tekintik. A jelenlegi nemzetközi helyzetben Románia helyzete egyike a legjobbaknak, mondotta Gafencu külügyminiszter. — Mi teljesíteni fogjuk a világ békéjé* yel szembeni kötelességeinket — mondottal ezután —, de ugyanakkor töljesi- teni fogjuk kötelességeinket országunk biztonsága érdekében. El vagyunk határolva, hogy fegyverrel a kézben megvédjük az ország ha- \ tárait és függetlenségét. Románia béke- politikája a román népnek a szabad élet iránti akaratán és fegyvereinek erején (Hapul. — Elismeréssel fogadtuk Franciaország és Anglia szavatosságát, melyet baráti cselekedetnek tekintünk. — Lengyelországgal való szövetségünk barátságos együttműködésen alapszik. — Jó viszonyban vagyunk Szovjet’ Oroszországgal és minden szomszédunkkal. rA Ba/kán-szövefeég jelentősége egyre na* gyobb. Gafencu külügyminiszter ezután kijelentette, hogy Románia abban a helyzetben van, hogy ezekben a zavaros időkben uj formulát javasolhat. Ez a formula: Európa. — Ez az Európa— mondotta — nem élhet, csak , jmndenld együttműködésével. Ha ősz* szeontHk, valamennyiünket romjai alá temet. Szánmt adtam magamnak erről az európai egységről az államférfiak szavaiból és aggodalmaiból, akikkel érintkezésbe léptem. Sohasem fogom elfelejteni egy, a kon ti nensen levő erős birodalom irá nyitójának szavalt, aki megjósolta nekem, hogy egy esetleges háború után a győztesek, úgy mint a legyőzőnek is, egyazon romok alatt fognak feküdni. KÜZDELEM A HÁBORÚ ELLEN Gafencu külügyminiszter ezuhüi kijelentette, hogy a háború elkerülése csak az. európai népek közötti Gafencu külügyminiszter a továbbiak- ' ban rámutatott, hogy a manapság olyan süriin emlegetett „élettér“ fogalmát szoros együttműködéssel lehet keretezni. Hangoztatta, hogy egyetlen európai hatalom és egyetlen európai kormány sem tekinti területi kérdésnek a kisebbségi kérdést s ezér,t egyetlen nagyhatalom sem folytat és nem támogat egyetlen, Románia ellen irányuló esetleges területi igényt. — A kisebbségi kérdés — folytatií« — nálunk a legjobb és legigazságosabb megoldást nyert. Biztonságunk mindenekelőtt magunkra támaszkodik. Nem veszünk el semmit abból, ami nem a miénk, de erősítjük és elhafáro- zottan megvédjiik mindazt), ami a miénk, El vagyunk határozva, hogy fegyverrel a kézben megvédjük országunk határait és függetlenségét. E javak bármily érintésére harcolni fogunk. )A kisebbségi statútumról szólva, Gafencu külügyminiszter ezeket mondfla: — Ez a statútum nemcsak egyszerű formulát jelent. Legőszintébb szándékainkat tartalmazza és határozott akaratunkat, hogy az ország minden polgárának igazságot tegyünk. Kitartottunk a különös gond felett, mely megilleti kulturális, iskolai, egyházi és gazdasági érdekeit egyes állampolgároknak, akiket minél gyorsabban állakötelékek gyarapítása utján érhető el. Ezekben a kötelékekben van az egyetlen kiút a mai nyugtalanságokból egy rendezett, megértő és jóakaratu légkörű európai éleihez. A külügyminiszter ezután evn’ékezte- tett Dipól belga király szavaim, aki rámutatott a kis- és középá'Jamok küldetésére, hogy közeledjenek egy rendezett és békés nemzetközi élet felépítése érdekében. ,— Ezek a szavak — mondotta Gafencu külügyminiszten — sehol nem találnak élénkebb visszhangra, mint Romániában, ahol egy másik lelkes és hsz- tánlátó uralkodó magas vezetése alatt az egész ország szóval és tettel harcolni kíván a béke érdekében. 1 műnkhöz kívánunk fűzni. E kérdésnek azonban politikai, gazdasági és lelki o dalai is vannak és szüutefen s örökösen megújított! bizonyítékokat kivan mindenkitől a megértés és jóakarat szelleméről. Egy statul um betel jcsbéte, melyhez az ország szava VÄn kötve. nemcsak politikai, va'gy szociális köcelessé-' geket, de különösen emberi kötelességeket jelenít. Ezeket a kötelességeket csak igazság- és emberségérzetünk ösztönzésére teljesíthetjük és nem egy idegen áUam ellenőrzése alatt*, vagy beleegyezésével, amely ál Ram számára kisebbségi kérdésünk szerencsés és végleges megoldása talán nem jelent éppen olyan nagy érdeket, mini nekünk, íme, miért nem fog Románia beleegyezni uj kötelezettségekbe a kisebbségek 'ekirüeíében, csak önmagával szemben és államszervezetén belül. Ez az elhatározás semmivel sem csökkenti a román kormánynak a kisebbségek érdekében. itetit kijelentései és cselekedetei értékét. „ NQllatkozaf a iiicllucfil üírűCsril ROMÁNIA KÜLPOLITIKAI KAPCSOLATAI Ezután az országnak különböző országokhoz vadó viszonyáról beszélt, kiemelte a Lengyelországgal és Szovjetoroszor- szággal való jóviszonyt, a Balkán szövetség egyre növekedő jelentőségét. Ezután a hivatalos látogatásokról szólott, melyeket a napokban fog tenni Ankarában és Athénben. Megemlékezett a Németországgal, Angliával és Franciaországgal való gazdasági megegyezésekről, a német birodalom és Románia közötti békés és jóakaratu szándékokról és egy Olaszországgal való szoros gazdasági kapcsolat hasznosságáról. Beszéde befejezésében Gafencu kü-iigy: miniszter ezeket mondta: — Az1 akarjuk, hogy ez a külpolitikánk nemzeti lényegünk pecsétjét viselje. Románia harcok és áldozatok múltját jelend. Tartozunk ennek a múltnak egy régi és nemes faj megőrzésével, melyre büszkék vagyunk. Tartozunk népünk szabad fejlődésével jogos és szilárd határokon belül. Megvan az akaratunk, bogy fenn tartsuk ezt nz egész és érintetten örökséged A nemzetet irányitó Uralkodó bölcs és baez- mos buzdítására védelmi, dolgozó és életerőinkéit férfias határozottsággal szolgálatába állbjuk ez ország biztonságának, a rendnek és a népek közötti jó megértésnek. MAGYARORSZÁG ÉS ROMÁNIA HELYZETE A román kormány kész barátságos és méltányos megegyezést kölni vrJameny- nyi szomszéd javai. Véleménye szerint egy ilyen megegyezés a magyar állammal, melynek a mieinkhez hasonló any- nyi polliSkai és szociális kérdést kell megoldania, különösen hasznára lenne a jó és békés rendezésnek a Dunameden- cében, végezte Tiagyjelonitőségü beszámolóját Gafe ne u k iil ii gy miniszter. A SZENÁTUS ELSŐ ÜLÉSE A szenátusban Al. Sandulescu volt szenátusi aleínök A. C. Cuzat javasolta korelnöknek, akit egyhangúlag megválasztanak. Cuza professzor székfoglalójában az Uralkodónak hódolt s a szenátorok állva hosszasan ünnepük Őfelségét. ,Cuza ezután kiemelte Őfelsége nagy munkáját, majd lorga professzort ajánlotta a szenátusi elnöki tisztségének betöltésére. lorga professzor, miután a szenátorok felkiáltással megválasztják, ezeket mondotta: (Cikkünk folytatása az utolsó
